Békés, 1913. (45. évfolyam, 1-52. szám)
1913-02-09 / 6. szám
XLV. évfolyam Gyula, 1913 február 9 3. szám. Előfizetési árak: Egész évre 10 K — f Fél évre _ _ _ 5 K — f Év negyedre____ 2 K 50 f Hi rdetési díj előre fizetendő. Nyilttér sora 20 fillér. POLITIKAI, TÁRSADALMI ÉS KÖZGAZDÁSZAT! HETILAP. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Gyulán, Templom-tér, Dobay János könyvkereskedése, hova a lap szellemi részét illető közlemények, hirdetések és nyiltterek intézendők. Kéziratok nem adatnak vissza. Fgves szám ára 20 fillér. FELELŐS SZERKESZTŐ: KÓHN DÁVID A bolgár kertészet. A magyar nép ugylátszik végtelenül nehezen tudja levonni az események tanulságát. Mohón, talán túlságosan mohón olvassa az újságokat, szinte részletesen tudja azt, hogy Drinápoly fölött hány bomba durrant el s Csataldzsánál hány lövész-árkot ástak, de azt nem tudja, hogy azok, akik az ágyukat irányítják a bolgár-török harctéren, ezelőtt a budapesti Dunaparton és más városi piacokon szokták felhalmozni az ágyulövegek- hez hasonló kerti termékeket s azok, akik most elkeseredetten ássák a lövész-árkokat, ilyenkor már a magyar szántóföldeken mélyítették az öntöző müvek vagyont termő árokjait. Most azonban szegény, de becsületes s a magyar kényelmet oly nagy mértékben felhizlaló bolgár kertészeink nagy része abban a kertben munkálkodik, ahol a vérrózsák teremnek s bármennyire várja is őket vissza a magyar fogyasztó közönség, egyelőre számítani sem lehet arra, hogy a tavaszi kerti munkákhoz hozzá lássanak, hogy megcsinálják a melegágyakat, hogy a melegágyak palántáit kiültessék. Még ha a mindenek fölött hatalmas Allah s az ő tubafa árnyékában sütkérező prófétája Mohammed meg is könyörül a mi derék bolgárainkon s hamarosan létrehozza azt a békét, amiután az orosz éppen úgy vágyik, mint a német, még akkor is a magyar •kényelmek közbecsíilésre érdemes kigunyolói: a bolgár kertészek aligha jöhetnek vissza május, junius hónap ■ előtt. Mi a magunk részéről ezt igazán sajnáljuk. Lehet, hogy néhányan hazafiatlansággal fognak vádolni amiatt, mert hiszen a bolgár kertész pénzt ide mihozzánk nem igen hozott, de annál többet vitt el. A tejjel-mézzel folyó magyar Kánaán gyümölcseinek egy igen tetemes részét Bulgária zsebelte be. De emiatt nincs okunk siránkozni, mert hiszen a bolgárok megtelepedése valóságos áldás volt a szegény agyonsanyargatott fogyasztó szempontjából, jóformán csak azóta van a magyar piacokon elegendő zöldség, hüvelyes vetemény és más egyéb olyan dolog, amit egy kis szorgalommal a derekát hajlítani nem tudó magyar gazda is produkálhatott volna, de sajnos nem igen fog produkálni még ezután sem, amikor látta azt, hogy a bolgár kertész kizárólag a szorgalmával 4 — 500 korona áru tejfelt tudott összegyűjteni, még a legsilányabb földnek kataszteri holdjáról is. A csataldzsai ágyudörgés bizony nagyon is gondolkodóba ejthetne bennünket. A napilapok hasábjain nemrégiben egy szerény kis hir húzódott meg, hogy a kaposváriak elhatározták, miszerint jövőben maguk fognak bolgárkertészkedni. Szinte hihetetlennek látszik előttünk ez a hir, hogy éppen a legnyakasabb somogyi magyar hajlandó ezután kapát venni a kezébe. Vártunk, hogy ezután a híradás után az ország valamennyi városa, amelynek a határában eddig a bolgár kertészek csináltak egy kis valamire való kerti-kulturát, táviratilag fogja üdvözölni a kaposváriakat. Nagy szükség volna erre az országos felbuzdulásra, mert bizony a háborús hírek méla olvasása és a törökök mellett való szivbőli lelkesedésnek szinte előre látjuk, nem az lesz a szomorú következménye, hogy a bolgárok ebben és a következő esztendőben kevesebb pénzt visznek ki az országból, hanem igenis az, hogy a magyar piacok túlnyomó nagy része zöldség és más egyéb mezőn termő élelmiszer nélkül Megjelenik minden vasárnap. marad és a már is agyonsanyargatott fogyasztó közönségnek része lesz egy olyan rablóhadjáratban, amilyenhez képest a prizrendi eseményeket kismiskának lehet nevezni. A fogyasztó közönség nevében emeljük fel tehát kérő szavunkat, hogy azok, akik hivatottak arra s akiknek módjukban van, vonják le a bolgár és török csete-paté tanulságait, tegyék lehetővé azt, hogy a bolgár kertészek ezentúl nélkülözhetők legyenek ebben az országban. Őszintén megvallva mi nem sajnáljuk a bolgároktól a pénzt. Jót és olcsót adtak. Erre volna szükség a jövőben is, de ezt csak úgy érhetjük el, ha a magyar gazda végre-valahára hozzálát a kertgazdálkodáshoz. Ha ezután is heverészünk a régi megszokott kényelemmel, ha még ma február közepén sem jut eszükbe a kert és szántóföld tulajdonosoknak az, hogy ilyenkor már nagyon tanácsos volna melegágyakat készíteni s jó konyhakerti vetőmagvakról gondoskodni, nem is beszélve arról, hogy öntöző müvek berendezése sem valami boszorkánymesterség: akkor bizony a bolgár-török háború után a magyar fogyasztó közönségnek az a része fog legjobban sírni, amelyik rá van utalva arra, hogy a zöldséget és egyéb kerti terméket piacon vásárolja. Meg kell tehát ezt az országos sírást előzni. Még nem késő. Uj állategészségügyi törvény. Élénken foglalkoztatják az állategészségügyről és az állatorvosi közszolgálat rendezéséről szóló törvények revíziójának kérdései mezőgazda- sági érdekképviseleti szervezeteinket. Az állatorvosi karral vállvetve igyekeztek is tető alá T A B C A. A.nyámnak. Hogy néha-néha könnyes a szemem Arról ne tudjon édes jó anyám ; Hogy van nekem is szenvedés között Átalvirrasztott éjszakám ; Hogy idegennek erezem magam E zajos lármás emberek között; Hogy a vidámság tarka köntöséből A lelkem már regen kivetkőzött. Ne tudjon arról édes jó anyám, Hogy néha-néha fáj a lelkem ; Hogy dalra sohse nyílik ajakam, Hogy a mosolygást elfeléjtem Hogy csak szenvedést, könnyet nyújt az élet, Hogy porba hullnak legszebb álmaim Hogy erőtlenül, összetörve csüggnek Magasba vágyó büszke szárnyaim. Ne tudjon arról édes jó anyám Hogy sírni én is megtanultam. Hogy a lelkemben koldusabb vagyok, Hogy minden álmom elhull megfakulton. . . Hogy nem is olyan gyönyörű az élet, Hogy már nem leszek jókedvű soha Ne tudja azt se, hogy csupa hazugság Leveleimnek mindenik sora . . Ne tudjon arról édes jó anyám, Hogy vannak életemben éjjek, Mikor hitem világa összeomlik S én a jövőtől szívszorongva félek ! . . . Mikor hitem világa összeomlik, Sötét, kiégett jolt marad nyomán Semmibe hull egy megálmodott élet ... Ne tudjon erről édes jó anyám ! Rácz JEStum. Bálok alkonya. Aki végig táncolta, vagy legalábbis végignézte az idei farsang táncmulatságait, kénytelen volt megállapítani ezeknek a sokadalmaknak csaknem teljes csődjét Ezeket a bálokat ürességtől kongó tánctermek s valami sajátságos fásultság jellemezték. A fölületes szemlélő csakhamar kimondta az Ítéletét: nem csoda, ha az idén nem s kerülte a bálok, hiszen a számbavenető fiatalemberek nagy része az ország határán katonamundérba bujtatva kerüli a pocsolyát, no meg a pénzkrizis ? Kinek van kedve olyankor bálozni, vagy a leányait bálba vinni, amikor azt sem tudja, vájjon holnap jelenik-e meg a hivatalos lapban az ellene csődöt elrendelő bírósági végzés ? Melyik családapának van kedve báloztatni a leányait, hisznn még a tavalyi divatárus számlát sem fizették ki s bizony az uj báli ruhának az ára már régen bele van kalkulálva a kifizetendő házbérbe. A fenti magyarázatokat él lehetne fogadnunk akkor, ha a bálok alkonya valóban csak az idén köszöntött volna be A figyelmes szemlélő azonban Siessen addig, míg nem késő egészségét tísszaszereznir^1 Egy jelentéktelennek látszó meghűlés az összes légzőszervek legkülönfélébb megbetegedését vonhatja maga után. Igyekezzünk idejekorán elejét venni a bajnak, mert a könnyelmű elhanyagolás sokszor végzetessé válhatik. A meghűlésből eredő Köhögés, FeKedtség, me^íuilés, nehézlélegzés és a légzőszervek horutos megbetegedéseinél Kitünően bevált az orvosi előkelőségek TI IDEDIM Mindenütt kapható. Egy üveg ára 2 korona 50 fillér által javasolt I UDEKInl egy nagy üveg ára 5 korona. Postán legkevesebb 3 üveg rendelhető meg utánvétellel az egyedüli főraktárból: Diana-áy6$yszeriár, Budapest, Károly-körui 5, szám I_iStpi3.33.lc mai száma lO cxO-aix-
