Békés, 1914. (46. évfolyam, 1-52. szám)

1914-01-25 / 4. szám

6

1914 január 25.

A gyulavidéki h. é. vasút rt. igazgatósága f. hó 23-án d. u. a vármegye székházában Ambrus Sándor alispán elnöklete alatt ülést tartott, melyen részt vettek: Kokas József, József főherceg kis- jenői uradalmának felügyelője, Ondruss Cirill, gróf Almásy Dénes gyulavárii uradalmának főintézője, dr. Lovich Ödön polgármester, dr. Jantsovits Emil ügyvéd, s a m, kir. kereskedelemügyi minisztérium részéről Inkey Viktor műszaki tanácsos igazgató- sági tagok, a Magyar Agrár- és Járadékbank részéről Ott János nyug. üzletvezető és Szécsi Hugó cégvezető. Az ülés fontosabb tárgyai voltak a minisztérium által jóváhagyott módosított alapszabályok bemutatása, a társaság alelnökének megválasztása, végrehajtó bizottság, ügyvezető bizottság választása. A társaság alelnökéül Ondruss Cirill, a végrehajtó bizottság tagjaiul Barta Arnold, Enyedy Béni a Magyar Agrár- és Járadékbank igazgatói, Ondruss Cyrill, s dr. Schóber Béla a Magyar Agrár- és Járadékbank igazgatója és Inkey Viktor műszaki tanácsos választattak meg, mig az ügyvezető igazgatóság tagjaiul Barta Arnold, Enyedy Béni, Schober Béla és dr. Fellner Frigyes, utóbbi szintén a Magyar Agrár- és Járadékbank igazgatója választattak meg. A simonyifalva—ökrösi vonal meghosszabbításának előkészítése tárgyában kiküldött bizottságba Ambrus Sándor elnöklete alatt Kokas József, dr. Ladies László és dr. Lovich Ödön igazgatósági tagok választattak meg. Az igazgatóság által tárgyalt folyó ügyek közül a részvényeseket különösen érdekli a kereskedelemügyi miniszternek azon rendelete, mely szerint a 100 méter és kisebb iveknél vezetősínek alkalmazását rendelte el s 11 800 korona költség fedezésére a társaság tartaléktőkéjét jelölte ki. Az igazgatóság ezen ügyet élénk eszmecsere kapcsán tárgyalta s azon nézeten volt, hogy itt a közigazgatási bíróság döntése lesz kikérendő oly irányban, hogy a részesedési arányban — tehát 70%-al — ezen kiadás a MÁV-ot terhelje. Ellenben megnyugvással vette az igazgatóság tudomásul azt, hogy a 200 m s ennél kisebb iveknél a miniszter ezidő- szerint vezetősínek alkalmazásától eltekintett, miután ez a részvénytársaságra 210.000 korona költséggel járult volna. Simonyifalva és Nagyzcrind községek 45.000 korona hozzájárulás megfizetését megtagadták s ezen községeket a nagyváradi kir. ítélő tábla a hozzájárulás megfizetésére kötelezte, úgy hogy remény van arra, hogy a községnek nem fog sikerülni a hozzájárulási költségek megfizetése alól menekülni. Feketegyarmat község a részvénytársaságot egy váróhelyiség és egy őrház létesítésére kérte kötelezni, ez iránti kérelmével azonban a miniszter elutasította, mert kérelmét a forgalom indokolttá nem teszi. (Ómenül szolgálhat ez Gyula város képviselőtestületének, amely legutóbbi közgyűlésén a Kossuth-tén állomás felépítésére szorítani határozta a részvénytársaságot) Gyula város közönségét érdekli az igazgatósági ülés azon tárgya is, melyben a m. kir. Közigazgatási Bíróság ítéletét mutatta be, mely szerint ez oly áruk után, melyek a MÁV. gyulai állomásán kerülnek fel- vagy leadásra, abban az esetben is megállapítja a kövezetvám fizetési kötelezettségét, ha ezen áruk a Gyulavidéki h. é. vasút vonalán szállíttattak az állomáshoz, vagy szállíttatnak el az állomástól. Végül örvendetes hírül fog szolgálni a részvényeseknek az is, hogy a Gyulavidéki h. é. vasút jövedelmeiből nemcsak az Agrár- és Járadékbanknál fennálló kölcsönének kamatait volt képes fizetni, de 10.000 koronát újabban is törlesztett tőkében, úgy hogy az eredetileg 400.000 koronát kitett tartozásból ma csak 333.000 korona áll fenn, s e mellett a vasút tartalékalapjai is rendben vannak. A Gyulavidéki h. é. vasút jövőjére nézve nagy jelentőségű ügyről tett jelentést Ott János nyug. üzletvezető, s jelentése szerint a Simonyi- falva—ökröst vonal ez ideig tracirozva nem lett, mert a nagyváradi püspöki uradalom az általa

30.000 koronában megállapított hozzájárulást további 20.000 koronával felemelni hajlandó nem volt, az érdekelt községek Csermő—Derecske, Simonyifalva—Ökrös vasútvonalok közül csak egynek és pedig Arad vármegye határozata alapján annak hajlandók hozzájárulást nyújtani, amely az építést előbb kezdi meg. A Sulkovszky-féle uradalom

100.000 korona hozzájárulást helyezett kilátásba, de ez az uradalom bonyolult viszonyai folytán kellő formában biztosítva nincsen. Mihelyt ez megtörténik, s a Csermő—Derecske vonal a közel jövőben ki nem épül, a Simonyifalva—ökrösi vonal érdekében a tracirozás végrehajtást fog nyerni. Amennyiben azonban az érdekelt község és uradalmak részvétlenség folytán a hozzájárulási összegek kellő magasságban rendelkezésre nem bocsájtatnak, úgy kénytelen a vezetőség ezen eszme megvalósítását elejteni, ami a Gyulavidéki h. é. vasút jövőbeli jövedelmezőségét sajnos, nagyon károsan befolyásolná.

Az utbizottság tagjainak napidija. Abban a kérdésben, hogy a községi „közlekedési (vicinális) utak közigazgatására hivatott járási utibizottság tagBékés

jainak van-e igénye napidij- és fuvardij-felszámitásra, az eddigi gyakorlat nagyon ingadozó volt, úgy, hogy most a miniszter ezen vitás kérdésnek rendezése tekintetében egy részletes utasítást adott ki, a melynek lényege az, hogy az utibizottság elöljárói, tagjai — amennyiben az utibizottság székhelye nem a községben van — jogos igénnyel bírnak a fuvar- költségre, valamint olyan mérvű napidijra, amely a község szervezési szabályrendeletében a kiküldetésekre meg van állapítva. Mivel azonban az utibizott- ságoknak nemcsak elöljárói, hanem egyéb tagjai is vannak, a miniszter kimondotta, hogy ezek is felszámíthatják a napidijat és fuvardijat — amennyiben más községbe kell elmenniök — de a napidij lehetőleg ezekre nézve is oly összegben állapittassék. mint az ugyanazon községbeli elöljárói tagra meg van szabva. Utasítja a miniszter az utibizottságobat, hogy évi költségvetéseiket már úgy állítsák egybe, hogy ezek a költségek fedezhetők legyenek. A járási főszolgabirák azonban mint az utibizottság elnökei — tekintve, hogy a községi közlekedési ügyek intézése hivatali kötelességük, semmiféle felszámításra nem bírnak igénnyel, hanem az esetleg felmerülő kiadások utiátalányukat terhelik.

A békési kenderáztató. Békés község államsegéllyel egy nagyobb szabású kenderáztatót kíván létesíteni. A terveket a kultúrmérnöki hivatal elkészítette és a tárgyalás meg is tartatott. A kenderáztató létesítése — a tervek szerint — közvetlenül a békés-gerlai nagy forgalmi kiépített törvényhatósági ut mellett — a község közelében — terveztetik. A vármegye alispánja most meghozta az engedélyezés kérdésében elsőfokú határozatát, mely szerint a kenderáztatót a tervbe vett helyen nem engedélyezi, mert az oly bűzt terjesztene, hogy állandó és jogos panaszoknak lenne forrása, Megemlítjük, hogy a kenderáztatónak a tervezett helyen való létesítése ellen több békési lakos is kifogást emelt, sőt az államépitészeti hivatal főnöke is ellenezte az engedély megadását.

Útépítés. Említettük már több ízben, hogy ki látásba van helyezve, hogy Békésvármegye útépítési célokra a jövő vagy az azutáni évben ismét egy nagyobb összegű államsegélyt kap, amelyből 142 kilométer hosszú ut kiépítése van tervbe véve, ebből 80 kilométer hosszban a miniszter által kívánt utak építendők, a többire nézve a törvényhatóság szabadon határozhat, mely utakat akarja kiépíteni. Ennek tudatában az egyes községek egyre-másra adják be kérelmeiket, amelyekben a szóban levő beruházási hitelből útjaik kiépítését kérik Minthogy azon- bap a támasztandó igények sokkal nagyobbak, mintsem, hogy azok a kilátásba helyezett államsegélyből kielégíthetők lennének, ennélfogva illetékes helyen az a felfogás, hogy több községnek útépítés iránt előterjesztett kérelmei csak abban az esetben lesznek komoly megfontolás alá vehetők, ha az illető községek az útépítést jelentékeny hozzájárulással támogatják. Békéssámson községe a Orosháza—békéssámsoni ut kiépítésére 40000 koronát szavazott meg, Orosháza község ugyanezen útra szintén jelentékeny áldozatra jelentette ki magát késznek. Régi s jogos vágya Csorvás, Orosháza s Békéscsaba községeknek, hogy a Békéscsaba—Csorvás és csorvás—orosházi útszakasz kiépíttessék. Tekintve, hogy ez az útvonal nem törvényhatósági, henem vicinális jellegű és 35 kilométer, vagyis olyan hosszú, hogy kiépítési költsége a vármegye részére kilátásba helyezett államsegély V« részét egymagában felemésztené, ennélfogva a kiépítésről csak az esetben lesz lehetséges komolyan tárgyalni, ha az említett községek s az érdekelt magánosok az építési költségek egy tekintélyes részét átvállalják. Csorvás községe legutóbb hozott határozatában erre az útszakaszra 40000 koronát már meg is szavazott és megkereste Orosháza és Békéscsaba községet, hogy ők is hasonló értelmű határozatot hozzanak.

Portómentesség munkásbiztositó ügyekben, a

gyulai postahivatal több olyan levelet megportóz, amelyek a pénztárhoz a pénztár munkaadó tagjai által intéztetnek. Minthogy a munkaadóknak, a tagoknak, pénztári bizalmi férfiaknak és orvosoknak az 1907. évi XIX. t.-c. 204. §-a alapján portó- mentes levélpostai érintkezés van biztosítva, ez a portózás csak annyiban jogosult, amennyiben a feladó nem írja a levélboritékra fel a munkaadói stb. minőségét (nevét, foglalkozását) és portómentesitési záradékot a törvényre való hivatkozást. Hogy a pénztári tagok tájékozva legyenek, a csatolt értesítést teszi közzé a pénztár: A kereskedelemügyi miniszter urnák 5811/1907. és 70646/1907. számú rendeletéi értelmében a pénztári tagok és a munkaadók a pénztárhoz portómentesen intézhetnek igény- bejelentést, tag be- és kijelentéseket, vagy levélpostai küldeményeket, azonban kötelesek a levélboritékra feljegyezni »N. N.-i lakos — mester munkaadótól.« Továbbá a levélboriték bal alsó részén »az 1907. évi XIX. t.-c. értelmében portó- mentes* záradékot. Ezen feljegyzések nélkül a posta hivatal a mulasztási portót kirójja és a feladó munkaadók terhére érvényesíti. Minthogy a legutóbbi időben több ilyen eset fordult elő, ahol a hiányos boríték címzése miatt a gyulai postahivatal postadijat számított fel, figyelmeztetjük a t. munkaadó urakat, hogy a pénztárhoz intézendő levelézéseik boritékán a jelzett kellékek feljegyzését ne mulasszák el, mert a postakincstár kétszeres portó fizetésére utólag kötelezheti, illetve azt terhűkre kirójja.

A takonykor elleni védekezés jelenleg az állategészségügyi törvény és az ahhoz kiadott utasítás rendelkezései alapján történik. Az eredmény azonban nem kielégítő, aminek az az oka, hogy a takonykor miatt kiirtott lovak tulajdonosai az államtól kártérítést nem kapnak, tehát a betegség bejelentése a miatt sok esetben elmarad, vagy késik, másrészt mert a takonykor külső felismerésére szolgáló diagnostikai vizsgálat jelenleg még nem kötelező és igy sok esetben megtörténik, hogy a takonykor gyanújában levő ló 60 napi elkülönítés után — amennyiben külsőleg nem jelentkezik rajta a baj — a zár alól feloldatik, holott a betegség még mindig benne lappang és végül, mert a jelenlegi malleinezési eljárás nem tökéletes Ezért most a földmivelésügyi miniszter egy 40 oldalas körrendeletét adott ki a takonykor elleni védekezés tárgyában, amelyben részletes szabályokat állít fel az eljárásra és kötelezővé teszi a rejtett takonykor betegség diagnostikai megvizsgálását, amit mailéin- nel és vérvizsgálattal megközelítő pontossággal meg lehet állapítani. Egyben értesíti a miniszter a vármegyét, hogy a takonykor betegség vagy annak gyanúja miatt kiirtott lovak tulajdonosainak állami kártalanítása iránt törvényjavaslatot készíttetett, amelyet a pénzügyi viszonyok jobbra fordulása után szándékozik a törvényhozás elé terjeszteni. Megemlitjüb, hogy a jelenlegi helyzet szerint a kiirtott lovak tulajdonosai a vármegyei állategészségügyi alapból kapnak méltányos segélyt, ami rendszerint jóval kevesebb, mint a valódi érték, és csak azok kapnak, akik teljesen szegények és akiknek existenciáját érinti a tulajdonát képező állat kiirtása.

A köztenyésztésre szánt apaállatok beszerzését a földművelésügyi miniszter a vármegyéhez intézett leirata szerint az eddigi módon kívánja előmozdítani és az ide vonatkozó kérvények a vármegyei gazdasági felügyelőhöz intézendők. Kijelenti azonban a miniszter, hogy apaállatokat adományként nem engedélyez, továbbá az állam közvetítésével elhelyezett apaállatok vételára fejében elvállalt fizetési kötelezettségeket nem enged el, sem egészben, sem részben, úgyszintén nem engedélyez e tekintetben fizetési határidő meghosszabbítást sem, miért is meghagyja, hogy az ily irányú kérelmek hozzá leendő felterjesztése mellőzendő.

A kétegyházi legelősegély. Kétegyháza község, amint már megírtuk, az állattenyésztés intenzivebb fejlesztése végett nagy területet, 1000 holdat bérelt az uradalomtól és az ebből előálló terheinek könnyítése céljából államsegély engedélyezése iránt folyamodott a földmivelésügyi miniszterhez. A kérelmet az alispán pártolólag terjesztette fel, azonban a miniszter bármennyire is méltányolja a községnek az állattenyésztés előmozdítása tekintetében kifejtett igyekezetét, a kért államsegélyt nem engedélyezte.

Állatösszeirás. A köztenyésztésre szolgáló apaállatok számának kiderítése, valamint a közlegelők túlterhelésének megakadályozása érdekében a földmivelésügyi miniszter az idén is elrendelte a haszon apaállatok összeírását, amely faj, kor és ivar szerint lesz foganatosítandó. Nyomatékosan figyelmezteten- dők az állattulajdonosok, hogy az összeírás nem szolgál adózási célokra, az kizárólag az állattenyésztés előmozdítása érdekében hajtatik végre s igy az összeírás még a közlegelőre való kihajtás előtt befejezendő, de legkésőbb március hó végéig.

Vértetü irtás. A földmivelésügyi miniszter elrendelte, hogy a vértetü, mely különösen az almafában tesz nagy pusztítást, a legerélyesebben irtassák. E célból meghagyta hogy a kerttulajdonosok részére a rovartani állomás által az irtás tekintetében kiadott útmutatás vétiv mellett kézbesittessék. Az irtás elmulasztása vagy nem kellő módon való foganatosítása nemcsak büntetést von maga után, hanem az irtás az illető tulajdonos terhére hatóságilag fog végrehajtatni. Jelzi a miniszter, hogy a vértetü melegágyát a faiskolák képezik, tehát az irtás ezeken a helyeken különös gonddal végzendő.

Vésztőről munkásházépitós iránt 20 aláírással ellátva kérvény érkezett a vármegyéhez. A vármegye alispánja a kérvényt kiadta a községnek, hogy esetleg a község építse fel a kért munkásházakat, mert a vármegye egyelőre újabb munkásházakat nem épit, minthogy az erre a célra enge- lyezett 500000 korona teljesen fel van használva. A község az esetben, ha a munkásházakat létesíti, megkapja ugyanazon kedvezményeket, mint amit a vármegye nyújthat. Megemlítjük, hogy Vésztő községében eddig 32 munkásház épült már.