Békés, 1914. (46. évfolyam, 1-52. szám)
1914-07-26 / 30. szám
3 Békés 1914 julius 26. leendő betöltését. A község határozatának jóváhagyása ellen észrevétel aligha merül fel, azonban — mint halljuk — a községi mérnök kötelességeinek és jogainak a község által történt nem megfelelő meghatározása fog sza- batosabb körülírást nyerni, illetőleg a község e részben uj határozathozatalára utasittatni. Békés községe a polgári iskola tanítónőinek lakáspénzét oly mértékben emelte, ami megfelel annak az összegnek, amelyet a Békésre megállapított lakbér osztályban az állami s megyei tisztviselők kapnak. Vésztő község az állatorvos fizetését felemelte, de ennek ellenében megvonta tőle a szemle dijakat. A község határozatát megfe- lebbezte az állatorvos azzal, hogy a szemle dijak, — amelyet a pályázati hirdetmény biztosított részére - elvonása szerzett jogát sérti. Ezzel szemben a község azon az állásponton van, hogy mivel a fizetés felemeléssel - amely többet tesz ki, mint amennyi az elvont szemle dij — az állatorvos javadalma uj rendezést nyert, amelyhez ő is hozzájárult, ennélfogva a pályázati hirdetményben megállapított feltételek megszűntek. Békés község hajdúinak csizmapénzét 30 koronáról' 40-re emelte fel, azonban csak egy évre, mert a csizma bőre nagyon drága. Ugyanezt kérték a községi rendőrök, azonban őket a képviselőtestület elutasította kérelmükkel. Ezt az elutasítást megfelebbezték a törvényhatósághoz. Körösladány községe, tekintettel a mindinkább szaporodó ügyforgalomra egy harmadjegyzői állást szervezett 1600 korona javadalommal. Mivel azonban az uj törvény szerint uj jegyzői állások javadalma legalább 2000 koronában állapítandó meg,ennélfogva a törvényhatóság a község határozatát nem hagyta jóvá. Most azután a község az állás javadalmát a törvényben kívánt 2000 korona fizetésben és 400 korona lakáspénzben állapította meg. Ezek után a törvényhatósági jóváhagyásnak akadálya természetesen nem lesz. Kapcsolatosan ezzel megvonta a község Sebők Ferenc II. jegyzőtől azt a pótlékot, amelyet visszavonásig engedélyezett részére azért, mert a most rendszeresítendő harmadjegyzői állás teendőit is ő végezte, amely munkatöbblettől az uj állás betöltésével meg fog szabadulni. A koldust, a semmit, aki zsellér szemeit fel merte emelni az ő leányára. Mikor a virágok elhervadtak ősszel, Micskey Mariskát elvette Ságváry Jancsi. Hzavitte. Az övé volt . . . Ő legalább igy hitte, mert nem volt sem szeme, sem lelke. Ha lett volna : látott volna, érzett volna. Az orgonabokrokon a kertben már ekkor nem volt sem levél, sem virág. Méhek rajta nem dön- göttek, madárka nem dalolt. Majd tavasszal megint. Vájjon ? . . . * * * * Tavasszal azt mondták a doktorok — okos, bölcs emberek valamennyien — hogy Mariskát el kell vinni a fenyvesek közé. A tüdeje is gyengécske, a vére is kevés, az idegei is gyengék. Szórakozni és jól táplálkozni, nem lesz semmi baj. (Valamennyi bölcs és okos ember.) És hordozta az ura, az apja, az anyja Mariskát egyik fürdőről a másikra. Hol ezt javasolták a doktorok, hol azt, mindent megtettek. A doktorok nem adták fel a reményt. Még most csak azt próbáljuk meg, csak ezt az egyetlen egyet és nincs többé semmi baj. És . . . Mikor az első falevél lehullott, Micskey Mariska csöndesen nyugodott a díszes érckoporsóban. Tele volt borítva koszorúkkal. Nem volt semmi baj többé. Az apja megsiratta, az anyja közel volt az őrüléshez, még az ura petyhüdt, puffadt képe is megmegrándult olykor . . . Én Istenem ! Megölték, ők ölték meg és siratják. Vágy talán éppen azért siratják oly nagyon. Gyula városa csupán egy üggyel van érdekelve a közgyűlésen; nevezetesen a kereskedelmi miniszter mielőtt a város által alkotott piaci szabályrendeletet felülbírálná, elrendelte, hogy a szabályrendeletre a törvényhatóság is nyilatkozzék. A közgyűlés tárgysorozatába felvett többi ügyek túlnyomó részt adásvételi szerződések, kisebb jelentőségű fizetésfelemelések, jutalmazások és községi számadások. Tanügy. A békési ref. főgimnázium 1913—14 tanévi értesítőjét Körber Tivadar igazgató-tanár állította össze. A nagyterjedelmü értesítő bevezető cikke »A középiskolai fizikai tanítás néhány kérdéséről« szól, melyben 62 oldalon keresztül a cikk tudós szerzője, dr. Batta István igen nagy szabatossággal körül- vonalozza a fizika tanítás egyik-másik kérdését. Az elvégzett tananyag és az iskolaév története után az egyes osztályok növendékeinek névsora és tanulmányi előmenetele van fölsorolva, melyet a statisztikai kimutatások és a jövő tanévre szóló tudósítás zár be. Ez iskolai évben beiratkozott 222 tanuló. Jelesen végzett 18, jól 37, elégségesen 136, megbukott 26 tanuló. Jelesen érett 1, jól 6, egyszerűen 3, javítóra utasittatott 2 tanuló. A beiratások szept. 1—4-ig tartatnak. Hírek. Székács István udvari tanácsos. A hivatalos lap közlése szerint Ő felsége a király Székács István nyugalmazott uradalmi igazgatónak és földbirtokosnak, a mezőgazdaság és közélet terén szerzett érdemei elismeréséül az udvari tanácsosi cimet adományozta Székács István kitüntetése igen széles körökben, de elsősorban Békésvármegyében kelt őszinte őrömet és megelégedést. Ama hervadhatlan érdemek ugyanis, amelyekre méltán utal a legfelsőbb elhatározás, a királyi kegy, színhelyének javarésze Békésvármegyében gyöktrezik. Székács István a múlt évszázad második felében évtizedek hosszú során át Orosháza község vezető férfia, egyben a vármegyei közéletnek egyik legszélesebb latkórrel biró, legnagyobb tehetségű s legnagyobb tiszteletben álló közszereplője, a törvényhatósági s a köz- igazgatási bizottságnak tagja s a vármegye első közgazdasági előadója is volt. Orosháza község renaissanca fejlődése a legszorosabb kapcsolatban van az ő működésével. Orosháza község az elsők közé tartozott a vármegyében, amely a földesúri családtól megváltotta a királyi kisebb haszonvételi jogokat és pedig olyan előnyös feltételek mellett, hogy a község amellett, hogy egy egész csomó kulturális és közgazdasági institúciót létesített, a regále jövedelmekből kifolyólag évtizedeken keresztül egy fillér pótadó nélkül fedezte szükségleteit és igy is tekintélyes tiszta jövedelme maradt. A regále megváltásában Székácsnak hervadhatlan érdemei voltak. Orosháza község és lakosainak vagyonosodásában Székácsnak egyéb még jelentékenyebb érdemei is vannak. A szomszéd kincstári földek, majd később a gróf Trauttmansdorf-féle nagybirtok parcellázása részint kezdeményezésésére, részint kiváló közreműködésével történtek. Eme nagyszabású parcellázások teljesen reális, sőt mondhatnánk altruisztikus alapon bonyolittattak le, amit a későbbi parcellázásokról, amelyek Székács István vármegyénkből való eltávozása után Orosháza vidékén történtek, sajnos, már nem lehet elmondani. A Trauttmansdorf birtokok eladása után, amelyeknek évtizedeken át uradalmi igazgatója volt, Székács István Orosháza község és a vármegye társadalmának őszinte sajnálatára eltávozott körükből, Budapestre költözött és több magán uradalom központi igazgatásában tevékenykedett s tanácsát és útmutatását számos nagybirtokos kérte ki, csak most a legutóbbi időben vonulván vissza a közszerepléstől. Lelkünk mélyéből kívánjuk s velünk együtt kívánja Békésvármegye közönsége, hogy a királyi kegy fénysugaraival koszoruzta visszavonulását szerettei körében, jó erőben és egészségben igen sokáig élvezhesse. A vármegyei tisztviselők szabadságának visz- szavonása. Az osztrák-magyar monarchia által Szerbiához intézett ultimátum szerű felhívás következtében nincs kizárva annak a lehetősége, hogy a két állam között régóta fennálló ellentét háborúval fog elintézést nyeri. Erre tekintettel a belügyminister felhívása folytán az összes szabadságon levő vármegyei tisztviselők felhivattak, hogy 48 óra alatt hivatalukba visszatérjenek. Természetesen, hogy azok, a kik időközbe nszabadságot kaptak, de azt még csak ezután akarják igénybe venni, a bonyodalom elintézéséig szabadságra nem mehetnek. Jelenleg 21 vármegyei tisztviselő van, illetőleg készült szabadságra. Áthelyezés. A pénzügyminiszter Novak Antal gyulai pénzügyi számvizsgálót, számvevőségi főnök helyettest saját kérelmére a kassai pénzügyigazgatóság mellé rendelt számvevőséghez helyezte át. Novák Antal két évtized óta tartózkodik Gyulán, egyik legszélesebb látkörü, legképzettebb tisztviselője volt a számvevőségnek és Gyuláról való távozását tisztviselő társai és a nagyközönség körében is őszintén sajnálják. A honvédség köréből. Welser Kornél százados a budapesti I. honvéd gyalogezredtől, Gergelyffy István főhadnagy a miskolczi 10. honvéd gyalogezredtől, Mikalik Jenő főhadnagy a kassai 9. honvéd gyalogezredtől a gyulai 2. honvéd gyalogezredhez áthelyeztettek. A honvédség őszi fegyvergyakorlata. A gyulai 2. honvéd gyalogezred idei őszi fegyvergyakorlata augusztus hó 5-én veszi kezdetét. 6, 7. és 8-án gyakorlatok Gyulán, 9-én az ezred I. és II. zászlóalja Gyuláról, a III. zászlóalj pedig Aradról vasúton érkezik Szinérszegre, innen gyalogmenet és harcgyakorlatok K.-Hódos, Daruváron, 15-től 20-ig dandárgyakorlat Buziáson, 21-től 24-ig hadosztálygyakorlat Lúgoson, 25-én hadtestgyakorlat Bálincz környékén, 26-án hadosztálygyakorlat Panyó környékén, 27-től 29- ig záró hadtestgyakorlat Lippa és Lugos között, 30- án visszautazás vasúton Nagytopolyról Gyulára, illetve Aradra, szeptember 1-én leszerelés. A vármegyei kórházi bizottság amint annak idejében megírtuk, felirt a belügyminiszterhez, hogy a vármegyei közkórházat egy uj szemkórházzal bővíttesse ki, illetőleg a szükséges költségeket államsegélyként engedélyezze. A kérelmet a bizottság azzal indokolta, hogy a szembeteg kórház jelenlegi helyiségei nem megfelelők, de általában a szembeteg kórház már szűk, másrészt az uj kórház létesítésévé a jelenlegi helyiségek felszabadulnának, amire igen nagy szükség volna abból a szempontból, hogy a belgyógyászati osztály, amely egy főorvosnak igen terhes, kettéosztható legyen. A belügyminiszter válaszolva a felterjesztésre kijelentette, hogy a kérelmet nem teljesítheti, mert sem most, sem pedig a közel jövőben államsegélyt kórházi célokra nem engedélyezhet, mivel a rendelkezésre álló összegek teljesen le vannak foglalva. Egyébként megjegyzi a miniszter azt is, hogy államsegélyt csak oly építkezésekhez adhatna, amelyek költségeinek jelentékenyebb részét maga a fentartó vármegye adná. Az pedig, hogy a vármegye kórház építkezési célokra egyhamar jelentékeny összeget adjon, teljesen ki van zárva, mert a legutóbb foganatosított építkezésekből kifolyólag felmerült több költségekkel a vármegye még tekintélyes összeggel tartozik és a vármegyei ebadónak közegészségügyi célokra felhasználható része legalább 8 évre le van kötve. A városok és községek fogyasztási természetű jövedelmeinek ideiglenes rendezéséről szóló törvénynek oly irányú módosítását kérte a törvényhatóság egyik legutóbbi feliratában, hogy a jövedelemből a községek ne egy meghatározott összeg erejéig, hanem korlátlanul részesittessenek bizonyos százalék arányában. A belügyminiszter, válaszolva a föliratra kijelenti, hogy a kérelmet komoly megfontolás tárgyává majd akkor fogja tenni, ha a városok és községek financiális ügyei legközelebb uj szabályozás alá kerülnek. A gyulai rendőrség fejlesztésére az 1914. évre adott államsegélynek felosztására vonatkozó és a törvényhatóság által is megerősített képviselőtestületi határozatot a belügyminiszter jóváhagyta. A képviselőválasztók összeírását végző bizottságok f. hó 21-én kezdték meg működésüket a városházán. Eddig jóformán csak a múlt évi lajstrom kiigazitásást végezték, miután uj választó polgárok igen gyéren jelentkeznek. Az első négy napon mindössze 38. uj jelentkező volt, aki választási jogosultságát igazolni tudta. Többeket el kellett utasítani, mert nem töltötték még be szabályszerű életkorukat. Ismételten figyelmébe ajánljuk a polgárságnak, hogy ha nem akarnak a névjegyzékből kimaradni, ne mulasszák el a személyes jelentkezést. A bizottságnak ugyanis most nehezebb a helyzete, mint a régi választási törvény hatályban létekor. Most még nem elég, ha valakiről az adófőkönyv alapján megállapítják, hogy adózó polgár, mert azt is be kell igazolni, hogy az illető irni-olvasni tud-e. Ezt pedig csak személyes jelentkezéssel lehet igazolni. A bizottság augusztus 1-ig fogad el jelentkezéseket. Zay János, aki főgimnáziumunk első érettségiző tanulói közé tartozott, a debreceni m. kir. gazdasági akadémián tanulmányait befejezvén, a gazdatiszti oklevelet kitüntetéssel szerezte meg. A nagymagyarvárosi földmivelő ifjúság aug. 23-án a Göndöcs-népkerti pavillonban zártkörű táncvigalmat rendez. Belépő-dij személyenkint 1 K. Halálozások, özv. Dermencsifi Mihályné szül. Kolozsi Ágnes asszony f. hó 19-én 61 éves korában meghalt. Két gyermeke s kiterjedt rokonság siratja. — özv. Berndt Károlyné szül. Schröder Franciska, városunk, tisztes polgárnője pénteken délután hosszas,
