Békés, 1914. (46. évfolyam, 1-52. szám)

1914-03-29 / 13. szám

XLVI. évfolyam Gyula, 1914 március Sí) 13. szám. Előfizetési árak: Egész évre ... ... 10 K — f Fél évre ............._ 5 K — f Évnegy edre ... 2 K 50 f Hirdetési díj előre fizetendő. Nyilttér sora 20 fillér. POLITIKAI, TÁRSADALMI ÉS KÖZGAZDÁSZAT! HETILAP. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Gyulán, Templom-tér, Dobay János könyvkereskedése, hova a lap szellemi részét illető közle­mények, hirdetések és nyiltterek intézendők. Kéziratok nem adatnak vissza. Egyes szám ára 20 fillér. FELELŐS SZERKESZTŐ: KÓHN DÁVID Megjelenik minden vasárnap. A Gyulai Szeretetház. ii. A gyermekvédelem egyik leghathatósabb és eddig mással nem pótolható fegyvere a javító, erkölcsi átalakításra irányuló nevelésre berendezett Szeretetház. A javitó-nevelés ma már a fiatalkorúak fogházának is első sorban célja és a fejlődés iránya, amely az amerikai államok némelyikében meg is valósult, az, hogy a fiatalkorúak fogháza szintén javitó- nevelő intézet lesz, ahol a szigorúbb fegyel­mezést igénylő fiatalkorúak nyernek erkölcsi gondozást, mig a szeretetházak az enyhébb hibákban, fogyatékosságban szenvedőknek fog­ják otthonát képezni, ahol a szeretetteljes pedagógiai munka gyakorolja üdvös hatását. Az igazságügyi kormányzat újabban a kisebb 40—60 növendék befogadására alkal­mas intézetek szervezését karolta fel, ahol a családias nevelés inkább megvalósítható, mert a családfő sűrűbb érintkezése növendékeivel lehetővé teszi, hogy azok leikéhez közelebb férkőzhessék s az ekként megnyert bizalommal közrehathasson a gyermek jellemének megfe­lelő átalakítására. Miután nagy vonásokban ekként megha­tároztuk Szeretetházunk helyzetét és közelebbi célját abban a nagy országos gyermekvédelmi munkában, mely több hasonló intézet, valamint a társadalom és a fiatalkorúak bírái tevékeny­ségéből alakul ki, áttérünk Szeretetházunk is­mertetésére. Az intézet létesítési költségei a követ­kezők : A főépület belekerült 121,000 koronába. A vízvezetéki, műkő és szobrász munkáért fize­tendő volt 14,000 korona. Belső berendezés mint­egy 30,000 korona. A. melléképületek építési költsége 21,000 korona. A járulékos munkák kitesznek mintegy 4000 koronát. Összesen tehát 190,000 koronát tesz ki az előállítás és beren­dezés költsége. A bolgárren dszerü kertészeti telep Öntöző berendezése 26,000 koronát igényel. Tudvalevőleg az intézet az igazságügymi- niszterium által oda beutalt növendékek neve­lésével foglalkozik s a növendékek tartási költ­ségei cimón az igazságügyi kormánytól teljes létszám mellett mintegy évi 27,000 koronát élvez. A konyhakertészet a Gyula város által ajándékozott 20 kát. hold területből az épületek és az udvar által el nem foglalt 18 hold terüle­ten művelve, évi 10,000 korona tiszta jövedel­met igér. Természetesen azonban az egész terü­letnek művelésbe vétele a bolgárkertészethez szükséges berendezés költségeinek előteremté­sére, a talaj kiismerésére s a szükséges inten­zív ismeretek és gyakorlat elsajátítására szük­séges idő hozzászámitásával három éven belül nem eszközölhető. Ez csak fokozatosan történ­hetik annyival inkább, mert a 60 növendék munkaereje az egész terület megmunkálására nem lesz elég. Az intézet személyzeti szervezete ólén az igazgató áll, akinek teendőit azonban egyelőre a Pártfogó egyesületnek az általános felügyelet­tel megbízott kiküldöttje végzi. A nevelés mun­káját két tanító gyakorolja és pedig mint egy- egy családfő, kiknek felügyelete és gondozása alatt az intézeti növendékek erkölcsi magatar­tásuk szerint két családra oszlanak. A gazdasági munka 4 munkavezető fel­ügyelete alatt történik, kiknek mindenike gaz­dasági szakerő. Az intézet az igazságügyminiszterium által jóváhagyott szabályrendelet, valamint a házi­rend keretében működik. A Szeretetház ez óv elején nyílt meg. A legszükségesebb személyzet január hóban már kiköltözött s február 1-én megérkezett az első növendék. A létszám ezideig 32-re szaporodott. Csak természetes, hogy még minden a kezdet kezdetén van. Eddig a növendékek a melegágyak előkószitósével és az épület körüli gazdasági munkákkal foglalkoztak. Most fog megkezdődni a konyhakertészettel kapcso­latos gazdasági munka és egyben az öntöző csatorna befejező munkálatainál való segódke- zós. Ez már azután igénybe veszi nemcsak a mai, hanem a fokozatosan emelkedő teljes lét­számot. Az intézet két családfője : Domonkos János és Glatz János, kik az intézetben laknak, ifj. Csűrt Mihály munkavezetővel együtt és ott fog­nak lakni az április 1-ón érkező Polner Gyula, valamint Bencsik István munkavezetők is- A gazdasszonyi teendőket egyelőre a boldog em­lékezetű Ranmk Kornél özvegye látja el. Ezeken kívül az intézet személyzetéhez tartozik még a kocsis, kinek neje a szakácsnő. A személyzet teljes létszámából még csupán a negyedik mun­kavezető hiányzik, de ennek is a helye április elején betöltésre kerül. A jövő hónapban tehát teljes erővel meg­indul az intézet működése, amely a szorgalmas munka, a megszabott rend tanyája lesz. Beszámolunk minden évben az eredmény­ről. Ez fogja megmutatni, igazuk van-e a hitet- lenkedőknek. Annyi már most is bizonyos, hogy a Sze­retetház akkor adott legtöbb munkaalkalmat az iparosoknak, amikor országszerte a legjobban pangott az ipari munka s az is bizonyos, hogy T A R O A. Köl tem ények. Irta: Ftacz Etus. Van egy világ . . . Van egy világ, az én világom Határa tlégy fal, semmi más. Ahol az elet csupa játék, Ahol az élet álmodás Van egy világ, az én világom! Hol én hatalmas ur vagyok! Honnan a könnyet messze űzöm; Hol minden mosolyt meghagyok. Van egy világ — ahova lépni Borongó arccal nem szabad! Ahol derűt teremtve élünk, Ahol örökké dal fakad. Oh, ide nem szabad belépni Annak, aki csak sind tud! Aki nem tud örülni hinni . . . Innen a bánat messze fut. Ide nem jut be semmi árnyék, Kívülről — semmi gyötrelem. Kacagva játszunk, játszva élünk! Oh, itt csak napsugár terem! Van egy világ, az én világom, Ahol korlátlan ur vagyok; Trónom körül szent figyeléssel Sok édes gyermekszem ragyog . . . Ne vidd . . . Ne vidd közéjük lelked bánatát, Ne vidd, ne vidd meggondolatlan! Maradjon az lelked falán belül, Szemüktől rejtve, láthatatlan. Ne vidd közéjük hulló könnyedet, Ahol csupán mosoly fakadhat Lelkűk minél későbben sejtse meg, Hogy az élet könnyet is adhat! .. Ne vidd oda az árnyat, a borút, Hol gyermek-lelke játszva éled! Oh csak minél későbben sejtse meg: Mennyi árnyat, gyászt rejt az élet. . . A. szomorúság . . . A szomorúság ül szivem felett, A szomorúság és a fájdalom, Azért olyan bus — minden kis dalom ! . . Jó volna, ha e mélységes ború A szivemről egyszer csak leszakadna, Helyén inkább piros öröm fakadna. Jó volna kicserélni a szivet! Helyette egy újat, jobbat betenni, Olyat, amivel ne tudnék szeretni! . . Vándor-uton. Milyen jó vvlna Ezen az utón kis tanyához érni! Milyen jó volna Hívogató kis kapuján betérni.

Next

/
Thumbnails
Contents