Békés, 1914. (46. évfolyam, 1-52. szám)

1914-09-13 / 37. szám

1914 szeptember 13.

Békés

3

ragadták őket harcok derék sorából, nekik sem azért fájnak, a miért a szürke napokban kapottak, de mert oda szógzik ezt a harcot vágyó, erőtől duzzadó reménységét nemzetünknek a tehetetlenség nyoszolya- jához. Nézzetek a megsebesült fiuk szemébe: keressetek az arcukon egyetlen vonást, a mely elárulná a szenvedést. S csupán, ha megtört az a szem, ha fájdalmas az az arc, csak akkor szánakozzatok. Oh, de erre nem lesz alkalmatok. Büszke megnyugvással, önérzettől dobogó magyar kebellel állítod majd, ha a szemükbe néztél, hogy mind hősök ők, a kiket a Végzet visszadobott a harc soraiból, mind férfiak, a kikre a magyar haza jövendőjét nyugodt lélekkel bizhatjuk mindenkoron. A mig ilyenek a mi katonáink, a mig ők védelmezik legbecsesebb javainkat, addig nincs okunk a szomorúságra, addig he ragyogjon könny senkinek a szemében. Föl hát a szivekkel! Boldogság üljön ki az emberarcokra, büszkeség ragyogjon minden homlokról. A mi fiaink, a mi -testvéreink, a mi véreink derekasan inegáliták a helyüket abban az embermilliókat mozgató küzdelemben, amely Európa arculatát rövid hónapok alatt megfogja változtatni talán századokra.

Utósorozások. Megírtuk, hogy a legközelebbi utósorozás határideje a katonai hatóságnak a szükséghez képest az alispánhoz intézendő megkeresése alapján fog kitüzetni. A vármegye alispánja a békéscsabai katonai hatóság megkeresésére a f. hó 15 , 22. és 26. napjaira tűzte ki az utósorozás határnapjait Az utósorozások Békéscsabán, az említett napokon d. e. 9 órakor veszik kezdetüket.

Az önkéntes ápolónők vizsgája. Míg az orosz és szerb határon a magyar hőskatonák százezrei viv ják elszánt vitézséggel győzelmes harcaikat hazánk jövőjének, biztonságának védelméért, azalatt itthon a magyar asszonyok és leányok hazafias lelkesedéssel és ideális buzgósággal igyekeznek egyrészt a harcba vonult katonák családjainak segítésére, másrészt a harctéren küzdők sorsának enyhítésére és a sebesültek ápolására, vigasztalására. Ebből a fönsé- ges munkából legterhesebb feladatot a nők azon csoportja vállalta magára, akik az Országos Vörös- Kereszt Egyesület önkéntes ápolónői tanfolyamának elvégzésére s a sebesültek ápolására vállalkoztak. Nagy és nemes hivatás az, mit vállaltak, hogy nemük minden gyöngédségével álljanak őrt a legdrágább kincs: az emberi élet felett, amelyet gonosz ellenséges golyók megfenyegettek. Az önkéntes ápolónői tanfolyam augusztus elején nyílott meg dr. Berkes Sándor közkórházi igazgató-főorvos vezetése alatt, aki a kórház alorvosainak közreműködésével, * *

—■ Akkor gyáva !

. . . Molnár Pál homlokához kapott, Ez a nő végigsebezte az egész bensőségét Sebes remegés fogta át testét. Mintha hideglelné. Vadul rohant az ajtó felé. Az ajtó küszöbén mégegyszer megállóit. Ziháló mellel, rikácsolva, szinte vérbenforgó szemekkel ordította vissza:

— Ne! Ne higyje, hogy olyan gyáva vagyok. Nem vagyok gyáva. Csak fontolgató. Csak kiszámítom mindig a végeredményt. És ez még nem gyávaság. De most már mindegy. Fenevad módjára rohanok most már én is a csatába. Behunyt szemekkel, hideg elszántsággal vetem magamat a legnagyobb golyózápor közé. Nehogy az a hite legyen felőlem, hogy gyáva vagyok.

S azzal elrohant.

*

Nem telt bele egy hét se, midőn levelet hozott a posta abba a nagy sarokházba. Annak a szép, kokárdákat készítő leánynak.

Valahonnét a szerb partok felől. A levélben néhány szó volt Írva. Reszkető sorok, amelyeknek Írója aligha ért rá szép rendbe szedni azokat. A kusza betűsorok pedig eképen szóltak :

„Lássa, mégse vagyok gyáva. Lelkem mélyén szunnyadó ismeretlen érzés sasszárnyakat öltött magára. Süvöltő halálmadarak huhogását könnyen meg lehet szokni ... A vér látása se olyan undorító ... A pokoli ágyutüzelés közben sokszor gondol magára . . . egy gyáva.“

fáradhatlau buzgalommal tevékenykedett az ápolónők minél tökéletesebb kiképzésén. A tanfolyam résztvevői a vasárnap és kedden délelőtt tartott vizsgán

adtak számot a gyulai Vörös-Kereszt fiók egyesület kiküldöttjeinek jelenlétében tanulmányaik sikeres bevégzéséről. Közülök 22 asszony és leány állotta ki eredményesen a vizsgát, akik részére az egyesület központi igazgatósága rövidesen megküldi az oklevelet és a vörös keresztes karszalag jelvényt. Ezeknek megérkezése után fog megtörténni az uj ápolónők felavatása és szolgálati beosztása. A vizsgát a következő hölgyek tették le sikerrel : Dr. Berényi Arminné, Béldi Adél, Diószegi Erzsi, Kőpösdy Jo Ián, Megyeri Sándorné, Laki Endréné, Preiszler Szeréna, Szatmári Tamásné, Szilassy Ivánná, Szilassy Ilonka, Baranyik Emilia, Gut Mária, Halasi Margit, Mihalik Erzsi, Mihalik Margit, Nagy Arminné, Ne- csof Piroska, Sál Mariska, Szabó Erzsi, Weingartner Rózsi, Weingartner Anna, Weisz Margit.

Helyreállott a vasúti forgalom. A háború kitörése óta érvénybe lépett hadi-menetrend a polgárság vasúti utazását csaknem teljesen megbénította. Az elsőség a vasúton is, mint minden téren a katonákat illette, a polgári utasok pedig csak a legszűkebb korlátozással vehették igénybe a vonatközlekedést. Arra való tekintettel, hogy a katonáknak a harcterekre való szállítása legnagyobb részben már befejezést nyert, a vasutigazgatóság országszerte visszaállította a májusi menetrend szerint érvényben volt vonatoknak majdnem mindegyikét. Gyula városát érdeklő viszonylatokban nyolc vonatpárt állított vissza és az arad—budapesti egyik gyorsvonatpárnak közlekedése folytán lehetővé vált a fővárosnak — mint azelőtt — öt óra alatt való elérése, amihez a hadi menetrend szerint 12—16 óra kellett. A gyorsvonat Budapestről délután 210 perckor, Aradról pedig reggel 8^0 perckor indul Szeged—Nagyvárad között az összes személyszállító és vegyes vonatok közlekednek a motorvonatok kivételével. A Budapestről azelőtt reggel, Aradról pedig délután 415 perckor indult gyorsvonatpár egyelőre még szintén nem közlekedik, igy a fővárosi reggeli lapokat nem déli 12 órakor kapjuk, hanem csak a délután 2 óra 01 perckor érkező rendes személyvonattal. Máskülönbben pedig csütörtök óta a posta érkezések és indítások a régi rendszer szerint történnek s a délelőtt és délutáni levélkézbesítés is kezdetét vette. A m. kir. államvasutak igazgatóságának hirdetménye szerint a bennünket érdeklő vonalakon a következő vonatok helyeztettek forgalomba szeptember 10-étől. — A bndapest— arad—tövis —predeáli vonalon : Budapest—Arad— Tövis—Predeál között a 601 és 604 sz. gyorsvonatoknak Predeálon közvetlen csatlakozásuk van Bukarestig illetve Bukarestről. — A nagyvárad—békéscsabai vonalon : az 5004, 5008, 5010, 5022, 5003,

5007, 5009 és 5021 számú vonatok. — A békés- csaba—szegedrókusi vonalon: az 5003, 5004, 5007,

5008, 5009, 5010, 5023 és 5024. sz. vonat. — A kiskunfélegyháza—orosházi vonalon: a 4402, 4403, 4423 és 4424. sz. vonat. — A kisszénás—kondorosé vonalon: az 5711, 5712, 5713, 5714, 5715, 5716 és 5718. sz. vonat. — A békés—földvár—békési vonalon: a 4914. 4918, 4911 és 4915 sz. vonatok. — A részletes menetrendet lapunk más helyén közöljük, megjegyezvén, hogy az utazáshoz hatósági igazolvány többé nem szükséges.

A Vöröskereszt Egylet gyulai választmánya folyó hó 11-én a városháza nagytermében dr. Lin- denberger János elnöklete alatt választmányi ülést tartott, amelyen folyó ügyek nyertek elintézést. A Vöröskereszt részére újabb adományok érkeztek be, amelyekért a vezetőség ezúton is hálás köszönetét mond. Az adományok a következők : gróf Keglevich Miklósné Almásy Emma grófnő 20 kor., dr. Jantso- vits Emilné és dr. Jantsovits Emil 10—10 koronát adományoztak, továbbá 2 sebesültnek ápolását, illetőleg elhelyezését vállalták el. Ezenkívül a következő adományokat kapta az egyesület: Biró Pálné : 2 párnahuzat, 2 zsebkendő, 2 törülköző, 1 ing, 1 ' lábravaló. Nádor Mórné: 2 párna 4 huzattal. Hack Mártonná : 5 ing, 4 lábravaló. Morosán Györgyné: 2 tolipárna 4 huzattal, 2 lepedő, 1 pokróc, 3 törülköző. Décsi Károlyné: 5 ing. Farkasházi Fischer

Vilmosné : 3 ing, 1 lábravaló. Multas Mórné 6 ing. özv. Goldberger Ignácné : 6 sapka, 8 pár harisnya, 12 zsebkendő. Lőwy Sándorné: 1 párna 2 huzattal,

6 lábravaló, 2 ing. Grünbaum Arminné: 2 párna 4 huzattal, 1 lepedő, özv. Kulizsák Ferencné: 2 párna 4 huzattal, 6 ing. Lorber Lajosné: 12 ing, 12 zsebkendő. Czinezár Adolfné : 20 párnahuzat, 11 párnátok, 5 ing, 10 lábravaló. özv. Furka Andrásné: 6 párnahuzat. Weisz Edéné : 2 párna 4 huzattal, 4 ing, 6 lábravaló. Wieland Dénesné 12 ing, 12 zsebkendő, 2 lábravaló, 1 párna 2 huzattal. Továbbá az alábbi adományok beküldése jeleztetett : dr. Novák Kamilné: 1 ágy, 4 huzat, lepedő. Szőke Kálmánné :

1 lepedő, 2 törülköző. Szvetics Viktorné: 2 lepedő,

1 paplan. Karasznai Istvánná : 2 ing. Juhosné 1 párna. özv. Dézsi Jánosné: 1 párna huzattal, 1 törülköző. Enyedi Eerenc : 1 párna huzattal. D. Nagy Sándorné : 1 lepedő, 1 párna. Kálmán Istvánná

1 lepedő, 1 törülköző. Törők Mihályné : 6 párnahuzat. Vádi Imréné 1 párna, huzattal, özv. Lederer Lajosné: 8 párna 16 huzattal. Preisler Szerén: 5 lepedő, 7 törülköző, 40 üveg befőtt. Berényi Ár- minné : 4 lepedő, 1 paplan, 3 párna, 6 huzat, 8 ing,

6 törülköző, 1 vas-ágy, 1 szalmazsák. Schwimmer Arnoldné : 1 párna 2 huzattal. Schillinger Lipótné : 4 párna 8 huzattal. Domanek Pálné: 1 párna 2 huzattal, 2 ing. ^özv. Mayer Istvánná: 2 ágy, 1 matracz, 1 szalmazsák. Schmidt Istvánná: 2 párna 4 huzattal. Schröder Istvánná : 2 lepedő, 1 pokróc,

2 párna 4 huzattal, 1 vaságy, 1 szalmazsák, Gyulainé : 1 paplan. Szabó Lászlóné : 1 paplan, 2 parna. Szabó Emilné: 1 ágy ruganynyal. Schmidt Mariska :

1 ágy. Bánhegyi Olga és Kocsis Antónia: 3 lepedő, 12 törülköző, 12 zsebkendő, 9 ing, 8 pár harisnya, Zöldy Jánosné: 6 párna, 12 huzat, 12 ing, 30 üveg befőtt. Weisz Salamonná : 1 matrac, 1 párna 2 huzattal, 1 lepedő, 1 takaró. — Mindazok, akik tévedés folytán a taggyüjtő hölgyek által az egyletbe való belépésre nem szólittattak fel és abba belépni óhajtanak, ezen szándékukat Dobay János könyv- kereskedésében szíveskedjenek bejelenteni; a természetbeni adományok (ágyfelszerelés, ágynemű, fehérnemű stb.) dr. Lovich Ödönné úrnőhöz, Árpád-utca

28. szám alá juttatandók el ; az esetleges pénzadományok pedig Schmidt Iván árvaszéki ülnök úrhoz (vármegyeház) küldendők be, vagy nála személyesen adandók át.

A belső vásár, amint az előrelátható volt, nagyon silányul ütött ki. Nemcsak vevőkben, hanem vidéki árusokban is erős hiány mutatkozott. Fém, fa és bőripar árukban alig volt forgalom. Viszonylag valamivel jobb a ruházati s agyag iparban. Nyersbőrvásár pedig csak névleges volt. Hiányzott elárusító s vevő egyaránt.

Halálozás, özv. Hoffmann Sámuelné, városunk tisztes polgárnője f. hó 9-én este, hosszas súlyos betegség után meghalt 66 éves korában. A boldogult derék nő egyik agilis, oszlopos tagja volt a gyulai izr. nőegyletnek s eme minőségben hervadhatatlan érdemeket szerzett magának, amely érdemeit meg- kapóan hangsúlyozza a családon kívül a nőegylet által kiadott hangulatos gyászjelentés is. Temetése pénteken délután volt, nagy részvét mellett. Áldás és béke hamvaira.

Frattini Ferenc tragikus halála. Egy idegen származású, de teljesen magyarrá lett ember hunyt el tegnapelőtt városunkban sajátságos körülmények között. Frattini Ferenc, mint a neve mutatja, olasz születésű volt. Városunkban telepedett le, mint szabó. Teljesen magyarrá lett, családot alapított. János nevű fia felnövekedvén, füszerüzletet nyitott a város főutcáján. A jóforgalmu helyen szorgalmasan vezetett üzletet mindenki jól ismeri. A mikor Frattini Ferenc gyermekeit szárnyukra bocsátotta, elköltözött Gyuláról és Ungvárt választotta lakóhelyéül. A mozgósítás folytán azonban fiát Frattini Jánost is elvitték katonának. Frattini Jánosné egyedül maradva, terhesnek találta az üzletnek is, meg háztartásának is a vezetését. Ugyanazért megkérte apósat: Frattini Ferencet, hogy jöjjön el Gyulára és legyen segítségére az üzlet vezetésében. Frattini Ferenc teljesítette a kérést és néhány hete Gyulán tartózkodott. Pár nappal ezelőtt Frattiniékhoz vendég érkezett, aki cognacot kért. Mivel ez nem volt bontva, Frattininé