Békés, 1914. (46. évfolyam, 1-52. szám)

1914-05-24 / 21. szám

3

Békés

1914 május 24.

A miniszteri leiratok után sorban a törvényhatósági átiratok vannak a tárgysorozatba felvéve, összesen 6 törvényhatósági körirat van, amelyeket annak idején részletesen ismertettünk. A hat törvényhatósági körirat közül öt hasonló szellemű felirattal javasoltatik támogattatni, egy pedig: a boritaladó eltörlése tárgyában kelt esztergommegyei körirat — irattárba helyeztetik, mivel ebben a kérdésben a vármegye három vagy négyszer már felirt a törvényhozáshoz.

Az aradcsanádi. vasút azt kéri, hogy az alföldi gazdasági vasút pénzügyi viszonyainak rendezése végett kibocsájtandó elsőbbségi részvényekből — amelyek részére öt százalékos kamatozás lesz biztositva — nagyobb összeget jegyezzen a vármegye. Minthogy a vármegyének a rossz pénzügyi helyzet miatt kölcsönt nem lehet kapni, és igy több rendbeli szükségleteinek kielégítésére a vármegyei alapokat kell igénybe vennie és mivel a vármegye péuzei most öt és fél százalékot kamatoznak, ennélfogva a megkeresés aligha fog teljesittetni.

A délmagyarországi közművelődési egyesület által létesitendő internátusbán alapítványi helyeket — fedezet hiányábán — nem létesíthet a vármegye.

A vármegyei épületek ezidei javítására ösz- szesen 6000 korona felhasználását fogja az építkezési bizottság javaslatba hozni, valamint azt, hogy a G-yomán létesitendő villanyvilágítás a gyomai főszolgabírói hivatalba és lakba is bevezettessék, illetőleg az e célra szükséges mintegy 1000 korona megszavaztassák.

A vármegye közművelődési bizottságának lapunkban több Ízben méltatott rendkívül közhasznú működése nagyrészben feleslegessé tette Békésvármegye Közművelődési Egyesületének a muzeum fentartásáu kívül egyéb irányú működését. De nemcsak feleslegessé, hanem mondhatni lehetetlenné is. A közművelődési bizottság ugyanis állam- és törvényhatósági segélyből, habár mérsékelt összeggel is, honorálja a felolvasókat és előadókat. Erre a közművelődési egyesület fogyatékos anyagi ereje következtében teljesen képtelen. A kultúrát díjtalanul szolgáló s arra hivatott egyének pedig alig vannak többé. Békésvármegyében még kevesebben mint másutt, mert itt a vármegyei középosztály együvé tartozandósága mindig igen sok kívánni valót hagyott és az együvé tartozaudóság ér.

Nem azért a melegségért mondom, a mivel szüleit vigasztalja, — noha ez is sokat jelent — hanem a maga iránt való szigorúságért és a többiek iránt való bocsánatos jóságáért.

Mert hogyan és miképpen szokott az ilyen szegény, tapasztalatlan, nagy vágyakkal, gyönyörű indulatokkal és naiv sokat akarással tele fiatal lélek ennyire eltévedni ? Hiába is méltóztatnak röhögni, a vallás, a szülei ház, apa-anya, testvérek, rokonok, könyvek és kivált az iskola (kivéve azt, a hol a tanító vagy tanár már u. n szociológus) mindmind okos mértéktartásra szorítja a serdülő ifjú lelkét. Akármiféle titáni eszméket is görgetnek a hyper-moderu elméletek, e mérséklő, nyesegető, szabályozó és fegyelmező erők veritékes és becsületes munkájára minden müveit ifjúnak, sőt minden fiatal leánynak nagy szüksége van az életre való előkészítés gyönyörű, de veszélyekkel teljes éveiben. És szüksége lesz ezután is, akármiféle „világfölfogást 4 gyártanak is az ujuló nemzedék számára. Mert hiszen az ember őstermészetében torlódó fejlődési erők épp úgy hiábavaló ágbogakká fajzanak el az értelem és az érzelemvilág termékeny szabá- bályozása nélkül, mint az erős növésű fák, ha nincs a ki nyesse és irányozza fejlődésüket — bocsánatot kérek ezért a nyomorult osztályhasonlatért.

A fiatal lélek goethei „Sturm und Drang- Period“-ja az, a hol ezek a titáni megtévedések elkövetkeznek, tehát a szabad fejlődés első évei. A főiskola, az egyotem és a velejáró szabadság, a mivel helyesen élni nagy művészet. Kivált az olyan világban, a hol az a doktrína kezd fék nélkül elterpeszkedni, hogy a vallás, a szülei ház hagyoj mánya, a salabakter-tanárok fegyelme és azonkívül is minden más tekintély csupa szamárság és erőszaktétel, a mit hitelvesztetté kell tenni, föl kell rúgni, el kell pusztítani. Mert ezek, igy szól a tanítás, a természetes erőket és képességeket csak rabbilincsbe verik és mások rabszolgaságába hajtják, a kik hatalmuknál és tekintélyüknél fogva lezete a községek egyedi fejlődésével évről-évre fokozatosan még lazul is. Ily körülmények között a közművelődési egyesület alapszabályaiban maga elé tűzött sok irányú feladatának úgy anyagi erő, mint szellemi érdeklődés hiányában megfelelni képtelen lévén, feloszlatása iránti lépések megtételével egyidejűleg a muzeum fentartását, a tárlat különben is tulajdonosától, a vármegye törvényhatóságától kéri. A muzeum fentartása s fejlesztése a vármegye elsőrangú, kulturális érdeke, a cél elérése pedig csak ugv lehetséges, ha a muzeum fentartása akár a meglevő közművelődési, vagy e célból alakítandó külön muzeum bizottság, hatáskörébe utaltatik.

A vármegyei közkórházat órdeklőleg több ügy van a tárgysorozatba felvéve. Tárgyalás alá kerül a közgyűlésen a vármegyei közkórház -jövő évi költségvetése, — amelyet a békéscsabai közkórház jövő évi költségvetésével együtt, ami szintén tárgya Itatni fog a közgyűlésen — annak idején már ismertettünk. A közgyűlés határozatát igényli a vármegyei közkórház múlt évi zárószámadása is. A zárószámadás — amint már megírtuk — pénzügyileg igen kedvező eredményt tüntet fel, amennyiben a múlt évi maradvány az 55000 koronát meghaladja, ami nagyrészbeu az élelmezési rendnek megváltoztatása következtében állott elő. A maradvány felhasználása tekintetében az a javaslat, hogy abból 39500 korona a kórházi építkezési kölcsön résztörlesztésére fordittassék, ezenfelül mintegy 4500 korona a kórházi építkezések folyamán rendkívüli munkát teljesített tisztviselők, valamint az építésvezető, a felülvizsgálatot végzett miniszteri kiküldöttek jutalmazására fordít tassók, a kórházi tisztviselők magasabb lakbérére pedig 2500 korona engedélyeztessék.

Bejelenti az alispán azt is, hogy mivel a belügyminiszter a szükséges előlegeket még nem utalványozta, a kórház szükségleteinek fedezésére a vármegyei alapokból 55000 kor. ideiglenes kölcsönt folyósított.

A folyó évben megtartandó orvosi tanfolyamon résztvevő hatósági és magánorvosok támogatására az orvosi alap múlt évi kamatjövedelméből az alispán 800 korona engedélyezését kéri. Határozni kell végül a törvényhatóságnak abban a kérdésben is, vájjon a most lejáró kórházi villanyvilágitási szerződést 10 évre meghosszabbítja, vagy uj villanytelepet állit-e fel ?

igázzák és kiuzsorázzák az egyéni talentumot Pedig ezen a sárkánytejen nevelődik ma a főiskolai ifjúság legnagyobb része, holott már fiatalságában magában is megvan e természetes sárkányvér.

Jegyezzük jól meg, mit sem tisztelek annyira, mint a lelkiismereti szabadságot és a gondolat szabadságát. De nem vagyok azon a véleményen, hogy csupán csak ebből meg lehet élni az emberi társadalomnak fejlődöttebb, müveit állapotában. Egyéni felelősségérzet nélkül minden szabadság csak rom boló erő és ezért ennek a felelősségérzetnek éppen akkora kultusz dukál, mint a szabadság eszméjének.

Nézzük gyakorlati oldaláról is ezt a dolgot.

A középiskolákból kiszabadult ifjú beáll valami szabadgondolkodó, vagy éppen szociális forradalmi egyletbe, társaságba, a hol Írásban, szóban, beszélgetésben csakis fölszabadító, a meglevővel dacoló tekintélyeket, hagyományokat, fegyelmeket leromboló tanításokat hall. Bizonyosan valláselleneseket, istentagadókat is. Sőt olvastam egyik különben kitűnő modernista írótól olyan tanítást is, hogy a szüleinket tisztelni középkori butaság, mert hiszen szüléinknek örömet okozott a mi létrehozatalunk. A nevét csak azért nem irom ide, mert én igazán tisztelem a gondolatszabadságot, még ebben az őrületes formájában is.

Ez a doktrína. A gyakorlati alkalmazás pedig rendesen valami kávéházban kezdődik. Valami ifjú, meztelen képű titánnak, vagy hekatoncherionnak egy-két silány ötlete van. A combjára üt: „Hopp, én kitűnő iró vagyok“ — és firkál. Rém szamárságokat firkál össze, de mivel van benne ügyesség és szusz, lenyomtatják, A tudás, a helyes Ítélet és a tömegek iránt tartozó lelkiismeretesség ugyan olyan távol van ezektől az írásoktól, mint Makó Jeruzsálemtől, de mivel egy bolond százat csinál, a tudatlan és fegyelmezetlen titán egy kis hirnevecskére kap és — eszményképe lesz mind a többi ifjúnak, a kik közül nem egy szintén mozogni érzi magában a titáni erőt, — a flatalembeEzen a közgyűlésen kerülnek elbírálás alá azok a kérvények is, amelyek a vármegyei honvéd hadapródiskolái, valamint főreáliskolai ala- 'pitványi helyek betöltése céljából adattak be.

Betöltendő lesz a következő iskolai évre az alapítványi helyek közül 2, ezen helyekre összesen 7 pályázat nyujtatott be.

A segélyezési kérvények, eddig még elő nem fordult nagy számban szerepelnek a tárgysorozatban. Mondanunk sem kell, hogy azoknak csak igen csekély része fog mérsékelten kedvező elintézést nyerni, a túlnyomó része azonban, bár vannak közöttük méltányos kérelmek, a nagyon is ismert indokból, hogy fedezet nincs, el fog utasittatni.

A magyar gazda-szövetségbe és a magyar- országi kisbirtokosok országos szövetségébe alapitó tagként való belépése a vármegyének, javaslatba hozatik. A szükséges 300 és 200 korona a közszükségleti alap 1915. évi kamatjövedelméből fedeztetnék. Tekintélyes a száma a nyugdíjazás kimondására irányuló kérelmeknek, így Leindörfer Mór, Csornák István járási iroda segédtisztek, Bézy Balázs orosházi községi jegyző és dr. Mikolay Mihály szarvasi ügyvezető orvos kérik a törvényhatóságtól nyugdíjazásukat, részben betegség, részben hosszú szolgálat és előrehaladt életkor alapján.

Előterjesztést tesz az alispán aziránt is, hogy mivel a Budapesten tartott jog és köz- igazgatási továbbképző tanfolyamra a vármegye eddig még senkit sem küldött ki, az idén Sá- rossy Gyula árvaszéki elnök és Kiss László járási főszolgabíró küldessenek ki a szóban levő tanfolyamra és részükre 300—300 korona átalányt szavazzon meg a vármegye.

Bemutatja az alispán dr. Berkes Sándor kórházi igazgató jelentését arról, hogy a gyulai Kötött és Szövött Iparárugyár Részvénytársaság, felügyelőbizottsági tagjává választotta. A bejelentést a törvényhatóság kétségtelenül tudomásul veszi.

A fentebb felsorolt általánosabb érdekű ügyeken felül a tárgysorozat tartalmazza a községi ügyeket, amelyek között fontosabb, vagy érdekesebb nem igen akad. A községi ügyek közül meg van felebbezve 10, a többiek hivatalból való jóváhagyás végett terjesztettek a törvényhatóság elbírálása alá. A fontosabb községi ügyeket annak idején, midőn azok a várrek eme nagy félrevezető Galeottóját. És megy utána, mint afféle uj félisten, a kinek tudásra nincs szüksége.

Én azt gondolom, hogy a kiválóan ritka lángeszű embereket kivéve, — a milyen volt I. Napoleon — mindenkinek, még a nagy tehetségeknek is szükségük van tudományos fegyelemre. Különösen szükségük van azoknak, a kik nem az eszmék kultusza körül fáradoznak, hanem az élet pozitív dolgait művelik. Technikusok, professzorok, jogászok, kereskedők, iparosok s mind a többi, alapos előképzés nélkül nem igen értékes emberek, ha tehetségesek is.

Szó sincs róla: a tehetség az első vezető erő és ott, a hol az intuíció, a sugallat vezet (mint a művészeteknél), az uralkodó elem is, azonban a kultúra a tudás tégláiból van rendszeresen fölépítve és jaj annak a fiatalembernek, a ki e titánságoktól megtévesztve önmagába beletéved. Ha azt hiszi, hogy ő tudás, munka és veríték nélkül is elérheti mindazt, a mit mások hosszas ismeretgyüjtéssel, fegyelmezett tanulással és arcuk verítékével küzdöttek ki: veszve van. Szóval jaj annak, a ki megkapja a titán-betegséget. Ezer példát tudnék rá mondani.

Nagyon jól tudom én azt, hogy a szellem szabad mozgása igen nagy kincs és hogy a kivételes tehetségnek külön útja van köztünk: azonban a szabály mégis csak az hogy igy, vagy úgy, de tudni kell. Az egész müveit világon igy van ez, csak éppen nálunk lehetne másképpen ?

A korábbi idők munkátlan, elbizakodott tita- nizmusa itt nálunk — a felemás állapotok országában — a modern hekatoncheironsággal találkozott és a régi üres képzelődés az uj elbizakodottsággal karöltve pöffeszkedik. Tehát rendkívül sok azoknak a fiatal lelkeknek a száma, a kik megtévesztődnek. A kik egész nemzedékek verejtékes építő munkája helyére a maguk titáni elbizakodottságát teszik és — olyan jól mondja ezt az a sze-