Békés, 1913. (45. évfolyam, 1-52. szám)
1913-12-21 / 51. szám
2 Békés 1913 december 21 zünk“ annak, hogy Jézus széttörte az emberiséget nyűgöző vétek rabigáját, szülessünk újjá s éljünk Isten törvényének megfelelő életet, zárjuk szivünkbe a hit, remény és szeretet drága kincseit s eként cselekedvén „Krisztus Urunknak áldott születésén angyali verset mondjunk szent ünnepén“ s lelkünk buzgóságának mennyei lángját meghasonlás szele ki ne oltsa!... Dombi Lajos. Vármegyei közgyűlés előtt. ii. A vármegye közgyűlésének tárgyai közül egyedül a közigazgatási bizottság tagjainak megválasztása és a különféle összes szakbizottságok — a kórházi bizottság kivételével — újjáalakítása tekinthetők olyanoknak, amelyek a bizottsági tagok érdeklődésének felkeltésére alkalmasak. A közigazgatási bizottságból az óv végével kilépnek Dombi Lajos, dr. Török Gábor, Morvay Mihály, Haraszti Sándor és Varságh Béla, betöltendő lesz ezenfelül az időközben elhalt Veres József bizottsági tagnak helye is és pedig az előbbiek két, az utóbbi egy évi megbízatással. Amint halljuk, Yeres helyébe az orosháziak dr. Berthótg Károlyt akarják megválasztani, aki nézetünk szerint is méltóan töltené be Veres helyét. A különféle szakbizottságok megválasztásánál elsősorban a jelenlegi tagok jönnek tekintetbe, mert nem hinnők, hogy a kérdéses választásoknál a politikai pártállásokra lenne tekintettel a törvényhatóság. Ennek csak a köz vallaná kárát, nemcsak azért, mert a bizottságok munkálkodásában — kivéve az állandó választmányt — semmiféle tere nincs a politikának, hanem azért is, mert a dolog természete szerint az a közérdek kivánalma, hogy az egyes bizottságokba — a politikai pártállásra tekintet nélkül — oda való és munkálkodni kész bizottsági tagok választassanak he. Politikai erőmérkőzésre tehát nincs semmi szükség. egyelőre megkegyelmezni a mágnás és általában a történelmi osztályoknak, mert olyan színdarabot, amelyben ne legyenek fő- és kevébbé főszereplők, hanem csupa népség-katonaság, még demokrata irók sem tudtak irni, már pedig a színdarab egy kicsiny részét tükrözi vissza annak a nagy színdarabnak, a melyet életnek nevezünk. Abba is kénytelenek lesznek azonban belenyugodni demokratáink, hogy a közfelfogás egyáltalában nem kíván elpusztítani semmiféle osztályt sem. Teljesen megelégszik, ha a különböző osztályok megbecsülik egymást. Főként áll ez a magyar fajra nézve, melynek alapjellemvonása a büszkeség. Nos hát ennek a kölcsönös megbecsülésnek volt igazán kedves és szép példája a karácsonyi vásár. Nem volt vagyoni és rangkülönbség. A vármegyeháza nagytermében egymás mellett bonyolította le az eladást és vevést kegyelmes, méltóságos, nagyságos, nemes, nem nemes és cim nélküli, ur, nem ur, nő és férfi. A jótékonycélu vásárlásra ösztönző szolid szórakozás és látványosság keretében igazi, eleven lüktető élet folyt, mely magához vonzotta azt az osztályt is, mely rendkívül tartózkodó szokott lenni minden jótékonyság irányában: a kisebb keresetű és a földmives osztályt. Nem lehet elfelednünk azt sem, hogy bár mindhárom napon rendkívül sok ember hullámzott a fenyők alatt, olyan példás magatartást tanúsított a közönség, olyan rendben folyt le az egész vásár, mintha csupa előkelő urból, úrnőből állott volna az egész tömeg. És valóban, a magyar nép minden egyéniségét, még ha egész életét a tanyán töltötte is, jellemzi bizonyos tartózkodó, méltóságos magatartás. Igazán gyönyörűség volt nézni azokat a szép lánykákat, (nevüket múlt számunkban felsoroltuk) akik páros vagy földmives szüleik köréből jöttek fel, a Itt említjük meg, hogy a bizottságok újjáalakításánál, szemben az ellenkező felfogással, még a régi megyebizottsági tagok bírnak szavazati joggal, azonban természetes, hogy a kimaradt bizottsági tagok helyett újak lesznek választandók, amelynél az uj bizottsági tagokra tekintettel lehet és kell is lenni a közgyűlésnek. A belügyminiszter, amint már annak idején megírtuk, nem hagyta jóvá a vármegyei tiszti nyudij szabályrendeletet, amelyet a vármegye az uj állami nyugdíjtörvény rendkívül humánus rendelkezéseinek megfelelően módosított. A tett észrevételek legnagyobb része nem olyan természetű, hogy azoknak a vármegye eleget tenni nem tudna, legsúlyosabb természetű észrevétele a miniszternek az, hogy nem lát biztosítékot arra nézve, hogy még a tisztviselők felemelt hozzájárulása mellett is, képes lesz-e fedezni az alap a jövőben bekövetkező nyugdíjazásokkal felmerülő jelentékeny mérvű többszükségletet. Tekintve, hogy a vármegye eddig mindössze 1 százalékos pótadót szavaz meg minden évben, holott a vármegyék legnagyobb része nemcsak a megengedett maximális (5%) pótadót kimentette, hanem még külön törvényhozási felhatalmazást kaptak egyes vármegyék a megengedett pótadón felül is újabb pótadót kivetni, azt hisszük, hogyha a miniszter megfelelőleg felvilágosittatik arról, hogy a vármegye igenis képes lesz a felmerülő szükségletet fedezni, a jóváhagyásnak mielőbbi megadását bízvást remélhetik az érdekelt tisztviselők. A honvédelmi miniszter leirata értelmében a téli közgyűlésen kell határozni a vármegyének a tekintetben, hogy a jövő évben megtartandó fősorozások elnöki tisztségének ellátásával az alispán és főjegyzőn kívül kiket biz meg, valaminthogy a polgári orvosi teendőket kik végezzék a fősorozások alkalmával. Az alispán és főjegyző csak három sorozó járásban fognak működni, a többi sorozó járásokban megyebizottsági tagok és a másodfőjegyző lesznek előreláthatólag a sorozási elnökök. A polgári orvosok teendőivel három járást kivéve, ahol a vármegyei t. főorvos fog működni, az illető járási orvosok fognak megbizatni, minthogy a parkettes, villanyos terembe a jótékonycél előmozdítása végett az árusításban segédkezni: minő otthonosan érezték magukat, minő türelmes várakozással, nyugodt temperamentummal és distingvált kedvességgel álltak mindenkinek rendelkezésére! A vásár anyagának egy része adakozásból került ki. Gróf Almásy Dénesné és Denise comtesse például azokat a női kalapokat, jabeau-kat stb. árulták, amelyeket a grófi kastélyban készítettek szorgalmas női kezek. A buffett-ben pedig mindent, amit kapni lehetett: kávét, theát, süteményt, tortát, kalácsot, az ott levő úrnők: Ambrus Sándorné, Aigner Dezsőné, Ambrus Jenőné, Czóbel Károlyné, Daimel Sándorné, Deimel Lajosné, Horti Béláné, Lovich Ödönné, Márki Já- nosné, dr. Novák Kamillné, Reisner Emánuelné, Schröder Kornélné és Weisz Mórné adták össze. A kézimunka sátorban halom számra álltak a szebbnél-szebb női kézzel készült műremekek. E pillanatban nem is tudunk róla referálni, ki és mivel járult hozzá gavalléros áldozatkészségével a vásár anyagi sikeréhez, de a rendezőség bizonyosan majd el fog róla számolni. Erről az áldozatkészségről jut eszünkbe az a nevezetes dolog, hogy mint minden hasonló esetben, ez alkalommal is sokan voltak, akik panaszkodtak. Már megint áldozni kell ! Fel is sorolják, mit adtak, mit vettek, mennvibe került. Némelyek helyeslő fő- bólintással, mások nyilt helyesléssel kisérték ezeket a panaszokat. De talán mégis inkább mi járunk a helyes utón, amihor az emberi örök természet ismerete eszünkbe juttatja az adomabeli bölcs rabbinak azt a jól ismert mondását: Száli, te dicsekszel! Az bizonyos, hogy a vásárban élvező közönség sorai között a panaszkodókat táttuk a legtöbbet. És legújabban kiadott szabályzat értelmében meg vau engedve, hogy a járási orvos a saját járásában is részt vehessen a sorozó bizottságban, mint polgári orvos. Vármegyei körirat mindössze hat van a tárgysorozatba felvéve, illetőleg csak öt, mert Grömörvármegyének a sajtójavaslat helyeslése tárgyában közölt köriratát a nyomdában kihagyták, ami a tárgysorozat tárgyainak számozásából is kitűnik. Ez a tárgy tehát a póttárgysorozatba lesz felvéve és nehogy bárki is azt kigyje, hogy ebben valami taktika rejlik, a vármegye alispánja erről a közgyűlésnek jelentést tesz és igy módjában lesz a törvény- hatóságnak a kérdéses tárgyat a főtárgysorozat sorrendjében tárgyalni. A köriratok között legnagyobb érdeklődésre tarthat számot a Gömörmegyéé, amelyben a kormánynak a sajtótörvény oly irányú módosítását, amely a magán és családi becsületet az eddiginél nagyobb védelemben kívánja részesíteni, valamint a sajtóban tagadhatatlanul tapasztalható visszaéléseket meg akarja szüntetni, helyesli. A köriratok közül a vármegyét is érdekli a községi takarékpénztárak ügyének törvényhozási rendezését sürgető kérelem. Bókésvár- megye községei közül Tótkomlós és Orosháza községek kívántak községi takarékpénztárakat létesíteni és utóbbi községnek a vonatkozó határozata már évekkel ezelőtt felterjesztetett a belügyminiszterhez jóváhagyás végett. A miniszter a jóváhagyás megtagadását illetőleg az ügynek késedelmes elintézését azzal indokolta, hogy ezt a kérdést országosan, egyöntetűen — törvény utján — kívánja rendeztetni. Ennek a mielőbbi megvalósítását sürgetné meg a vármegye Jásznagykunszolnok vármegye körirata kapcsán. Ugyancsak utóbb nevezett törvényhatóság a községi jegyzők nyugdíj szabályrendeletének a 35 éves szolgálati idő alapján leendő módosítását kéri. A munkásbiztositó törvénynek módosítása iránt — amit Szeben vármegye is kér — a törvényhatóság már felirattal élt és a törvénynek módosítását, amely tekintetben a közvalóban kellemes tartózkodó hely is volt a sátorok között. A sok feldíszített karácsonyfa, a dús zöld növényzet, melyen tulemelkedve egy csodaszép pálma uralkodott, a szines szövetekből készült sátorok, az önmagukat kináló áruk, melyek nem sunyi módon skatulyákban elrakva, hanem becsületes őszinteséggel egymás mellé sorakozva, sokféle színeikben és a villanyfényben, talán egy kicsiny nagyzolással is, ott pompáztak a szemeink előtt: mindez oly kellemes hatással volt a jelenlevőre, hogy csak jó érzéseket válthattak ki. Növelte ezt az a sok ember, melynek tömegszelleme kizárólag a békés nyugalmat, az egymás mellett való megférést, a gyönyörködést, a szenvedély nélküli, önfeledt derűs lelki állapotot mutatta. Hiszen mindenkinek egy gondolata lehetett: a kedves időtöltés, amelynek mélyen fekvő alapja az volt, hogy most jót cselekszünk. Hogy is lehetne máskép ott, ahol a nő kedélyes otthonát találjuk. A Nádor sátrában láttuk Almásy Marietta comtesse-t, a fiatalság, a bájos üdeség, a jókedv és kedvesség pompájában, aki kedélyes szívességgel kéri ismerőseit, hogy vásároljanak. S mig a vásárló kiválasztja amit venni akar, ezt is jókedvű tréfákkal kiséri. Azután pedig derűs nyugalommal jegyzi fel a kifizetett összeget és veszi tudomásul a tréfa sikerültét. Amott Deimel Sándorné őrzi hűségesen a Corvina sátrát. (A Dobáy Ferenc gyönyörű kirakatának természetesen maga a tulajdonos fess és szép felesége a legnagyobb vonzereje.) Olyan szép is minden 6 óráig, amíg az ozsonna ideje el nem jön. Ám hiába jön, nincs aki felváltsa, egy csésze kávé elfogyasztásának idejére. Egyetlen kopaszodó ur ajánlja fel szolgálatait a fel-
