Békés, 1914. (46. évfolyam, 1-52. szám)
1914-01-25 / 4. szám
1914 január 25. Békés 7 Árvízveszély elleni védekezés. A netán bekövetkezhető árvízveszély ellen való védekezés céljából a vármegye alispánja körrendeletben utasította a járási főszolgabirákat és a polgármestert, hogy a megfelelő előintézkedéseket szigorúan hajtsák végre és egyben kijelölte pontosan azon töltésszakaszokat, amelyeken árvizveszély esetén a vármegyei tisztviselők szolgálatot tenni és a kirendelendő közerő felett rendelkezni kötelesek lesznek. Itt említjük meg, hogy minden évben a statisztikai hivatalhoz jelentést kell tenni az alispánnak arról, hogy az árvíz mennyi kárt okozott a vármegye területén. Ezek a jelentések hosszú éveken át nemlegesek voltak, azoüban a most megtett jelentés szerint az árvizek a múlt évben 35000 korona kárt okoztak és pedig Körösladányban a 257 hold területű úgynevezett Kihi kerti birtokot öntötte el az árvíz és e címen .27000 korona kár állott elő, úgyszintén Öcsöd község határa egyrészének elöntése következtében 10000 korona kár merült föl. Heti piac. Gyula, január 23. A budapesti gabonatőzsdén állandóan szilárd a hangulat, az árak emelkedők. Heti piacunkon, különösen az országos vásár miatt, gabonanemüekben csekély volt a kinálat, eladatott : Búza . 19-70 21'— Árpa . 1420 14-40 Zab . 12 20 12-60 Tengeri , 12 20 12 40 Irodalom. A Magyar Figyelő most megjelent 2-ik számá- mák élén ott találjuk Lukács György v. b. t. t. tanulmányát a román kérdésről, amely az aktuális problémával szemben a Magyar Figyelő szerkesztőségének álláspontját körvonalazza. Kun József miniszteri tanácsos „Parlamentárizmus és interpelláció“ cim alatt néhány kérdést fejteget az inter- pellálási jog és arra adandó válaszok köréből Nagyon érdekes Pirkner János országgyűlési képviselő, a mezőgazdaság egyik legkiválóbb tagjának tanulmánya a „Magyar mezőgazdaság súlypontja“, amelyben különösen mezőgazdasági statisztikánk beosztásáról és áttekintéséről egészen uj és meglepő dolgokat mond. Grósz Emil egyetemi tanár „Küzdés a vakság ellen“ cim alatt közöl figyelemre méltó dolgozatot, Huszár Imre az 1798 iki bécsi ribillió elfelejtett történeti és kulturtörténelmi vonatkozását eleveníti tel. A szépirodalmi részben Herczeg Ferenc „öt órakor“ című novelláját találjuk. A gazdag Feljegyzések és Külföldi szemle egészíti ki a tartalmas és változatos számot. A Magyar Figyelő előfizetési ára egész évre 24 kor., félévre 12 kor, negyedévre 6 kor. A kiadóhivatal és szerkesztőség VI., Andrássy-ut 1 ö. sz. alatt van. A Díszítő Művészét folyóirat mindazokat érdekli, akik szeretik a munkát. Okos tanácsaiból meg lehet tanulni a fa, fém, bőr, szövet stb. művészi feldolgozásának módját. A mellett minden száma e lapnak 100 rajzot, 8 színes képet s legalább 20 részletrajzot tartalmaz, amely után bár- mely gyerek Ízléses és hasznos munkát állíthat elő. Pénzt takarít meg az, aki ajándékait, lakása díszeit s apró használati tárgyait maga csinálja, a mellett még büszke dicsőség jele minden kezenyo- mán készülő munka. így lehet készülni a boldogságra és a boldogulásra. Mindenhez értő, vállalkozó szellemű, szorgalomra edzett ember az lesz, aki kis korában hozzáfog a munkás életprogrammhoz. Bizalmas vezetője az ifjúságnak a Díszítő Művészet, előkészít a választékos és értékes foglalkozásokra. Prospektusát megküldi a kiadóhivatal (V„ Rudolf- tér 6.) levelezőlap kérésre. Törvényszéki csarnok. Jótékonyság. Tudvalevőleg a múlt év magas kamatlába folytán a pénzintézetek irigylendő nyereséggel zárták le az 1913. évet. A kereskedelem és ipar nagyon megérezte a nehéz időket, ámde ezzel szemben némi ellensúlyozásul szolgál, hogy ez évben a jótékony intézetek többet kapnak a takarék- pénztáraktól, mint más években. így nevezetesen a Bírói és Ügyészi Egyesület internátusának a Békéscsabai Takarékpénztári Egyesület 100 koronát, az Aradi Ipar és Népbank békéscsabai fiókja 20 koronát, a Szarvasi Hitelbank 30 koronát adományoztak, ügy halljuk különben, hogy a Békésmegyei Pártfogó Egyesületről szintén gondoskodtak a pénzintézetek. Aki a más büntetését leüli. Csomós Istvánné gyulai lakosnak valamilyen kihágásért 6 órai elzárást kellett volna leülnie. Helyette azonban január 10-én a napos rendőrnél Csomós István jelentkezett, aki állította, hogy ő van elitélve 6 órai elzárásra. A rendőr elhitte neki és annak rendje-módja szerint lezárta Csomós Istvánt, majd 6 óra múlva csöndesen elbocsátotta. Csak ezután derült ki, hogy nem volt elitélve, aki a büntetést leülte és nem az állotta ki a 6 órai szenvedést, aki el volt ítélve. Esküdtbirósági ügyek. A f. évi első esküdtbirósági ülésszak február 3-án kezdődik és tart mintegy 6—7 napig, legrosz- szabb esetben 8 napig. Eddig még csak két ügy van kitűzve, de ezenkívül még négy ügyben érkezett vádirat a kir. törvényszékhez. Az első, február 3-ára kitűzött ügy a szándékos emberölés kísérletével vadolt Szikes József gyulai ácsmester ügye, a kit a törvényszék okirathamisitásért Ítélt el. Mig ezt a büntetését töltötte, a felesége sz. Tamás Mária vigasztalót keresett és talált, úgy, hogy a kiszabadult férjéről mit sem akart tudni, mikor Szikes József előtt a börtön ajtaja kinyílt. Szikes megtudva, hogy neje hűtlen lett és vele élni nem akar, revolvert vásárolt s a múlt év szeptember hó 27-ik napján feleségére négyszer rálött. Szerencsére a lövések nem találtak. Szikes Józsefet, aki csak feltételes szabadságon volt, természetesen azonnal visszavittél: a börtönbe. Gyilkosság kísérlete. Február 4 éré Vincze János dobozi lakos bűnügye tűzetett ki Fz a vádlott elhatározta, hogy a vele közös háztartásban élő Széplaki Katalint megöli és azután öngyilkos lesz. Bejött Gyulára, forgópisztolyt és 12 darab töltényt vásárolt és másnap hajnalban 1913 október 14 én, — miután közöttük a sertés árára nézve szóváltás keletkezett, — elővette a revolvert s előbb háromszor rálőtt Széplaki Katalinra, majd kétszer magára lőtt. Egyikük sem halt meg. Apagyilkos Kitűzésre kerül még a Püspöki Ferenc gyulavárii legény ügye, a ki Gyulaváriban 1913. évi december hó 28-án atyját: Püspöki Áront, azért mert az állítólag rosszul bánt a családjával, többszöri kés- szurással és baltacsapással megölte. Rablás. Orosházán 1913. évi november hó 20-án éjjel Farkas Mihály ottani lakost Hegyi Mihály és Horvát Mihály orosházi lakosok kifosztották akként, hogy Horvát a földhöz vágta Farkast és azután rátérdelt, ezalatt Hegyi kivette a mellénye zsebéből a 282 koronát tartalmazó pénztárcáját. Szándékos emberölés kísérlete. Szőke György gyulai lakos azzal gyanúsította feleségét, szül. Rostás Teréziát, hogy idegen férfival viszonyt folytat. E miatt házaséletük zavarossá vált, úgy hogy az asszony el is hagyta a férjét. A múlt év december 3-án a külön élő házastársak találkoztak szóváltás keletkezett közöttük, mire Szőke György háromszor a feleségére, utána pedig kétszer magára lőtt Mindegyikük életben maradt. Megérett ügy még a tárgyalásra a testvérgyilkosság kísérletével vádolt Kondacs János ügye, aki Szarvason 1913. évi december hó 27-én éjjel testvérét ifj. Kondacs Mihályt alvás közben kézszurásokkal meg akarta ölni azért, mert annak haragosai tévedésből őt, a a tettest verték meg. Heti bünkrónika. Gondatlanság. Vrabecz András Tótkomlóson házának udvarán egy 12 méter hosszú 10 méter széles és 3 méter mély gödröt bekeritetlenül tartott és 1913. évi junius hó 22-én délelőtt az ezen udvaron lakó Sebők Sámuelné a felügyeletére bízott Sajben Anna 1 éves és 3 hónapos leánygyermekét felügyelet nélkül hagyta s a gyermek az egy méter vízzel telt gödörbe esett és ott megfulladt. Gondatlanságból okozott emberölés vétségével vádolta meg a kir. ügyészség mindkettőjüket, a törvényszék azonban Vrabecz András ellen megszüntette az eljárást, mig Sebők Sámuelnét 8 napi fogházra ítélte. Szerák József békéscsabai lakos Békéscsabán 1913 évi julius hó 7-én több társával együtt szalmát hordott petrencerudakon egy kazalba, melyen Kazár Pál békéscsabai kisbirtokos helyezte el a szalmát és a petrencerudat ő húzta ki a szalma alól. Egy ilyen petrencerudat egy ízben oly vigyá- zntlanul és hirtelen rántott ki, hogy a másik szalmacsomóval közeledő Szerák József sértettnek melléhez lökte a rúd hátsó végét oly erővel, hogy az 20 napnál is tovább tartott sérülést szenvedcit. A törvényszék ez ügyben a múlt héten tartott tárgyalást bizonyítás kiegészítése végett elnapolta. A garázda ember. Hugyecz János Békéscsabán, 1912 november 23-án megtámadta a vele egy házban lakó Sipiczki Andrást és családját, lakásuk tartozékait megrongálta és töltött fegyverével őket lelövéssel fenyegette, fegyverét egy ízben Sipiczkire rá is sütötte és ez csak félreugrás által kerülte ki meglövetését. Sipiczki és családja tagjai ekkor lakásukba bezárkóztak, mert Hugyecz nem szűnt meg a lelövéssel fenyegetőzni. Az eset szemtanúi jelentést tettek a rendőrségen, honnan Horvát rendőrfőbiztos Miklós Rókus és Knyihár Mihály rendőröket küldte ki, hogy Hugyecz Jánost a törvény engedte eszközökkel ártalmatlanná tegyék. Minthogy a rendőrök Hugyecz Jánost közcsend elleni kihágáson és ingó rongáláson érték és Hugyecz ezután is fenyegetőzött, hogy Sipiczkiékat agyonlövi, a rendőrök Hu- gyeczet lefegyverezni és ártalmatlanná tenni akarták. Eme kötelességük teljesítését megakadályozandó, Hugyecz a szobájába vonult és onnan a rendőröket fegyverével célba véve, lelövéssel fenyegette őket, ha a szobába belépni mernek. A nagy hősködésnek az lett a vége, hogy a kir. törvényszék Hugyecz Jánost hatóság elleni erőszak miatt 1 évi börtönre ítélte. A tilos legeltetés. Orosházán 1913 augusztus 7-én Sellei József mezőőr tilos legeltetésben találta a Dénes István földjén a Lővei Mihály tehenét és borját. Sellei József esküvel fogadott kötelességéhez híven a két állatot behajtani akarta, a mikor ott termett Lővei Mihály és Sélleit szidalmazva, ismételten ellökte az állatok mellől és azokat elhajtotta. Lővei Mihály hatóság elleni erőszak büntette címen felelt a cselekményéért a törvényszék előtt, mely őt 3 napi fogházra Ítélte. A hűtlen béres. Baranya Mihály 33 éves, ref vallásu körözs- ladányi származású béres, szeghalmi lakos Szeghalmon, gróf Wenckheim Ferenc szolgálatában mint béres 1913. augusztus havában több külön alkalommal ismeretlen mennyiségű búzát és ocsut s 1 véka zabot és 2 szál deszkát lopott el, amiért a bíróság a szolgálatadó kárára elkövetett lopás büntette miatt 8 napi fogházra ítélte el. Szerkesztői üzenet. D. J. Nagyon sötét tónusu, de egyébként sem üti meg a kőzölhetés mértékét. Elveszett levél. Nem veszett el, de jobbakat várunk. Ugyanez áll a most küldöttekre is. A fordítások sikerültebbek az eredeti verseknél, de az eredeti versek alatt az önéit és nem Heinét értjük. A fordításokat sem közölhetjük azonban, mert nem fedik eléggé az eredetit. Modern női íróasztal székkel azonnal eladd 54 í—i Cim a kiadóhivatalban. Egy francia uriasszony hajlandó kizárólag saját lakásán úri családok tagjait a francia nyelv elsajátítására oktatni. Különösen haladóknak csoportban való tanulás előnyös. Értekezhetni e lap kiadóhivatalában megtudható címen. Xrodai munkákban gyakorlott leány pár hétre felvétetik. Cim a kiadóhivatalban. 53 Kiadó lakás. Gyulán, Enyves-utca 14/b sz. alatt 3 szoba, 1 konyha, 1 spájsz és 1 mély kamrából álló lakás április 24-re kiadó. Értekezni lehet a házban lakó tulajdonossal. 51 í—2
