Békés, 1914. (46. évfolyam, 1-52. szám)

1914-06-21 / 25. szám

2

It é k c s

1914 jumus 21.

len, amely ha általánossá válik, több kárt tesz nemzetünkben, mint hajdan a tatár és a török.

A nyugtalanság és elégületlenség beteges tünete, sajnos, nálunk is rohamosan terjed. Leküzdhetjük ennek a veszedelmes következményeit, ha egybekapcsoljuk a szociális munkát a hitélet erősbitésével és ehhez erősitésképen a magyar ismét hozzáfordul az ő régi hazafias erényeihez.

4134—1914.

Hivatalos hirdetés,

Gyula városa nyilvános számadásra kötelezett vállalatok adójára vonatkozó 1914. évi adókivetési javaslat az 1883. XLIV. t.-c. 18. §-a értelmében jjiiuius hó 20-tól 27-ig terjedő 8 napra közszemlére kitéve tartatik oly célból, hogy azokat mindenki megtekintheti s az őt vagy másokat illető adó javaslatokra nézve netaláni észrevételeit megteheti.

Ezen észrevételek a fenti határidő alatt írásban a kir. pénzügyigazgatóságnál, utóbb az adókivető bizottságnál terjeszthetők elő.

Gyulán, 1914. évi junius 19-én.

Szikes György,

324 ] —1 adóügyi tanácsnok.

Taxiügy.

Női kereskedelmi tanfolyam Békéscsabán. Vármegyénk területén eddig csak Gyulán volt minisz- terileg engedélyezett női kereskedelmi tanfolyam, a mely három évre terjedő fennállása s működése alatt teljesen megfelelt hivatásának. A tanfolyamnak nemcsak Gyuláról, hanem a vármegye más községeiből, igy Békéscsabáról is voltak hallgatói, mely körülmény hathatósan előmozdította annak prosperálását. A békéscsabaiak már évek óta tettek kísérletet, hogy ilyen tanfolyam náluk is létesüljön, azonban a köz- oktatásügvi miniszter, igen helyesen, kockázottnak ítélte, hogy két szomszéd városban működjék női kereskedelmi tanfolyam, mert kettő, kellő számú résztvevő hiányában szűkölködne s fenntartása financiális nehézségekbe is ütköznék. A békéscsabaiak azonban nem nyugodtak meg a többszörös visszautasításban és újabb'kísérleteket tettek, még pedig ezúttal nem eredménytelenül, amennyiben a miniszter, noha a helyzet nem változott meg, nem tudott többé előlük kitérni s a tanfolyamot Békéscsabán végre is engedélyezte, mely ha kellő számú növendék jelentkezik, szeptemberre meg is fog nyilni.

utolsó romjait emészti fel. 21-szer adták elő ugyan, de nem azzal az eredménnyel, melyet Miklósy remélt.

Ez a körülmény csak sietteti a fizetésképtelenség beálltát, ez viszont a jobb tagjai távozását vonta maga után. De még igy sem kedvetleneden el Miklósy, energiája leküzdött minden akadályt és újból szervezte társulatát, ekkor azonban az elemek szegődtek ellene és egy csapással megsemmisült 9 évi fáradságos munkájának keserves gyümölcse. 1874. évi junius 4-én ismeretlen okból tűz ütött ki a színházban, mely ugyan nem járt volna nagyobb kárral, ha a tűzoltók túlbuzgósága a színházat egy óra alatt víz alá nem hozta volna. Amit a tűz megkímélt, azt a viz tette tönkre.

Miklósy Gyula minden szép reménye, magasba- törő ambíciója, hosszú éveken át szerzett felszerelése — egy félóra alatt semmivé lett — elpusztult. Kezébe vette a vándorbotot és anyagilag tönkre- téve, lélekben megtörve, újra neki vágott az országnak . . .

*

Miklósy nemcsak zseniális szinigazgató volt, hanem a vidéki magyar színészet erkölcsi és anyagi fellendüléséért ritka tevékenységet fejtett ki. 1871- ben, mikor a vidéki színészet rendezése már égető kérdéssé vált, Miklósy az elsők között volt, aki pályatársaihoz intézett, lelkes felhívásban azt indítványozta, hogy a magyar színészet tagjai jöjjenek össze Pesten és ott együtt beszéljék és vitassák meg a fontosabb és reformokra váró kérdéseit a magyar színészetnek. E lelkes felhívásnak megvolt az eredménye és az első szinész-kongresszust 1871- ben április 6-án meg is tartották.

Miklóssy nemcsak jeles szónok, hanem elismert jó tollú iró és szinmüforditó is volt. Fordításai közül megemlítjük a következőket: Egy zsidócsalád, Stern Izsák, Monte Rose, A párisi táncosnő, A színésznő atyja. A doktor bácsi és Az ördög a földön. Souppé operettje stb.

A nagyszünidőben tartandó különböző tanfolyamokra Békésvármegyéből n következők vétettek fel: A f. évi julius havában tartandó óvónői tovább képző-tanfolyamra Moldovánné Démény Julia Szarvas és Király Dávidné békési közs. óvónő; a tanítói és tanítónői tovább képző-tanfolyamok közül az aradi tanfolyamra : Dobozy János pusztaföldvári, Szabó Antal békési és Szegfű Lajos kétegyházi el. isk. tanító ; a bajai tanfolyamra : Csillag Ferenc körözstarcsai; az iglói tanfolyamra : Macher Lajos szentetornyai; a kolozsvári tanfolyamra Túri Béla gyulavári és Zajgha Béla fáspusztai; az eperjesi tanfolyamra: Váry Ilona békési; a sepsiszentgyörgyi tanfolyamra pedig Tóth Erzsébet öcsödi el. isk. tanítónő vétetett fel; végül a f. évben kezdődő iparostanonciskolai tanítói tanfolyamokra az alábbiak vétettek fel: Braun Gyula mezőberényi és Vörös Ferenc endrődi tanító a közismereti tanfolyamra; Varga János békési és Mazurek Ferenc gyulai tanító az általános irányú szabadkézi rajz tanfolyamra, Szabó Márton orosházi és Dundler Ferenc gyulai tanító a fémipari szakrajzi tanfolyamra; Balassa János gyulai áll. tanító az általános irányú rajztanfolyamra.

Sok az eszkimó, kevés a fóka. A Békésvármegye területén meghirdetett tizenhárom állami el, iskolai tanítói, illetve tanítónői állásra, a melyre e hó 15-ikén járt le a pályázati határidő, több mint 300 kérvény érkezett be a békésmegyei kir. tanfelügyelőséghez, úgy, hogy egy-egy állásra 23 — 24 pályázó esik.

Az évzáró vizsgálatok az állami elemi fiú és leányiskolákban e hét folyamán megtörténtek. — Minden egyes osztály vizsgálatán a szülők igen nagy érdeklődést tanúsítottak s örömmel hallgatták a gyermekek értelmes, szép feleleteit. A kézimunka- kiállítást — mely egy nagy termet teljesen megtöltött — több százan nézték és csodálták meg. — Különösen az egyszerű házi ruhák, a varrottasok, a tűzések, a foltozások keltettek nagy elismerést. A vizsgák befejezése után a növendékek tanítóik vezetése mellett templomba vonultak hálaadásra.

A mezőberényi állami elemi iskolák. Megírtuk, hogy Mezőberény községben a már létező három községi óvodát átvette az állam, valamint, hogy még két állami óvodát létesít. Most arról értesülünk, hogy a vallás és közoktatásügyi miniszter nyolc tanítói állással magyar tannyelvű állami iskolát létesít Mezőberényben. A miniszternek ezt az elhatározását a képviselőtestület örömmel vette tudomásul és egyben elfogadta a miniszternek azt az intézkedését is, hogy az építési segély helyett, a felveendő építési kölcsön törlesztésének időtartamára, a kamatok részben való fedezetére, a belterületi 7 tantermes iskola részére szükséges évi fűtési költségeket engedi vissza a községnek. Kikötötte azonban a miniszter, hogy az uj iskola épületének örökhasználati joga a kincstárt illesse.

Érettségi. A békési ref. főgimnáziumban tegnap hirdették ki az érettségi vizsga eredményét. Eszerint jelesen érett: Polgár Sándor ; jól, illetőleg egyszeA nagy anyagi áldozatok után törekvő lelke szebb és nyugodtabb jövőt remélhetett volna. Porhüvelye ott nyugszik a boldog feltámadás édes reményében a temető sirhantjai sorában. Ezek gazdagabbak lettek egy társsal s a színészet szegényebb egy magasratörő harcosával. De úttörő terve a Népszínház megvalósult. Emléke örökre fennmarad.

Az istván téri Miklósy színház személyzetének névsora:

1. Balogh Károly, apa

2. Baloghné Mária, komika.

3 Baumgarten Róza, táncosnő.

4. Bényeiné Harmath Emma, operett-énekesnő.

5. Boross Lajos buffo.

6. Breznay Géza, jellem.

7. Breznayné Balogh Róza.

8. Császárné Mária, hősnő.

9 Dancz Lajos, segédszinész.

10. Dobocsányi Gyula, kardalnok.

11. Faludy Antal (a szini-képezdéből) fiatal hős,

12. Fehérváry Ottó, komikus és titkár.

13. Fehérváryné Matók Mária, kardalnoknő.

14. Fodor József, kardalnok.

15 Gyulai Béla, segédszinész.

16. Halász Albert, kardalnok

17. Haray Endre, kardalnok.

18. Harayné Mária, kardalnoknő.

19. Káldy Gyula, karnagy.

20. Káldyné Dékány Teréz, operette-énekesnő.

21. Kápolnay János, operette-tenor.

22. Kassay Vidor, komikus.

23. Kelemen Mihály, ruhatárnok.

24. Keltényi Béla, kardalnok.

25. Kiss Luiza, kardalnoknő.

26. Kisvárday József, kardalnok.

27. Kovács Alexa, kardalnoknő.

28. Kovács Berta, hősnő.

29. Kulcsár János, kardalnok.

30. Kulcsárné Udvarhelyi Róza, sugónő.

rüen érettek: Pardy Imre, Máté András, Frogia György, Berzsenyi László, Varga • Elemér, Vecht- mann Alfréd, végül Varga János, Püski László és Bányai Sándor. Két tanuló két hónapra visszavettetett.

Érettségi bál. A békési református főgimnázium érettségiző ifjúsága f. hó 24-én a »Korona«- szálló termében érettségi bálát rendez.

Hírek.

Köriratok a vármegyén. Hajduvármegye a képviselőházhoz azzal a kérelemmel fordult, utasítsa a kormányt, hogy terjesszen elő törvényjavaslatot az összes sikföldi és termővidéki latifundiumok állami járadék ellenében való kötelező megváltásáról. A felirat — amelyet támogatás céljából megküldött Békésvármegyének is — azzal van indokolva, hogy a parasztság földhöz juttatása az egyetlen lehetőség arra, hogy Magyarország anyagi válsága megakadá- lyoztassék, mert ez az agrár reform a kivándorolni akarókat itthon tartja, őket keresethez juttatja, miáltal a többi néposztályok sorsát is előmozdítaná : a fogyasztó piac és a munkaalkalom megnövekedésével, az állami bevételek emelkedésével és az ország teherbíró képességének fokozásával; nemzetiségi szempontból is csak ez az egyetlen lehetőség arra, hogy testvériség létesüljön a különböző népfajok között és hogy a magyarság megerősödjék. Kassa város törvényhatósága pedig dr. Szegfű Gyula bécsi udvari levéltári fogalmazónak »A száműzött Rákóczi« cimü művét illetőleg kimondotta, hogy P*ákóczi fejedelmet a honfi erények és az önzetlen hazafiság mintaképének tartja, emlékét szentnek tekinti, minélfogva emlékének kigúnyolása és lekicsinylése ellen tiltakozik és azt megbotránkozással utasítja vissza. Kassa város ezt az állásfoglalását közölte Békésvármegyével is és kér hasonló törvényhatósági megnyilatkozást.

Kinevezések a közkórháznál. Kéry Gyula főispán dr. Weisz Mendelt és dr. Pórasz Leopoldot a sebészeti osztályra segédorvossá, dr. Kun Izsót és dr. Gábor Jenőt az elmebeteg osztály segédorvosává, dr. Kaufmann Imrét és dr. Iványi Istvánt a belgyógyászati osztály segédorvosává, végül dr. Hermel Frigyest a belgyógyászati osztály alorvosává nevezte ki ; dr. Leipniker Adolf s. orvost pedig áthelyezte a főispán a sebészeti osztályról az elmebeteg osztályra.

Sál Gyula főállatorvos. A földmivelésügyí miniszter Sál Gyula tamási-i járási m. kir. állatorvos, városunk szülöttét a VIII. fizetési osztályba kir. főállatorvossá nevezte ki s szolgálattételre Zombor sz. kir. város törvényhatóságához osztotta be.

Kinevezés. A pénzügyminiszter Gerber Károly gyulai pénzügyi számgyakornokot a beregszászi pénz- ügyigazgatőság mellé rendelt számvevőség nagyszől- lősi kirendeltségéhez pénzügyi számtisztté nevezte ki.

31. Laborszky Anna, kardalnoknő,

32. Lengyelfy Fáni, táncosnő.

33 Lengyelfy Ilka, kardalnoknő.

34. Liczenmayer Leopoldina, táncosnő.

35. Liczenmayer Szidi, táncosnő.

36. Lukácsy Rándor, rendező.

37. Márkus Anna, szende

38. Miklósy Gyula igazgató, hős- és jellem- szinész.

39. Oláh Sándor, súgó és könyvtárnok.

40. Patikárus Zsuzsa, táncosnő.

41. Pesti Béla, segédszínész, ügyelő.

42. Pestiné Horváth Teréz, kardalnoknő.

43 Petrovszky György, festő.

44. Pifko Lina, szende.

45. Reiner Gizella, táncosnő.

46 Rottenbiller Katalin, kardalnoknő.

47. Solymossy Elek, buffo, operette-rendező.

48. Storch Miksa balletmester.

49. Schwartz Anna, táncosnő.

50. Schwartz Róza, táncosnő.

51. Szabóné Adamovics Matild, kardalnoknő.

52. Szakáll Antal, jellem.

53. Szép János, operett-énekes.

54. Szépné Mária, kardalnoknő.

55. Szigeti Luiza, kardalnoknő.

56. Szöllősy Erzsébet, kardalnoknő.

57. Takács Henriette, komika.

58. Takács Lina, segédszinésznő.

59 Tharassovics Margit, kardalnoknő.

60 Toldy Ferenc, szerelmes.

61. Toldyné Bujka Janka, segédszinésznő.

62. Udvarhelyi Dezső, komikus.

63. Vasváry Ödön, kardalnok.

64. Veres László, apa.

65. Veszprémi Karolin, kardalnoknő.

66. Vezéry Mária, kardalnoknő.

67. Vizváry Gyula, komikus.

Zenekar 18 tagú.