Békés, 1914. (46. évfolyam, 1-52. szám)
1914-07-12 / 28. szám
1914 július 12. Békés 3 a természettudományok összes ágaira s a korunkat foglalkoztató társadalmi problémák nagy kérdéseire. Gazdasági szakelőadásai felölelték : az üzemtan! gazdálkodás összes tételeit, a talajmüvelés különféle módjait, a gazdasági növények okszerű termesztését és értékesítését, a modern gazdasági gépek ismertetését, az állattenyésztést, az állat- egészségügyet, a kisgazdaságok berendezésének helyes fetételeit, a konyhakertészetet, a szőlő- és gyümölcsfa tenyésztését, különféle védekezési módokat, a gyógynövények termesztését és értékesítését. Szóval kiterjedtek mindazon gazdasági szakismeretekre, melyek kisgazdáinkat a modern gazdálkodásnak újabb és újabb problémái felől tájékoztatták. 4520. és 452í —1914. ikt. sz. Hivatalos hirdetés. Gyula városában az 1914. évre előirt hadmentességi díj és a nyilvános számadásra kötelezett vállalatok és egyletek üzleti adó kivetési lajstromai a m. kir. pénzügyigazgatóság által számvevőileg megvizsgáltatván, az 1883. évi XLIV. t.-c. 16. §-a értelmében julius hó 12-től julius hő 20-ig a városi adóhivatal helyiségében közszemlére kitéve tartatnak. Azon adózók, akik eme lajstromokban foglalt adónemekkel már a múlt évben megvoltak róva, a lajstrom közszemlére tételének napját követő 15 nap alatt, akik pedig most első Ízben lettek megróva, adójuknak könyvecskéjükbe történt bejegyzését követő 15 nap alatt felszólamlásukat hozzám adják be. Gyula, 1914 julius hó li. 359 í-i Szikes György, adóügyi tanácsnok. Tanügy. A gyulai rom. kath egyház két szerzetes tanítónői állásnak világi tanítónői állássá leendő átszervezését kérte. A yallás- és közoktatásügyi miniszter — a közigazgatási bizottság felterjesztésére — a kérelmet teljesítette, azzal a feltételiem bogy a két tanítónő részére az egyház az eddigi jejenkénti 400 korona javadalmat továbbra is adja, ezzel szemben az állam a törvényes fizetés kiegészítését vállalja a f. évi szeptember 1-től kezdődő hatállyal. A Kondoros községi újabb állami iskolák építése tárgyában a képviselőtestület legutóbbi ülésén tudomásul vette a miniszternek azt az értesítését, hogy az 5 %-os iskolai adó átengedésén kívül a község által kért államsegélyt fedezet hiányában nem engedélyezheti. Az újabban létesítendő állami iskolák helyéül a Fehér-fele 742 négyszögöles telek megvétele van tervbe véve. Az elöljáróság felhatalmaztatok hogy az uj épületek terveit és költség vetését sürgősen készíttesse el, figyelembe vére azt, hogy mennyibe kerülne az építkezés oly módon való megoldása, hogy az újonnan létesítendő épületekben az igazgató is kapjon lakást. Ha az idevonatkozó számítás nem lenne megfelelő, az esetre a községi jegyzőtől megvett épület fog igazgatói lakásul szolgálni, a községi jegyző lakásául pedig a megszüntetendő községi iskola alakíttatnék át. Hírek. A békésbánáti református egyházmegyei lelkészegyesület április 20-án Szegeden tartott közgyűlésén elhatározta az egyházmegyének lelkész értekezlet! körökre felosztását, oly módon, hogy egyelőre három kör állapíttasson meg, úgymint: I. Békési kör. Alkotják : 1. Békés, 2. Békéscsaba, 3. Csorvás, 4. Doboz, 5. Füzesgyarmat, 6 Gyoma, 7. Gyula, 8 Gyulavári, 9 hörösladány, 10. Köröstarcsa, 11. Mezőberény, 12. Szeghalom, 13. Vésztő. II. Hódmezővásárhelyi kör. III. Temesvári kör. Minthogy egyidejűleg elrendeltetett az egyes körök megalakulás! gyűléseinek megtartása, a békési kör alakulási gyűlését f. hó 7-én tartotta meg Gyulán, hol jelen voltak Dombi Lajos, dr. Márk Ferenc, Koppányi Gyula, Harsányi Pál, Kocsis Jenő, Tóth József, Paulinyi Károly rendes lelkészek és Balogh Mátyás segédlelkész. A kör elnökének Dombi Lajos, jegyzőjének pedig Harsányi Pál választatott meg egyhangúlag. Távolmaradásukat kimentették: Halász Endre csorvási, Dombi Béla gyomai, Csánki Benjamin szeghalmi és Gönczy Béla vésztői lelkészek. Rendkívüli közgyűlés. A vármegyének egy pár fontosabb tárgy elintézése végett legközelebb rendkívüli közgyűlést kell tartania. A közgyűlés határideje f. hó 31-re vagy pedig augusztus első napjára van tervbe véve. A végleges határnap a vármegye főispánjával egyetértőleg fog megállapittatni, aki e hó 19-én fog hazaérkezni. A rendkívüli közgyűlésen Mezőberény községnek a boldisháti 1000 hold legelő vételi ügye, valamint az azzal kapcsolatos pénzügyi kérdések, továbbá Békéscsaba községnek az a meg- felebbezett határozata fog tárgyaltatni, amelyszerint az alföldi első gazdasági vasút pénzügyi viszonyainak rendezésére kibocsájtandó elsőbbségi részvényekből 180,000 korona értéküt jegyzett. Természetesen ezenkívül a már beérkezett és még beérkezendő sürgősebb természetű tárgyak szintén tárgyaltatni fognak a rendkívüli közgyűlésen. Hivatalvizsgálat. Ambrus Sándor alispán a múlt hét folyamán Gyula város ügyvitelét és pénztárkezelését vizsgálta meg. A fősorozások befejezése utáD az elmaradt állitáskötelesek, valamint a kedvezményért folyamodó besorozott hadkötelesek férfi családtagjainak keresetképesség szempontjából való megvizsgálása végett az első utósorozás f. hó 6-án tartatott meg Békéscsabán. Az utósorozáson 177 hadköteles állott elő, valamint 53 apa volt orvosilag megvizsgálandó, tehát olyan nagy munka terhelte a sorozóbizottságot, amelynél nagyobb a fősorozás egyetlen napján sem fordult elő. Fokozta még a munka terhét az a körülmény. hogy az előállított hadkötelesek majdnem kivétel nélkül idegen vidékről való mezőgazdasági munkások voltak, akikre vonatkozási lajstromok három-három példányban voltak kiállitandók, igy tehát a sorozási bizottság elnökének, valamint két katonai tagjának több mint 600 aláírást kellett elvégeznie. A legközelebbi utósorozás e hó 20-án lesz. Hir szerint a mezőhegyesi uradalomban szerződtetett munkások közül 400 hadköteles fog a következő utósorozáson előallani. A községi jegyzők fizetésének rendezése tárgyában életbe lépett uj törvény szerint a törvény- hatóságnak a községi jegyzők és segédjegyzők állami fizetés kiegészítésének mérvére — a kor és személyi pótlék szempontjából — előterjesztést kellett tenni a belügyminiszterhez. A törvényhatósági bizottság ezt az előterjesztését, a jegyzői-földek haszonélvezetének a becslői bizottságok részéről történt ujabbi becslése alapján tette meg. A törvényhatóság határozata ellen rendkívüli sok felebbezés adatván be, a belügyminiszter azok felett most döntött. A döntés szerint elutasittattak : Petneházy Ferenc körös- tarcsai, Piltz Mihály és Gozmán József mezőberényi községi jegyzők, Matuska Ágoston ujkigyósi segédjegyző, Osztroluezky János szarvasi segédjegyző és Kürti Miksa szeghalmi jegyző felebbezései. Ezek a feiebbezések részben a szolgálati idő beszámítására, részben a földhaszonbér értékének felemelésére, részben arra vonatkoztak, hogy a fizetésbe a magán- munkálatok megváltási ára ne számitassék be. Hegedűs Gyula gyulavárii, Golian Soma és Harza Ferenc öcsödi jegyzők jegyzői ingatlanainak haszonór- téke alacsonyabban állapíttatván meg a becslő bizottság által, mint az 1904. évben, ennélfogva a belügyminiszter ennek indokai tekintetében felvilágosítást kér a vármegyétől, kifejezést adván a miniszter annak, hogy különösen Békésvármegyében érthetetlennek tartja, hogy a 10 évvel ezelőtti becslés magasabb lehetett mint a mostani. Érdekes a miniszternek a határozta Torkos Kálmán orosházi, valamint Németh Kálmán és Szabó Lajos tótkomlósi jegyzők felebbezésére nézve, akik azt kérték, hogy jegyzőiföldjeiknek újabban megállapított haszonbér értéke a nyugdíj megállapításánál is figyelembe vétessék. A miniszter azt mondotta ki, hogy a nyugdíj mérvének megállapitasanál a községi jegyzői szabályrendeletnek az uj törvény értelmében módosítandó rendelkezései lesznek irányadók, de különben is a felvetett kérdés a nyugdíj illetmény mérvére vonatkozó igényt is érintvén, az ily kérdések csakis magának az igénynek megnyíltával, vagyis az illető jegyző nyugdíjazásának időpontjában fennálló szabályok szerint biráladók el. A vármegyei jegyzőket és segédjegyzőket az állampénztár terhére az uj törvény és a miniszteri megailapitás szerint: 55128 korona illetvén, a belügymin.szter ezt az összeget a vármegye részére egyidejűleg utalványozta; itt említjük meg, bogy a vármegye által megállapított összeg 55828 koronát tett volna ki, a miniszter azonban a vármegye megállapítását 700 koronával lejebb szállította. A gyulai állarriépitészeti hivatal dicsérete, a kereskedelmi miniszter az automobil club által múlt hó elején rendezett kárpáti túra ut alkalmával az utak jókarbahozatalában s fenntartásában részt vett 9 államépitészeti hivatalnak, valamint az ottani ösz- szes utiszemélyzet tagjainak elismerését fejezte ki. Kiemeljük, hogy az államépitészeti hivatalok között a gyulai első helyen van megemlítve mint olyan, amely hivatásának magaslatán állott és amely a reá rótt nehéz feladatot igazán elsőrendűen oldotta meg, miáltal nemcsak a belföldi, hanem a külföldi résztvevőknek teljes megelégedését érdemelte ki. A kópviselöválasztók összeírása Julius hó 21-én kezdődik meg Gyulán a képviselőválasztók összeírása. Az alapos és pontos munka érdekében helyesen cselekszik mindenki, ha a következő útba-, igazitás szerint jár el: Mindenki jelentkezzék a küldöttség előtt, aki 1915. március 31-ig betölti a 30-ik életévét. Még azok is jelentkezzenek, akiket eddig munkaadóik, mint hivatalnokokat vagy munkásokat már bejelentettek. Jelentkezzenek újra személyesen, hogy abban az esetben, a az összeíró bizottság nem találná elég helyesnek, ha munkaadó vagy főnök bejelentett adatait, a személyes jelentkezés alapján kerüljön a választók névjegyzékébe. Ellenőrizni kell, hogy senki se maradjon ki tévedésből a névjegyzékből. Mindenki az előtt a küldöttség előtt jelentkezzék, amely kerületben lakik. Az egyik küldöttség, amelynek dr. Varga Gyula az elnöke, a városháza nagytermében fog működni s itt jelentkezzenek azok a polgárok, akik az Elővizesatorna jobboldali részén s a jobb oldali részhez tartozó tanyákon laknak. A másik bizottság dr. Follmann János elnöklete alatt fog működni a városháza I. emelet 4. szám alatti helyiségében s ide tartoznak az Eiővizcsatorna balpartján lakó polgárok. Az összeíró bizottságok julius 21-án kezdik meg működésűket. A küldöttségek délelőtt 9—12-ig és délután 3-5 óráig, vasárnap pedig csak délelőtt dolgoznak. A munkásosztály érdekében helyesebbnek tartottuk volna, ha a küldöttségek délután 4—7-ig működnének. Az összeíró küldöttségek csupán augusztus 1-ig fogadnak el jelentkezéseket, miért is igyekezzék mindenki lehetőleg az első napokban jelentkezni. Akik a tavasszal nem szerezték meg az irni-olvasni tudásról bizonyítványukat, azok ebbeli képességeikről ezúttal is vizsgát tehetnek. Azok, akik 1913. évi választói lajstromban fel voltak véve, hivatalból lesznek felvéve az uj jegyzékbe. Azok, akik 1914. évi lajstromban töltik be 30-ik életévüket, tartoznak választói jogosultságukat okmányokkal igazolni. Minthogy az igazolás különféle jogcímek és okmányok alapján történhetik, igen helyes, ha mindenki minél több okmányt visz magával. Ilyen igazoló okmányok : a múlt évi adókönyvecske, születési bizonyítvány, házassági levél, a legmagasabb osztályról szoló iskolai bizonyitvány, tanonc-felszabaduló levél, ha altiszt volt, katonakönyv, vagy népföl- keiési igazolvány vagy végelbocsátó levél. Ezek közül az okmányok közül mindazokat vigye magával! amelyek a kezében vannak. Minél töboet visz, annál jobb. Ha a mostani lakásában nem lakik még egy év óta, a helyben lakásról szóló bizonyitványt a küldöttség hivatalból tartozik megszerezni. Figyelmeztetjük az irásvizsgát tett egyéneket, hogy csak az esetben veszik fel őket a szavazók közé, ha a bizonyítvánnyal most jelentkeznek. A munkaadók, akik 1915. évi március hó 31-ig a 30-ik életévet betöltő legalább tíz férfi alkalmazottat rendszeresen foglalkoztatnak, kötelesek ezekről a városházán kapható jegyzéket az összeíró küldöttség rendelkezésére bocsátani és az illetők munkakönyvét, igazolványát, cselédkönyvét stb. személyesen, vagy megbízottjuk utján az összeíró küldöttségnek betekintés végett bemutatni. A most említett jegyzéket és munkakönyveket folyó évi julius 21—25-ig kell az összeíró küldöttség előtt bemutatni, mert ellenesetben 10—100 koronáig terjedhető pénzbírsággal fognak sujtatni, — Az összeíró küldöttségek különben megyeszerte még e hó folyamán munkához látnak. A békésvármegyei muzeum gyarapodása. F. hó 9-én kirándultam a Fekete-Körözsön működő kotrógéphez, hogy gépésze, Putzenberger ur által még a télen jelentett vastárgyakat megszemléljem és elhozzam. Putzenberger urat azonban már a békési viz- átengedőhöz alkalmazták azóta s igy a tárgyakból csak egyetlen egyet kaptam meg. Ez egy régi hajitó dárda vége a nyél kópüvel egyben. Alakja azonban már megváltozott, mert egyik oldalát leköszörülték és kést csináltak belőle. Egykori dárda voltát az a borda mutatja, mely közepén a köpütől egészen a hegyéig végig fut mindkét oldalon. Ilyen bordák a késeken sohasem voltak Yékouysága azt mutatja, bogy a tatárok fegyvere volt s alkalmasint sok magyar szív dobogását szüntette meg. — Pünkösd ünnepén, május 31-én egyébként a múzeumnak magas vendége volt. A »Múzeumok és Könyvtárak Országos főfelügyelüsége« részéről Horváth Géza dr., udvari tanácsos, országos főfelügyelő látogatta meg a Békésvármegyei Múzeumot és két óra hosszáig tartózkodott ottan, mely idő alatt az egész múzeumról kimerítő áttekintést nyert a muzeum- őrtől. Mint eddig minden felügyelő, ő is kiváló figyelembe részesítette a Laposhalomban talált unikumszámba menő szarvas-agancsból készült tárgyakat, nemkülönben az agyag-bögréket, melyek fejlett agyagiparról tesznek tanulságot. Úgy a muzeum tárgyainak elhelyezésével, mint az elhelyezésre szolgáló újabb szekrényekkel nagyon meg volt elégedve s egyben pártfogását a muzeum részére biztosítva, kellemes emlékkel gazdagultan köszönte meg a muzeum érdekében kifejtett buzgalmát a muzeum őrnek, Domokos Jánosnak.
