Békés, 1914. (46. évfolyam, 1-52. szám)
1914-03-22 / 12. szám
1914 március 22. Békés 3 kezett meg a honvédelmi miniszter rendelete a vármegyéhez, amelyben elrendeli, hogy a f. évi fősorozás április 22-én kezdődjék és junius 20-án végződjék. Idézés a közigazgatási hatóságok részéről. A közigazgatási ügyek intézése során nap-nap után fordulnak elő esetek, midőn egyes feleket meg kell idézni különböző tárgyakban való kihallgatás végett. Nem ritka eset azonban, hogy a felek a hatóságnak ezen kihallgatásokhoz való megidézését semmibe se veszik és a tárgyalásokra nem jelennek meg. — Az idézésre való megjelenni nem akaró felekkel szemben igénybe vehető kényszereszközök alkalmazása általánosságban nincs rendezve és igy a közigazgatási hatóságok teljesen tájékozatlanok, hogy az idézést semmibe vevő felekkel szemben mi módon szerezzenek érvényt a hatóság felhívásának, nem akarván magukat kitenni annak, hogy az elővezetett egyének a hatóság ellen személyes szabadság megsértése cimén bűnvádi feljelentéssel éljenek. Ez indította a vármegye alispánját arra, hogy a belügyminisztert felkérje, adjon ki a szóban levő kérdés rendezése tekintetéből altalános érvényű szabályzatot. A belügyminiszter válaszolva az alispán felterjesztésére kijelenti, hogy a közigazgatási hatóságoknak ebben a kérdésben széles jogkörrel való felruházását a közönség érdekéből aggályosnak tartja, minélfogva a kérdést törvényhozási felhatalmazas hiányában sem rendeleti, sem szabályrendeleti utón megoldhatónak nem tartja. A belügyminiszter e kérdéses rendelete folytán most már igazán nem tudják a közigazgatási hatóságok, hogy az idézésre megjelenni vonakodó felekkel szemben mitévők legyenek. Chopin-délután Gyulán. Vármegyénkben a zenei élet most kezdi boniogatni szárnyait. Békéscsabán már egy éve működik az Auróra művészeti kör, Orosházán most alakult meg a helyi filhar mónia társaság, Szarvason a gróf Bolza Pálné Leányegyesület fővárosi művészek bevonásával rendezi a maga jóhirü művész estéit, úgy hogy e helyeken a zenei kultúrának már intézményes szervezésével, s fejlődésnek induló zenei élettel találkozunk. Gyula varos müveit közönsége azonban még ma is kénytelen beérni azzal a néhány műkedvelői hangversennyel, amit különböző körök és jótékony egyesületek a téli szezonban rendezni szoktak. Pedig a gyulai hangversenyek közönsége, amint azt Kerner István a m. kir. Operaház karmestere is megállapította, egyike a leghálásabb hangverseny publikumnak, s a zenei élet megteremtésére és irányítására hivatott művészi erőket sem nélkülözi városunk. Ilyen viszonyok mellett joggal hisszük, hogy városunk müveit közönsége örömmel fogadja azt a művészeti vállalkozást, amelynek célja egy önálló hangverseny keretében bemutatni, megismertetni a közönséggel a nagy lengyel zene költő Chopin Frigyes életét és költészetét. Több mint száz év választ'el Chopin születésétől (szül. Zelazowa-Wolában 1810-ben, élt Párisban, meghalt ugyanott 1849 ben) de egy század Chopint elavulttá tenni nem tudta. Művészetének utolérhetetlen finomsága, dallamainak elbájoló szépsége, érzéseinek őszinte melegsége ma is az újság varázsával hat reánk, ma is utolérhetetlen. Nincs benne semmi klasszikus merevség, semmi unalom gerjesztő szárazság. Minden hangja c-mpa szin, csupa hangulat — végtelen finom egyéniségének tükrözője. Müvei élete nagy regényét adják — csalódott szerelmének, s lengyel hazája elvesztésének keserve van bennük a hangok nyelvén megírva. Chopin csaknem minden müvét zongorára irta, s ezért a zongoristáknak a Chopin zene a leghálásabb, de a legnehezebb feladatot is jelenti A gyulai Chopin-fáinlÁa eszméjének felvetője: dr. Horváth Dezső, ő akinek egyénisége a Chopin zenének interpretálásához legjobban megfelel, s aki már Berlinben is játszott önálló hangvers nyen, fogja játszani a zongora részt, bemutatva Cnopin Praeludiumaiból, Wiie rjeiből, Nokturne-Ball ida, Impromp u, Mazurka, E ud-jeiből a legjellemzőbbeket. Mutschenbacher Gv\ ula főgimnaziumi tanar Chopin életét és költészetét fogja ismertetni, dr. Eisler hegedűn fog játszani Chopintől,Hollóst Stefi zeneakadémiai növendék Chopin dalokat enekel dr. Kovalszky Róbert avatott zongora kiserete mellett. E rendkívül éidekes hangverseny, amely egész olcsó helyárak mellett április i<)-én vasárnap d. u. a főgimnázium tornaterméb n fog lefolyni, müveit közönségünk legszélesebb rétegeinek érdeklődésére és partfogására joggal számíthat, mert miga a műsor összeállítása es Chopin zenéje annyira erdek- feszitő, hogy nemcsak a szorosabb értelemben vett zeneértőknek, de minden müveit embernek igaz élvezetet nyújt. A tiszta jövedelem a főgimnázium énekkarát illeti. E Chopin délutánt dr. Horvath Dezső Békésen is megtarija. 0 Edison beszélő-mozija Gyulán. Minden előzetes nagyobb reklám nélkül, a többi hétköznapi mozi műsorok szerénységével szerdán bevonult a Royal mozgószinházba a jelenkor legzseniálisabb találmánya, az igazi beszélő kép : Edison kinetophonja. Az automobil, az izzólámpa, a fonográf és mozgó- fénjkép után Edison feltalálta a beszélő filmet. A technikának ez az uj szenzációja nem fonográf, hanem érzékeny gép, mely egyszerre tudja felvenni a mozgást és hangot és ngyanugy tudja vissza is adni. A készüléket Európában először az angol királynak mutatták be, majd a múlt év aug. 18-an az ischli udvari színházban Ferenc József kaály jelenlétében, másnap pedig Bécsben. Budapestre csak október 2-án került, s akkor is csak a közönség kiválasztottjainak és a sajtó képviselőinek volt alkalma a csodás találmánnyal megismerkedni. A bemutatásra az ország minden részéből özönlöttek Budapestre az emberek és törték magukat, hogy helyhez jussanak, mások napokkal előbb táviratilag foglalták le jegyeiket. Kalocsa és Titz mozi-tulajdonosok áldozatkészségének köszönhető, hogy aránylag elég rövid idő — öt hónap — alatt már lekerült hozzánk is ez a csodaalkotás, amelynek gépezetét még most is féltékenyen őrzik idegen szemek elől. Saját ágos, hogy nálunk nem tódult annyira a közönség, mint egyebbüt, az emberiség uj, káprázatos kincsének megtekintésére, s mindkét előadás fél ház előtt folyt le. Pedig ezúttal a hallgatóság bámuló elragadtatását váltotta ki a lepergő műsor és minden szama után felhangzott a tetszésnyilvá- nitó taps. Edison beszélő filmjének tökéletességét jellemzi, hogy egy pár perc alatt az ember már nem is érzi, milyen uj dologgal áll szemben és a színészeket kritizálja, nem a masinát. Mig a nemrég nálunk bemutatott Gaumont-féle francia beszélőkép csak gyenge kísérlet, az Edison beszélő filmje a teljes illúziót keltő bevégzett tökély. Csodálatos mutatványok győztek meg erről. Először egy képet mutattak be, melyben egy frakkos ember a kine- tophon előnyeiről beszélt. Élénk gesztusokkal magyarázott a közönség felé fordulva, különféle hangszereket szólaltatott meg, azután egész sor élő lényt: egy zongoristát, egy hegedű művésznőt, végül két ugató kutyát léptetett fel. Ezután varieté szamok következtek. Az amerikai cipőtáDcnál tisztán hallható volt a cipők kopogása. A xilophon koncert és a diákélet jelenete meg éppen elragadó volt. A hatas teljességét mégis két körülmény rontotta. Nevezetesen, hogy a beszédek kevesek által értett angol és francia nyelven történtek, a másik pedig a mozi motorjának hangos zakatolása volt, ami zavarta a közönség figyelmét. Utóbbi dologra a mozi építésekor természetesen nem lehettek figyelemmel, mert beszélő filmről akkor még szó sem volt, most azonban nemsokára ezt a kérdést is meg kell valahogyan oldani, mert rövid egy-két éven belül a kinetophon épp oly általánossá lesz, mint a mat néma képek. Mozi. Vasárnap, folyó hó 22 én »A két fivér« dráma 4 felvonásban. A képnek meséje megkapó és változatos. Bemutatja a sorsnak szeszélyes játékát, ami némely ember életében csodálatos fordulatokkal van tele. Két szerető ikertestvért kis gyermekkorában a sors elszakít egymástól és évek múltán mar nem ismernek egymásra és mint felnőtt férfiakat hozza ismét össze csak azért, hogy az életben maradottnak megkeserítse napjait, mig az elhunyt pedig engesztelő szívvel örök Isten hozzádot mondhasson utolsó pillanatban felismert testvérének. — Szerdán »A szerelem halála«. Dráma 3 felvonásban. A főszerepet a világhírű P yiánder Waldemár alakítja. — Csütörtökön »Egy évig az őserdőben«. 3 felvonásban. Gyönyörű kép Délafrika rengetegéből, egy vadászcsapat borzalmas kalandja és harca a vad állatokkal, izgalmas jelenetek. Egy menekülő leányt megtámadnak az oroszlánok és a vadásztársaság te vélt széjjeltépik stb. Eredeti felvétel. — Szombaton »A kék egér«. Bohózat 5 felvonásban. írtak; Engel és Horst. A címszerepet Madge Lessing, a világhírű berlini primadonna jatsza. Régi igazság az, hogy aki megnevetteti az embereket, jót tesz velők. Nos ez a két író alaposan megnevetteti az egész világot. Kamcsatkától Botokund országig kacajt, vidámságo', derűt fakaszt két teljes órán keresztül az ember< k lelkében »A kék egér« bájos ötletes és kalandos históriája. Százezrek köszönnek már neki egy vidám estét 8 egy kellemes, derült emléket. »A kéa eger« egyes figurái, amelyek mindegyike sziporkázó ötle tességgel megteremtett kabinet-alak, ismerősök mar az egész világon, de ahol még nem azok, bizonyos, hogy felharsog nyomukban a kacaj: ha megismerik őket. Rendkívüli segély. A belügyminiszter a varmegyei kózkórház alkalmazottai múlt évi családi pótlékának fedezhetése címén 8450 korona rendkívüli segélyt engedélyezett. Alapszabály-jóváhagyás A belügyminiszter a szarvasi ezüstszőlöbeli magyar olvasókör alapszabályait jóváhagyta. Öngyilkos béres gyerek. Szilágyi Istvánná sz. Remeczky Katalin gyulai sióréti puszta 3 sz. a. lakosnak 16 éves Szilágyi István nevű fia Demkó József pejrét 57. sz. a. gyulai gazdánál volt béresgyerek. Koronként haza ment hozzátartozóihoz, a nélkül, hogy panaszkodott volna. E hó 20-án, pénteken reggel Demkó József és neje bejöttek a városba a hetipiacra és csak délután 4 órakor tértek haza. Feltűnt nekik, hogy Szilágyi István béres nem nyit kaput, még kiabálásra sem. Demkó maga nyitott hát kaput és behajtott. Azután bementek a szobába. Ott feküdt Szilágyi a padlóra leborulva — holtan. A béres, mig gazdája és cselédje oda járt, elővette Demkónak a vadászfegyverét, felfeszitette a ládát, abból kivett egy töltényt s a puskát megtöltve, melléhez szorította s a ravaszt egy megfaragott pálcikával elrántotta. Hogy a fiút mi kergette az öngyilkosságba, nem lehet tudni. Levelet nem hagyott hátra. Az Alföldi Földmivelö Kisgazdák Köre évi rendes közgyűlését április hó 5-én délután 2 órakor tartja a Magyar Király szállodában levő helyiségében. 1—2 Az asszony verve jó. Ehhez a közmondáshoz tartja magát Balázs György gyulai napszámos. Felesege Ványai Zsuzsánna néhány hét előtt tűrhetetlenek találta az urával való további együttélést és elköltözött a közös lakásból. A 28 éves asszony a gyufagyárba járt dolgozni. Balázs f. hó 16-án délben megleste az utcán feleségét, megtámadta s úgy ösz- szeverte és megrudosta, hogy a közkórházba kellett szállítani. A fenti közmondáshoz való szigorú ragaszkodásért bizonyára nehezen fog helyt állani férjuram a bíróság előtt. Az ízr. nőegylet dominó estélyére Bondy Sándor Budapestről 20 korona felülfizetést küldött, mely adományt köszönettel nyugtázza az' elnökség. Két halálozás. Ugyanegy napon, március 15-én, két békésmegyei születésű egyén költözött el az élők sorából. Szeberényi István és Jantsovits Pál, előbbi 67, utóbbi pedig 61 esztendős korában. Úgy Szeberényi, mint Jantsovits ifjú korukban, mint rendkívül tehetséges s nagyra törekvő egyének jelentek meg a vármegye közéletében. Minden atribu- tumuk megvolt hozzá, hogy fényes karriert fussanak meg. Nem igy történt. A hozzájuk fűződő remények nem valósultak meg, mind a kettő letört és letűnt a vármegyei közélet teréről. Szeberényi István, sok hányatás után csendes révpartra került ugyan és mint apatini kir. közjegyző élte le végnapjait, Jantsovits Pál azonban, minek utána a békési főszolgabírói állástól meg kellett válnia, évtizedeken át szűkös, nehéz viszonyok között élt Budapesten, anélkül azonban, hogy a sors csapásai energiáját végképpen megtörhették volna. Haláluk megilletődést és bizonyára részvétteljes kiengesztelődést ébreszt mindazokban, akik vissza emlékeznek reájuk. Hányatott életük után legyen a föld könnyű poraiknak. Házasság. Schwarcz Mihály gyulai kereskedelmi utazó f. hó 15-én tartotta esküvőjét Sonn Adolf Irmuská leányával az aradi izraelita templomban. József napjával hivatalosan köszöntött be a tavasz, anélkül azonban, hogy az időjárás maga erről tudomást vett volna. Ellenkezőleg, a tavasz első napján két fok hidegre virradtunk és napközben is alig melegedett fel az idő. A kikelet késedelmezését azonban egyáltalában nem nehezelli a gazda közönség, mert a múlt évi tapasztalatokon okulva, fél a később bekövetkezendő káros hidegtől. Mezőgazda- sági szempontból egyébként az időjárás kielégítőnek mondható. Az előző heti esőzések nemcsak hogy kart nem okoztak, hanem megkönnyítették, sőt leg több helyen lehetővé tették a tavaszi szántást és vetést, a réti földeken is. A buzavetések is kedvezőbb prespektivát nyújtanak, mint a hó elején, amikor a gazdák nagyrésze tanácstalan volt, hogy nem kell-e azok nagyrészét kiszántania, s újból bevetnie; sőt a késői buzavetések fejlődése határozottan kedvezőnek mondhatók. A koraiaké szintén olyan, hogy további kedvező időjárás mellett teljesen helyre lógnak állani. Halálozás. Lapunk zártakor értesülünk igaz részvéttel, hogy Gubás Péter kiérdemesült gyulai gör. keleti lelkész szombaton délután 3 órakor, élte 75-ík és lelki pásztorságanak 50-ik esztendejében meghalt. A boldogult szelíd lelkű lelkész halála mélyen sújtja gyermekeit, unokáit és rokonságát, de igaz részvétet kelt hívei, s az egész város közönségében is. Temetése értesülésünk szerint hétfőn délelőtt lesz. Aldas és béke hamvaira !
