Békés, 1913. (45. évfolyam, 1-52. szám)

1913-03-02 / 9. szám

6 Békés 500 cigaretta egy óra alatt. Azok, akik ma­guk töltik cigarettájukat s igy jól ismerik a ciga- rettacsinálás unalmas és időtrabló voltát, bizonyára örömmel fogják e sorokat olvasni Egy angol mecha­nikus elmés szerkezetű gépet talált fel, melynek se­gítségével 500 cigaretta-hüvelyt lehet egy óra alatt megtölteni. A találmányra Radó Béláné kassai do­hánytőzsdéje kapta meg az egyedárusitási jogot A gép ára 5 korona s kapható 2, 3 és 4'-es számú nagyságban. A gyorstöltő cigarettagépet Radó Béláné dohánytőzsde-tulajdonos (Kassa, Deák Ferenc utca 18.) utánvét vagy az összeg előzetes beküldése mel­lett küldi szót. 2 — 3 % más mmmm «« msaszg T isztelettel van szerencsém szives tudo­másra hozni, hogy az alant jegyzett elsőrangúi cégek képviseletét átvettem. Minden érdeklődésre vételkötelezettség nélkül készséggel személyesen teszem tiszteletem. Magamat nb. pártfogásba ajánlva, vagyok kész szolgálattal Gyulai Béla, Hajnal-u. 8. Képviseleteim : Kunz József és Társa es. és kir. udvari szállítók. I Cs. Kir. Szab. Gizella-Egylet élet, gyermek és hozomány biztosító intézet, Ő es. kir. fensége Gizella főhercegnő védnöksége alatt. 1 Mercur Váltóüzlet R.-T. értékpapírok. Szénásy, Kardos R.-T. minden létező háztartási és ruházati eikkek előnyös részletfizetésre. Németországi Első Aluminiumgyár gyári árakban. Pallas nyugdíj és általános gyermek és felnőtt balesetbiztosító intézet 95 1— vm Közgazdaság. A Békésmegyei Takarékpénztári Egyesület február hó 21-ón délelőtt fél 11 órakor tartotta 49-ik évi közgyűlését Lukács György v. b. t. t. elnöklete alatt általános érdeklődés mellett. A közgyűlésen 1301 részvény képviseletében 61 részvényes jelent meg. Lukács György elnök a közgyűlést megnyitván, ékes szavakban emlé kezik meg az Egyesületnek a múlt évi nehéz esztendőben kifejtett tevékenységéről Az igazga­tóság a régi körültekintéssel, a szoliditák elvei nek teljes figyelembevételével elégítette ki Gyula városa és vidékének jogos hiteligényeit, emellett szép mérleggel tudta az üzletóvet befejezni. Re­méli s hiszi, hogy ez a körültekintés és szolidi- . .tás jövőben is irányítója lesz az igazgatóságnak, amelynek működése a legteljesebb felismerést ér­demli meg A jegyzőkönyv vitelére Kóhn Dávid titkárt, a jegyzőkönyv hitelesítésére dr. Lovich Ödön és, Lukács Endre részvényeseket kéri fel. Ezután előterjesztetett az igazgatóság és a fel­ügyelőbizottság jelentése, továbbá az 1912. évi zárszámadások s a nyereség felosztására vonat­kozó javaslat, melyc-k vita nélkül elfogadtattak. A múlt évi tiszta haszon 162,2Ü9 K 09 f. mely­ből levonatván az alapszabályok szerinti 12 szá­zalékos jutalék, felosztás tárgyát képezi 143,164 korona, mely következőleg osztutik fel : 2000 db részvény után osztalék á 45 K = 90000 K, 1000 db uj részvény után fél osztalék á 22 korona 50 fillér = 22500 K Külön tartalékalaphoz 5000 K, Osztalék tartalékalaphoz 5000 K, Házórték csök­kenési alaphoz 8000 K Jubileumi alaphoz 6600 K Jutalmazásokra az igazgatóság rendelkezésére 4000 K Szanatóriumi ágyalapit/ányra 500 K Gyulai főgimnáziumi segélyalapra 100 K A Gyu­lán felállítandó ág. ev imaházra 100 K G}ula város tiszti nyugdíjalapjára K)0 K Gyulai rendőr- legénység jutalmazására 100 K Bókésmegyei Pártfogó Egyesületnek alapítvány luO K Oros­házi községi szegónyalapra 50 K Nagyszónási községi szegónyalapra 50 K Gádorosi községi szegónyalapra 50 K Nagyzeróndi községi sze­gónyalapra 50 K A békésmegyei közkórházi se­gélyalapra 50 K Gyulai nőegyletnek 50 K Szente- tornyai ág. ev egyházközségnek 50 K Gyulai izr. Nőegyletnek 25 K Gyulai Erzsébet apóidé­nak 25 K Bekósmegyei múzeumnak 25 K Bó- kósmegyei Fehórkeresztegyletnek 25 K Gyulai iparos ifjúsági egyletnek 25 K Gyulai önkéntes tűzoltó egyletnek 25 K Gyulai polgári leányis­kolának könyvsegélyre'25 K Gyulai építőiparo­sok szövetségének az elaggott iparosok segély­alapja javára 25 K Gyulai tanítók Egyesületé­nek 25 K Magyarországi Munkások Rokkant és Nyudij Egyesülete gyulai fiókpónztára javára 25 K Időközi adományozási alapra 464 K Az igazga­tóság jelentése a múlt évi részvénytőke feleme­lés teljes sikerű keresztülvitelére vonatkozólag tudomásul vétetett és eme részvénytőke felome- lósből kifolyólag az alapszabályok módosítása elfogadtatott. Több részvényesnek abbeli indít­ványa, hogy a részvénytőke felemelése követ­keztében az igazgatósagi tagok száma ötről hétre emeltessék fel, miután az indítvány elkésett, ér­demileg nem volt tárgyalható az igazgatóság azonban ennek kapcsán bejelentette, hogy az igazgatósági tagok számának felemelésével vonat­kozólag alkalmas időben foglalkozni és a köz­gyűlésnek előterjesztést fog tenni A felügyelő­bizottság tagjainak megbízatása lejárván, a vá­lasztás megejtésóre elnök Bodoki Kálmán, Scherer Benedek és Ritsek János részvényesekből álló szavazatszedő küldöttséget nevezett ki. A válasz­tás titkós szavazás utján megejtetvón, az összes részvényesek az eddigi felügyelőbizottság tagjaira nevezetesen Deimel Lajos, Böhm Miklós, Bulla Sándor és Schmidt Ivánra adták be szavazataikat, akiket az elnök további három évre megválasz­tottaknak nyilvánított. Dr. Ladies László vezér­igazgató meleg szavakban emlékezik meg ama körülményről, hogy Lukács György 10 óv óta el­nöke a Bókésmegyei Takarékpénztári Egyesü­letnek s eme minőségében a legteljesebb önzet­lenséggel és a legnagyobb ügybuzgósággal töl­tötte be elnöki tisztét, mindenkor támogatván az igazgatóságot és az Egyesületet missiójában, amiért ;s igaz háláját nyilvánítja úgy az igaz- igatóság, mint a részvényesek nevében, kéri to­vábbi szives támogatásit s indítványozza, hogy az illusztris elnök érdemeit jegyzőkönyvbe iktas­sák. Lukács György elnök a nem várt megemlé­kezésért őszinte köszönetét mond, büszkeségének tartja, hogy ezen régi jóhirnevü és kitünően fun- dált intézetnek elnöke lehet és ezzel a közgyűlés az elnök éljenzésével befejeztetett. A gyulai Kereskedők es' Iparosok Önsegélyző Szövetkezete február hó 23-án a városháza nagy­termében tartotta II. rendes évi közgyűlését. A bemutatott zárszámadások az igazgatóság és fel­ügyelőbizottság jelentóseiuek kapcsán egyhangú­lag tudomásul vétettek és úgy az igazgatóságnak, mint a felügyelőbizottságnak a felmentvóny meg­adatott, úgyszintén kimondotta a közgyűlés a Ill-ik (1913—1915. évi) óvtársulat megalakulását is, melyre a tagfelvételek azonban még egyre tar­tanak. Az igazgatóság jelentésének az üzleti for­galmat feltüntető számadatok igazolják az intéz­mény életrevalóságát, amit főleg azon körülmény is bizonyít, hogy a tagok sorában nemcsak ke­reskedők és iparosok, hanem a társadalom min­den állású egyénei, főleg köz- és magánhivatal­nokok nagy számban vannak képviselve. Az üz­leti forgalmat feltüntető főbb számadatok a kö­vetkezők : Taglétszám 1911. óv végén volt 433 tag 2272 üzletrésszel; az óv folyamán belépett 182 tag 871 üzletrésszel; az óv folyamán kilépett 21tag 104 üzletrésszel; taglétszám 1912. óv vé­gén 594 tag 3o39 üzletrésszel. Betétek: Törzsbe- tótek álladóka 1911. óv végén 42579 K, az óv folyamán befizettetett 70056 5Ü K Visszafizettetett 1929 K Álladók 1912 óv végén Il0,705'50 K Kölesón'ók: I, Váltók álladéka 1911. óv végén 34665’08 K, az óv folyamán leszámitoltatott 226645‘46 K, az óv folyamán visszafizettetett 171 382 91 K, álladók 1912 óv végén 88937'63 K 2. Előlegkí lesönök álladóka 1911 óv végén l803 K, ki fizettetett 1912. évben 21662 K, visz- szafizettetett 1912. évben 8137 K, álladók 1912 óv végén 15328 K Az 1912. évi mérleg 4180 K 13 fillér tiszta haszonnal zárult, mely összeg, tekintve hogy a kölcsönök nagyrósze után csak 7 százalék kamat számíttatott, elég tekintélyes­nek mondható. Az igazgatóságból kisorsolás, el­halálozás, és lemondás folytán kivált 7 tag, kik­nek helyébe a közgyűlés által titkos szavazás utján egy évre megválasztottak : Neumann Már­ton, Szabó József, Soltész Béla, Weisz Ede (uj), Schwimmer L- Adolf (uj), iíj. SchriffertJózsef (uj j és Licska Ferenc (uj). A szabó iparra szóló iparigazolványok kiállí­tásánál az iparhatóságok nem tesznek különbséget a férfi és női szabó ipar között. Minthogy a férfi és női szabó ipar, két különböző ipar, amelyeknek kü­lön képesítése van, ennélfogva a kereskedelmi mi­niszter elrendelte, bogy a jövőben kiadandó ipar­igazolványokban ez a megkülönböztetés megtétessék. 1913. március 2. A békési kenderáztató, Békés község tudva­levőleg kenderáztatót kivan létesíteni és ez okból a terveket és költségvetést az aradi kultúrmérnöki hivatallal elkészíttette. A földmivelésügyi miniszter a terveket felülvizsgálván, megállapítja, hogyha betonalapu medencék létesittetnek, az esetben a munkálatok 23000 koronába kerülnek, mig ba csak egyszerű áztató, tehát burkolatnéiküli gödrökkel létesül a kenderáztató, az esetben csak 10000 koro­nát fog igényelni a szóban levő munkálat. Kijelenti a miniszter, hogy bármelyik terv elkészítésére határozza el magát a község, . minden esetben a költségek 75 százalékát biztosítja államsegély gya­nánt Békés községnek. Hordójelző hivatalok. Gyula város, továbbá Békéscsaba, Békés, Szarvas és Orosháza községek hordó hitelesítő hivatalaikat az 1907. évi V. t.-c. értelmében hordójelző hivatalokká alakították át, és a megfelelően elkészített szabályrendeleteit jóvá­hagyás végett bemutatták a törvényhatósági bizott­ságnak. A bizottság a szabályrendeleteket jóváhagyta és végleges megerősítés végett felterjesztette azokat a kereskedelmi miniszterhez. A miniszter azonban a szabályrendeleteket jelen alakjukban nem találta jóváhagyhatónak, mert hiányzik belőlük egyrészt a területi beosztásra vonatkozó intézkedés, másrészt mert abban a kérdésben nem határozott a törvény- hatóság vájjon a hordójelzésekből és raktárdíjakból befolyó összegeket átengedi-e a hordójelző hivatal­nak költségeinek fedezése céljából az illető községek­nek. A bemutatott szabályrendeletek ellen szintén több észrevétele van a miniszternek, tehát mindezen hiányok pótlása végett a szabályrendeletek újból tárgyalandók lesznek. Az állami transversális müutnak Kondoros köz­ségen át vonuló szakasza, — amint megírtuk — a község mindkét végén nagy kanyart képez, minél­fogva a közlekedés könnyebbé tétele, valamint az esetleges szerencsétlenségek meggátlása érdekéből kívánatosnak mutatkozik, hogy a községen át vonuló belsőszakasz, egyenes irányban, az Árpád-utcán keresztül vezettessék. Ez értelemben a község mozgalmat is indított, amelynek ugylátszik ered­ménye is lesz. A kereskedelmi miniszter ugyanis az államépitész>'ti hivatal főnökének előterjesztésére a község kérelmét indokoltnak találván, elrendelte, a kérdéses útirány kiépítésére vonatkozó műszaki tervek és költségvetés elkészítését. Egyben azonban nyilat­kozattételre hívta fid a községet, hogy a müutnak a jelenlegi belső szakaszát, amely a községháza előtt a piactéren at vonul el, bajlandó-e r ondoros, köz­ségi kezelésbe venni és annak további fenntartását elvállalni, mert az Árpád-utcai szakasznak az állam által való kiépítése csak ebben az esetben válik lehetővé. Heti piac. Gyula, február 28. A budapesti gabonatőzsdén a hét folyamán lanyha irányzat mellett az árak lemorzsolódtak. Heti piacunkon élénk kínálat mellett eladatott: Búza .... 19-60 2080 Árpa .... I960 20 — Zab ... I960 19-80 Tengeri (uj) . . 13 50 14'— Irodalom. Uj lap Békésen. Jeleztük, hogy a békési úri társadalom egy uj lap kiadására mozgalmat inditott. Mint értesültünk, e mozgalom sikerre is vezetett, amtnoyiben a Békési Hírlap első száma már meg is jelent. A lap beköszöntőjében a szerkesztőség ki­fejtvén programmját, a tárgyilagos, minden szemé­lyeskedéstől és pártállástól ment elvek alapján kí­vánja a közügyeket szolgálni. Az uj lap felelős szer­kesztője ár. Durkó Ferenc ügyvédjelölt, kinek társ- szerkesztője Faragó László főgimn. tanár lett. A Magyar Figyelő március 1-i számában talál­juk Szegedy Miklós vezető értekezését „Magyar Magyarország“ címen Turóczy-Trosztler József nagyobb tanulmányában ismerteti azokat a levele­ket, amelyek a magyar emigrációból Varnhagen von Ense birtokába jutottak. Nagyon érdekes Divald Kornél cikke amelyben művészeti emlékeink védelméről értekezik és gróf Teleki Pál földrajzi tanulmánya a déli sark meghódításáról. A szép- irodalmi részben Bállá Ignác: A Madonna mécsesei cimü novelláját találjuk. A kritikák közül kiemel­jük Gárdonyi Albert nagyobb tanulmányát, amely­ben Szádeczky Lajos: „Magyar ipartörténelmét“ kemény ,de igazságos bírálatban részesíti. Érdekes Feljegyzések rovat egészíti ki a szám gazdag tar­talmát. A Magyar Figyelő szerkesztősége és kiadó- hivatala Budapest, VI., Andiássy-ut 16. sz. Elő­fizetési ára egész évre 24*—, félévre 12'—, negyed­évre pedig 6'— korona.

Next

/
Thumbnails
Contents