Békés, 1913. (45. évfolyam, 1-52. szám)
1913-12-21 / 51. szám
51. szám. XLV. évfolyam. Gyula, 1013 december 31. Előfizetési árak: Egész évre ____10 K — f Fé l évre_ 5 K — f Évnegyedre____2 K 50 f PO LITIKAI, TÁRSADALMI ÉS KÖZGAZDÁSZAT! HETILAP. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Gyulán, Templom-tér, Dobay János könyvkereskedése, hova a lap szellemi részét illető közlemények, hirdetések és nyiltterek intézendők. Kéziratok nem adatnak vissza. Hirdetési díj előre fizetendő. Nyilttér sora 20 fillér. Egyes szám ára 20 fillér. Karácsony. Ártatlan gyermekek repeső szivvel várják a Karácsony eljövetelét, hogy a „Jézuska“ megörvendeztesse őket, meghozza számukra a szeretet reményüknek valósulását... De még nagyobb várakozással epe- kedett hajdan a bűnbe merült emberiség, hogy megszülessen a Messiás, kinek eljöveteléről szólották a próféták... S ime „az ígéret teljesedett“... A próféták elhallgattak, Krisztus a testben eljött, akiről régen szólották az írások ezelőtt“... ( Lelki szemünk most is látja ama fényes csillag ragyogását, mely jelezte akkoron a nagy eseményt, melynek láttára útra keltek a keleti bölcsek s az egyszerű pásztorok, hogy „felkeressék azt, aki ma született, hogy neki tisztességet tegyenek“. .. Jézus születésének emlékünnepe, a Karácsony, ismét megérkezett s alkalom arrra, hogy a visszaemlékezés örömrezgósbe hozza a sziveket, mert Krisztus személyisége örökre megmarad; mert „senki más fundamentumot nem vethet azon kívül, amely egyszer vettetett, amely az Ur Jézus Krisztus;“ TÁRCA, _______ Karácsonyra. Minden ajakon zendülfön ének, Adjanak hálát ifjak és vének, Mert egyszülöttét Isten elküldte, Hogy hozzon iidv'ót vétkes lelkünkre. . . Áldott légy jézus! hogy megváltottál, S elhagy ott-árván nem bolygunk most már, Vezet utunkon példád, törvényed, S követőidet megőrződ, véded.. . Jövel Ur Jézus ! szivünkbe jövel, Paizs, sziklavár: ha te vagy közel, S hitünk csillaga, reményünk lombja, Szereteteddel egygyé lön fonva... Szerető Atyánk! teremtő Isién! 'léged magasztal, dicsőit minden, A zizegő fű, a dalos madár, Harmatcsepp, porszem, virág-illatár . . . Csak mi emberek, észlbiró lények, Ne buzgótkodnánk imádni léged? . .. Akkor a lélek, ez égi szikra, lehozzád, tisztán, hogy szállna vissza ? . . . Dombi Lajos. FELELŐS SZERKESZTŐ: KÜHN DÁVID mert a bit csillaga ina is ragyog, meg nem halványuló fénynyel; a reménység hervadhatlan lombja az életharcában, a szenvedések küzdelmében megfáradtaknak most is kínálja felfrissítő, megerősítő árnyát; a szeretet ereje ma is hatalmas, hogy átölelje az egész emberiséget, miként az égen tündöklő nap a teremtmények millióit, hogy éltető, melengető sugarai megújhodást, boldogságot eszközöljenek; mert Jézus, kinek szavai „igazak és ámenek“ biztosította az emberiséget, hogy „én veletek maradok mind a világ végezetéig“. .. Miért van mégis az, hogy örömünk napjára több-kevesebb mértékben felleg árnya borul?... A Krisztus velünk van mindenkoron, de a gyarló ember ahelyett, hogy örökre szivébe zárni törekednék, megfeledkezik gyakran legjobb barátjáról, nem „az odafentvalókat keresni törekszik,“ hanem az anyagiak érti küzdelem izgalmainak teszi ki magát, szem elől tévesztve azon isteni szavakat: „Szeressed a te uradat, Istenedet, teljes szivedből és minden erődből, szeresd felebarátodat, miként magadat-“ .. Megtévelyedésében az önzés bilincset kovácsol a lélek szárnyára, mely A-z Élettánc. Valaki belémarkolt régen Egy búsan zengő, zokogó gitárba, S a szunnyadó vágyak, sejtelmes világok Felsorakoztak a nagy Élettáncra. Csodaszép asszony fehér ujja Halovány arcom simogatja. Ezer egy éjnek legszebb lánya — Világmindenség borult lángba S kezedbe tettem halk' szelíden Az én lázongó beteg szivem. Csodaszép asszony fehér ujja Most már a szivem simogatta. Mámoros álmok, forró vágyak Életet kértek, feléd szálltak Szemedből lopva lidérc-lángot, Ajkadról lesve üdvöt, átkot. Csodaszép asszony fehér ujja A billentyűket simogatja, Fátyolos szemmel esdve, kérve Már másnak játszik — j nem vesz észre Megjelenik minden vasárnap. képtelenné teszi a magasba emelkedni, hogy lerázza magáról a fölcliség porát, az anyagiakért epekedés lidérc nyomását, megszentelődjék gondolata, érzelem világa s megérteni s követni tudja dicső rendeltetésének ösvényét, „a világ világosságának,“ Krisztusnak példaadását, ama parancsolatot: „legyetek tökéletesek, miként a ti mennyei atyátok tökéletes E lelki sötétség siralmas állapota veszélyezteti „az ideigvaló s örökboldogság“ megvalósulhatását s kietlen pusztává, kopár sziklává teszi az emberi életet és szivet!... Pedig „azért jött az embernek Fia, hogy megkeresse és megtartsa ami elveszett vala;“ Jézus születésekor azért zendült meg az angyali karok szózata: „dicsősség a magasságos mennyben istennek, a földön békesség és az emberekhez jóakarat,-£ hogy megértsük az isteni kegyelet nagyságát, kövessük a szeretet parancsolatát s legyünk egymásnak testvérei, Istennek valóban gyermekei s lelki világunkat önzés, békétlenség, viszálykodás, egyenetlenség s más sötét fellegek, ne tegyék örökös gyötrelmek, kínok hazájává ... Ugyanezért midőn Jézus születése emlékünnepén „örülünk és örvendeÉn még ott állok —- dermedt némán — Szólni szeretnék: Ne játsz tovább! . . . De ez az élet nem tesz csodát. S a dalnok még egyszer utoljára Belémarkol a zengő gitárba .. . De a vágyak, az álmok, sejtelmes világok Már belefáradtak az Elettáncba. Keblovszky-Mayer Lajos. A karácsonyi vásár. Lezajlott tehát a jótékonycélu vásár, az első Gyulán, mely több ezer korona anyagi eredménynyel járt. És talán első abban a részben is, hogy minden tekintetben kitünően sikerült. Anyagilag is, mint említettük, erkölcsileg is. Ez utóbbi tekintetben a sikert talán úgy jellemezhetjük rövidesen : a demokrácia diadala. Ha ezt látta volna VázSonyi Vilmos, bizonyára repesett volna örömében a szive. Ámbár az igazi demokrata ideálja nem az, hogy a különböző osztályok vegyüljenek, hanem az, hogy osztályok egyáltalában ne legyenek, hanem csak a végtelen demos: nép és nép mindenütt, külömbség nélkül. Ámde hiába, a legkegyetlenebb oroszlánszivü demokrata is kénytelen
