Békés, 1914. (46. évfolyam, 1-52. szám)

1914-04-05 / 14. szám

«

rom évre megválasztattak a bizottság eddigi tagjai és uj tagul Tanczik Lajos rendőrfőkapitány, uj igazgatósági tagul két évre dr. Bucskó Koriolán. ■— A közgyűlési tárgysorozat kimerülvén, elnök a gyár vezérigazgatójának és művezetőjének köszönetét tolmácsolja és a közgyűlést berekeszti. A közgyűlés hivatalos részének befejezése után a részvényjegyzés már a helyszínen megkezdődött és oly kedvező sikerrel járt, hogy a kibocsájtandó ötszáz részvényből mindössze negyven darab jegyezetlen, melyre azonban időközben már szintén történtek jegyzések. Miután az országos és nemzetközi gazdasági helyzetben és a pénzviszonyok terén lassú, de állandó javulás észlelhető, a képkeretlécgyár legszebb kilátásokkal folytatja működését, s mint a hazai gyáripar jelentős tagja fogja a hozzáfűzött reményeket beváltani.

Az Első Gyulai Kötött és Szövött Iparárugyár

Rt. március 29-én délelőtt 10 órakor tartotta meg a kötőgyár irodahelyiségeiben Lukács György v. b. 1.1. elnöklete alatt 14. évi rendes közgyűlését, melyen 52 részvényes 15,475 részvény képviseletében jelent meg. Lukács György elnöki megnyitóbeszédében lelkes szavakkal őszinte örömének ad kifejezést, hogy ez a vállalat, mely ma már ebben a szakmában a monarchia legnagyobb gyártelepe, a múlt év nehéz közgazdasági viszonyai között is fényesen megállta helyét, mely körülmény megnyugvással töltheti el a részvényeseket a vállalat jövőjére nézve. Úgy elnöki, mint részvényesi minőségben köszönetét mond a vezetőségnek, különösen Weisz Mór vezérigazgatónak és Vadas Márton műszaki igazgatónak körültekintő és fáradhatatlan tevékenységükért Megállapította, hogy a közgyűlés napja és tárgysorozata egy budapesti, egy temesvári és egy nagyváradi napilapban, továbbá a »Békésiben is, alapszabályszerü módon és időben lett meghirdetve s miután igy az összes alaki követelmények betartva lettek, a közgyűlést minden irányban határozatképesnek jelentette ki s a jegyzőkönyv vezetésére dr. Major Simon ügyészt, hitelesítésére dr. Szóbél Dávidot és Tanczik Lajost kérte fel. Ezután felolvastatott és egyhangúlag tudomásul vétetett az igazgatósági és felügyelőbizottsági jelentés, valamint a tiszta haszon felosztása iránt tett előterjesztés, melynek értelmében a 360,663 K 27 fillért kitevő tiszta haszonból 36,066 K 33 f a tartaléktőke gyarapítására, 82,952 K 56 f alapszabályszerü jutalékokra, 180,000 K osztalékra, 54,000 K a külön tartalékalap növelésére s végül 7644 K 38 f előre nem láthatókra, jótékonycélra s a tisztviselők jutalmazására fordítandó. Úgy az igazgatóságnak, valamint a felügyelőbizottságnak a felmentvény megadatott s elhatároztatott, hogy a szelvényenként 9 K osztalék a gyulai és temesvári gyári irodában március 29-től kezdve fizettessék ki. Miután a felügyelő-bizottság mandátuma lejárt, 3 évi időtartamra Weisz Mór indítványára, egyhangúlag a következő 10 felügyelo-bizottsagi tag választatott meg; dr. Follmann Janos, Schmidt József, Lukács Endre, Vilsmeier Antal, Lindner Armin, Farkas Samu régi tagok, sarkadi dr. Márky János, Lukács Sándor, dr. Berkes Sándor és dr. Vámos Géza (Szolnok) mint uj tagok. Elnök az uj felügyelőbizottságot meleg szavakkal üdvözli s miután indítvány nem tétetett a közgyűlést a részvényesek lelkes éljenzése közben berekesztette. Délben Weisz Mór vezérigazgató Lukács György elnök tiszteletére a Komlóban ebédet adott.

A gyulai kereskedők és kereskedő ifjak társulata évi rendes közgyűlését f. hó 13-án, husvét hétfőjén délután 2 órakor tartja saját helyiségében. A tagok külön is kapnak meghívót.

Az orosházi ref. templom építése Az orosházi református hívek kicsiny temploma szűknek bizonyult a hívek számára, ezért hát elhatározták, hogy uj templomot építtetnek. A templom-építésre, mivel közadakozásból tekintélyes összeg gyűlt egybe, kiírták a pályázatot. A beérkezett ajánlatok fölött a napokban döntött az egyháztanács; ugyanis az építéssel Sülé P£l és fia orosházi építő céget bízta meg, kik a templomot 46,278 86 koronáért hajlandók fölépíteni. A templom alapkövét csütörtökön tették le ünnepélyes istentisztelet keretében.

Békés

A gyulai tanyai földmivelők körében március

8-án délután előadást tartott Dr. Schadl Károly a Magyar Gazdaszövetség titkára, vele jött Dr. Czettler Jenő miniszteri titkár, aki tanulmányúton van a Nagy Alföldön. A vendégeket Nickmann Rezső a kör ügyvezetője üdvözölte. Dr. Schandl Károly a Magyar Gazdaszövetség titkára megköszönte a szives üdvözlést és szép, tanulságos beszédet intézett a jelenvoltakhoz. A beszéd öt negyed óráig tartott, amelyekből a következő pontokat emeljük ki: A Magyar Gazdaszövetség célja. Tömörülés szükségessége, összetartás. Agrárizmus. Agrárprogramm, Gazdakör és annak célja, haszna. Milyen legyen a gazdakör minden egyes tagja? (Beszédjének ez a része különösen mély benyomást tett a jelenvoltakra. Szökött katonához hasonlította a köz érdekeivel nem törődő földmiveseket,) Miért szükséges a tanulás? Milyen haszon származik a tanulásból a tanyai népre? A tanulás nem szégyen! — Gazdasági számadás Adó. Műtrágya. Többtermelés. — Mit tesz az úri osztály a népért. Oktalanság az úri osztályt, mely a földmivesekért dolgozik — gyűlölni. Tanító, mint a nép legtermészetesebb vezére. Ki a nép barátja? Az-e aki ámítja, vagy aki a hibáit is feltárja. Aki lépcsőnek vagy oszlopnak tartja ? Politizálás helyett több munkát ajánl. Ne elveket, de munkát és földet hagyjon az apa a gyermekeire. Nem kell az eke szarvát elhagyni, csakhogy politikusnak nézzenek kikit az emberek. Kivándorlás. Választói jog. Hogyan kell avval élni stb. Az egybegyűltek templomi áhítattal hallgatták a szép orgánummal és nagy tudománynyal rendelkező előadást. Utána dr. Czettler Jenő miniszteri titkár érdeklődött a nép ügye-bajai iránt. A nép bajait és kívánságait Nickmann Rezső tolmácsolta. Be kell vezetni a tanyai népet a kulturvilágba. Módot kell adni a népnek, hogy megismerje az intenzív gazdálkodást, hogy az által a jövedelmét fokozhassa Járhatóvá kell tenni az utakat. Fejleszteni kell a nép gazdasági tudását, intelligenciáját emelni és őt a kultúra áldásaiban minél nagyobb mértékben részesíteni. A tanyai nép gazdasági tudását csak úgy lehet fejleszteni, ha alkalma van látni a modern gazdálkodás előnyeit. Ebből a célból ajánlja a tanyai minta gazdaságokat. A gyulai határban minden iskolakörzeten kell gazdakört szervezni, azokat egymással szoros kapcsolatba hozni. Természetes, hogy a körökből a pártpolitikát ki kell zárni. Legtöbb esetben az volt megölője a legszebb eszméknek, a melyek a nép érdekében felszínre kerültek. A tanyai posta kézbesítés tűrhetetlen. Helyi közigazgatás hiánya miatt sok időt pazarol el a tanyai gazda, mert minden apró cseprő dologért a városba kell mennie. A tanyai központok előnyeit fejtegeti ... A vendég urak erre megjegyezték, hogy úgy a magyar gazdaközönség, valamint a földmivelési kormány komolyan foglalkozik a tanyai nép mostoha helyzetének javításán. Az erre vonatkozó törvényjavaslatban figyelembe veszik az itt elhangzott panaszokat is.

Pályázat 600 koronás külföldi utazási ösztöndíjra. Az aradi Kereskedelmi- és Iparkamara ezennel pályázatot hirdet a kereskedelemügyi magyar kir. miniszter ur részéről rendszeresített 600 koronás külföldi utazási ösztöndíjra s felhivatnak mindazon 'ónálló iparosok és iparossegédek, kik a pályázatban résztvenni óhajtanak, hogy pályázataikat }°b° *Vl május hó i-ső napjáig a kereskedelemügyi m. kir. miniszter úrhoz címezve a Kamaránál nyújtsák be. A pályázatban a folyamodó lakhelye, családi és vagyoni viszonyai, foglalkozása, előképzettsége, nyelv- ismeretei, erkölcsi magaviseleté, esetleges tanulmányai, az általa esetleg elnyert kitüntetések és végül az ösztöndíj elnyerése esetén teendő utazás iránya részletesen megjelölendő, valamint az is, vájjon az illető katonai kötelezettségének eleget tett-e már s vájjon biztosítva van-e előre is egy megfelelő külföldi gyárban, vagy műhelyben való alkalmaztatása esetleg valamely külföldi szakiskolába való felvétele. Az illetőnek kötelezettséget kell vállalnia aziránt, hogy az ösztöndíj különbeni visszafizetésének terhe alatt vissza fog térni hazánkba és külföldön szerzett ismereteit itthon fogja értékesíteni. Azok, akik katonai kötelezettségüknek még nem tettek eleget, vagy az alól felmentve nincsenek, az ösztöndíjra igényt nem tarthatnak. A kiskorúakért atyjuknak vagy gyámjuknak kell kezességet vállalniok a fennebbi kötelezettség betartása tekintetében. A kérvények egy koronás okmánybélyeggel, mellékleteik pedig darabonként 30 fillérrel látandók el.

1914 április 5

A vármegye 1913—14. évi közúti költségvetését

annak idején részletesen ismertettük és közöltük, hogy a kereskedelmi miniszternek a közúti költség- vetés felülbirálata tárgyában hozott rendelkezése ellen a törvényhatósági bizottság felterjesztéssel élt, amelynek a lényege az volt, hogy a kereskedelmi miniszter által megállapított költségvetési végösszegek nem állhatnak meg, mert a költségvetés végeredményben nemhogy 2894 korona felesleget nem mutat, mint ahogy a miniszter megállapította, hanem 86000 korona deficittel záródik. A kereskedelmi miniszter a törvényhatóság részletes felterjesztésére 7 hónap után közli a vármegyével elhatározását. Annak lényegét az alábbiakban ismertetjük. A kereskedelmi miniszter elismeri sok tekintetben a vármegye felterjesztésében foglaltak helytállóságát és végül megállapítja, hogy a vármegye közúti költségvetése tényleg nem felesleggel záródik, hanem 81555 korona hiányt tüntet fel. Ez a hiány pedig többek között azért állott elő, mert a készpénz felesleget a miniszter a megfelelő kimutatás hiányában tévesen 64000 koronával magasabb összegben állapította meg, mint amennyi rendelkezésre állott. Azonban ezúttal sem engedélyezte a miniszter az utkaparók létszámának 55-ről 61-re való felemelését; nem engedélyezte az útszélesítésre felvett 1800 koronát, nem járult ahhoz, hogy az útkaparóházak 3000 korona költsége egyenként 4000 koronára emeltessék; abba azonban beleegyezett, hogy az idén építésre tervbevett 4 utkaparóház közül egy a jövő évben épüljön és ezen egy utkaparóháznak 3000 korona költsége a többiek építésére fordittas- sék. A kavics többszükségletet sem engedélyezte a miniszter, homokolásra azonban adott 6000 koronát. Az államépitészeti hivatal utiátalányának leszállítása tárgyában kelt elhatározását sem változtatta meg, dacára annak, hogy a leszállítás méltánytalanságát a törvényhatóság nyomatékosan kiemelte. De megengedte a felterjesztés folytán a miniszter, hogy a szarvasi vámos úti pénztár leszámolása szerint a községnek járó 67000 korona erejéig, a megye kölcsönt vegyen fel, továbbá a békési hid pallózatának újjáépítésére az eredetileg engedélyezett 5000 korona helyett 20000 koronát állított be a költségvetésbe. A 15000 korona különbségnek fedezetére megengedte a miniszter azon összegnek felhasználását, amelyek a körözsladányi és körözstarcsai hidak vasfelszerke- zetének mázolására és utóbbi hid pallózatának kijavítására eredetileg benne voltak a költségvetésbe. Ezen összegekre ugyanis most már a vármegyének nem lesz szüksége, minthogy a múlt évben az útszakasz, amelyen a kérdések hidak fekszenek, állami kezelésbe vétettek át. Végül a törvényhatóság azon kérelmére, hogy a gyulai városház és vármegyeház ■ utcák átépítésére és a gyomai vámos utak kibővítésére 266000 korona kölcsön felvétele engedélyeztessék, a miniszter kijelentette, hogy mivel a szóban levő összeget a vármegye saját alapjaiból kívánja felvenni, ezek felett pedig a belügyminiszter s felügyelő hatóság, ennélfogva a belügyminiszter hozzájárulásának kieszközlése céljából a tárgyalásokat a nevezett miniszterrel folyamatba tette. Végeredményben a miniszter a költségvetési hiány fedezésére 14000 korona államsegélyt engedélyezett a vármegye részére A fent kitüntetett 81000 korona tényleges hiány 67000 koronával csökken azon a címen, hogy a szarvasi vámosuti pénztár követelésének kiegyenlítésére az említett összegű kölcsön felvétele megengedtetett.

Kedvezményes varsuti jegyek a Tavaszi Vásárra.

A kereskedelemügyi niiniszter a folyó évi április hó 30-ától május hó 6-ig megtartandó budapesti Tavaszi Vásárral kapcsolatban rendezendő kongresszusokra felutazó kereskedők és iparosok számára az államvasutak és a kezelésükben álló összes vonalakra kedvezményes vasúti jegyeket engedélyezett, amelyek alapján III. osztályú jeggyel II. osztályon lehet utazni. A jegyutalványok visszautazásra csak akkor érvényesek, ha azok a visszautazás előtt a Városligeti Iparesarnoliban a Tavaszi Vásár tartama alatt lebélyegeztetnek. Minden egyes jegyutalvány fejében 55 fillér kiállítási illeték és postadij fizetendő. Kedvezményes jiegyutalváuyok kiállítása iránt jelentkezéseket az aradi Iparkamara irodája fogad el.