Békés, 1914. (46. évfolyam, 1-52. szám)
1914-05-24 / 21. szám
1914 május 24. Békés 3 megyéhez beterjesztettek, már ismertettük, ennélfogva azoknak újból való ismertetését ezúttal szükségtelennek tartjuk. Gyula város is több tárgygyal van érdekelve a közgyűlésen. Ezek a tárgyak a következők: Gyula város határozata a 16000 koronás államsegély felosztása, a helypénzdijszabály megállapitása tárgyában, továbbá a nagymagyar- városi óvodának állami kezelésbe történt vétele ellenében vállalt kötelzettségekről, amelyek — hallomásunk szerint — jóváhagyásra véleményeztetnek. Ellenben a fásítási szabályrendeletre tett törvényhatósági észrevételek elől a képviselőtestület elzárkózván, a szabályrendelet ez okból nem fog véleményeztetni. A városnak az allami elemi és polgári iskola építéséből folyó- lag kötbér elengedése tárgyában hozott határozata feloldatik és újabb tárgyalás végett vissza fog adatni a városnak. Fel van véve a tárgysorozatba a város ez évi közpénztári költségvetése és az ellen beadott többrendbeli fe- lebbezés. Elintézés alá kerülnek továbbá még a vármegye és a községek alapjainak múlt évi zárószámadásai és egyéb pénztári természetű ügyei. A póttárgysorozati: ügyek száma, — amint megközelítőleg meg lehet állapítani — körülbelül 40 — 50 lesz ; minthogy azonban a póttárgysorozat csak közvetlenül a közgyűlés előtt állittatik egybe, ennélfogva arról ismertetést nem közölhetünk, annyit azonban mégis felemlíthetünk, hogy a póttárgysorozatban legnagyobb részt kisebb jelentőségű községi ügyek lesznek felvéve. Tanügy. A várra, tanító egyesület közgyűlése Szarvason. (Május 20.) A Békésvármegyei Általános Tanító Egyesület, Uhnn Károly egyesületi elnök elnöklete mellett május 20-án Szarvason, az ág. ev. tanltóképezde dísztermében tartotta ez évi közgyűlését. A közgyűlés napján reggel 8 órakor az egyesület igazgató-bizottsága ülésezett előbb, hogy a közgyűlés elé kerülő tárgyakat készítse elő, majd előértekezlet volt a napirend végleges megállapítása céljából. Tíz órakor Uhrin Károly egyesületi elnök szép, tartalmas beszéddel megnyitja a gyűlést, szeretettel üdvözli a jelenlevő Mikler Sándor és dr. Horváth rencsétlen halott ifjú — azt hiszik, hogy „nagyobb kvalitások vannak benne, mint általában az emberekben lenni szokott.“ Kvalitások! — ez is amolyan fölkapott jelszó, mint a megértés, meglátás, átértékelés és a titáni argot többi importált nagy kiszólása. Nem vezérlő csillagok, csak világitó bogarak, — azt pedig a magyar közmondás már régen megmondta, hogy hová jut az, a ki bogár után indul. Én a magam hazáját, úgy gondolom, szeretem. És mégis azt mondom, hogy a mi ifjúságunk sem bir magasabb „kvalitással“, mint az angol, a német, a francia. Azok pedig mit tesznek ? Dolgoznak, tanulnak, veritékeznek és kemény szolgálatokat végeznek, hogy a korhoz illő erős, fegyelmezett, cselekvésre és alkotásra képes férfiakká legyenek. Es lesznek is. De arrafelé vajmi kevés az az ifjú, a ki a kávéházban a combjára üt . és azt mondja: — Hopp! Ezennel elhatározom, hogy nagy ember vagyok ! Azt mondom tehát, hogy az a szegény bölcsész kitűnő történetiró, tudós lehetett volna egykor, ha ez a titanizmus félre nem vezeti. Nem a magáé, hanem a többié. Azoké, a kik en gros et en detail a fékező erők elpusztítását hirdetik és úgy járnak köztünk, mintha a fejükben hordoznák a bölcsek kövét. Pedig rendesen a hibás fogalmak szalmaboglyáját hordozzák benne. Ebben a halottban tehát a többiek áldozatát is sajnálom, Es hogy tragikumról beszél, azt is aláírom Lényének legbelsejében sokkal, de sokkal különb volt, mint titántársai és azért kellett meghalnia. Milyen jó volna az, ha éppen a többit vinné el az ördög és ezek a különb, felelősség tudó lelkek maradnának meg. Dezső kir. tanfelügyelőket, Benka Gyula tanitó- képezdei igazgatót a vármegye minden részéről nagy számban megjelent tanitótársait és szintén szép számban megjelent vendégeket. Petz József egyesületi főjegyző nagy gonddal elkészített jelentését olvasta föl az egyesület múlt évi működéséről. Nickmann Bezső, a gyulai tanítói járáskor elnöke emlékbeszédet mondott Péterfi Sándorról, a legnagyobb magyar paedagógusról, a legeszményibb magyar tanítóról és a tanítóság legnagyobb jól- tevőjéről. Dr. Krecsmárik Endre tanitóképezdei tanár az általa felfedezett uj szemléltető eljárásnak, diafán diapositiv képek, a transpareatos ismertetése és bemutatása közetkezett ez utón. A fiatal tudós tanár sok tapsot és jegyzőkönyvi elismerést kapott értékes és nívós előadásáért. Fürst János, az orosházi járás elnöke a nem állami tanítók nyugdíj és fizetésrendezés sérelmeiről értekezett, hévvel, temperamentumosán. Határozati javaslatait, amelyekhez többen szóltak hozzá, a közgyűlés egyhangúlag elfogadta. Such János egyesületi pénztáros jelentést tett az egyesület vagyonáról és bemutatja a számadásokat. Ügy a jelentés, mint a bemutatott számadás tudomásul vétetett. Az indítványok során tárgyalásra került Nickmann Rezső azon indítványa, hogy »minden« tanító, aki államsegélyt kap, kötelezett tagja az általános egyesületnek, illetőleg azon járáskörnek, amelynek területén működik. Az indítvány egyhangúlag elfogadtatott. Késő déli órákban véget ér a gyűlés, amely mindvégig komoly és magas színvonalú volt. Itt említjük meg azt a sajnálatos tényt, hogy a gyűlés napján hajnali órákban a megye több pontjáról a gyűlésre igyekvő mintegy 50 tanító és tanítónő Mezőtúron rekedt, mert a szarvasi vicinálisnak 5 perccel a fővonal vonaljának beérkezése előtt el méltóztatott üresen cammogni Szarvasra. Igv szolgálja ez a vonat a helyi érdekeket. Többen kimentették távolmaradásukat, úgy a tanítóság, mint a társadalom magasabb köréből. Többek közt Zsilinszky Mihály nyug. államtitkár országgyűlési képviselő, az Eötvös-alap elnöksége stb. Délután 2 órakor közebéd volt a ligetben, ahol több érdekes felköszöntő is hangzott el ez alkalommal. Yajha ez a gyűlés is hozzájárulna a tanítói egyetértés és együtt érzés fokozásához, a magyar tanügy és a szép hazánk felvirágoztatásához . . . . A müveit tanítók serege napról-napra nő. Ne aggódjék hát senki seAi szegény nemzetünk szebb jövőjében. Jó kezekbe van a jövö letéve. Mi pedig tanítók fogadjuk meg, hogy a kultúra zászlóját diadalra segítjük a hazáért való küzdelemben — a munkában. N R. Gyula város esti kereskedelmi szaktanfolyamának tanulmányi kirándulása. A fáradt, terhes munkától megviselt idegzet mindig szívesen vonul ki a nagy természetbe, hogy ott gondjait egy pár órára félre téve, szemeinek gyönyörűséget szerezzen, élvezze a természet csodás alkotásait s idegeit felfrissítve a további munkálkodásra erőt gyűjtsön. E cél lebegett a kereskedelmi szaktanfolyam vezetősége előtt, midőn elhatározta, hogy Nagyváradra és a Zichy-barlanghoz kirándulást rendez. A hallgatók örömmel fogadták a felszólítást, s akit elfoglaltsága vissza nem tartott, jelentkezett is a részt- vételre. Május 16-án a 2-órás vonattal Schreiber Ottó vezető-tanár 12 hallgatóval Nagyvárad felé útnak indult, ahová d. u. 4 órakor érkeztek meg Bár az eső esett, a kis csapat gyalog vonult be a városba a »Rimanóezy« szállodáig, ahol személyenként 2 koronáért szállást kaptak. Esti 7 óráig a város megtekintését tűzték ki célul. Hét órakor a »Rimanóezy« étteremben igen Ízletes két fogásos vacsorát kaptak elég olcsó áron, személyenként 1.20 koronáért, ami igen olcsónak mondható. Esti 8 órakor 5ü°/o árengedmény mellett — melyet a kisérő tanár kérelmére a színigazgató a legnagyobb készséggel bocsátott rendelkezésükre — a »Drótostót« előadását tekintették meg. Másnap 17-én fél 8 órakor a Zichy-barlang felé vették útjukat. A társaság legnagyobb része — tözsgyökeres alföldi lévén — hegyeket alig látott, s igy fokozódó gyönyörűséggel szemlélte a folyton jobban közeledő dús lombokkal borított hegyeket. Rév állomás után a gyönyörködés tetőpontra hágott. A meredek sziklafalak, a hirtelen előjövő alagút, az azt követő vízesés, mely a Zichy-barlang vizét viszi alá, , egyenesen bámulatba ejtették a szemlélőket. A vonatról leszállva az E. K. E. Turista vendéglőbe, onnan pedig a cso- dásnál-csodásabb cseppkőképződményekkel dúsan ellátott, mintegy 1 '/a km. hosszúságú barlang megtekintésére indultak. A remek barlang bejárása után Dolgos Ignác vendéglős jól elkészített ebédjét (2 kor.) és kitűnő borait (1 liter l korona) élvezték. Ebéd után pedig a kilátókhoz vonult a társaság, melyekről sokáig gyönyörködött a vidék festői, elragadó panorámájában. Háromnegyed 4-kor elfogyasztva az ízletes uzsonnát (60 fillér), 4 óra 20 perckor vonatra ültek és esti fél 11 órakor vig kedélyhangulatban kellemes emlékekkel s azon gondolattal, hogy ide még egyszer elmegyünk, visszatértek Gyulára. A résztvételi dij személyenként 11 korona volt. A gyulai r. k. főgimnázium ezidei juniálisát, ha az idő, mely e kellemes szórakozást rendszerint elszokta rontani, kedvezni fog, junius hó 6-án fogja megtartani. E kirándulásra az előkészületek már folynak. A gyulai női kereskedelmi szaktanfolyam növendékei, tanárai és ezekhez csatlakozó vendégek május hó 29-től junius 3-ig bezárólag Wien és nevezetességeinek megismerésére tanulmányi kirándulásra mennek. A kirándulás részleteiről a kirándulás megtörténte után megjelenő számunkban fogunk beszámolni. Hírek. A vármegye állandó választmánya f. hó 27-én d. e. 9 órakor tartja második ülését, amelyen a másnap tartandó közgyűlés tárgyait készíti elő. Az állandó választmány ülése előtt a számonkérőszék fogja a tisztikar működését mngvizsgálni. A vármegyei község jegyzői nyugdijválaszt- mány f. hó 19-én d. u. 3 órakor Ambrus Sándor alispán elnöklete alatt ülést tartott, amelyen előkészítette a közgyűlésre azon tárgyakat, amelyek a rendes közgyűlés tárgysorozarába a választmány hatáskörét érdeklőleg fel vannak véve. Nevezetesen megállapította Povászay Mihály volt tótkomlósi jegyző özvegyének özvegyi igényét és az ellátás összegét évi 940 koronában javasolja megszabni. Javaslatba hozza a törvényhatóságnak azt is, hogy néhai Kovács Albert volt körösladányi községi jegyző Zoltán nevű fia neveltetési járuléka, tekintettel tál nulmányainak befejezhetésére, 24 éves életévégéig hosszabbittassék meg, végül Belenczéresi József volt mezőberényi jegyző két fia neveltetésére — tanulmányaik befejezéséig — évi 300—300 korona segély megszavazása iránt tesz a törvényhatóságnak előterjesztést. A vármegyei közkórházi bizottság f. hó 20-án d. u. Ambrus Sándor alispán elnöklete alatt ülést tartott, amelyen elhatározta, hogy Pick és Tóbiás cég alkalmazottja mulasztást követett el a kórházi vasbeton építkezések alkalmával, aminek következménye volt azután a menyezet leszakadása, ennélfogva a kórház 34000 koronában felszámított kárának részben való megtérítésére, levonja a nevezett cégnek 19500 korona kötbérét, illetőleg a törvény- hatósági bizottságnak ily értelmű előterjesztést tesz. Tárgyalás alá vétettek ezután a kórházi fűtési szükséglet biztosítása tárgyában beadott ajánlatok. A darabos kőszénre 335 korona, úgyszintén a pirszénre 362 korona 50 filléres vaggononkénti árban az általános hitelbank ajánlatát, mig a zaborczei pírszinre a budapesti Yámos Fülöp cég ajánlatát fogadta el a bizottság. Ez utóbbi ajánlat szerint egy vaggon szén 445 koronáért szállittatik. A budapesti I. és II. kerületi takarékpénztár ajánlata jóval olcsóbb volt ugyan, mivel azonban ezen intézet felszámolás alatt áll, ennélfogva a bizottság többsége nem mert belemenni abba, hogy a szállítással a nevezett intézet bízassák meg. A faszállitásra egy csabai és a gyulai Braun és Czinczár cég tettek ajánlatot. A bizottság az ajánlatokat drágának találván, uj árlejtés megtartását rendelte el. A szennyviztartó megvizsgálásának eredményét feltüntető halélettani állomási szakvéleményt a bizottság a belügyminiszterhez terjesztette fel, hogy a derített viz miképen leendő elvezetése, vagy felhasználása tekintetében adjon véleményt. Yégül megengedte a bizottság, hogy az igazgató ez év végéig, napi 1 korona 80 fillér díjazással a fehérnemüek jókarban tartására még egy foltozó nőt felfogadhasson. Kinevezés. Kéry Gyula főispán dr. Leipniker Adolfot a vármegyei kózkórház segédorvosává nevezte ki. A fősorozás — a vármegyében — jelenleg a szeghalmi járásban folyik május 22-ike óta s tart május 25-ig. Továbbá a f. hó 18-tól 23-ig a szarvasi járásban tartatott meg a fősorozás. Gyula városában május 25 és 26-án lesz a fősorozás. Sorozóbizottság elnökök Szarvason : gróf Bolza Pál, Szegha lmon Moldoványi János vm. másodfőjegyző, Gyulán Ambrus Sándor alispán. Nyugdíjazás. Dr Mikolay István szarvasi községi ügyvezető orvos, aki már egy év óta van — betegsége miatt — szabadságon, beadta nyugdíjazás iránti kérvényét. Honvedtiszti áthelyezések. A gyulai 2. honvéd gyalogezredtől Angyal József főhadnagy áthelyeztetett a munkácsi 11. honvéd gyalogezredhez. Bedi Gyula százados a veszprémi 31. gyalogezredhez. Gabrieli Béla százados pedig a kolozsvári 21.
