Békés, 1914. (46. évfolyam, 1-52. szám)
1914-03-29 / 13. szám
6 Békés 1914 március 29 évek hosszú során át ügybuzgó s nagy tevékenységű elnökének is, az övé. Vármegyénk mágnásai között még jóemlékü id. gróf Almásy Kálmán buz- gólkodott a békésmegyei takarékpénztár körül, nemcsak jóindulattal, hanem cselekvőleg is, nevezetesen az első évtized alatt a legnagyobb pontossággal teljesítette a napi biztosi teendőket, amiért mindenkor átjött Gyulára. Későbbi időkben évek bosszú során át istenben boldogult Wenckheim Frigyes gróf, majd Almásy Dénes gróf töltöttek be elnöki tisztet a takarékpénztárnál. A vármegye főurain kívül természetesen a 60-as és 70-68 esztendők vármegyei közéletének legtekintélyesebb vezórférfiai is tagjai voltak, vagy az igazgatóságnak és felügyelő-bizottságnak, vagy a tisztviselői karnak. Az intézet első vezérigazgatója feled- hetlen emlékű Bodoky Károly főmérnök volt, nemcsak Békésvármegyének, hanem mondhatni az egész országnak egyik legkiválóbb műszaki s közgazdasági kapacitása, akinek nagyon korai halála pótolhatlan, súlyos veszteség volt minden irányban. Rajta kívül az intézet konszolidációjában és fejlődésében legkiválóbb rész jutott még néhai dr. Erkel Rezsőnek és a pár év óta nyugalomba vonult Szénást Józsefnek, akik mindketten az intézet keletkezése óta, négy évtizedet meghaladó időn át voltak annak vezetői. A félszázados közgyűlés eme remiscenciák hatása alatt lélekemelőén szép és emelkedett hangulatban, a legszebb harmóniában folyt le. Lukács György v. b. t. t., városunk illusztris országgyűlési képviselője, aki az intézetnek 10 esztendő ótag köztiszteletben álló elnöke, a jubiláris közgyűlést megnyitó beszédében, gyönyörű formában emlékezett meg az intézet 50 éves fennállásáról. Kiemelte, hogy a félszázad szakadatlan becsületes munkában folyt le. A pénzintézet nem volt csupán rideg vállalkozás, hanem a szoliditás mellett állandó karakterisztikonja volt az altruisztikus és humánus tulajdonság is. A mezőgazdaság, az ipar és a kereskedelem egyformán érezte és érzi ezen altruisztikus és humánus eljárás üdvös hatásait. A Békésmegyei Takarékpénztári Egyesület nemes szocialisztikus érzéke tette többek között lehetővé, hogy Gyulán történt a legaltruisztikusabb parcellázás az egész országban, amely parcellázás a legméltányosabb feltételek mellett ötszáz körüli szegény földmunkást juttatott földbirtokhoz. A város két nagyjelentőségű iparvállalata keletkezésében és ezret meghaladó munkásnak állandó keresetében az intézetnek, — mint egyik legfőbb alapitónak, szintén hervadhatlan érdemei vannak A lefolyt üzletévre áttérve, meleg szavakban a legnagyobb elismeréssel emlékezik meg az igazgatóság működéséről és kegyeletesen emlékszik meg az intézetet Novák Árpád igazgatósági tag elhuny- tával ért veszteségről, egyben sajnálattal, hogy Braun Mór, aki számos éven át a legnagyobb ügybuzgóság- gal és szakértelemmel töltött be egy igazgatói tisztet, előrehaladott kora s más irányban való nagy elfoglaltsága miatt lemondott megbízatásáról s üdvözölvén a rendkívül szép számban megjelent részvényeseket, annak megállapításával, hogy 2006 részvény képviseletében 1863 szavazatra jogosított 80 részvényes jelent meg, a közgyűlést megnyitottnak nyilvánítja, — a jegyzőkönyv hitelesítésére Lukács Endre s Mérey Gyula részvényeseket kérve fel. A megújuló zajos éljenzésekkel fogadott elnöki megnyitó beszéd után a közgyűlés a kinyomatott igazgatósági jelentést felolvasottnak véve, azt, úgyszintén a felolvasott felügyelő-bizottsági jelentést, egyben a nyereség felosztására vonatkozó javaslatot felszólalás nélkül, egyhangúlag elfogadta. Az igazgatóság jelentése szerint a takarékpénztár 1913. évi forgalma 299,628,225 K 76 fillér, a mi az előző évhez képest mintegy 62 millió emelkedést tüntet ki. — A múlt évi tiszta jövedelem 164,658 K. Kóhn Dávid titkár olvasta azután fel az igazgatóság javaslatát az intézet ötvenéves fennállása emlékére teendő intézkedésekről. Az előterjesztés kegyeletesen emlékszik meg az intézet kimagasló vezetőiről, akik az intézetet nehéz körülmények között megalapították és annak fejlődését odaadó munkásságukkal előmozdították és biztosították. Az intézet megteremtésénél az érdem oroszlánrésze néhai báró Wenckheim László s néhai Bodoky Károlyt illeti, akik közül előbbi első elnöke, utóbbi pedig első vezérigazgatója lett az intézetnek. Velük szemben az intézet hálás kegyeletét már évtizedekkel ezelőtt lerótta, mert érdemeiket többször méltatta s azok elismeréséül arcképeik már évtizedek óta díszítik a gyüléstermet. Az egyedüli férfiú, aki még él azok közül, akik az intézet bölcsőjénél jelen voltak, Szénást József, aki működését az intézetnél, annak megalakulásakor, mint segédkönyvelő kezdette és ezelőtt öt évvel 45 évi szolgálat után, — mint vezérigazgató fejezte be s vonult magas korára való tekintettel nyugalomba. Az ő szolgálata a legszorosabban összekapcsolódik Erkel Rezső dr. második vezérigazgató működésével, aki csaknem 40 évig vezette az intézetet Szénási József odaadó támogatása mellett. Ezen két férfiú érdemeit a közgyűlés már szintén méltatta, Erkel Rezsőét halála, Széná- siét pedig nyugalomba vonulása alkalmával Hálásan emlékszik azonban meg még ma is az ő hervadhatatlan érdemeikről és őszinte szívből kíván az élő agg vezérnek még hosszú, nyugodt és gondtalan életet. Ezen két férfiú arcképének lefestésével az eddig volt vezérigazgatók mindenikének arcképe díszíti már az üléstermet. Az igazgatói előterjesztés javasolja, hogy báró Wenckheim Lászlón kívül az intézet volt négy elnökének, nevezetesen: néhai gróf Wenckheim Frigyesnek, továbbá gróf Almásy Dénes- nek, dr. Fábry Sándornak és dr. Lukács Györgynek arcképei a közgyűlés diszterem számára, a folyó évi költségvetés terhére megfestessenek. Az intézet már nehány év előtt éppen azon célból, hogy az ötvenéves jubileum méltó módon megörökittessék, egy jubileumi alapot létesített, a mely alapot a közgyűlés évenkint számottevő ösz- szeggel gyarapitott. Ezen alapot az igazgatóság intézeti részvényekbe fektette, nevezetesen azon 30 darab intézetbeli részvényt vásárolt Indítványozza, hogy eme részvényekből 10 darab a József főherceg szanatóriumánál egy ágyalapitvány céljaira, 10 darab Békésvármegye közkorhazanál létesítendő alapítványa, 2 drb Gyula város Erzsébet ápoldája, 2 drb Gyula" város tiszti nyugdíj alapja, 2 drb. Gyula város'egyéb közcélú intézmé nye, 2 drb. Orosháza község, 1—1 drb. pedig Nagyszénás és Nagyzerind községek valamely közcélú intézménye javára létesítendő alapítványra adományoztassanak. Végül indítványozza, hogy az intézetnél 1913-ban alkalmazott tisztviselők részére, a jubiláris év emlékére külön jutalmul évi törzsfizetésük 10 %-a szavaztassák meg. A közgyűlés az igazgatóság mindeme javaslataihoz vita nélkül egyhangúlag hozzájárult. Ezután dr. Ladies László vezérigazgató terjesztette elő az igazgatóság javaslatát az alapszabályok egyes szakaszainak módosítása tárgyában. Ezek között.leglényegesebb, hogy jövőben minden javadalmazást és tiszteletdijat nem a közgyűlés, hanem az igazgatóság állapítja meg. Az igazgatóság jövőre a vezérigazgatóval együtt 5 helyett 6 tagból fog állami, akiket, nem mint eddig 3, hanem 5 évre választanak. Az igazgatóság tagjai 200 ezer koronáig terjedő évi tiszta jövedelem mellett nem jutalékban, hanem egyénenként évi fix 2500 korona fizetésben részesülnek. 200 ezer koronán felüli tiszta jövedelemből minden igazgatót egyénenként l*/a % jutalék illeti meg. A cégjegyzésre az igazgatóság kinevezhet egy tisztviselőt, aki egy igazgatósági taggal cégjegyzési jogosultsággal ruháztatik fel. A közgyűlés ezen és más kisebb jelentőségű módosításokat is elfogadott. Felolvastatott ezután dr. Lovich Ödön polgár- mesternek és az Egyesült Budapesti Fővárosi Takarék pénztárnak meleghangú levele az intézethez, ötven éves fennállása alkalmából. Mindkettő lelkes éljeneket keltett. Végül megejtetett halálozás, lemondás és újonnan szervezés következtében három igazgatói állás. Dr. Lukács György elnök az alapszabályok értelmében titkos szavazást rendelt el, s a szavazatszedő küldöttség tagjaiul dr. Lovich Ödön elnöklete alatt Stern László és Schmidt Iván részvényeseket kérte fel. A megejtett szavazás eredményeként: Lukács György 1833, Bodoky Kálmán 1813 és Weisz Mór 1766 szavazattal egy évi időtartamra igazgató- sági tagokul megválasztattak. Az igazgatók mindenike hálás köszönetét mondott a beléjük helyezett bizalomért és ezzel a közgyűlés Lukács György elnök lelkes éljenzése között befejeztetett. Megemlítjük még, hogy a takarékpénztár jótékony s közművelődési célokra 1899 korona 04 fillért szavazott meg a múlt évi tiszta jövedelemből és pedig: a Szanatórium helyi bizottságának 100 korona, a Békésmegyei Pártfogó- Egyesületnek 100 korona, a gyulai főgimnázium segélyalapjának 100 korona, Gyula város tiszti nyugdíjalapjának 100 korona, a gyulai rendőr legénységnek 100 korona, a Gyulán felállítandó ág. ev. templomra 100 korona, Orosháza község szegényalapjára 50 korona, Nagyszénás község szegényalapjára 50 korona, Gádoros község szegényalapjara 50 korona Nagyzerind község szegényalapjára 50 korona, a gyulai Nőegyletnek 50 korona, a békésmegyei közkórház segélyalapjára 50 korona, az orosházi róm. kath. templom épitese javára 50 korona, a bírói és ügyészi internátus 50 korona, a békésmegyei múzeumnak 25 korona, a békésmegyei Fehér Kereszt Egyesületnek 25 korona, a gyulai Erzsébet-ápoldának 25 korona, a gyulai izraelita nőegyletnek 25 korona, a gyulai iparos- ifjúsági egyletnek 25 korona, a gyulai önkéntes tűzoltó egyletnek 25 korona, a gyulai polgári leányiskolának 25 korona, a gyulai építőiparosok szövetségének az elaggott iparosok segélyalapja javára 25 korona, a gyulai tanítók egyesületének 25 korona, a magyarországi munkások rokkant és nyugdíj- egyesületének a gyulai főpénztárhoz 25 korona és időközi adományozásokra a vezérigazgató rendelkezésére 649 korona 04 fillér. A gyulai kerületi munkásbiztositó pénztár f. hó 22-én, vasárnap délelőtt 10 órakor tartotta évi rendes közgyűlését a városháza termében. — Mint előrelátható volt, a közgyűlés iránt nem nagy érdeklődés nyilvánult meg, miután a tárgysorozat személyi ügyeket, választásokat nem tartalmazott. A pénztár kebelében éveken át uralkodott sarkalatos nézeteltérések, a székhely-kérdés eldöntése és a székházépítés megoldása következtében elsimultak s mivel az intézmény vezetése és működése ellen sem merült fel semmiféle panasz, a közgyűlés teljesen sima lefolyású volt annyira, hogy a tagok sorából egyetlen felszólalás sem történt. Dundler Károly elnök üdvözölvén a megjelenteket, megállapította, hogy a munkaadók sorából 37, a biztosítottak! közü 68 kiküldött jelent meg s igy a közgyűlés határozat- képes. Ismertette a pénztár múlt évi működését s kérte, hogy a jelentés és számadás felett tárgyilagos kritikát gyakoroljanak. Martos Manó ügyvezető igazgató előterjesztette a lapunkban már bőven ismertetett igazgatósági jelentést és a zárószámadásokat, bejelentvén, hogy az igazgatóságnak sikerült a pénztári szükségleteket a költségvetés keretén belül lebonyolítani. Ismertette az igazgatóság jövőbeni munkálkodásának azon programmját, mely szerint úgy az orvosi, mint a rendelő intézet fejlesztésére, illetőleg az egészségügyi szolgálat hatékonyabbá tétele céljából ügyrendi szabályzatot szándékozik megállapítani. Ugyancsak az igazgatóság egyik feladatát fogja képezni a már tűrhetetlenül felszaporodott, járulék-hátralékok minél erélyesebb behajtása. Bar agg Andor felügyelő-bizottsági alelnök felszólalásában beszámolt a felügyelő-bizottság múlt évi tevékenységéről. A pénztár számadásai és könyvei az év folyamán több ízben megvizsgáltattak és teljesen rendben találtattak. Kérte, hogy az igazgatóságnak és felügyelő-bizottságnak a felmentvény megadassák és a felesleg felosztása iránt előterjesztett javaslatot fogadják el. A közgyűlés a javaslathoz egyhangúlag hozzájárult. Martos Manó igazgató ezután előterjesztette Tóth István és társai orosházi küldöttek azon indítványát, hogy a pénztár a nagyobb községekben a jelenlegi megbízottak helyett kirendeltségeket állítson fel, hogy azok a munkaadók üzemeit, azok bejelentési kötelezettségeinek teljesítését állandóan ellenőrizhessék. Az elnökség javaslatára az indítványt az igazgatóság hatáskörébe utalták. A jövő évi költségvetés 302,900 K rendes bevétel. 284,578 K 30 fillér rendes kiadással és 17,321 K 70 fillér várható felesleggel elfogadtatott. Ezzel a közgyűlés már 11 órakor véget ért. Az Alföldi Földmivelő Kisgazdák Köre évi rend es közgyűlését április hó 5-én délután 2 órakor tartja a Magyar Király szállodában levő helyiségében. í ' 2—2 Mezöberény és a gyorsvonat. Mezöberény, Kö- röstarcsa és Körösladány községek most már harmadszor kérték a kereskedelmi minisztert, hogy az 1911. évi május óta Mezőberénybeu meg nem álló 601. és 604. sz. gyorsvonatok menetrendje akép ál-* lapittassék meg, hogy a vonatok Mézöbeíényben álljanak meg. A kereskedelmi miniszter a kérelmet ezúttal sem teljesítette, mert a kérdéses gyorsvonatok nemzetközi forgalmat bonyolítván le, a kisebb forgalmú állomásoknál — ahová Mezöberény is tartozik — való megállásuk, folytonos késedelmet okozna. Egyébként Mezöberény községnek nem lehet sérelme, mert az említett veszteségért kárpótolva lett a 605. és 606. sz. gyorsvonatokkal, amelyekkel éjjeli utazás nélkül megjárhatja MézŐberény és vidékének lakossága Budapestet, ezenfelül megáll a többször említett községnél a 602. és 603. sz. gyorsvonat is, amelyek Pécs, Fiume és Erdély felé biztosítanak igen kedvező összekőttaté at. A városok és községek fogyasztási természetű jövedelmének ideiglenes rendezéséről szóló törvény értelmében az italmérési jövedékből befolyó jövedelemből, illetőleg annak azon részéből, amely az állam által fizetett kártalanítási összegnek kamatain és törlesztési hányadán felül van, a városok és községek fix összegű részesedést kapnak. Tekintve, hogy ez a jövedelem különösen a városokban folyton emelkedő irányzatot tüntet fel és igy az érdekelt városok és községek megkárosodnak, mert a jövedelemből arányosan nem részesednek és tekintettel különösen arra, hogy a városok és községek kiádásai folyton emelkedőben vannak és igy igen kívánatos jövedelmüknek fokozása, mindezen indoknál fogva Miskolcz város feliratot intézett az országgyűléshez, hogy a kérdéses törvény aképen módosíttassák, hogy a városoknak éz községeknek az italmérési jövedék jövedelméből való részesedése ne fix összegű legyen, hanem a jövedelem arányában történjék. Miskolcz város kérdéses feliratát hasonló szellemű felirattal leendő támogatás végett megküldötte Békés vármegyének is. donlniavidíaad iieea
