Békés, 1914. (46. évfolyam, 1-52. szám)
1914-07-12 / 28. szám
2 Békés 1914 juhus 12 közgyűlés másnap d. e. 10 órakor fog megtartatni. A közgyűlésen jelen voltak : Ambrus Sándor, dr. Daimel Sándor, Veres József, dr. Ambrus Jenő, Terényi Péter, Kiss László, dr. Konkoly Tihamér, Popovics Szilveszter, Lukács Endre, dr. Zöldy János, Sárossy Gyula, dr. Sztoiano- vics Szilárd, dr. Zöldy Géza, Holló György, Antalóczy Nándor, dr. Szirbik Bálint, Sinszky Ferenc, Horváth Béla, dr. Kohn Mór, Dombi Lajos, dr. Ladies László, id. Kocziszky Mihály, Omaszta Gyula, gróf Bolza Alfonz, Popovics Aurél, dr. Jantsovits Emil, Dobay Ferenc, dr. Bucskó Koriolán, dr. Lovich Ödön, GrószVazul, dr. Lindenberger János, Mancsu Aurél, dr. Márki János, Korossy László, gróf Blankenstein Pál, Zelenyánszki Mihály, Ferenczy Árpád, Csillagh Ignác, Kliment Z. Mihály, dr. Szondy Lajos, Bakucz Tivadar, Machlik Mihály, Kohn Dávid, Wieland Dénes, Tanczik Lajos, Ricsek János. A trónörököspár emlékezete. A múlt hét folyamán még mindig annak a borzalmas tragédiának hatása alatt állott Gyula város társadalma is, amelyet Ferenc Ferdinand főherceg, trónörökös és hitvese Hohenberg Zsófia hercegasszony gyászos halála váltott ki az egész monarchia szivéből A kegyelet és emlékezés adóját elsősorban a különböző hitfelekezetek templomai rótták le. Az összes egyházak kivették részüket az ország mély gyászából. Minden templomban gyász istenitiszteletet, rekviemet tartottak a Fenséges pár lelki nyugalmáért. A református templomban lefolyt aktusról már lapunk multheti számában megemlékeztünk. Hétfőn délelőtt 9 órakor a róm. kath nagytemplomban, az összes állami, megyei, városi tisztviselők és honvéd tisztikar, valamint nagyszámú gyászoló közönség jelenlétében rekviem volt A gyászmisét dr. Lindenberger János apátplébános celebrálta fényes segédlettel. Takácsy Lajos kántor megható gyászénekei és orgonajátéka mély meg- illetődést keltett a jelen voltakban. Az izraelita templomban hétfőn délután öt órakor volt gyász istenitisztelet, amelyen a honvéd tisztikar, úgyszintén a hatósági tisztviselők szintén konstatálta, hogy ott a lakosság 42'5%-a, tehát körülbelül minden második ember él olyan helységben, melyben nyilvános fürdők vannak. De — hja a német, az más! Az jómódú, iparüző, régibb kultúrájú, hol vagyunk mi még azoktól — fogják mondani a kényelmes bölcsek. Azok, akik mindent megértenek és mindent elintéznek egy indulatszóval. Pedig hát ha az mind igaz is, akkor sem következik szükségképen, hogy bele kell törődni. Nem következik, sőt bizonyosan nem igaz, hogy a föld- mivelő-nemzetnek ne lehetne éppen annyit fürdeni s épp oly rendszeresen — télen-nyáron, — mint az iparüzőnek. Nem igaz, hogy amit a jobb gazdasági körülmények még nem tettek szükségletté, azt ne lehetne elfogadtatni neveléssel, szoktatással. A fürdő nem luxus, a fürdés nem szórakozás, a fürdő a testápolás, az egészség, a munkaképesség eszköze, mint a levegő, a táplálék, a ruha. A bőrét nemcsak annak kell ápolnia, aki finom arcbőrre vágyódik, a rendszeres fürdés annak is kell, aki nem akar bőrbajt, aki nem akar tuberkulózisban elpusztulni, akinek az erejére van szüksége. Hogy erre miképen lehet rákapatni egy nem túlságosan jómódú nemzetet ? Ennek is, mint minden kulturkérdésnek nemcsak gazdasági oldala van, hanem nevelő-oldala is. S aki elolvassa azt a vaskos füzetet, mely a Társadalmi Muzeum kiadványai közt e kérdésről megjelent (Hlavács Kornél és Pataki Béla: Munkásfürdő, népfürdő és iskolafürdő) rögtön tisztába jön vele, hogy csak az az egy mód kínálkozik, amelyet az Országos Magyar Népfürdő- Egyesület egy évtized óta ajánl már: iskolafentar- tók, hatóságok és vállalatok dolga rászoktatni olcsó megjelentek. A zsinagóga frigyládája s oltára gyászdrapériával volt bevonva, a templomot zsúfolásig megtöltötte a közönség, hitfelekezeti különbség nélkül. Dr. Adler Ignác főrabbi mindenkit mélyen megkapó, valóban magasszárnyalásu, tartalmas gyászbeszédben méltatta a hazát, a nemzetet sújtó nagy csapást, mely a trónörököspár gyászos halálával érte. A rabbi beszéde előtt és befejezőleg Klein Jenő kántor érces és kellemes bariton hangjával, szép egyházi halotti énekeket énekelt. A gyászszertartás mintegy félóráig tartott A görög keleti templomban kedden délelőtt volt gyászmise, amelyen szintén részt vettek a honvéd tisztikar és hatóságok képviselői. Popovics Sándor parochus pontifikáit, miközben az egyházi dalkar szép gyászdalokat énekelt A képviselőtestület kedden délelőtt tartott közgyűlésén dr. Lovich Ödön polgármester, napirendet megelőzőleg a következő tormás beszédben emlékezett meg a trónörököspár gyászos tragédiájáról: „F. évi junius hó 28-án megdöbbentő hirt hozott a táviró. Ő cs és kir Fensége, Ferenc Ferdinánd trónörökös ur és fenséges hitvese, Hohenberg Zsófia hercegiiő Sarajevóban gyilkos merényletnek estek áldozatul. Mint az egész fegyveres erő főparancsnokát kötelessége teljesítése közben érte a merénylő gyilkos golyója s ezzel gyászba borította az egész osztrák-magyar monarchiát, de különösen a királyhoz és a királyi család tagjaihoz mindig hűséges magyar nemzetet és gyászba bontotta az élet sok csapásától megtört, jóságos öreg királyunkat is. Ferenc Ferdinánd a közéletben a szigorú kötelességtudás megtestesülése, családi életében a gyöngéd, szerető családfőnek, fenséges neje pedig a hitvesnek és családanyának eszményi mintaképe volt. Minden igaz magyar ember utálattal fordul el a minden emberi érzéséből kivetkőzött merénylőtől és szive egész melegével és a legmélyebb fájdalommal áll meg a már bezárult sírbolt előtt. Részvéttel övezi a rajongásig szeretett szülőiket ily hirtelen elvesztett három árvát. A megrendítő csapásban hódolatteljes tisztelettel és szeretettel pillantunk jóságos öreg királyunkra, akinek még hosszú uralkodására az Eg áldását kérjük. Indítványozom, hogy Ő cs. és kir. Fensége Ferenc Ferdinánd trónörökös ur és fenséges neje Hohenberg Zsófia hercegnő elhunyta felett mélyen zuhanyfürdőkkel mindenkit, a legszegényebb néposztályt is, a télen nyáron való fürdésre. Ez a kérdés hovatovább égető szociális kérdéseink sorába kerül: ott lesz a helye harcosainak a tüdővész, az alkohol, a kivándorlás nyomorúságai ellen küzdők csatavonalában. De emezeknél sokkal könnyebb lesz a köztisztaságért sikraszállók viaskodása. Éppen mivel aránylag kis áldozatokkal megvalósíthatók az ideáljai. Ha ugyanis a fenU-bb jelzett füzetet figyelemmel átlapozzuk, a magyar állapotok vigasztalan vázolása után jól esik örömmel konstatálni, milyen egyszerű és praktikus megoldások állnak rendelkezésre. Egy tízezer lélekszámig terjedő község népfürdőjének berendezéséhez mintául szolgálhat Nagyszénás község számára készült fürdő, melynek férfi és női osztályán összesen hat zuhanyfürdő és öt kádfürdő van, a százhúsz négyzetméter terület építési és berendezési költségei mindent összevéve 25 000 koronába kerültek. De hány olyan nagyközség van az országban, amelyik népfürdővel rendelkezik ? Lapozva ezt a füzetet, azt látjuk, hogy a székesfőváros kislakásos telepein és Népházán kívül népfürdő van Pozsonyban, Segesvárott, Brassóban, Kispesten és készül Miskolcon, Debreczen- ben és Aradon. A pozsonyi népfürdőben a zuhany 12 fillér, a kád 60 fillér, szappan darabonként 2 fillér. Magától értetődik, hogy a zuhany is hideg és meleg vízvezetékre van szerelve. S majdnem mindenütt 10—12 fillérért lehet egy zuhanyfürdő jegyét kiszolgáltatni. Úgy látszik tehát, hogy az egészségi, tisztasági és célszerűségi szempontok mind az ilyen jellegű fürdőberendezéseket ajánlják az iskoátérzett részvétének a képviselőtestület jegyzőkönyvében adjon kifejezést s gyászának jeléül a képviselő- testület közgyűlését 10 percre függessze fel“. A képviselők a szép beszédet állva hallgatták végig s hozzájárultak, hogy a tanácskozás 10 percre felfüggesztessék. A törvényhatósági közgyűlés kizárólag az országos gyásznak volt szentelve. Ennek lefolyásáról lapunk első cikkében emlékezünk meg. Békésvármegye közművelődési bizottságának 1913—14. évi működése. in. < Gazdasági szakelőadást közművelődési bizottságunk a következő helyeken rendeztetett: Gyula, az előadások száma 2, a hallgatók száma 600 férfi, 600 nő. Gyulavári, az előadások száma 6, a hallgatók száma 218 férfi, 165 nő. Békéscsaba, az előadások száma 10, a hallgatók száma 1341 férfi, 1341 nő. Erzsébethely—Békéscsaba. az előadások száma 2, a hallgatók száma 200 férfi, 200 nő. Békéscsaba—Vandhát elemi isk., az előadások száma 3, a hallgatók száma 120 férfi, 147 nő. Doboz, az előadások száma 1, a hallgatók száma 150 férfi, 150 nő. Békés, az előadások száma 8, a hallgatók száma 907 férfi, 872 nő. Mezőberény, az előadások száma 1, a hallgatók száma 350 férfi, 350 nő. Szarvas, az előadások száma 4, a hallgatók száma 622 férfi, 234 nö. Szarvas—külterület, az előadások száma 5, a hallgatók száma 161 férfi, 125 nő. Békésszentandrás—Nádasoldal, az előadások száma 2, a hallgatók száma 67 férfi, 110 nő. Vésztő, az előadások száma 4, a hallgatók száma 240 férfi, 120 nő Öcsöd, az előadások száma 6, a hallgatók száma 184 férfi, 184 nő. Kertészsziget—Füzesgyarmat, az előadások száma 2, a hallgatók száma 106 férfi, 100 nő. Orosháza, az előadások száma 5, a hallgatók száma 306 férfi, 244 nö Orosháza—külterület, az előadások száma 20, a hallgatók száma 2108 férfi, 1509 nő. A megtartott előadások száma összesen 81, a hallgatók száma 7680 férfi és 6451 nő. Úgy az általános, mint a gazdasági szakirányú előadásoknál közm. bizottságunk arra is nagy gondot fordított, hogy a száraz ismeretnyujtás mellett a hallgatók bizonyos lelki nemes szórakozást is kapjanak. Evégből ez előadások mellé erkölcs és kedélyképző hazafias költemények elszavalását és csinos ének, zene számok beillesztését eszközölte. A legtöbb helyen a nép ifjúsága működött közre, közülök kerültek ki a szavalok, az énekesek s így nagymértékben hozzájárultak, hogy a felnőttekre nézve az előadás helye vonzóbbá, szórakoztatóbbá váljon. Általános irányú előadásai kiterjedtek : az ipar és technika, a közegészségügy, a magyar- és világ- történelem, alkotmánytan, az irodalom, a földrajz, Iák számára csakúgy, mint a gyártelepek és a községi népfürdők számára. S a statisztikai adatok egybehangzóan bizonyítják, hogy ott, ahol a gyerekek az iskolában az ingyenfürdőt megszerették, ahol a gyárakban a munkásokkal megkedveltették, az egészségi viszonyok rohamosan javultak. Igaz, hogy az mindenütt a vezetők jóakaratának, rábeszélő készségének és hozzáértésének a müve volt elsősorban. De nem utolsó sorban az Országos Magyar Népfürdő Egyesületé is. Ez az igazán jól szervezett társadalmi intézmény, melynek főtitkári hivatala Budapest VI., Liszt Ferenc-tér 19 sz. a. van, egyleteknek, iskoláknak, hatóságoknak és magánosoknak ingyen bocsátja rendelkezésére nemcsak kiadványait és útbaigazításait, de ingyen készíttet mérnöki és építészeti terveket is, mindenütt a helyi viszonyokhoz igazodó kivitellel és költségvetésekkel. Senkit sem menthet fel tehát az indolenciája a kötelességteljesités alól, senkit az a megnyugtató fikció, hogy a nép tisztaságának kérdése csak pénzügyi áldozatok árán biztosítható. És amikor csomagolni készülünk, hogy egy fürdőző társadalom minden javát és mulatságát kiélvezzük, arra a nem fürdő társadalomra kell gondolnunk, amelynek tizenhárom millió katonája van, akiknek a viz zuhogása, a testnek tiszta jóléte, a civilizáció legnagyobb elősegitője: a szappan és a fürdő : csak az álmok ködfátyolában jelenhet meg. Pár ezer ember lelkiismeretes kötelességteljesitésén múlik, hogy tizenhárom millió magyar belekapcsol- tassék a kultúrának abba a folyamatosságába, amelyben hideg és meleg csapokból zuhog az éltető friss viz.
