Békés, 1913. (45. évfolyam, 1-52. szám)

1913-03-02 / 9. szám

Békés 1913 március 2. a kosok által kért népgyülés engedélyezését nagyon bántó feltételekhez kötötte és a gyűlés alkalmával a hatósági kiküldött, midőn Tiszt Istvánt a jogos kri­tika határán belől apostrolalta, azonnal szómegvo­nással fenyegette őt. Arra kérte tehát az alispánt, hogy a hatósági közegeket az ilyen túlbuzgó eljá­rástól tiltsa el. Az alispán megígérte, hogy a ható­ságokat liberálisabb eljárásra megfelelően utasítani fogja. A belügyminiszternek á választókerületek újból való beosztására vonatkozó leirata kapcsán Bikády Antal felszólalására a törvényhatósági bizottság nem fogadta el az állandó választmánynak a miniszteri leirat tudomásvételét indítványozó javaslatát, hanem felhívta a vármegye alispánját, hogy a megyebizott­sági tagválasztó- kerületek újból való beosztása és a bizottsági tagok létszámának a népesség arányához mérten való felemelése iránt a legközelebbi köz­gyűlésnek tegyen előterjesztést. Pozsonyvármegyének az államosítás kérdésében kelt körirata felett a törvényhatóság vita nélkül napirendre tért. A behívott tartalékosok gyámol nélkül maradt családtagjainak segélyezése tárgyában — Miskolez város körirata kapcsán — Bikády felszólalására aként határozott a bizottság, hogy ennek a kérdésnek törvényhozási rendezését fogja kérni a képviselőház tói, nem tartván elegendőnek, a miniszteri rendelet­tel való szabályozását az ügynek, Hunyadvármegyének az adó és illetékeket ki­vető tisztviselők vagyoni felelőségének kimondását kérő körirata kapcsán nagy vita indult meg, amely­ben részt vettek Makai Marton, Berthóty Károly. Hollender Lipót, Ravai Gabor és Kertész Horváth Sándor. Leghelyesebben Berthóty szólalt a tárgyhoz, aki magasabb szempontból fogta fel a kérdést és a törvényhatósági bizottság az ő indítványát fogadta el, amely szerint a felelősség csakis a szándékosság vagy vétkes gondatlanság esetében allapittassék meg az illető tisztviselőkkel szemben. A többi köriratok mind támogatattak kivéve Ugocsavármegvének azt a köriratat, amelyben az utlevéldijak kiállításáért bizouyos dij szedésének en­gedélyezését kérte. Ez a körirat egyszerűen tudo­másul vétetett. Bordé István és társainak kérelme a gyula- dobozi ut kiépítése iránt fedezet hiányában elatasit- tatott. Ehhez a kérdéshez a gyulai bizottsági tagok közül felszólalt Kávái Gábor és K. Schriff-rt Jó­zsef,, akik azt kérték, hogy ha most nem is teljesít­hető a kérelem, annyit mondjon ki a törvényható­ság, hogy ha bármikor fedezete lesz a vármegyének, a kikövezendő utak közzé feltétlenül felveszi a kér­déses utat. Az alispán azon felvilágosítása után azon­ban, hogy ilyen határozatnak semmi gyakorlati ér­telme nem lenne, mert az bármikor megvaitoztathato, továbbá, hogy ha államsegélyt kap a vármegye, úgyis lelkiismereteseu mérlegelni fogja a fennálló szükségleteket, az állandó választmány javaslata ere deti alakjaban fogadtatott el. A vármegyei utak mellett levő fűtermésnek s a fahulladékoknak, az utkaparók részére, becsárban Különben lányok, asszonyok kedvence volt, ami kissé elbizakodottá tette. Csipkedő, beccelő termé­szetével sok jó órát szerzett a szalonokban. Má­sokkal, de vele szemben is, szívesen használtam én is az élcet s ami or lehetett, a kedélyes társa­ságok vig látogatóit, vagy egymást is sokszor meg- becceltük Lovagomat, ki az egész installáción min­dig engem mulattatott, ugratni kezdtem. Valami megnevezhetetlen érzés kényszeritett erre. ... de minek szőjjem tovább, a beugrás kölcsönös lett A szerelem istenasszonya sziveinkbe lopakodott Ámor megjelent, de ekkor az én kálváriám is megkezdő­dött Azok, akik legközelebb állottak hozzám, a szeretet nem jól alkalmazott fegyvereit kezdték használni ellenem, lelket sebző, szivet véresre ha­sogató korbácsot: a gúnyt Gyöngédséggel tán le­hetett vón hajlítani természetemen, mégis amazt al­kalmazták. Őt bántották Elakartak íőle választani, mert csak kishivatalnok volt, de én hajthatatlan maradtam. Egész világ összeesküdött ellenem Bán­tottak, gúnyoltak, sebeztek A szeretteimtől jött szavak, mint csattogó korbácsok, szivemet, lelke- met marcangolták; a lealázó, haragos kifakadások, a vérig sértő csipkedések csak szították a tüzet s önkénytelen támadt és vetett lobbot bennem a gyű­lölet, melyek miatt heteken, hónapokon keresztül lázas álmok nyugtalanítottak s mint a kazal a bele­dobott tüzcsóvától, égtem, s a láz emészteni kezdte szilánkokra szaggatott testem és összetörte izekre tépett lelkem. Aztán dacoltam és jártam az élet kálváriáját a szivembe ütött szigonnyal, melyet az ütött belé, kinek gyógyítania kellett vol iá Meg- meg álltam a csobogó pataknál, élveztem semmit­mondó, mégis sokat beszélő mormolását . . meg­pihentem az utszéli fák árnyékában, hallgattam a Teremtő nagyságáról zizegő levelek néma csacso­gását. Kerestem az erdőkben a homályos, bizony­tehát nyilvános árverés mellőzésével leendő átenge­dését hozta javaslatba az állandó választmány. A ja­vaslat azonban leszavaztatott és az eddigi értékesí­tési mód hagyatott meg. A javaslat ellen a gyulai földműves bizottsági tagok kardoskodtak legjobban és két szavazattal si­került is megbuktatni az előterjesztett méltányos megoldási módját a fűtermés és a fahuliadékok ér­tékesítésének. Nagyobb vitára volt kilátás a vármegye alis­pánja által a vadászati területek bérbeadásaira vo­natkozólag készített szabályrendelet tárgyalásánál A tárgyhoz ugyan 7-en szólaltak fel, azonban a fel­szólalások a Tárók Gáboré és dr. Berthóty Karolyó kivételével mind csak lényegtelen kérdéseket tár­gyaltak, a szabályrendelet alapvető intézkedéséi ellen azonban alig volt észrevétel. A felszólalásoknak az az eredménye lett csupán, hogy a szabályrendelet­nek a szőlőkre vonatkozó része, kibagyatott a sza­bályrendeletből. A segélyezés iránt benyújtott kéruények, 4 ki­vételével elutasittattak. Leghosszabb ideig tartó vita kerekedett a békéscsabai vágóhídi állatorvosi állas betöltése tárgyában hozott községi határozat ellen beadott felebbezésnél. Felszólallak Hollender Lipót az állandó válasz mánynak azon javaslata ellen, mely szerint a község határozata helybenhagyandó. Hol­lender azt akarta, hogy ne csak a vágóhídi állat­orvosi állás, hanem az annak betöltésével esetleg megüresedő másik állás is betöltessék, mert úgy latja, hogy a község kijátszani akarja azt a minisz­teri rendeletet, mely szerint Békéscsabán mind a három állatorvosi állás fenntartandó. Felszólalt Korossy László az állandó választmány javaslata mellett, úgyszintén Kiss László főszolgabíró is a község haturozatanak megerősítése mellett érvelt. A parasztpárt, akik közül Pollák Arnold szólt a kér­déshez, nagy izgalommal a községi határozatot kí­vánta jóváhagyatni. A megtartott szavazás eredménye az lett, hogy a felebbezések elutasittattak s a köz­ség határozata megerősittetett. A fehér és feketekörözsi holtmedreknek a parti birtokosok részére leendő átengedése tárgyában ho­zott békési képviselőtestületi határozat szintén nagy vitat provokált. Dr Tórák Gabor amellett érveli, bogy a kérdéses területek az egyesek altai felajan lőtt vételár mellett engedtessenek át a parti birto­kosok részére, mert ezáltal a 15 év óta húzódó ál­datlan helyzotnek véget lehet vetni, ellenkező esetben a községgel annak 250 lakosa továbbra is perben fog áliaui. Dr. Zóldy Géza t. főügyész azonban ez­zel szemben azt kerte, hogy a község hatarozatat ne hagyja jóvá a törvényhatóság, mert a fekete- korözsi holtmedrek tulajdonjoga a község részére biróiiag megitéitetvén, ezt a 25000 koronát érő va gyónt nem lehet az egyesek áltál felajánlott 4000 boronáért átengedni. A szavazás eredmenye az volt, hogy az állandó választmánynak az az előterjesztése, hogy a község határozata megerősittessék, nagy többséggel elvettetett A gerendasi községi bíró választása ellen be­adott felebbezés során felszólalt Zelenyánszky pa­talan zugokat s hangtalan bánatom keserű könnyeit görnyedve hullattam a pazsitos földre. Vérezve, dideregve, megundorodva az esti pihenéstől, félve a hajnali álomtól, erős, kemény munkához fogtam, melyben verejtékezve, feledni tanultam a múltat. Mikor szeretteim rendíthetetlen akaratát kö­zölték vele, kezdett megváltozni. Hallottam is az­tán, hogy szívesen foglalkozik másokkal Igaz, hogy azok a mások meg siettek őt el is csábítani Mig ő élt s élvezte a jelent, én vergődtem és vergődé­semben is kacagva jártam a jourokra, játszottam a szebbnél szeb dalokat. .. Énekbe öntöttem szivem fájdalmát, lelkem érzését, úgy adtam tudtára sor­somat, a krisztusi kínszenvedést És nem jött meg­mentésemre Pedig éreztem, hogy kikerülhetetlen találkozásunkhoz mint igyekszik, erőlködik közö­nyösen érdektelen semmiségekről beszélni... Lát­tam, hogy küzd, szeretné takargatni lelke nyugta­lanságát. Oh, mint marcangolta telkemet Mily meg­gondolatlanul tépte szivemet Szomorú kálvária já­rás volt az ünnepi lakomákon való részvételem. Nemsokára egy levélben, melyet mások unszolá­sára írtam, megsértettem s igy a köztünk kelet­kező mélységet küldött soraimmal csak nagyobbi- tottam Mikor aztán annak a vidéknek búcsút mondtam, végkép elszakadtam tőle ... Most itt vagyok ... és az a felujuló nóta, amit hallottak, az az én láthatatlan tövis koszo­rúm,. melyet hordok, viselek, mit látni nem lehet. . csak érezni . . És Hajnalkát elhagyta minden ereje. Az elte­metett szenvedések jajjai sirtak, kiáltoztak lelkében s ajakán előbuggyant a visszatartott zokogás. Péczely Ferenc. rasztpárti bizottsági tag és a választás m°gsemmisi- tését kérte. Mivel pedig beszédében a főszolgabíróra is hivatkozott, Kiss László is hozzászólt az ügyhöz és eljárásának helyességét és törvényességét feltárta a törvényhatóság előtt A közgyűlés nagy többség­gel a választást megerősítette. Igen nagy érdeklődés mellett tárgyaltatott Békéscsaba községnek a járdák építéséről és kezelé­séről alkotott szabályrendelete. Ehhez az ügyhöz is többen hozzászóltak, végre is visszaadták az ügyet a községnek a tett észrevételek értelmében való újabb tárgyalás végett. N. Szabados József kérelme, hogy a közkór­házi építkezésekhez szállított anyagok után beszedett várndij részére elengedtessék, elutasittatott, mert ha neki elengedné a törvényhatósági bizottság a vám dijakat, akkor ugyanezt kellene tenni a többi vállal­kozókkal is, ez esetben azonban több ezer koronát kitevő várndij visszautalása, volna szükséges, amit a központi alap el nem bir. A békési Dübögő-épül tnek újjáépítése tárgyá­ban hozott határozat, szemben az állandó választ­mány javaslatával aképen hagyatott jóvá, hogyha a tervek a kívánt átalakítással nem haladják meg a 70000 koronát, továbbá ha igazoltatík az, hogy az uj épületnek a kiszámított jövedelmezősége biztosítva van, a varmegye alispánja jogosítva lesz a terveket jóváhagyni, feltéve, ha a községnek hozandó határozata nem felebbeztetik me?. A tárgyhoz Konsitzky János községi biró és dr. Tórák Gabor szólaltak fel, utóbbi az ügy elhalasztása érdekében érvelt. A köröstarcsa— mezőbnrényi b. érdekű vasút segélyezése tárgyában hozott Köröstarcsa községi határozat, habar a többség meg is volt a kért segély megadása mellett, mégis feloldatott, mert a fizetési feltételek, továbbá a vo­nal iránya az állomás helye stb tárgyában nem volt a határozatban intézkedés. A fontosabb községi ügyek közül jóváhagyást nyertek Pusztaföldvár határozata a jegyzői lak épí­tése tárgyában, a békési bérbáz bérbeadása tárgyá­ban hozott községi határozat, a felebbezés elutasí­tsa mellett, a vésztői régi községházának eladasa, Tótkomlós községnek az a határozata, amely szerint a községben felállítandó polgári iskola segélyezése címén evente 1200 koronát ad a község, a békés­sámsoni állami iskola telkének vétele. Végül megemlítjük, hogy a Gyula városát ér­deklő összes ügyek, amelyek között fontosabb nem volt, mind kedvezően intézteitek el. Tanügy. Gimnáziumi előadás. A gimnáziumbin vasárnap este szokásos előadások programmjat február hó 9-én és 16-án Schreiber Ottó fógimn, tanárnak a fényről tartott előadása, február hó 23-án pedig Csura Miklós főgiurn. tanárnak báró Eötvös Józsefről, — épen szü'etésének századik évfordu­lója napján — tartott felolvasása töltötte ki. Schreiber Ottó — bár kis számú közönség előtt — a szebbnél-szebb physikai kisérlrtek egész sorozatá­val kísérte végig a két estere teij dő előadását s a tanulságos tudnivalók, melyek ezek nyomán fel- tárattak az emberi érdeklődés és ti^dás előtt, na­gyobb közönséget érdemeltek volna — De ugyanez a sorsa volt a C-ura Miklós felolvasásának is, mert bár lapunk e poéta munkatársa szép munkaival a közönség figyelmét és érdeklődését rég magára vonta, hallgatósága neki is igen kicsiny volt. Báró Eötvös József iró és államieríi volt egyszerre. A felolvasás csak az előbbi oldaláról ismertette nemzetünk e kiválóságát, még pedig költői és stvlistikai szépségekben gazdag formában, úgy hogy a legagyo^b elvezettel ismertük meg a felolvasás színes köntösében bemutatott azokat a müveket, melyeknek szerzője báró Eötvös József, örök társa­dalmi és közéleti bajainkat erősen, de a javítás indokából ostorozó e nemzet — nagyja volt. Ezek a szép és értékes előadások és felolvasások, jövőre oly keretbe lennének foglalandók, mely a nagy közöuséget átható érdekességével megfelelő hallgató­ságot lesz képes összegyűjteni. így az előadók fáradozása jntalmat nyerne, s a közönség is érdekes és tanulságos szórakozáshoz jutna. Tanitóválasztas. Virág Mátyás békési tanító­nak kántorrá való megvalasztása következtében meg­üresedett tanítói állásra a presbitérium Parragh Gyula diteri községi tanítót választotta meg. Uj iskola Kondoroson. A kondorost evang. egy­ház, tekintettel meglévő iskoláinak túlzsúfoltságára egy uj iskola építése iránt mozgalmat indított Han- zsély Mátyás tanácstag indítványára. Az egyházta- nacs magáévá tette az indítványt s tiz tagú bizott­ságot küldött ki Kovácsik István javaslatára a mun­kálat előkészítése érdekében. Mindenesetre dicséretes igyekezet, a tanügynek súlyosabb áldozatok árán való előbbre vitele.

Next

/
Thumbnails
Contents