Békés, 1914. (46. évfolyam, 1-52. szám)
1914-03-22 / 12. szám
XLVI. évlolyani. Oynla, 1914 március 99. 19. szám. Előfizetési árak: Egész évre 10 K — f Fél évre ............... 5 K — f Av n egyed re ..._ 2 K 50 f Hi rdetési díj előre fizetendő. Nyiittér sora 20 fillér. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Gyulán, Templom-tér, Dobay János könyvkereskedése, hova a lap szellemi részét illető közlemények, hirdetések és nyiltterek intézendök. POLITIKAI, TÁRSADALMI ÉS KÖZGAZDÁSZAT! HETILAP. Kéziratok nem adatnak vissza. T Egyes szám ára 20 fillér. FELELŐS SZERKESZTŐ: KÓHN DÁVID Megjelenik minden vasárnap. A Gyulai SzeretetMz. i. Kormány soha olyan rövid idő alatt annyi törvényalkotást, intézményt, reformot nem létesített, mint a jelenlegi kormány. Különösen azonban az igazságügyminisztert szokták egyes sajtóorgánumok léha modorban apostrofálni azért, mert a megváltozott idők gyorsabb forgásához mérten egymás után alkotja meg a korszerű reformokat. Jellemző, hogy a sajtó egy/része ebben a munkában nem lát egyebet, mint gyors törvényalkotást. Nem látja, hogy itt voltaképen a társadalmi viszonyokhoz alkalmazkodó, azokhoz hozzásimuló, nagyarányú és céltudatos intézmények létesülnek, nem látja, hogy a törvények, amik egy-egy intézményt rejtenek magukban, egymást kiegészítve, a magyar társadalomnak a gyors fejlődéssel együtt járó veszélyek elleni védelmét képezik, melyek mint bástyák, egymással összeköttetésben, gyűrűzik körül a társadalom értékes nagyobb részét, hogy kirekesszék abból az ártó elemeket, hogy az ekként megnyugtatott, megvédett társadalmi munkásság zavartalanul teremhesse meg nemzetünk javára értékes gyümölcseit, hogy a kriminálitást szolgáltató elemek elkúlönittessenek, ha lehet, megjavit- tassanak, ha nem lehet, ártalmatlanná tétessenek. Első alkotása volt ennek a koncepciónak a gyermekvédelem. Ez a feladat a legjelentősebb és megoldása a legtöbb eredményt ígérő. Ma már huss intézet működik Magyar- országon, mely magába fogadja a züllésnek indult fiatalkorúakat, hogy azokat megjavítsa, átalakítsa. A fiatalkorúak bírái figyelik a társadalmi élet e részét, hogy minden felmerülő esetben készen álljanak törvényes hatalmukkal az erkölcsiekben történt baj orvoslására. Támogatják őket ebben a patronage egyesületek és felügyelő hatóságok. Ha már a fiatalkorú súlyosabb állapotába jutott a züllésnek, vagy súlyos bűncselekményt követett el, az esetre a fiatalkorúak fogházai állanak rendelkezésre, a melyek szintén javitó- nevelő organizációt kaptak. Természetes, hogy a Balogh Jenő nevéhez és alkotásaihoz fűződő e korszak teljes tudatában volt annak, hogy a felnőttek krimi- nálitása ellen is kell védekezni. A kik már koruknál és az ezzel összefüggő erkölcsi állapotuknál fogva nem eshetnek a gyermekvédelmi intézmények védő és óvó működése alá, vagy a kikkel szemben az hatástalan maradt, azok ellen, megalkottatott egyrészt a közveszélyes munkakerülőkről szóló törvény, mely nem tűr dologtalan csavargót, a kit ha az előző büntetések észre nem téritettek, vagy ha a közbiztonságra veszélyesek, a berendezés alatt levő dologházakba utaltatnak, a hol munkakényszer van. Másrészt készülőben van a megrögzött bűntettesek törvénye, mely azok ellen fog védelmet nyújtani, a kiket a folytonos bűncselekmény elkövetéstől a börtön el nem riaszt. íme nagyjában a képe annak, hogy miként fognak a kriminálitást szolgáltató elemek minden oldalról megtámadtatni és izoláltatni a munkás társadalomtól, miként folyik itt lázas munka arra, hogy ne legyen társadalmi életünknek egy zuga, a hol a bűnös csak egy pillanatra is talajt nyerhessen. És mindez a humanizmus ama a végtelen nagy és szép gondolatának alapul vételével, hogy nincs abszolúte rossz és abszolúte javíthatatlan ember. Ennek a részben már kiépült, részben alapozás és építés alatt levő uj társadalmi szerkezetnek egyik része a Gyulai Szeretethás. Szervezetéről folytatólag beszámolunk. Most csak annyit jegyzünk meg, hogy mint köztudomású, ez intézmény megalapítója gróf Wenckheim László, a Békésmegyei Pártfogó Egyesület elnöke. Hogy a mű nem minden részlet munkája az övé, hogy az állam, Gyula város és mások segítségével létesült az intézmény, az nálunk, a hol nincsenek amerikai pénzkirályok milliós alapítványai, csak természetes módja egy intézmény alapításának, a melynek azonban a tényezőit, e tényezők ösz- szehozását és összeillesztését csak a Wenckheim László lelkességének, szorgalmának és szociális érzékének, mint legfőbb mozgató erőknek a segítségével lehetett elérni. T A R C A. Válasz egy levélre. . , . Megkaptam a küldött — sok, sok boldogságot, S tele lett a szivem csordulatig véle; Hogyha volt is talán, mi valaha bántott, Szélnek eresztettem, elfeledtem érte. Napsugarat küldél, nem hült ki idáig, Virág fakadt nyomán s már is hogy virágzik ! Édes illatával tele van a lelkem, Édes illatában boldogságra leltem, Boldogságra leltem. Bizony errefelé borús idők járnak . . . Kinos lehangoltság ül naponta rajtam ; Még vajúdás közben elhalnak a vágyak, S lomha céltalanság tartja zárva ajkam. Hallom innen-onnan, hogy tavasz van újra. Ám szivemben ott él még a tél borúja;- Uj virág ha nyilik, felve — kérdve látom, Mi volt kedves nékem hajdan e virágon ? Tavaszi virágon. Vagy mit ispanaszlok ?! Nem! Ne hidd beszédem... Régi mese volt csak, mely fólujult bennem, A véremhez simulva elhitette vélem, Hogy e bus mesének szereplője lettem. . . . Megkaptam a küldött — sok, sok boldogságot.. . El se birnám tán mind úgy, amint kívánod, lm nagyobbik felét visszaküldöm néked S lelkemet is véle, Add — ha tán megéri — érte a tiédet Megértő cserébe, Szerető cserébe. Tolnai József. Mulassunk ! Hol lehet mulatni ? Oda nem megyek, mert ott nem lehet mulatni. Azok unalmas firmák, azoknál nem mulat az ember . . .. Ilyen elvek vezetik ma a magyar társadalmat Mulassunk ! és megint : Mulassunk ! Ezek a mulatságok azonban nem azok a hires régi megyei bálák, országos cécók, vagy más olyfajta dáridók, melyek főcélja a mulatság volt. Ezek rég letűnt, meghaladott dolgok. A mai mula tozás az önkábitás mesterséges eszközei, a belső nyomor palástjai, a lelkiismeret szavának elnémitói, ezek a hasis helyére lépő eszközök, melyek után a földi nyomorúság még élesebben, maróbban érezhető lesz, de legalább két órára, vagy többre elfeledtették velünk kétségbeesett helyzetünket s eláltattak azzal, hogy a börtön vagy a revolver még távol van. Tehát mulassunk ! Ez a mulatozási járvány épp oly ragadós, mint a kolera, vagy dögvész, mely koronként végigsöpörte Európát. Nemesük Magyarországon dühöng jelenleg, Franciaországban még erősebben, mint nálunk, de a kettő között óriási különbség van. A franciáknak ugyanis van hozzá való anyagi ereje, ők gazdagok, kiknek az öt világrész adózik. A francia pezsgőt az afrikai fekete király urak is isszák és divatcikkeikért még a fekete szultánok is adóznak Párisnak. Az amerikai közgazdák minden évben szemére hányják a milliomosoknak, hogy évenként legalább ezer millió korona értéket hagynak Párisban amerikai pénzt. A legtávolabbi Ázsia és Ausztrália hűséges adófizetője Franciaországnak mindenféle kiviteli cikkeiért s Páris az ősellenséget, Németországot is kegyetlenül megsarcolja könyveiért, lapjaiért, selyméért, festményeiért, szobraiért, müipari tárgyaiért és sok más egyébért. A hadisarc öt milliárdját tízszeresen megvette Franciaország a németeken és még veszi folyton. Dűl be a pénz Franciaországba, telik miből mulatni
