Békés, 1914. (46. évfolyam, 1-52. szám)
1914-05-10 / 19. szám
XLTI. évfolyam Gyuía, 1914 május ÍO 19. szám. Előfizetési árak: Egész évre _ _ 10 K — f Fé l évre ............. 5 K — f évn egyedre ... 2 K 50 f Hirdetési díj előre fizetendő. N'yilttér sora 20 fillér. POLITIKAI TÁRSADALMI ÉS KÖZGAZDÁSZAT! HETILAP. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Gyulán, Templom-tér, Dobay János könyvkereskedése, hova a lap szellemi részét illető közlemények, hirdetések és nyiltterek intézendők. Kéziratok nem adatnak vissza. Egyes szám ára 20 fillér. FELELŐS SZERKESZTŐ: KÓHN DÁVID Megjelenik minden vasárnap. Az aradi kereskedelmi és iparkamara jelentése. i. Most vettük kézhez az aradi kereskedelmi és iparkamara 1913. évi jelentését, melyben beszámol a kerület múlt évi közgazdasági állapotáról. A 308 oldalra terjedő, gondosan szerkesztett vaskos kötet összefoglaló általános részéből közöljük a következőket: Amikor az 1913. év eltűnt mögöttünk, Európa népeit a megnyugvás olyan érzése töltötte el, mint amikor az emberek ezreit pusztító vészes járvány utolsó csiráit is sikerült megölni. Az a tény, hogy a múlt évtől való bucsuzás örömmel töltötte el a népeket, eléggé jellemzi az 1913. esztendőt. Nemcsak hazánk, de Európának csaknem minden országa rendki- vül sokat szenvedett a múlt év súlyos eseményei miatt. Az 1912. évben megkezdődött balkáni háború nem szűnt meg a múlt esztendőben sem, sőt még jobban komplikálódott Románia beavatkozásával, mely Európa egyensúlyának felboritásával fenyegetett meg bennünket. A Bukarestben megkötött béke revízióját követelte monarchiánk is, mert román szomszédunk területi gyarapodásába nem nyugodhatott bele. Ez a bizonytalanság és monarchiánknak a konfliktusba való avatkozása állandó rettegéssel töltötte el népünket, mert hiszen a háború legelső sorban bennünket, — kereskedelmünket, iparunkat — juttatott volna a pusztulás útjára. A gondviselés azonban megóvott bennünket a legnagyobb csapástól, •— bábomtól — amelynek rombolását csak távolról szemléltük, de még ez a távoli szemlélődés is katasztrofális jelenségeket idézett elő. A monarchia hadereje sok milliót emésztett föl; ezeket más, szintén fontos állami szükségletektől vonták el. Az állami beruházásokra előirányzott összegeket se tudták folyósítani a hadsereg túlzott igényei miatt s például a ke- rületünkbeli államvasuti építkezéseknek egy- része teljesítetlenül maradt s ezeket a folyó évben akarják pótolni. A háborús félelem és a hadikészeulét úgy az iparban, mint a kereskedelemben éreztette romboló hatását. Az állami építkezések a tőkének hadi célokra való fölhasználása következtében szüueteltek, a többi építkezés pedig amiatt állott meg. (vagy meg sem indult) mert a nagy tőke bizalmatlan volt, félt a kellemetlen meglepetésektől és inkább gyümölcsözetlenül, vagy kisebb kamatozással hevert, mintsem hogy kínos meglepetések érjék. Általánosan ismeretes, hogy a gazdasági mozdulatlanság a csapások tömegét zúdította ránk. A munkáskéz vagy fegyvert szorongatott a határon, vagy pedig tétlenül várta az eljövendő jobb napokat. A Balkán piacainak földulása következtében ama gyárosaink és kereskedőink, akik a keleti államokban jelentékeny mennyiséget exportálnak, az elmúlt évben tekintélyes összegektől estek el. Üzemüket megszorították, termelésüket redukálták és munkásaik tömegét kénytelenek voltak átengedni a nyomort szülő tétlenségnek. Mindezekhez még a természet mostobaságai is járultak. A nyári vizáradások még soha se okoztak olyan károkat, mint az elmúlt évben, különösen Erdélyben és Erdéllyel határos megyéinkben. Amit az árvíz megkímélt azt megtizedelte a hideg, amely különösen a gyümölcsben okozott nagy károkat. Mégis, csodálatosképen kerületünk ipara és kereskedelme meg tudott birkózni a pusztító viharokkal és jelentősebb katasztrófát nem okozott a mostoha esztendő. A már említett vizáradások Hunyadm egyében és Aradvármegye marosmenti községeiben idéztek elő sajnálatos állapotot. A termés azonban az egész kerületben gyöngébb volt úgy mennyiségileg, mint minőség tekintetében. A pénzügyi viszonyok ziláltsága szintén éreztette hatását a kerületben, de a négy vármegye 113 pénzintézete mégis derekasau megvívott a veszélyekkel és mindössze három hitelintézet esett áldozatul a rossz viszonyoknak. Egyik régi pénzintézetünket a kebelében fölfedezett visszaélés következtében a megszűnés veszélye fenyegette, azonban a társintézetek jól fölfogott hivatásuk értelmében segítségére siettek és megkímélték a kerület piacát a nagyobb megrázkódástól. Amig az országban úgyszólván minden gazdasági tevékenység vagy szünetelt, vagy korlátolt üzemmel működhetett, addig az ország fővárosában alkotmányunk egyik tényezője — a parlament — gyors tempóban vitte keresztül terveit. Más, nyugodtabb időben talán öt esztendő alatt sem hoznak annyi törvényt, mint 1913-ban. Hogy ez a gyors törvénykészi- tés hasznára van-e az országnak, még nem tudhatjuk, mert a meghozott uj törvények közül az 1914. év elején csak kettő lépett életbe. Az uj törvények életrevalóságáról tehát véleményt még nem mondhatunk, e helyen csupán azt konstatálhatjuk, hogy a törvényhozás működése ipari és kereskedelmi szempontból még mindig nem valósította meg reményeinket. Sürgősen megalkották az uj esküdtszéki és sajtótörvényt, amelynél pedig nemzetgazdasági szempontból talán fontosabb, jelentősebb és sürgősebb lehetett volna úgy a munkásbiztositó pénztár reformja, mint az uj ipartörvény, továbbá a kisipar támogatásáról s a tisztességtelen versenyről szóló törvény. Mindezek ugyan tervezet reformjában megvannak már, azonban törvényTÁRCA. Ifjuságrom. XV. Egy év szenvedése. Fényes, cifra bál volt. Ott ismertelek meg. Megbúvóit, megejtett a szived, a lelked S mig tánc. nóta járta : Hegedű szavára nem igen figyeltem, Csalfa ábrándokkal lett teli a lelkem S rabod lettem lányka. # * * Mig a harmat könnye rezgett az ibolyán, Sűrű bokrok alján dalolt a csalogány Félig Önfeledten: Tavaszi virágok harmatos kelyhében S szerelmet csattogó madár énekében Benne sirt a lelkem, Ébredő szerelmem napsugárból szőttem . . . A boldogság napja ragyogott fölöttem, Ha olykor láttalak' Nevető tündérek mosolyogtak rám, Ha feltűnt az uccán a kékruhás lány S a pántlikás kalap. S hogy a nyár szépségét az ősz letarolta, Álmodó szerelmem' őrizgettem lopva, Közönybe burkoltam: Habár szemed olykor hidegen tekintett, Nekem szerelemről beszélt e tekintet S olyan boldog voltam. Fényes, cifra bálon találkoztunk újra S tánclejtő párok közt egy néma év múlva Kezet fogtunk végre: Oh ezért a percért hogy égtem, hogy vágytam, Benne reszketett e rideg kézfogásban: Egy év szenvedése. Csűr a Miklós. Divatcsevegés. Fényes és ragyogó az ujdivatu nyári szövetek színe, melyekből természetesen az első helyen álló fehér szövetek mellett válogatnak nyár derekára való ruháknak. Van például a téglavörösnek egy olyan élénk fajtája, mely mellett a múlt télen divatos volt tangószin szinte fakó. Emellett van egy erősen vöröses lilaszin, fénylőén kék levendulaszin és a piskótaszinnek egy erős fajtája, mely színeket mind csak nagyon óvatosan lehet alkalmazni. Mindazonáltal, ahogy az uj modelleken láttuk, mégis nagyon csinosak, különösen ha fehér dísszel enyhítik a színek élénkségét. A nyári ruhák díszítésén van egy újfajta ba- tiszt, az úgynevezett üvegbatiszt, mely van olyan lágy, mint a selyemsifon és mostanság belőle készül a legtöbb ruhadisz. A ruhát és kabátos ruhát újra leginkább frotéból varrják, mely nem csupán simán szőve és minden vastagságban kapható, de van csikós és kockás fajtája is. Mellette kedvelt a voál és krepp, mely szintén van csikós is, kockás is. A gyapjúszövetek közül keresett a kötélé és poplén. Divatosak a színes müselyemszövetek simán és mintázottan és főérdemök, hogy nagyon jól moshatók Természetesen megtaláljuk a sok habos áttört batisztot és voált is, ami mindkettő nagyon alkalmas a most divatos laza blúzokhoz. Szoknyának kitűnő pótlása a gyapjúszövetnek a frotté, mely különösen fekete és fehér kockásán keresett, de kedvelt a csíkos is nagyon. Ám figyelmeztetjük olvasónőinket, hogy sok mosószövetnek, különösen a kreppféléknek megvan az a tulajdonságuk, hogy nagyon nyúlnak és azért csak a laza formának felelnek meg, lehetőleg egyenes szabásban Továbbá a ritkább szövésű a mosásban nagyon összefut és ezért jó, ha szabás előtt leforrázzák. Némely voálfajta ezáltal vészit valamennyit a lengeségéből, dehát mégis az a fontos, hogy az első mosás, vagy tisztítás után kárba ne vesszen a ruha. Ami az uj ruhaformát illeti, abban bőségesen útbaigazít a Divat Újság utolsó száma. A laza bluz- és derékformának annyi a változata íélhosszu és hosszú újakkal, hogy azok részletes leírását alig adhatjuk. Hátul egyre szélesebb és különösen széppé teszi a különféle mellény-, gallér- és mellényőv disz. A gallér most már sem nem sima, sem nem simul a nyakhoz, hanem laza, eláll, ráncolódik, aszerint, hogy úgy mondjuk, ahogy neki tetszik. Mint ahogy a divat tulajdonképpen szintén annyira változatos az alakulásaiban, hogy válogathatni formát tetszés szerint és mennél fesztelenebb, szinte rendetlenebb a redőzés, annál festőibb. Akinek megvan a fejlett egyéni Ízlése, az különben is sikkessé tud minden divatot tenni Lapvart-is: mai száma. ÍO old.a.1.
