Békés, 1914. (46. évfolyam, 1-52. szám)

1914-09-13 / 37. szám

a Békés 1914 szeptember 13 nak is szüksége vau nagy erőre, hogy élet­funkciói működhessenek. Ezt a visszamaradó erőt képviseljük mi, kik a harcban nem vehetünk részt. Nekünk kell minél jobban táplálni a nemzet testét, hogy a harcot is bírja s életereje mégis ha­talmasan lüktessen, A szorgalmas munka az, ami éltet, ami biztosítja a fenmaradást, ami alapja minden boldogulásnak. Nemzetünk, fajunk szeretető is az annak javát célzó munkában nyer eredményes ki­fejezést. E nagy háború alatt is tehát az legyen a jelszavunk : munkára fel! Tanügy. Évnyitó a békési főgimnáziumban. Szeptember hó 1., 2., 3. és 4. napjain voltak a békési ref. fő­gimnáziumban a beiratások. F. hó 5-én az évnyitó. Beiratkozott összesen 212 tanuló. Osztályok szerinti megoszlás a következő : az I. osztályba beiratkozott 44 tanuló, II.-ba 45 tanuló, IlI.-ba 30 tanuló, IY.-be 23 tanuló, Y.-be 16, VL-ba 19, VII.-be 22, és a VIII. osztályba 13 tanuló. Gyulaváros női kereskedelmi szaktanfolyamá­ban a beiratások még a jövő héten is folynak e hó 19-éig bezárólag naponkint d. u. 2—4-ig, Bonyhádi­utca 4. szám alatt. Amennyiben a tanfolyam meg­indításához előirt minimális létszám együtt lesz, az előadások valószínűleg még szeptember hóban meg­kezdődnek. Gyulaváros esti kereskedelmi szaktanfolyamába a beiratások f. hó 14-től egészen a hónap végéig naponkint d. u. 2—4-ig folynak az igazgatónak Bonyhádi-ut 4. szám alatt levő lakásán. A tanfolyam úgy kezdő-, mint haladó fokozata ezidén is meg­nyílik, azonban csakis akkor, ha a jelentkezés kellő számban megtörténik. A szükséges intézkedések megtétele céljából felhívjuk a beiratkozni szándéko­zókat, hogy minél előbb jelentkezzenek. Az igaz­gatóság. A gyulai áll. polgári leányiskolában a tanítá­sok szeptember hó 21-én délelőtt 8 órakor kezdőd­nek. Az igazgatóság. A gyulai iparos tanonciskolában az 1914—15. tanévi beiratások köznapokon délután 4 órától 5-ig, vasárnap délelőtt 8 órától 10 óráig a következő — Igazán. Az én bőröm az enyém és senkiért, semmiárt se viszem botorul a vágóhidra — Még a hazáért se ? — Még ... — nyögte ki nehezen, de többre nem volt ereje. Erős hullámzásba jött indulata s durván kirohant a saját szobájából, mielőtt vála­szolt volna a kérdésre. * 9 Hajadonfővel, fölzaklatott idegzettel rontott ki a hangos utcának, Kabátja gallérját felfűzne, ineki vágott a főtérnek. Az utcákon még mindig forró volt a hangulat. Éljenzés, dalolás, kiáltozás bábeli zavara kerítette hatalmába az utcákat, az embere­ket. Az indulókat játszó cigánymuzsikusokat és zászlókat, lampionokat lengető ifjakat az emberek, asszonyok, leányok, gyerekek és katonák tarka se­rege rajzotta körül. Minden szem lázban égett, minden arc rózsásan kipirult. Molnár óvatosan, mint egy üldözött vad ro­hant végig lihegő gyorsasággal a hosszú útvona­lon. Az utca végénél betért a sarokházba. A kaput nyitó cselédtől szinte akadozva kérdezte meg : — Itthon van az Ella kisasszony ? — Igen „ — Egyedül van ? — Igen. — Mit csinál ? — Nemzeti kokárdákat a harcba induló jogász urak számára. Molnár arca krétaszinüvé lett. — Úgy ? Jelentsen he ! Néhány pillanat múlva bent volt a szobában. sorrendben lesznek : szeptember 21-én, hétfőn, az 1913—14. évi előkészítő-, 22-én az I-ső, 23-án a Il-ik, 24-én a III-ik osztály tanulói iratnak be, 25-én, pénteken, azok a tanoncok vétetnek fel, akik még nem jártak tanonciskolába. Az építő iparos téli tanfolyam tanulóinak beiratása szemptember 27-én délelőtt 8—9 óráig lesz. A beíráskor minden tanuló tanoncszerződését bemutatni és 2 korona tan­szerdijat fizetni tartozik. Abafi János igazgató. Fegyelmi ügy. Békésvármegye közigazgatási bizottságának fegyelmi választmánya folyó hó 7-én Kéry Gyula főispán elnöklete alatt ülést tartott, amelyen tárgyalta Czabán Samu nagyszénási állami elemi iskolai tanító elleni fegyelmi ügyet. Nevezett tanító ellen ugyanis azért rendelte el a közigazga­tási bizottság a fegyelmi eljárást, mert a Budapesten az 1912. évben megtartani szándékolt sztrájk cél­jaira engedély nélkül gyűjtést rendezett, mert a vallást és az egyes felekezetek papjait sértő nyilat­kozatokat tett, mert a tanfelügyelőhöz intézett be­adványban tiszteletlen hangot használt és végül mert nevelői kötelességeit elhanyagolta. A fegyelmi választmány a főszolgabíró által megtartott vizsgá­lat eredménye alapján tárgyalt*. Czabán Samn ügy­véddel jelent meg a tárgyaláson, amely a kontradik- torius eljárás lefolytatása mellett az egész délelőttöt és még délután több mint egy órahosszat vett igénybe. A tárgyaláson résztvett dr. Konrád Ernő ügyész, aki Czabán Samuval szemben hivatalvesz­tést indítványozott. A fegyelmi választmány tagjai voltak a főispánon kívül : dr. Török Gábor és Mak­ler Sándor. A tárgyalás alkalmával jogi megbízott ján kívül felszólalt Czabán Samu is, aki felmenté­sét kérte. A fegyelmi választmány Czabán Sámuelt a terhére rótt fegyelmi vádakban — kivéve a neve­lői kötelessség elhanyagolását — vétkesnek mon­dotta ki és ezért saját költségén való áthelyezésre Ítélte; elmarasztalta ezenfelül 105 korona felmerült költségekben is. Uj tanárnő. Dwelly Margit polgári iskolai ta­nítónő, miután a békési Krisztina leánynevelőintézet vezetője s igazgatónője lett, otthagyta a békési polgári leányiskolái tanítónői állását. Ennek folytán helyettesről kellett gondoskodni s az iskolaszék Dwelly Margit helyettesítésére Gally Annát, a békés­csabai községi főpénztárnok leányát jelölte. Tanitói személyváltozás. A szeghalmi ref. is­kolaszék a B. Nagy József elhalálozása folytán meg­üresedett tanitói állásra Szék Kálmán tanítót válasz­totta meg. — Kisztihand ! . . . Mivel bíbelődik édes Elluska ? A leány felcsillanó szemmel válaszolta: — Hm. Mit e ? Hát háromszinü kokárdát ké­szítek. Magának a legszebbet tettem félre. — Felesleges. — Hogyan Pali ? Hát . . . ? ! — Eltalálta. Nem szándékozom a szerbek, vagy az oroszok puskacsöve elé állani. Én csak itthon maradok. S mámorosán ragadta meg a leány kezét. — Igen, Elluska. Itthon maradok Maga mel­lett. A maga nézésébe gyönyörködni. A leány hidegen rántotta ki finom ujjait a lá­togatója kezéből. — Hohó ! Téved az urfi. — Hogyan ? — Én először magyar lány vagyok. S csak aztán a maga menyasszonya. Aki a hazát elhagyja, az engem is hagyjon el. Aki a hazáját nem sze­reti, az engem se szeressen. Most már érti? Molnár Pali ^ révetegen bámult a menyasszo­nyára. Feje, agya szédült. Hát elűz magától ? Van szive rá ? . . . — Igen. Amilyen magának van. A fiatalember lenyűgözve érezte magát. S né­mán, idegesen lesütötte szemét a leány előtt. Az pedig úgy állott előtte, mint egy arkangyal. Csak épen a lángoló kardja hiányzott. De ezt pótolta éjj fekete szemének haragos .villanása, amely szinte lángolva égett. Hófehér, szép arca olyan volt, mint a pirkadó hajnal. Gyönyörűen szép volt, amint igy állott. Nyugdíjazás. A vallás és közoktatásügyi mi­niszter Glück Zsigmond szarvasi izr. el. iskolai és Császár Károly füzesgyarmat—bucsatelepi községi iskolai tanítót a f. évi november hó 1-től, Bácskai István pósteleki uradalmi el. iskolai tanítót pedig a f. évi szeptember hó 1-től kezdődőleg nyugdíjazta. Hírek. Kinevezés. Őfelsége a király dr. Lukács György belső titkos tanácsost, városunk orsz. képviselőjét az Országos Katholikus Kongrua Tanácsnak a magyar államkincstár képviseletében működő tagjai sorába az 1912. évi október hó 1-jétől számítandó három évi időnek hátralevő részére kinevezte. Kérelem. Az »Auguszta Gyorssegély alapi amely az »Aranyat vasért« mozgalomnak is az inté­zője, Gyulán is megalakult. Akik ama nemes és hazafias cselekedetekre hajlandók, hogy arany és ékszer tárgyakat a haza oltárára adományozni akar­nak, úgy felkéretnek az illetők, hogy szíveskedjenek a Békésmegyei Takarékpénztárba elfáradni, ahol is Terényi Gidánál vehetik át az értéktárgyakért cse­rébe járó emlékvasgyürüt, amely tárgyak hivatalos ellenőrzés mellett lesznek a központi intéző bizott­ságnak felküldve és hirlapilag nyugtázva. Megje­gyezzük, hogy a vasgyürüt készpénzzel is meg lehet váltani. Sebesültek Gyulán. Fátyolozott tekintettel, de éles fájdalom nélkül rójjuk a betűket azokról az emberekről, akiket napról-napra hoznak közénk a harctérről. Fátyolos a tekintetünk, talán büszkeség­gel vegyes részvét könnyeitől, de szomorúság nem fér a szivünkbe. A szomorúság az érzések keselyűje, jelentkezik menten, ha az élet megtagadja a szol­gálatot, ha hullaszag terjeng, ha veszteség sújt reánk. Mit keresne tehát a szomorúság most a mi szivünk­ben, hogyan nyújthatnánk hajlékot neki mi, a kik semmit sem vesztettünk, a kiknek lelke egy roha­mosan közelgő világgyőzelem gyönyörűségében für­dik ! ? Mikor állott tőlünk a veszteség távolabb, mint most ? És mikor mosolygott reánk az élet annyi Ígérettel, mint most ? Embertestvéreink, gyújtsátok fel a lekesedéstek szent tüzét, mert bi­zonnyal mondom nektek, vétkezik, a ki ma szomo­rúságból fátyot sző a lelkére. Lelkesedéssel, egy szebb jövő boldogabb hitével töltsenek el benneteket e napok, mert ime: bizonyságot tőnek a mi fiaink hogy a hazáért nem csupán élni tudnak, de a ha­lál is kedves nékiek. Azok a sebet, a melyek ki­Molnár nyöszörgő, bágyadt hangon esdekelve fordult a leányhoz. — Elluska ! — Ne, ne szóljon többet. — De könyörgöm . . . — Nem vagyok én isten. Az előtt kell csu­pán könyörgni. — Ne űzzön el maga mellől. — Egy igazi magyar lány nem tehet máskép. Háborús világban, amikor a magyar haza veszély­ben van, nem szabad ölbe tett kézzel nézni, mint akarják hitvány, pocsék fenevadak szétmarcangolni édes hazánk testét. Maga erős férfi, független, egyedülálló. Sok veszteni valója nincs, ha ott ma­rad a csatatéren. — Irtózom a háborútól. — Csak az első pillanatban. Aztán megszokja, mint a zsíros húst. Végül pedig el sem tud nél­küle lenni. — De mikor a háború olyan barbárság. Egy­mást gyilkoljuk. Nyomorékká téve szenvedjem át az egész életet ? — Inkább úgy, mint gyáván megfutni a hivó segitségkiáltástól. Kályhasutba bújni félénk szív­dobogással. A fiatalember megrogyott inakkal állott szi- gyru bírája előtte — Nem ! . , . Mégse lehet! Félek attól a pil­lanattól, amidőn tiszta ésszel, ép elmével várjam be, mikor áll elém az az ismeretlen, akinek golyója az én jövendőmet öli meg.

Next

/
Thumbnails
Contents