Békés, 1914. (46. évfolyam, 1-52. szám)
1914-03-22 / 12. szám
2 Békés 1914 március 22. Március 15. A magyar nemzet történetének egyik legszentebb és legemlékezetesebb napja március 15-ike. Éhez a naphoz fűződik a felszabadulásunk, nemzeti fejlődésünk és létünk nagysága. Ezt a napot, ahol csak magyar él a földön, mindenütt, mint a nemzet magasztos ünnepét ünnepük széles e hazában. Ez ünneplésből vármegyénk is, a hagyományokhoz híven, bőségesen kivette a maga részét. Az egyes községekben, társaskörök, egyletek, intézetek tartottak ünnepélyt és rendeztek díszközgyűlést. Este a legtöbb körben társas vacsora volt, hol szónokok ismertették a nagy nap jelentőségét. Gyulán. Az ünnepély a református templomban tartott ünnepi istentisztelettel vette kezdetét, mikor is a templomot zsúfolásig megtöltő közönség előtt Dombi Lajos ref. esperes-lelkész tartott magas szárnyalasu, költői példázatokban gazdag imát és beszédet. Csiszár Sámuel ima előtt és után, az ünnepélynek megfelelő elő- és utójátékokat játszott az orgonán. A közönség istentisztelet előtt a Himnuszt utána pedig a Szózatot énekelte el. Délután a Göndöcs- népkertben volt népgyülés, hol Névery Albert, Bagdy Dániel ref. s. lelkész és dr. Simonka György tartottak szónoklatokat. Este a társas körökben közvacsorák voltak, hol is szónokok méltatták a nap jelentőségét. így a Polgárt körben, hol közel százan jelentek meg Táby Andor a kör igazgatója mutatott rá a március idus nagy mozzanatára s arra az útra, amelyet követve a nagy nap emlékét legjobban megőrizzük, s a hazának tartozó kötelességeinket leghívebben teljesítjük. Az Újvárosi olvasókörben Dombi Lajos ref. esperes, Balogh Mátyás, Kohn Dávid, dr. Kiss László és Bagdy Dániel magyarázták meg március 15-ét a nagy számban megjelent ünneplő közönségnek. Bankett volt a 4.8-as körben is. A gyulai rám. kath. főgimnázium »Vörösmarty Mihály Önképzőköre* diszgyüiés keretében a következő tárgysorozattal ünnepelt. 1. Ének Dávid királyról: Tinódy Sebestyén (Káldy). 2. „Szent nyomok“.Irta: Várady A., szavalta: Erkel Tibor V. 0. 3. Ének: Sok csudák voltának. Tinódi Sebestyén (Lányi). 4. Alkalmi beszéd, tartotta: Mandorf Emil ifj, elnök. 5. »Kakas szó* Kurucdal, szerzője : Herzfeld. 6. »Czinka Panna*. Irta: Farkas I. Szavalta: Hollay Sándor V. o. 7. Ének: Hunyadi János indulója, Herzfeld. A gyulai tanyai földmivelők köre áldomás keretében ülte meg a magyar szabadság 66. évfordulóját. Ünnepi beszédet Nickmann Rezső állami tanító, a kör ügyvezetője tartotta, amelyben az agrár eszmét hirdette. A békésvármegyei kózkórház sebészeti gyermek- osztály kis betegjei is tariottak délelőtt hazafias ünnepélyt a következő műsorral. 1. Ima. Tartotta: Roth Margit. 2. Megnyitó beszéd. Tartotta : Glück István gimn. tanuló. 3. Ének. Előadták a gyermeDe ki adózik nekünk, hogy majmolhassuk Franciaországot a féktelen mulatozásban ? Hol vannak a mi ázsiai és afrikai gyarmataink, melyeket kiszipolyozzunk? Hisz mi vagyunk a kiszipolyozott gyarmat s a szomszéd által rajtunk megvett sarcot államadósság alakjában vesszük be a külföldtől. Ott azonban más a gondolkozás. Uj nemzedék mindig lesz, melyre átháríthassuk a magunk rossz gazdálkodásának terheit, aki hátul jön, tegye be az ajtót. Az államgazdálkodásban lehet úgy okoskodni, ahogy Madame Pompadour: „Utánunk az özönvíz!“, mert valaki mindig jön, aki átveszi az állam ügyeinek vezetését s a tékozló apákért koplaltatja a dédunokákat. Nem igy van ez a magángazdaságban, hol hamarább beüthet a krach a könnyelmű gazdálkodás folytán. A fölszaporodott adósságok megszüntetik a hitelt, mihelyt a fizetőképesség elérte a határt. A volt tulajdonosnak hamar kiteszik a szűrét, ha nem tud fizetni s akkor a „hopp“ után jön a keserű „kopp!“ De hát ki törődik azzal ma ? Régi, megsavanyodott elvek azok, hogy addig nyújtózzál, amig takaród ér, meg ki mint vet, úgy arat, stb mik jók voltak az öreganyáink korában, de ma már nevetségesek. Ma már az járja, hogy ha nincs magadnak miből, vedd el a felebarátodét, de lehetőleg úgy, hogy ne vegyék észre. S ha ki is sül, jó protekció mellett még azon is lehet segíteni. Ha minden tolvajt becsuknának Magyarországon, akkor több fegyház kellene, mint templom és iskola. Tehát nem lesz baj, csak mulassunk ! így áltatjuk mi magunkat, midőn a divatos mulatság-járványnak a tárca állapota ellene mond. kék. 4, Talpra magyar. Szavalta: Dobos I. Ferenc. 5. Szavalt. Reizig Kati. 6. Pista tüzér. Előadta: Csikós Gyula. 7. Nemzeti zászló. Szavalta : Fazekas József. 8. Szavalt Pipis József. 9. Ima. Tartotta: Andó Erzsi. 10. Ének. Előadták a gyerekek. 11. A régi zászló. Szavalta: Sarina János. 12. Lehel kürtje. Szavalta: Lehocki Lajos. 13. Kossuth. Szavalta: K. Szívós Sándor. 14. Záróbeszédet tartotta Csikós Gyula. A kedves ünnepséget Hajdú Mariska osztály-ápolónő rendezte, s a kórház igazgatója pedig könyvajándékot és édességeket osztott szét az ünneplő gyermekek között. A Gynlai Iparos Otthon tagjai is kivették részüket március 15-ének ünnepléséből, melyet saját helyiségükben közvacsorával kapcsolatban tartottak, mintegy 50-en jelen volt ünneplő előtt Gyepes Gergely ipartestületi jegyző méltatta a nagy nap jelentőségét s ezzel kapcsolatban egyetértésre buzdította az iparosságot a közeljövő feladatnak közre- munkálásában. A minden tekintetben sikerült ünnepély, a legkedélyesebb hangulatban a késő órákig tartott. Csabán. Csabán az ünnepélyek már szombaton elkezdődtek, amikor is a tanintézetek rendeztek ünnepélyeket. Az összpolgárság ünnepélye vasárnap délután játszódott le a Kossuth-szobor előtt A dalárda éneke után Péterfy Lajos tanár mondott magas szárnyalásu beszédet. A csabai hölgyek nevében Wagner Ella, a gimnáziumi ifjúság nevében pedig Wagner Daniel megkoszorúzta a szobrot. Délután a Népegylet tartott külön díszközgyűlést, amelyen Pollak Arnold tartott hazafias beszédet. Este a társaskörök rendeztek díszvacsorákat. A kaszinóban Balás Adám tanár, a Polgári Kör által rendezett közvacsorán dr. Galli Karoly ügyvéd volt az ünnepi szónok, az Iparos Olvasókör által rendezett társasvacsorán pedig Megyeri Imre árvaszéki elnök. A kisgazdák által rendezett ünnep nívóját emelte Beüezey Gáza országgyűlési képviselő jelenléte, aki szép beszédben méltatta március 15-ét. Békésen a társaskörök szombaton rendeztek társasvacsorákat. De vasárnapra is maradt elég. Ezeken dr. Török Gábor és mások mondottak beszédeket. Orosházán ez évben is először istentiszteleten vett testületileg részt a képviselőtestület az ev. templomban. A díszközgyűlést a nyári színkörben tartatták, ahol a nagy nap jelentőségét Kálmán Rezső lelkész méltatta. — Orosháza összes körei szintén megünnepelték a jobbágyságot felszabadító nagy napot. Kondoroson az eddig szokástól eltérően nemcsak a hires csárda falai között, hanem öt helyen is ünnepelte a hazafias közönség március 15-ét. Annak dacára mégis Tehát „részegedjetek meg, kedveseim !“ és főleg „ne törődjetek a holnappal, mert ma van ma !“ A vad mulatozási forgatagban őrült kánkánt táncol mágnástól és bankártól kezdve le a börtönőrig és fegyencig minden „társadalmi osztály“, mint mondani szokás. Még a fegyházban is mulatnak s ennek költségeit az esetleg ott gyártott hamis bankjegyek fedezik. Azonban a vidék mulatása szolid vigadozás a főváros tombolásához képest, hol minden második házban mulatóhely van, tisztességes és tisztességtelen vegyesen. Csudáljuk a hatóságokat, hogy annyi engedélyt adhatnak ki a mulatság számára, tudván, hogy a népesség arányához mérve ezek száma óriási. A legártatlanabb ezek között a sok mozi, ahol csak betörő!: nyernek szemmel látható oktatást a mesterségben, de aztán ott vannak a Tátra-, Mátra-, Fátra-mulatók, a sakkörök neve alatt ismert fosztogató barlangok, hol egyetlen sakktáblát nem látott földi szem, a társaskörök cége alatt működő sipista társaságok, hová többnyire sikkasztott pénzt visznek a bankfiuk, az orfeumok, hol úgy ülnek a mulatni vágyó emberek, mintha az orruk vére folynék, a titkoscélu kávéházak, a sziniiskolák cégére alatt működő találkahelyek, a csupa németnyelvű előadásokból és utánuk következő tivornyákból élő kabarék és Jardinek (tisztelet a kivételeknek !) a klubok, melyekben nyíltan folyik a fosztogatás s ha mindezeket ismerjük, lehet fogalmunk arról, milyen lesz Magyarország Sedanja a közel jövőben. Tehát — mulassunk! a csárda volt a legnépesebb, mert az ott rendezett hazafias ünnepen a község intelligenciája is megjelent, mely felszólalásaival, szónoklataival az ünnepély jelentőségét kiemelve, összetartásra, hazafiasságra buzdította a megjelent közönséget. A ketegyházi polgári olvasókör is impozáns módon ünnepelte meg március 15-ikét. Románok is nagy számmal vettek részt az ünnepélyen, amely társasvacsora keretében folyt le. Gyomán. Március 15-én délután fél 4 órakor az alsórészi olvasókör helyiségében az egész község összes társaskörei gyülekeztek össze, hol a szózat elének- lése után Harsányi Pál ref. lelkész, mint a kör elnöke tartotta az ünnepi szónoklatot, nagy lelkesedéssel és hazafias érzéssel, utána Ürményi Lajos szavalta el ez alkalomra irt saját költeményét, majd Domby Béla ref. lelkész Petőfi Sándorról irt szintén saját költeményét szavalta el mély érzéssel és költői hévvel. Végezetül a Hymnus eléneklése után szétoszlott a százakra menő közönség. Este a Kaszinó és társaskörök, olvasó egyesületek és a gyomai ipartestület helyiségeiben társasvacsora tartatott a vacsora közben hazafias szónoklatokkal emlékeztek meg a nagy nap történeti jelentőségéről. A kaszinóban Domby Béla, az alsórészi polgári olvasókörben Harsányi Pál volt az ünnepi szónok, majd Harsányi Pál és Ürményi Lajos több olvasókört látogattak meg, hol az egyesült vacsorázó közönséget az 1848. március 15-iki nagy események lefolyásáról és következményeiről történeti hűséggel tájékoztatták. Nagyzerénden. Szépen sikerült ünnepélyt rendezett a nagy- zeréndi Polg. olvasó egylet f. hó 15-én a szabadság emlékünnepén. Testületileg, zászlók alatt vonult a ref. templomba, hol Balogh László lelkész szép hazafias egyházi tanítását áhítattal hallgatta a község kicsinye, nagyja. Istentisztelet után a piactéren tartott emlékünnepet. Elnöki megnyitót tartott Polgár Sándor, utána Balogh László mondott magas szárnyalásu emlékbeszédet, majd több szavalat és hazafias dal elhangzása után szétoszlott a nagyarányban összegyűlt ünneplő közönség. Tanügy. Szabadságolások. A vallás és ^közoktatásügyi miniszter Irsa Ferenc és Ellődné Abrahám Margit békéscsabai állami elemi iskolai tanító, illetve tanítónő részére a f. tanév végéig szabadságot engedélyezett. Előbbinek helyettesítésével Keresztessy Mária, utóbbinak helyettesítésével pedig Zámecsnik Judit tanítónő bízatott meg. Megerősítés. A kultuszminiszter ifj. Such János békéscsabai iparostanonciskolai tanítót a közismereti tárgyak, Mészáros Gyula és Podstrelen Endre békéscsabai iparostanonciskolai tanítókat pedig a rajztanitásban való alkalmazásukban megerősítette. Járvány miatt szünetelő iskolák. A vármegye alispánja a békéscsabai gör. keleti, a körözsladányi róm. kath. és a gyulaszentbenedektanyai áll. elemi iskolák kanyaró járvány miatt bezáratta. Hírek. A vármegye központi választmánya március 20-án d. u. Ambrus Sándor alispán elnöklete alatt ülést tartott, amelyen egyhangúlag kimondotta, hogy mivel az uj választói törvény és a választó- kerületek beosztásáról alkotott törvény nemsokára életbelép, illetőleg ez utóbbi kihirdettetik, ez okból a gyomai és orosházi képviselőválasztók jövő évi névjegyzékének kiigazítása tekintetében feleslegesnek tart minden további intézkedést, mert most már úgy a központi választmány megalakítása, valamint a névjegyzékek összeállítása tekintetében, az uj választási törvény rendelkezései lesznek irányadók. A f. évi fősorozások határideje — amint annak idején közöltük — már egyszer meg volt állapítva Békésvármegyében is, azonban — minthogy Ausztriában a parlamenti viszonyok miatt a véderő törvény még nem szavaztatott meg, ennélfogva a honvédelmi miniszter a f. évi fősorozások idejét elhalasztotta. Mivel azonban Ausztriában még most is olyan a helyzet, hogy a véderő-törvény megszavazására egyelőre nincs kilátás, ez okból illetékes helyen elhatározták, hogy Magyarországon a fősorozást — tekintet nélkül a szomszéd állam képviselőházának állásfoglalására — megtartják. Tegnap ér-
