Békés, 1913. (45. évfolyam, 1-52. szám)
1913-03-02 / 9. szám
1913 március 2. II é k.' é s 5 Kéménytüz. Múlt szombaton Nádházy Karoly szentpálfalvi 3. sz. házának kéményébe beépített gerenda meggyuladt, s a lángok magasan kicsaptak a kémény nyílásán. A közeli szomszédság a kémény szétrombolásával eloltotta a tüzet, úgy, hogy a tűzoltóságnak nem is kellett kivonulnia. — A kár 150 korona. Lépfenés fertőzés. Dudás József gyulai gyep- mester-segéd a napokban egy lépfenés marhát boncolt, miközben ujját a késsel megvágta. Még aznap felvétette magát a közkózházba, ahol sérülését kimosták, s kötéssel látták el. A flegmatikus ember annak dacára, hogy valósziuüleg megfertőzte magát a veszedelmes lépfene betegséggel, már másnap eltávozott a kórházból, s a városból is. Betörés. Bartyik Pál békési napszámos neje február hó 14-én délelőtt 10 órakor a piacról hazajövet arra a kellemetlen tapasztalatra jutott, hogy amig egy-két óra hosszáig bevásárlásai után járt, valaki viskójának minden ablakát beverte s a házirend alapos felforgatásával rátalált a családi kincstárra is s a 18 koronát perselyestül- elemelte. A csendőrség utána nézett az esetnek s néhány nap múlva valahol a bihari hegyek között el is fogta a tettest Bimbó Sámuel többszörösen büntetett békési 19 éves legény személyében, kit illő helyére internált. Kútba ugrott, özv. Gazsó Anlalné 79 éves öregasszony fiának árendási parcellán levő háza kútjába ugrott. Az öregasszony távolléte a ház- belieknek feltűnvén, keresésére indultak és megtalálták a kutban, ahonnan a sekély viz miatt még élve húzták ki. Sérülései nincsenek, a hideg viz azonban annyira megviselte, hogy súlyos betegen fekszik s életben maradásához alig van remény. Aprójószág lopás. Bálint Béla takarékpénztári tisztviselő Erdélyi Sándor-uti háza udvarára vasárnap virradóra ismeretlen tettes betört és az összes aprójószágokat ellopta. A betörő lábnyomait reggel észrevették a házbeliek és nyomban jelentést tettek a rendőrségnek, amely e nyomok után kutatja az aprójószágra éhes ismeretlen tettest. Önkéntelen fürdés a szabadban. A korcsolyázás hívei alig várták, hogy a megelőző enyhe telek után jó erős tél jöjjön s szenvedélyüket kielégíthessék. A február hó második felében hirtelen hidegre vált időjárás hatalmas jégkéreggel vonta be úgy a folyó mint az állóvizeket s igy a már türelmüket vesztett sportolók igyekeztek kihasználni a bár elkésett, de kínálkozó alkalmat. Gyula város közvetlen közelében, az úgynevezett homokbánya, mely elég nagy kiterjedésű s vizét a mellette levő részvényesek gőzmalmából táplálja, szintén teljesen befagyott. Február hó 25-én e nagy tóhoz rándult ki több barátja társaságában Dr. Cs. L. törvényszéki jegyző. Körülbelül 1 óra hosszáig szebbnéi-szebb figurákat rajzolva a jégtáblára, hatalmas ivekben szeldeste a jeget. Ezután a lerajzolt figurák megszemlélése végett megállott. Alig időzött azonban néhány percet, jégtörő Mátyás megmutatta hatalmát, a jég hirtelen lesüppedt s dacara annak, hogy Dr. Cs. egyike a legügyesebb korcsolyázóknak, — a jéggel együtt lesüppedt ugyannyira, hogy csupán a karjai tartották fenn. Nem vesztve el azonban lélekjelenlétét, karjai segélyével a folyton töredező jégtáblákon át partot ért, a homokbánya mellett levő gőzmalomba ment, ahol az ott lévő előzékeny gépész jó meleg és száraz ruhával látta el: — így azután az ijedtségen kivüi egyéb baj nem történt. A gyulai Önkéntes Tűzoltó Egylet ezúton köszönetét mond a gyulavidéki takarékpénztárnak az adományozott 25 koronáért, úgyszintén az I-ső Gyula városi takaréknénztarnak az adományozott 20 koronáért az egylet nevében Sinszki Ferenc, elnök. Hűtlen cseléd. Kétegyhazan özv. Argyelán Fló- ráné Abrudan Zsófia szobájából eltűnt 410 K készpénz. A csendörség kinyomozta, hogy a károsult asszony bérese Gáncsé Mihály 17 éves fiú, feltűnően költekezik s igy a gyanút magára terelte. Megmotozták s a pénzből még 387 K 26 fillért megtaláltak nála, a hiányzó pénzből hat lövetű revolvert vásárolt s néhány napig víg életet folytatott. Feljelentették az ügyészségnél. Eljegyzés. Dr. o Romatiov Péter Vingáról eljegyezte néhai Szűcs Gábor volt békési malom- tulajdonos leányát — Vilmát. Békés község képviselőtestülete február 20-án közgyűlést tartott, melyen tudomásul vétetett, hogy a törvényhatósági bizottság a képviselőtestületnek a határkarók elhelyezése ügyében hozott határozatát jóváhagyta, azonban kikötötte, hogy az elhelyezésről egy héttel előbb az illető birtokosok értesitendők. Tudomásul vétetett egyszersmind azon határozata is, hogy a Rózsa-utcai betonjárda szélességének legalább egy méteresnek kell lenni, ellentétben a képviselőtestület azon határozatával, mely e méretet 80 cm.-ben állapította meg. Tudomásul vétetett a főszolgabíró azon értesítése is, melyben arról tájékoztatta a testületet, hogy Serbán Aurél községi adótisztnek betegsége miatt újabb hat heti szabadságot engedélyeztetett. A harmadik jegyzői állást ' Szentgy'órgyi György katonaügyi jegyzővel töltötte be a testület. A Polgári Kór azon kérelmét, melyben az általa bérelt községi terem kettéválasztásáért fordult a testülethez, fedezet hiányában elutasította. A vadászterületek határainak megállapítására Kon- sítvky János, Benedicty Gyula, Domokos Gábor, dr. Sebők Elek, Sebők Sándor és dr. Balázs József képviselőtestületi tagok hüldettek ki. Köszönettel vétetett tudomásul, hogy Czira Gergely a szegény iskolás gyermekek segélyezésére 2 drb helybeli szi- fonfejgyári részvényt adományozott. Végül kimondta a testület, hogy a vármegye közigazgatási bizottságának azon határozatát, mely az 1912-ik évtől kez- dődőleg három községi tanítónak az évi 20 koronás kertilletményét kiutalja — megfelebbezi. Tüzeset. Molnár Mihály békési ibrányrészi kisgazda belencéresi tanyáján egy rozoga — testvérek között mintegy 50 koronára értékelhető — istállója február hó 20-án délután 2 órakor kigyulladt és porrá égett. 200 koronára volt biztosítva. Lopás. Az ősz beállta óta minduntalan felmerült a panasz a békési Máv. vezetősége részéről, hogy az állomáson lerakott faállományt állandóan dézsmálja valaki. Többször éber figyelemmel lestek a tolvaj után, de a legszerencsésebb esetben is legfeljebb csak megszalasztani lehetett a prédára leső- ket. Folyó hó 21-éré virradóra váratlanul mégis kézrekerültek az óvatos tolvajok. A csendőr járőr- ségnek ugyanis feltűnt, hogy négy katonasorban levő legény ugyancsak súlyos teher alatt görnyedve igyekszik az úgynevezett párisi községi rész felé. Rövid szóváltás után kiderült, hogy aligha jójáratban vannak a robotoló ifjak, kik némi megszorítás után be is vallották, hogy a tűzifát az állomásról szerezték, aminthogy ez már állandó gyakorlata a párizsi szegénységnek s nyomban fel is írattak az őrséggel egy utca sort, mely nagyrészt az állami fa mellett melegedett a télen át Az istenadták mind egy szálig és pedig: Szűcs István, Szűcs Ferenc, D. Kis Gábor, Földesi Sándor — mint szomszédaik: Takó János, Szilágyi Mihályné, Szegedy Lajosné, Mai ti Gáborné, Nagy Károly, Szűcs Sándor, Kis Jó- zsefné, Kürti András, Lukács Sándor és Pataki János és alsó felső szomszédaik feljelenttettek az illetékes hatóságnak. Romlott takarmányrépamag. A múlt nyári és őszi szakadatlan esők okozták, hogy a répamagot a legtöbb termelőhelyen nem b'rták szárazon betakarítani, hanem ott csírázott ki a földjén. Az ilyen mag sohasem fog répát teremni; mert nagyobb részben ki sem kel, s ami kevés még kicsirázik, az sem bir elég termőerélylyel, hogy rendes répát fejlesszen, hanem ujjnyi vékonyságú gyökeret fejleszthet csak. Ember emlékezet óta még soha sem került annyi megbízhatatlan, gyengén csírázó és kevert répamag forgalomba, mint az idén. Gazdáink helyesen lógnak cselekedni, ha répamag beszerzése alkalmával a legszigorúbb írásbeli jótállást követelik az eladó részéről csiraképesség és fajazonosság tekintetében. Ahol nem tartja majd a gazda szem előtt ezen óvatosságot, ott azt kockáztatja, hogy az állattartását katasztrófával határos bajok érhetik. Amint egyébiránt halljuk, a földművelésügyi minisztérium szintén készül állást foglalni ez ügyben. Műkedvelő-előadás. A békési ópitőiparosifju- ság ma este 8 órakor a Bórház nagytermében táncmulatsággal egybekötött műkedvelői előadást rendez, mely alkalommal a Szigeti József „Csizmadia, mint kísértet“ cirnü énekes népszínműve kerül színre. Az előadást Berentés Lajos főgimn. tanár rendezi. Az estély tiszta ■ jövedelmét a gimnáziumi színpad felállítására fordítja a rendezőség. Tüzesetek. Horváth Gábor békési lakos peoei tanyáján febr. 27-ón reggeli 5 órakor tűz ütött ki, melynek lakóháza s a mellékhelyiségek áldozatul estük. A padláson nagymennyiségű élelmi szer volt elhelyezve, melyek szintén veszendőbe mentek. A tűz valószínűleg a kéményből keletkezett. A kár mintegy 4000 koronára tehető, mely a biztosításból részben megtérül. — A múlt héten, kedden d. u. 2 órakor tűz ütött ki Váczi János békési kisgazda udvarán is, melynek egy kocsi szalma s 150 kéve korója esett áldozatul- A tüzot valószínűleg gyufával játszadozó gyermekek okozták. Eljegyzés. Dr. Tordai Gábor budapesti ügyvéd eljegyezte László Rózsikét, dr. László Elek orvos, az orosházi takarékpénztár elnökének leányát. Felolvasás. Az I M. I. T. békéscsabai fiókja ma délután 3 órakor a Nádor téli kertjében dr. Kiss Arnold budai főrabbi közreműködésével felolvasást rendez, a következő műsorral. Elnöki megnyitó. Eiőljáró beszéd, mondja dr. Herczog Henrik. „Péntek este kis fiamhoz“ szavalja Domokos József. Felolvasás, tartja dr. Kiss Arnold. Kis József: versek, szavalja Domokos József. Záró beszéd. Belépő dij 1 korona. Eltűnt pénzeslevól. Kínos szenzáció foglalkoztatja Füzesgyarmatot és vidékét. Az eset bonyolult szálai egy pénzeslevél körül csomósodnak és a csendőrség ügyességétől függ, hogy azok kibonyolittassa- nak. A szereplők egytől-egyig úri emberek, ami csak titokzatosabbá teszi a dolgot. A napokban történt, hogy Füzesgyurmatou Gyányi István földbirtokosnál baráti összejövetel volt. Ez alkalommal a szomszéd birtokosok szép számmal jelentek meg. Igen kedélyesen telt az idő. A barátságos összejövetel a késő éjjeli órákban ért véget, amikor szétoszlott a társaság, 8 a házigazda is fáradtan tért pihenni. Reggel, mikor dolgozószobájába ment Gyányi, az Íróasztalnál meglepődve vette észre, hogy egy pénzeslevél, mely előző napon érkezett 1600 koronával, hiányzik. Előbb azt hitte, hogy esetleg a cselédek tették el a levelet, ezeket kérdezte tehát meg. A levélről azonban nem tudott felvilágosítást adni senki. Felhányták az egész házat, de a levélnek nyomára sem akadtak. Nyilvánvalóvá lett, hogy a levelet valaki ellopta. Gyányi az esetet bejelentette a csendőrségnek. Igen kényes helyzetben volt a csendőrség is, meg Gyányi is. A csendőrök kérdéseire meg kellett mondani, hogy kik fordultak meg a házban. Gyányi megnevezte vendégeit, egyben hangoztatta azt is, hogy ezekre az urakra azonban nem gyanakszik. A csendőrök elsősorban vallatóra fogták a cselédeket. Kutatást tartottak, azonban ez az eljárás nem vezetett eredményre. A csendőrök kénytelenek voltak más irányban megindítani a nyomozást. A helyszínen szerzett bizonyítékok azt igazolták, hogy a levél eltűnése összefüggésben van az előző este lezajlott összejövetellel. Megállapították azt is, hogy a vendégek közül különösem két ur vonta magára a gyanút, akik a Gyányi dolgozó szobájában a kérdéses este megfordultak. Természetesen ez a dolog nem maradhatott titokban, csakhamar megtudta az egész község, sőt a szomszédos községek is. Mindenütt nagy izgalommal tárgyalták a dolgot. Ez az izgalom annál jobban fokozódott, mikor megjelentek a csendőrök a földbirtokos két barátjának lakásán és ott házkutatást tartottak. A kutatásnak eddig még nem lehet tudni mi volt az eredménye, mert a csendőrség nagyon bizalmasan kezeli az ügyet. Nincs kijárva, hogy szenzációs letartóztatások lesznek a pénzeslevél eltűnése dolgában. A gyulai cipészmesterek február hó 10-én a cipők árait 10 százalékkal emelték. Ezt az eljárásokat indokolttá teszi a reájuk is ólomsullyal nehezedő drágaság. Továbbá a legújabban létrejött magyar és osztrák bőrgyárosok szigorú kartelje, amelybe belevonták a bőrkereskedőket is. Szinte hihetetlenül hangzik a magyar és osztrák bőrgyárosoknak az áremelése, amely 20—40, de vannak egyes áruk, amelyeknél 80—100%-ot is emeltek. Ez a veszedelem annál erősebben sújtja a cipészt, illetve a cipő-ipart, mivel a háborús viszonyok amúgy is tönkretették a forgalmat. Tehát mintegy kényszerhelyzettől indittatva 10% áremelést ők is kénytelenek voltak csinálni. De tovább is kellett menniök megélhetésük javitásában. Minthogy a szigorú kartel és a rossz pénzviszonyok a hitel megszorítását, sok esetben pedig a hitel megvonását is magával hozta a cipészekre, kénytelenek voltak kimondani, .mint tőkeszegény emberek, hogy a hitelt ők is megszorítják s ah’ói szükségét látják, azt meg is vouják, mert másképpen képtelenek megélhetésüket biztosítani. A gyári cipők javítási árait 25%-al emelték feljebb, mint a saját készítésű munkáikat. 96 i—3
