Békés, 1914. (46. évfolyam, 1-52. szám)

1914-06-21 / 25. szám

1914 június 21. Békés A gyulai adókivető bizottság junius hó 30-án kezdi meg a kerületbeli községek lakosai III. osz­tályú kereseti adójának kivetését. A kivetési javas­latot tartalmazó lajstromok — mint lapunk múlt számában hirdetve volt — junius hó 12-től 20-áig közszemlére voltak kitéve s az érdeklődők megtud­hatták, hogy tartalmaz-e a javaslat rájuk^ nézve adó­emelést ? A kivető bizottságban Schroder Kornél elnök akadályoztatása miatt dr. Follmann Janos he­lyettes elnök fog elnökölni. A bizottság rendes tag­jai pedig, — mint kineveztetésük alkalmával már közöltük — Sál József, dr. Martos József és Reisner Ede. Póttagok : Lusztig Adolf, Szénásy János, Merza Sándor és Pfaff Ferenc, akik azonban csak valame­lyik rendes tag akadályoztatása esetén hivatnak be s bírnak szavazati joggal. A bizottság előtt az érde- dekelt adózók személyesen megjelenhetnek és a ja­vaslat ellen esetleges kifogásaikat szóbelileg előad­hatják. A kerület községeinek tárgyalási napjai a következők: Junius 30 Doboz, julius 1—2 Kétegy- háza, 3—4 Gyulavári és julius 6—22 Gyulaváros. A kincstár képviseletében Morvay Zoltán pénzügyi titkár látja el az előadói teendőket. A nyilvános számadásra kötelezett vállalatok harmadosztályú kereseti adójának kivetési idejét most tűzte ki a gyulai pénzügyigazgatóság az egész vár­megye területére nézve. Ezt az adónemet is az adó­hivatali székhelyeken szervezett adókivető bizottsá­gok vetik ki és pedig a következő napokon: Junius 20-án az orosházi adókivető bizottság, 22-én a szeg­halmi, 24-én a szarvasi, 26-án a békéscsabai, 27-én a békési. A gyulai kerületben még nem fejeztettek be az előmunkálatok, de minden valószínűség sze­rint még a f. hóban itt is megtörténik a kivetés. Pénzügyőri biztosi vizsga. A pénzügyminisz­térium évenként hat hónapos biztosi tanfolyamot rendez a fővárosban, melyre a jelesebb képzettségű pénzügyőri altiszteket berendeli, módot nyújtván ez­zel nekik arra, hogy a tisztviselői státusba bejut­hassanak. Az idén a berendeltek közt volt Harangozó István gyulai pénzügyőri szemlész is, aki a napok­ban kitüntetéssel tette le a biztosi vizsgát. A fősorozások befejezése. A tegnapi napon véget értek a f. évi fősorozások a vármegyében, amennyiben a két utolsó helyen : az orosházi, vala­mint a békéscsabai sorozó járásban is befejeztettek a fősorozások. Az említett fősorozások eredményét legközelebbi számunkban közöljük, azonban már most megemlítjük, hogy a békéscsabai sorozó járásban a sorozás eredménye nem mondható valami kiválónak. Ugyanis a sorozás második napján felhívott 160 második korosztályú hadköteles közül mindössze 7, mig a harmadik napon felhívott 164 harmadik kor­osztályú állítás köteles közül mindössze 5 egyén so­roztatok be. Hivatal vizsgálat- Ambrus Sándor alispán az évenként megtartandó vármegyei hivatalvizsgálatokat megkezdte. Eddig megvizsgálta Gyulavári, Kétegy- háza, Gyoma, Endröd, Mezőberény, Körözstarcsa és Békés községek ügyvitelét és a gyomai valamint a békési főszolgabírói hivatalok ügykezelését. A Szegedről Nagyváradra közlekedő délutáni vonaton kifogás tárgyává tétetett, hogy az élső osz­tályú utasok részére, csupán egy fél kocsi első osz­tályú ülés áll rendelkezésre és így nagyon gyakran megesik, hogy megfelelő hely hiányában az utasok­nak jó darab ideig állani kell. A közigazgatási bi­zottság felterjesztésére a szegedi üzletvezetőség ér­tesítette a vármegyét, hogy a kifogás folytán intéz­kedett, hogy az első osztályú utasok részére meg­felelő számú ülés álljon rendelkezése. Gyula városa mérnöki állása üresedésbe jön. Emmerth Géza ugyanis Sopron sz. kir. város he­lyettes főmérnökévé neveztetvén ki, a városi mérnöki állásról beadta lemondását és már a jövő hó elején távozik körünkből. Emmerth Géza aránylag rövid működése alatt úgy hivatali ténykedéseivel, valamint megnyerő egyéniségével általános szimpátiát hódí­tott magának és városunkból való távozását mint társadalmi veszteséget is őszintén sajnáljuk. Uj bérkocsiállomások. Az egyfogatu bérkocsik elszaporodása következtében a részükre kijelölt ed­digi Erkel-téri állomás immár szűknek bizonyult. Részint ezért, részint a közszükségiet követelmé­nyeinek kíván jobban megfelelni Tanczik Lajos fő­kapitány azon intézkedése, hogy julius 1-től az Er- kel-téren kívül a törvényszéki palota és közkórház előtt is létesített egy-egy bérkocsi állomást. A bér­kocsik reggel 6 órától este 9-ig kötelesek kijelölt helyeiken állomásozni. Az újítást a közönség nevé­ben örömmel üdvözöljük. A gyulai szeretetház felavatása alkalmából, melyről bővebben a következő számunkban Írunk, a következő meghívó bocsáttatott szét: A Békésmegyei Pártfogó (Patronage) Egyesületnek az általa létesí­tett és fentartott Gyulai Szeretetház felavatásával kapcsolatos és 1914. évi julius hó 5 én d. e. 9 órakor a Nágyméltóságu Igazságügyminiszterium részvételével a vármegyeháza nagytermében meg­tartandó évi rendes közgyűlésére, valamint ezzel kapcsolatban a Gyulai Szeretetház megtekintésére van szerencsém meghívni. Gróf Wenckheim László orsz. képviselő, egyesületi elnök. A közgyűlés tárgy- sorozata: 1. Jelentés a Békésmegyei Pártfogó Egye­sület eddigi működéséről, a Szeretetház létesítésével kapcsolatban tett eddigi összes intézkedésekről, va­lamint az egyesület vagyoni állapotáról. 2. Az alapszabályok 19., 20., 21. és 27. §-ainak módosí­tása. 3. Tisztujitás. 4. Esetleges indítványok. A közgyűlés után a Gyulai Szeretetházhoz való ki­vonulás s az intézet rendeltetésének való ünne­pélyes átadása fog megtörténni. A felavatás előtti estén érkező vendégek elszállásolásáról Tanczik Lajos rendőrfőkapitány, egyesületi választmányi tag ur fog gondoskodni. A Gyulai Nőegylet negyvennegyedik évi köz­gyűlését folyó hó 25-én szerdán délután 4 óra­kor fogja az egyleti házban megtartani a következő tárgysorozattal: 1. A múlt évi közgyűlési jegyző­könyv hitelesítése. 2. Pénztári és számvizsgálati je­lentés. 3. Segélyezettekről jelentés. 4. Jövő évi mű­ködés körvonalozása. 5. A választmány kiegészítése. 6. Pénztárnok választása. 7. Indítványok. A Józsefszanatorium betegei f. hó 14-én kitü­nően sikerült kabarét rendeztek, mely belépődíjak­ból és az elárusított virágok árából 130 korona jö­vedelmet eredményezett. Ez az összeg annak az alap­nak a gyarapítására szolgál, amelyet a betegek sze- génysorsu társaiknak a támogatására létesítettek. A kabaré tulajdonképen bucsukabaré volt, abból az al­kalomból, hogy az eddigi igazgató-főorvos dr. Geszti Jórsef és családja elhagyja az intézetet s ezt dr. Lantos Mihály mindenkit mélyen megható hangula­tos búcsúszava vezette be, melyre dr. Geszti igazgató főorvos szintén elérzékenyülten válaszolt. Ezután kö­vetkezett a műsornak vigabb része, Erőss Mária, Balaskó Böske, Károlyi Ibolyka (a debreczeni szín­társulat kitűnő drámai szendéje), Forgách Ferencz, Bárány Jenő, Pálffy István, Lichter Dezső, Szent­marjai Géza, dr. Lakatos Mihály és Keppich Jenő kitűnő produkcióival és Baumgartner Oszkár kon- feránszával. Műsoron kívüli számként dr. Feldmann Ignáené mint vendég volt szives az ő gyönyörű hangjával és tökéletes technikájával néhány müdalt elénekelni s a hallgatók nem győztek neki tapssal és virágokkal a szerzett műélvezetet megköszönni. Kabaré után akár táncz is következhetett volna, oly emelkedett volt a hangulat, ha nem kellett volna — kurázni menni. Saphir Imre tánckurzusa Gyulán. Tavasz kez­detén jeleztük, hogy Kovács Tivadar fővárosi ballet- mester, a gyulai közönség közkedvelt jeles tánc­tanára legközelebb körünkbe érkezik, hogy az újabb generáció részére tánctanfolyamot nyisson. Ezt a ter­vét akkor nem valósíthatta meg, mivel a tanári és tanítói kar az iskolai év végének közelsége miatt, a tanuló ifjúságra nézve károsnak találta a táncisko­lába való járást. Most, hogy a tanév e hó végén be­fejeződik, viszont Kovács Tivadar, más irányú elfog­laltsága miatt nem válthatja be a szülőknek tett azon ígéretét, hogy a szünidőben fogja a kurzust megtartani. Kovács Tivadar nem jöhet le személye­sen, azonban gondoskodott arról, hogy oly kiváló képességű oktató álljon közönségünk rendelkezésére, aki őt minden tekintetben helyettesíteni képes. Ne­vezetesen felkérésére Saphir Imre, a szintén orszá­gos jóhirnevü fővárosi előkelő táncintézet tulajdo­nosa, a m. kir. Honvéd Ludovika Akadémia tánc­tanára s a tánctanitók képezdéjének igazgató tanára fog Gyulára lejönni és a legdivatosabb táncokat ta­nítani. A kurzus junius 30-án kezdődik a Kereske­delmi Csarnok helyiségében. Részletes tudnivalókat a falragaszok nyújtanak. A főváros előkelő köreiben nagy tekintélynek örvendő kiváló balletmestert me­legen ajánljuk társadalmunk tagjainak figyelmébe. Előjegyzéseket elfogad Dobay János könyvkereskedése. Talált tárgy. Május 31-én, pünkösd első nap­ján este az Erkel Ferenc színkörben egy piros plüss táskába helyezett színházi látcső találtatott. Igazolt tulajdonosa a rendőrkapitányságnál átveheti. Súlyos baleset történt pénteken délután Gyula és Csaba közti állami kőuton. K. Schriffert József magánjáró gőzcséplőgépe haladt az utón kifelé a bieerei tanyára. Barát István állami utkaparó fel­ugrott a mozgásban levő cséplő gépésze mellé, hogy neki az ut használatára vonatkozólag utasítást adjon. A felugrás sikerült, de lefelé már oly szerencsétle­nül ugrott, hogy egyik lába a gép alá került. A nagysulyu gép annyira összeroncsolta a vigyázatlan utkaparó lábát, hogy alig lesz többé ép ember belőle. A békésmegyei közkórházba hozták be gyógykezelés végett. Egy hót választ el bennünket Péter Pál nap­jától, vagyis olyan időszakba léptünk, amelyet jog­gal nevezhetünk el a mezőgazdaság nagyhetének, ívtizedekre terjedő tapasztalat ugyanis, hogy junius utolsó tiz s julius ugyanannyi első napja döntő ha­tású a gabona, elsősorban a búzatermésre. Azt is számos tapasztalat bizonyítja, hogy egy kedvezőtlen junius vég, például egy hirtelen záporeső és nyomá­ban fellépő nagy forróság a legszebb reményekre jogosító buzavetést is alig egypár óra alatt képes megsemmisíteni, viszont arra is van tapasztalat, hogy egy kedvező junius vég igen sokat tud gyenge ve­téseken is lendíteni. Lapunk multheti számában meg­írtuk, hogy csodás három heti időjárásra volna szükségünk, hogy búzában csak gyenge középter­méshez is juthassunk. És most örömmel állapíthat­juk meg, hogy a lefolyt 8 nap időjárása, ha nem is csodásán kitűnő, de a viszonyokhoz képest nagyon kielégítő volt. A Medárd-napi hagyomány ugyan e héten is megvalósult, mert (talán a tegnapi nap ki­vételével, amelyet naplemente előtt nem merünk di­csérni), egyetlen nap sem vonult el eső és zivatar nélkül, de a lehullott csapadék sehol sem bizonyult károsnak, sőt az egész növényzetre áldásos volt. — Magára a búzára is, melyre más normálisabb esz­tendőkben ezidőtájt ugyan vészthozó szokott már az eső lenni, de ezúttal nem bizonyult annak, ellenke­zőleg, tetemesen megjavította különösen a kalász fejlődését, a rozsdát pedig igen sok helyen lemosta róla. Tengerire, veteményekre, legelőkre, nemkülön­ben a szőlőre (ez utóbbit sajnos az idén is a szőlő­moly pusztítja), a sok eső eléggé nem értékelhető, kitűnő hatással volt. A búza és árpatermés kilátá­sokra visszatérve, most ott tartunk, hogy mig pár hét előtt a gazdaközönség teljes desperációval nézett azok sorsa elé, ezidőszennt úgy a búza , mint az árpavetés annyira fejlődött, hogy van remélni, sőt félteni való is, amire pedig már nem voltunk elké­szülve. Természetesen igen sok, sőt minden a ránk következő két hét időjárásától függ. Vakmerő betörők. Mostanában egymást érik Békésvármegyében a betörések s a hatóságok, min­den igyekezetük dacára sem tudnak gátat vetni a betörők elé. Úgyszólván tehetetlenek velük szem­ben. Hiába minden nyomozás, nem érik el ezeket a raffinált embereket, akik bizonyára egy jól szerve­zett banda tagjai. Utóbb, a hét folyamán már any- nyira vetemedett a vakmerőségük, hogy levelet Ír­tak a mezőberényi csendőrőrmesternek, hogy legkö­zelebb meglopják. S csakugyan másnap ellopták a két bárányát. — De levelet Írtak a főjegyzőnek is, melyben megfenyegetik, hogy elteszik a föld színé­ről. Mivel a nyomozó közegek tehetetlenek a ban­dával szemben, a fővárosból két detektív érkezett Mezőberénybe a vakmerő betörők felkutatása céljából. Újabb betörés Mezöberényben Mezőberényben folyó hó 17-én hajnalban ismeretlen tettesek betör­tek Bezzeg János cipész lakásába s a szekrényből 101 K 60 fillér készpénzt, egy aranyláncot, több ékszert és kezük ügyébe került élelmi cikket elvit­tek. A csendőrség keresi a vakmerő betörőket. Betörés a körösladányi postán. Az utolsó he­tekben egy betörőbanda a megyebeli postahivata­lokra vetette ki a hálóját és pedig a jelekből kö­vetkeztetve ugyanazok a gazemberek, akik a kör­nyéken, a plafon áttörésének metódusával dolgozva, már számos helyen eredményesen működtek. Hirt adtunk róla, hogy a dobozi és szarvasi postahiva­talokban már szerencsét próbáltak, de mindkét he­lyen sikerült őket még idejében elriasztani. Szerdán éjjel a körösladányi postahivatalra került a sor. Az éjszaka leple alatt betörtek Peicsik Dezső posta­mesterhez. A padláson keresztül hatoltak be s a hi­vatalos helyiség plafonját kibontva, leereszkedtek a postahivatalba. A kézipénztárt feltörték és az ott talált 200 korona készpénzt kivették. Az asztalfiók­ban levő ajánlott leveleket, mivel azokban pénzt sej­tettek, felbontották, azután mindet széjjeltépték. Az egész helyiséget felkutatták, de nem találtak több értékes dolgot s ahol bejöttek, ugyanott eltávoztak. Érdekes, hogy már négy évvel ezelőtt ugyanazon helyiségbe az ajtón keresztül törtek be. Ennek meg­ismétlődésétől úgy akart védekezni a postamester, hogy a házban levő összes ajtókra villanycsengőt szereltetett s a csengőt a hálószobában, ágya felett helyezte el, abban a reményben, hogy az ajtó érin­tése esetén azonnal észreveszi a veszélyt. A csengő azonban most nem működött. Elhunyt tanító. Nyakas Miklós gyomai refor­mátus el. iskolai tanító f. hó 18-án életének 28-ik évében meghalt. Öngyilkossági kísérletek. A • napokban Farka- smszki Menyhért 39 éves napszámos öngyilkossági szándékból borotvával elmetszette a nyakát. Azért akart megválni az élettől, mert munkát nem birt kapni s feleségével és 4 gyermekével nagy nyomo­rúságban élt. Sérülése nem életveszélyes. — Alb Linka 20 éves gyulai árvalány f. hó 18-án maró­lúgot ivott. Tettét családi viszálykodás miatt kö­vette el. Mindkét öngyikosjelöltet a vármegyei köz­kórházban ápolják. Halálozás, özv. Huszka Lászlónó szül. Reisz Anna a gyulai volt postafőnök özvegye, f. hó 12 én életének 59-ik évében Békéscsabán jobblétre szen- derült. Az elhunytat e hó 13-án, délután 5 órakor temették a széchenyi-liget melletti róm. kath. te­metőbe. Két gyermeke : Rózsika és Béla gyászolják.

Next

/
Thumbnails
Contents