Békés, 1913. (45. évfolyam, 1-52. szám)
1913-03-02 / 9. szám
1913 március 2. Békés Az orosházi polgári- iskola uj igazgatója. A vallás- és közoktatásügyi miniszter az orosházi állami polgári iskola érdemes igazgatóját. Nagy Lajost szakfelügyelővé történt kinevezése folytán az igazgatói teendők alól felmentette s az iskola igazgatásával Pál Ernő polgári iskolai tanárt bízta meg február 27-én érkezett rendeletével Pál Ernő igazgatói megbízatása a legnagyobb örömmel tölt el bennünket, mert az ő tanári működése, közéleti szereplése már eddig is díszére vált az orosházi polgári iskolának s hisszük, hogy mint igazgató az ő nagy szervező képességével és kiváló pedagógiai tudásával még növelni fogja az orosházi polgári iskola jó hírnevét. Cikket lehetne írni a Pál Ernő tanári és közéleti munkásságáról, de legyen elég csak azt megemlítenünk, hogy Orosházán ő szervezte a kereskedő tanonciskolát, ő hozta rendbe az iparos-tanonciskolát és ő alapította meg a szabad líceumot, melynek hetenkénti előadását társadalmunk minden rétegéből több százan látogatják. Épen az orosházi szabad-líceum megalapítása korüli érdemeinek elismerésekép érte már régebben az a kitüntetés, hogy a vármegye sok neves tanférfiai közül a Békésvármegyei Közművelődési Bizottság titkárává választották. A mindenképen érdemes tanár igazgatói megbízása nemcsak Orosházán, hanem az egész vár megyében őrömet fog kelteni. Hírek. A közigazgatási bizottság március havi rendes ülését f. hó 10-én tartja. A folyó évi fősorozás határnapjai meg lévén állapítva, a honvédelmi miniszter a napokban hiadta a rendeletét a folyó évi fősorozások végrehajtása iránt. A kiadott körrendelet részletes utasításokat tartalmaz a sorozási eljárás minden mozzanatára és megállapítja, hogy minden három, a közös hadsereg részére besorozott újonc után, egy besorozott egyén a honvédségbe osztandó be. A folyó évben a sorozó bizottság által, a toszolgabirák által, a nem tényleges állományú legénységről vezetett nyilvántartás megvizsgálandó lesz. Az alispán a körrendelet értelmében már intézkedett és a föszolgabiráknak megküldte a sorozási hirdetményt; amely részletesen tartalmazza mindazokat a rendelkezéseket, amelyeket a hadköteleseknek és hozzátartozóiknak tudni kell. A vármegyei közkórház kibővítésével kapcsolatos építkezések befejeztetvén, a megtartott vegle- számolás szerint a hiány 68000 korona. Ennek az összegnek fedezetére a vármegyének semmiféle alapja nem lévén, a vármegye a belügyminisztert kérte fel, hogy ezt az összeget államsegélyből folyósítsa a vármegye részére, annak a fedezetnek a terhére, amely az állami költségvetésben kórházak építésére a folyó évre fel van véve. A belügyminiszter, válaszo'ván a felrerjesztésre, kijelenti, hogy nincs abban a helyzetben, hogy a kért államsegélyt magadhassa. A behívott katonák családtagjainak segélyezése. A minisztertanács elhatározta, hogy a rend kívüli katonai szolgalatra behivott, illetőleg visszatartott nem tényleges állományú legénység gyámol nélkül maradt családtagjai összeirassanak és segélyben részesittessenek. Ennek folytán ez az összeírás a honvédelmi miniszter által elrendeltetett. A segélyezésre méltónak talált családtagok egyszersminden- korra szóló segélyezésben fognak részesülni. A segélyezés mérve a családtagok száma, a tényleges szolgálatban eltöltött időtartam és egyéb figyelembe veendő körülmények alapján fog megállapittatni. A honvédelmi miniszter az összeirási lapokat megküld- vén a vármegyéhez, a községek közhirré fogják tenni a fenti körülményt azzal, hogy a segélyezés iránti kérelmek 15 nap alatt terjeszthetők elő élőszóval, esetleg Írásban. Az összeírásra hivatott hatóságok tartoznak a náluk jelentkezőket családi kereset és egyéb viszonyai tekintetében kihallgatni és minden egyes családtagra az összeirási lapokat kiállítani. Az összeirási lapok felterjesztetvén a miniszterhez, azok a segélyre érdemesség szempontjából ott meg fognak vizsgáltatni és meg fog állapíttatni a segélybe sorozás osztálya. A megállapítandó segélyek a kimutatás illető rovatába bejegyeztetvén, az érdekeltek a közigazgatási hatóságok utján fognak értesittetni a miniszter határozatáról, illetőleg a megállapított segély mérvéről. A főispán gyöngélkedik. Kéry Gyula főispán, mint őszinte részvéttel írhatjuk, két hét óta gyengélkedik. Gyöngélkedését meghűlésből származó influenza okozza, mely már 14 nap óta szobához köti. A beteget sokan látogatják és még többen érdeklődnek hogyléte iránt, amely ha nem is kedvező — de mint örömmel közölhetjük — aggodalomra em ad okot. Berendelés. Ifj. dr. Novak Kamill főispáni titkárt, a belügyminiszter 3 havi szolgálattételre a belügyminisztériumba rendelte. A gyulai 2. honvédgyalogezred március 1-én szervezeteben nagy változáson esett keresztül. U. i. a jászberényi zászlóalj a Budapesten újonnan felállított 29-ik ezredhez ment át, mig a lugosi 8-ik ezred harmadik zászlóalja, az aradi zászlóalj, a gyulai 2-ik honvédgyalogezred kötelékébe jött. Ennek következtében tiszti áthelyezések is történtek, nevezetesen Aradról Gyulára helyeztettek Magyar Nándor Éliás József, Mihók Géza főhadnagyok és Szommer Janos hadnagy. Jászberényből Gyulára helyeztettek Petz Győző és Schreiner Ferenc főhadnagyok. A városház kibővítésére a képviselőtestület legutóbbi közgyűlésén választott bizottság dr. Lovich Ödön polgármester elnöklete alatt február 22-én délután ülést tartott, amelyen a gyulai építőiparosok szövetsége két alternativ vázlatot mutatott be a bizottságnak. Az első vázlat szerint a kibővítés akként történnék, hogy a jelenlegi városházi földszint boltokká alakíttatnék át s ebből kifolyólag az udvaron három szárny építtetnék, úgy hogy a városháza teljes négyszögben kiépíttetnék. Ezen vázlatnak kivitele négyszázezer koronán felüli összeget igényelne. A bizottság ezt a vázlatot egyhangú megállapodás szerint mellőzni javasolja A másik vázlat szerint a mostani épület toldaléka lerombol- tatik s az udvaron csupán két szárnyépület létesülne, úgy hogy a mostani fő s két szárnyépületben az összes hivatalos helyiségek elhelyezhetők volnának. Az építőiparosok szövetsége szerint ez a terv háromszázezer korona költség keretén belül megvalósítható volna. A bizottság ezen vázlatot, illetőleg a városháza kibővítését ezen az alapon javasolja a képviselőtestületnek. Felvettetett az az eszme is, hogy a városházának a Központi kávéház felőli részén tűztorony építtessék, miután a tüzrendészeti felügyelet a római katholikus főtemplom tornyán nehézségekbe ütközik; nevezetesen az egyházi hatóságnak kifogása, helyesebben aggályai vannak az iránt, hogy a toronyőrséget városi tűzoltók lássák el. Egy külön tűztorony építése pedig az építőmesterek nyilatkozata szerint, mintegy 30—40 ezer korona összeget igényelne Ennek figyelembevétele mellett is a bizottság összes tagjai, egy kivételével a torony építése mellett foglaltak állást és ily értelemben fognak a közgyűlés elé javaslatot terjeszteni. A békesmegyei állami tisztviselők köre vasárnap délelőtt tartotta évi közgyűlését Botka István alelnök elnöklésével, melyen a tagok, a tárgysorozat fontosságához képest aránylag csekély számban jelentek meg. Az elnöki jelentés szerint a kör a múlt esztendőben, fennállásának 10-ik évében szép működést fejtett ki. A tisztviselői mozgalmaknak az 1912. évben elért eredményei (családi pótlék, nyugdíjtörvény) igazolták, hogy mennyire szükséges a tisztviselők tömörülése, a közös célok érdekében való összetartás. A gyulai állami tisztviselői kar ennek szükségét meg is értette, aminek bizonysága, hogy 21 uj tag lépett be az egyesületbe a postahivataltól és a bíróságtól. Az egyesületnek a megélhetés megkönnyítésére irányuló tevékenysége is rövid idő múlva jelentékeny sikert fog felmutatni. Nevezetesen gróf Wenckheim Dénes nagybirtokos felkérés folytán hajlandónak nyilatkozott ez év augusztus havában Gyulán mészárszéket Dyitni, melyben az uradalmában nevelt elsőrangú vágómarhát, borjut és sertést mérsékelt áron méretne ki a tisztviselők részére. A nemes four nem kivan ezen üzletből hasznot, csupán azt az árat kívánja biztosítani, amelyet a nagykereskedők fizetnek az uradalomnak. Atirt az egyesület Gyula város polgármesteréhez, a piaci viszontelárusitó kofák meg- rendszabályozása iránt, mire a polgármester azt az értesítést küldte, hogy e kérdés a városi képviselő- testület jogkörébe tartozik. A közgyűlés elhatározta, hogy a kérelmet a képviselőtestület elé terjeszti. Az 1908. évi általános lakbérrendezéskor Gyula város a tényleges lakbérviszonyoknak messze mögötte maradó V-ik lakbérosztályba soroztatott, amely sérelmet kérvényezés folytán a minisztertanács az 1911. évben orvosolt azzal a tényével, hogy Gyulát a magasabb IY. lakbérosztályba sorozta, elismervén, hogy a beosztás annak idején tévesen történt. A magasabb lakbér azonban csak 1911, október 1-től lett utalványozva. így a gyulai tisztviselők 1908. IV. negyedtől 1911. III. negyedig terjedő két és háromnegyed évi lakbérkülömbözettel megrövidítettek. A közgyűlés felkérte a kör elnökét, hogy eme különbözetek kiutalását a tisztviselők érti dekében a minisztériumnál kérelmezze. Egyben felkérik az állami tisztviselők országos egyesületét, hogy a kérelem kedvező elintézését a minisztériumban támogassa. Ha a kérelem eredményre nem vezetne, a közigazgatási bírósághoz fordulnak panasz- szal. A tisztikar megbízatása lejárván, a tisztujitás következett. Elnökké újból Zádor Mór pénzügyigazgató, a tisztviselői ügyek önzetlen és mindig tettre kész előzékeny támogatója választatott meg. Alelnö- kök Botka István és dr. Tóth Ferenc, pénztárnok Bartos József, számvizsgálók Horti Béla és Sál István, jegyzők Elek Lajos és Wertheim Béla, választmányi tagok : Horváth Béla, Deimel Lajos, dr. Aigner Dezső, Blaur Gyula, Czóbel Károly, Pala- sovszky Sándor, Kutassy József, dr. Nagy Kálmán, Balassoviek Zoltán és Tarr Dezső. A létszám kiegészítése céljából a háborús külpolitikai helyzetre tekintettel behivott hadköteles tisztviselők szempontjából vitássá vált, hogy ezek részére mennyi ideig kell folyósítani a fizetésüket. A belügyminiszter most egy rendeletben szabályozta ezt a kérdést és kimondotta, hogy a létszám kiegészítés céljából behivott tisztviselőknek két hónapra van igényük a fizetésükhöz. I Mély megilletődést és ^JJobosfy^Uajos^J őszinte részvétet kelt városunkban Dobosfy Alajos nyugalmazott kúriai bíró Gardoneban bekövetkezet hirtelen halála A boldogult évtizedek során volt városunk lakosa és társadalmunk előkelő tisztelt tagja. Dobosfy Alajos Szarvason született, ott végezte a főgimnáziumot és mint végzett jogász a vármegye szolgálatába lépett. Előbb a vármegyei törvényszéknek volt táblabirája, a bíróságok szervezésekor 1872-ben a gyulai kir törvény- székez neveztetett ki bírónak és mint képzett, szorgalmas judiciózus biró, egyik oszlopa volt az igazságszolgáltatásnak A nyolcvanas években királyi ítélőtáblái biró, majd kúriai biró lett s néhány év előtt vonult nyugalomba. Gyula városához igen számos baráti s rokoni kötelék is fűzte a boldogultál. Gyuláról nősült, hitvestársül véve néhai Kertay Zsigmond megyei főügyész unokahugát Kertay Idát, akivel ennek korai haláláig legboldogabb házaséletet élte. Dobosfy a múlt héten sógora Omazta Gyula békéscsabai kir. közjegyzővel és ennek nejével Gardoneba utazott üdülés végett, de alig érkeztek oda, hirtelen rosszul lett és február 23 án váratlanul meghalt. A 72 éves kort ért biró holttestét hazaszállítják Gyulára és a vasúti indó- háznái történő felravatalozás után temetik el a református temetőben levő családi sírboltba. Áldás és béke lengjen hamvai felett. Halálozás. A város egyik régi tisztes matrónája, özv. Bogár Lázárnó Yank Szidónia asz- szony február 24-én hosszas súlyos szenvedés után 79 éves korában meghalt. A boldogult derék nő halálát egyetlen leánya Mariska, férjezett Kaczvinszky Andorne, veje s unokája fájlalják. Yógtisztesóge szerdán délután volt nagy gyászpompával a görög keleti egyház szertartása szerint, a nagytemetőben levő családi sírboltba. Béke hamvaira! A Bakésvármegyei Párfogó Egyesületnek Vadas Márton, a Gyulai Kötött és Szövött Iparárugyár igazgatója 10 koronát adományozott. A jótékony adományért ezúton fejezi ki hálás köszönetét az elnökség. Az állami és törvényhatósági altisztek és szolgák országos nyugdíjpótló szövetséget alakítottak, amelynek célja, nyugdíjba vonulásuk esetére, amikor minden mellékjavadalmazástól elesnek, maguknak és hátramaradt családjuknak némi nyugdíjpótlékot, halálesetre pedig temetési járulékot biztosítani. Rendes tagok lehetnek az állam, a vármegyék és városok szolgálatában levő altisztek és szolgák létszámához tartozó összes alkalmazottak, még az ideiglenes segédszolgák, valamint bankszolgák is, úgy a rendőrség, csendőrség, pénzügyőrség, hajózás, vasút, bánya, erdészet és az összes hivatalok hasonló alkalmazottai 45 éves korig. Beiratási dij címén 2 koronát, a nyugdíjalapra pedig havonta 2 koronát kell fizetni és ha valaki a hivata'os szolgálatból 5 év alatt nyugdijaztatnék, akkor a szövetségtől élvez öt év után évi 100 koronát, az özvegy ennek felét, 50 koronát, 6 év után 110, 20 év után 250 és 35 év után évi 400 koronát. Temetési segély cimén férfi tag után halál esetére 100 korona, nő tag után 50 korona utalányoztatik ki. A szövetségnek gyulai helyi bizottsága minden hónap első va-
