Békés, 1913. (45. évfolyam, 1-52. szám)
1913-02-09 / 6. szám
3 Békés 1913 február 9. hozni az állategészségi törvény tervezetét. S ha leszögezzük azt az elutasító álláspontot, mellyel az OMGE a Magyar Országos Állatorvosegyesület erre vonatkozó alapos, de a gazdaközöuség érdekeire lényegileg merőben ellenkező, munkálatát fogadta, nem végzünk felesleges munkát, ha a legilletékesebb testületek által kidolgozott törvénytervezet hiányában felvetjük főbb vonásokban azokat az észrevételeket, melyeket a földmivelésügyi miniszter által közelmúltban kijelölt bizottságnak az 1888. évi VII. és 1900. évi XVII. t.-c. revíziója alkalmából a lehetőséghoz képest figyelembe kell venni. Mint minden kormányhatósági felügyeletet igénylő ügyet, úgy hogy triviális kifejezéssel éljünk, nálunk az állategészségügyet is agyon rendszabályozzák, rendelet rendeletet, intézkedés intézkedést követett, s ilyen körülmények között igazán nem csoda, ha úgy a gazdaközönség. mint az aránylag gyengén fizetett, s ezért tiszteletdijakra utalt állatorvosi kart az állategészségügyet szabályozó rendeletek útvesztőjében türelmetlenek egymás intézkedései iránt. Helyes elv, hogy az egyes állati járványok megelőzésére vagy elfojtására erélyes rendszabályokat alkossanak. Azonban, mivel az állategészségügyi rendészet fontossága az állategészségügy államosításáról szóló 1900. évi XVII. t.-c. életbeléptetése óta eléggé áthatotta már a közvéleményt, el kell tüntetni az uj törvényből azokat az intézkedéseket, melyek a gazda közönséget indokolatlan zaklatásoknak és újabb anyagi megterheltetésekuek teszik ki, az állatforgalmat pedig esetről-esetre kelleténél jobban megbénítják. A gazdaközönség zaklatásáról és indokolatlan anyagi megterheléséről beszélünk. De vájjon van-e erre alapos okunk? Vau. Legkézenfekvőbb pl. a védőojtások ügye. A védő- ojtások megejtését a földmivelésügyi kormány már teljesen kivette a gazdaközöuség kezéből. Állatorvosokra bizta azok elvégzését, ami nemcsak óriási kiadást okoz az állattenyésztésnek, hanem -a nagyobb gazdaságokban több napot véve igénybe, jóformán elvonják az állatorvosokat igazi, szakszerű hivatásuk teljesítésétől. Gazdasági akadémiákon rendes tárgyként tanítják az állatbouctant és ál lat kórtan t, módot nyújtván ezáltal az intelligensebb gazdáknak, hogy a szemmel láthatóan felismerhető sérülések és megbetegedések alkalmával első segélyt már régen tapasztalhatja, hogy a báloknak már régen megszűnt a létjogosultsága, a báloknak bealkonyult s azokat a nőiruhaszabók legkétségbeeset- tebb igyekezete sem fogja megmenteni a végső sor vadástól A történelem is ellentmond annak, hogy az idei bálok csődjét a mostoha közgazdasági viszonyok idézték volna elő Mindenkor úgy volt, hogy az emberek akkor vigadtak és akkor táncoltak legtöbbet, amikor a fejük felett legnagyobb volt a veszedelem Nem szabad tehát a bálok csődjét a rossz közgazdasági viszonyoknak tulajdonítani, hanem igenis egy uj, egészséges áramlatnak, mely mindkét nembeli fiatalságot a parfümgőzös, poros tánctermekből kivezette a szabadba A báloknak ugyanis két közismert céljuk volt Az egyik cél az, hogy ismerkedésre alkalmas teret nyújtsunk az olyan mindkét nembeli fiatalságnak, amelyik talán a napiélet keretén belül egymással meg nem ismerkedhebk. A kölcsönös ismerkedés alapja a vonzalomnak, más szóval tehát a bálok a férjvadászat és feleségválasztásnak voltak csupán a rossz szokástól szentesitett területei. A másik célja az volt a báloknak — ami különben mindenféle táncmulatságnak a célja — hogy az emberi szervezetnek nyújtsunk alkalmat egy kis egészséges testmozgásra Mind a két cél nagyon tiszteletreméltó, de a mai modern emberek úgy látszik mindkét célt más formában, más helyeken sokkal hamarább el tudják érni. Alig egy évtizede, hogy a sportnak legkülön ■ bözőbb fajtáit felkarolta a társadalomnak nemcsak az a rétege, amelyiknek pénze és ideje volt a —- sportolásra, hanem azok a rétegek is, akiknél a sport számbavehető anyagi áldozatokkal jár Még a legszürkébb faluban is van már tenniszpálya s nagyon közel vagyunk ahhoz az időhöz, amikor az nyújtsanak. Mindamellett, ha indokolt, sőt szükséges is, hogy a tulajdonkópeni állatgyógyászatot szakképzett állatorvosokra bízzák, felesleges, sőt szükségtelen, hogy az egyszerű műveletek (ojtás, prokározás, kasztrálás) végzésénél, melyhez minden jóravaló parasztgazda ért, kötelezővé tegye a törvény, állatorvosok közreműködésének igénybevételét. Számtalan érvvel lehetne megerősiteui ezt a kívánságot. Szóba lehetne hozui azt a sok panaszt, amely az állategészségügyi törvény célzatát zavaró töméntelen miniszteri rendelet téves értelmezéséből származik. Beszélni lehetne a főiskoláról kikerülő fiatalabb állatorvos nemzedék nagy részének gyakorlati készületlenségéről. Az állati zárlatok elrendelésénél előforduló sokszor lehetetlen és bosszantó intézkedésekről, az állatorvosi kar adminisztratív teendőkkel való tulhalmozásárol stb., szóval mind olyan bajokról, melyek az állategészségügyi, valamint, az állatorvosi közszolgálat államosításáról szóló törvények sürgős revízióját, úgy az állategészségügy, mint a gazdatársadalom és az állattenyésztés jogos érdekeinek figyelembe vételével mulhatlannl szükségessé feszik. Hogy e fontos munkálatoknál milyen elvek érvényesüljenek, erre nézve joggal megfontolásra tarthat igényt, hogy az uj törvényjavaslat tervezet a mai paragrafusoktól duzzadó törvénynyel szemben lehetőleg rövid legyen. Kevés paragrafusból álljon. Csupán az alapvető elveket tartalmazza, módot adva a földmivelésügyi miniszternek, hogy rendelkezéseit az adott körülményekhez képest alkalmazhassa. A tudomány folytonos haladtával azok az intézkedések, amelyek ma célravezetőnek és helyesnek látszanak, egy-két év leforgása alatt helyteleneknek bizonyulhatnak, mint ahogy például a száj- és körömfájás ragályának elfojtása érdekében múltban életbeléptetett rendelkezések közül számos helytelennek és céltalannak bizonyult. Mindaddig, mig az ilynemű intézkedéseket csupán miniszteri rendelet utján léptetik életbe, különösebb baj nem származ- hatik, mert ha azok a gyakorlati életben nem válnak be, ugyancsak rendeleti utón hatályon kívül kelyezbetők. Ha azonban az ily rendelkozé- zéseket törvényben statuálják, az esetben a törvény megköti a kormány kezét is. A jövőben esetleg helytelennek bizonyuló intézkedések könnyű szerrel nem változtathatók meg. Ebből kifolyólag múlhatatlanul szükséges, hogy az egész nyáron mezítláb járó falusi Marcsák és Jul- csák is korcsolyázni fognak. A ródliról kár is beszélni, hiszen falun a szánkázás nemes sportját jóval előbb ismerték,- mint az enervált városi ember. Ha ebhez még hozzávesszük azt, hogy manapság még a szegény ember is a saját szervezete iránt való kötelességének tartja azt, hogy keservesen ösz- szekuporgatott fillérei árán legalább egy-két heti nyári üdülést szerezzen magának, amely üdülés közben szinte elkerülhetetlen a mindkét nembeli fiatalság ismerkedése, egybekapcsolva egészséges, szabad természetben való futkározássa), hevenyészett táncmulatságokkal s bizalmas, de amellett mégis szoros felügyelet alatt álló erdei sétákkal : könnyen eljuthatunk arra következtetésre, hogy a bálokra ma már igazán semmi szükség nincsen. Az utóbbi évek folyamán a nagy elite bálok rendezői szinte kétségbeesett erőfeszítéssel és száz és száz hóbortosabb ötlet nyélbeütésével bírtak csak publikumot összefogni a női szabók legújabb remekeinek. Szegények, bizony nagyon hasonlítanak a struccmadarakhoz, homokba dugták a fejüket, nem látták, hogy a színes rongyokat milyen észrevétlenül, de milyen biztosan váltotta fel ez a szürke fogalom : kosztüm, Ennek a ruhaviseletnek az a sajátsága, hogy mindenhova beillik, csak éppen bálterembe nem. A kosztümnek meg hozzá meg van a sajátságos varázsa is, mint a szürke"férfiruhának hogy t i könnyebb ve)e élettársat fogni, mint egy rosszul szabott frakkal, vagy pedig egyetlen alkalomra készült tüneményes báli ruhával. Végül talán még azt a megjegyzést kockáztatjuk meg, hogy az egészségesen gondolkozó társadalom nem is fogja siratni a bálok alkonyát. alkotandó nj állategészségügyi törvény a földmivelésügyi miniszter kezeit le ne kösse és módot nyújtson arra, hogy a kormány rendelkezéseit mindig az adott körülményekhez alkalmazhassa. Ezek azok a főbb elvek, melyek a modern állategészságügyi törvény kereteit megszabnák. Ha számol a kormány ezekkel az. elvekkel, nemcsak a gazdaközönség régi óhajtását váltja valóra, hanem helyreállítja a gazdaközönség és az állatorvosi kar között azt a harmóniát, melynek hiánya nemcsak, hogy nem kívánatos, hanem az állatorvosi karra bízott egyetemes nagy érdekek szempon jából merőben káros is. Patronage-bái. £1913. február I.) A Békésmegyei Pártfogó Egyesület vezetőségét akkor, amidőn az egyesület fennállásának minden évében initiálja a patronage-bál rendezését, első sorban és főleg az a cél vezeti, hogy az egyesület feladatainak a társadalomra nehezedő teljesítése ellenében ugyanazon társadalomnak ellenszolgáltatást nyújtson s a vármegye ama közönségének, amely a gyermekvédelem munkáját — jelentéktelen livétellel — önzetlenül és szeretettel támogatja, meghálálja azzal, hogy minden évben alkalmat ad a vármegye székhelyén való összé- jövetelre és arra, hogy ott öregje és fiatalja megfelelően dekorativ keretben egy kellemes, társasá- gos, táncos estét átszórakozzon. Hogy a közönség ezt szívesen fogadja, azt kétségtelenné teszi a patronage-bálok évenként ismétlődő rendkívüli népessége, valamint fényes erkölcsi és anyagi sikere. Hogy mennyire szükség van erre a bálra, hogy az minő társadalmi szükséget képez és hogy mennyi igény és kívánság kielégítése fűződik hozzá, demonstráljak az idei bál körülményei Háborús hirek, rossz pénzügyi viszonyok, udvari gyász dacára teljesen megtelt a vármegyeháza nagyterme. Természetesen a legnépesebb képviselettel birt a bálon városunk közönsége, alig hiányzott valaki De nagy arányokban veit részt a vidék is, a vármegye minden részéből. A vármegyeháza nagyterme ez alkalommal ünnepi díszt öltött: pálmacsoport a terem felső végén, virág-girland a csillárok között és a lépcsőházban, drapériás pódium a cigányok számára. Ezüst keretű Ízléses táncrenddel kedveskedett a rendezőség a nőknek Minden a megszokott kedves, szép környezetben és momentumok között folyt le, csak a védnöknőt : gróf Almásy Dénesné szül. Károlyi Ella grófnőt és a bálbizottság diszelnökét : gróf Almásy Dénest, valamint a grófnőket kellett nélkülöznünk, holott e tekintetben a patronage-bál (és tegyük hozzá mindjárt: a gyermekvédelem ügye is) bizonyos múlttal dicsekedhetik s a védettnek a védő iránti bensőséges, hálás érzetével óhajtotta volna kitüntető jelenlétüket. A tánc háromnegyed 10 órakor kezdődött s a vacsora idején való megszakítással reggel 8 óráig tartott Az első négyest 60 pái táncolta. Az egész éj a legkedélyesebb hangulatban folyt le, a sok szép leány és asszony vígan, önfeledten táncolt, emlékük tárháza gyarapodva egy újabb kedves szórakozás emlékével. Aligha hintettek hamut a fejökre hamvazó szerdán, de ha tették is, újabb okot fognak rá keresni a — jövő patronage-bálon. A bál szép anyai sikeréről jövő számunkban számolunk be. Jelenvoltak : Asszonyok: Ambrus Sándorné, Adorján Ágostonná, dr. Aigner Dezsőné, Bállá Sándorné (Szarvas), Bally Lászlóné, Bodoky Kálmánná, Borsóthy Gé- záné (Füzesgyarmat), dr. Berényi Árminné, Desztek Károlyné, Dérczy Péterné (Kondoros), Fehér Im- réné (Kondoros), özv. Fleischer Jánosné (Füzesgyarmat), dr Haviár Gyuláné (Szarvas), özv. Haviár Lajosné, Hubay Lajosné, Hummel Gyuláné, Kaufmann Ödönné, dr. Horváth Dezsőné, dr. Konrád Ernőné, dr. Külley Pálné (Orosháza), dr. Ladies Lászlóné, dr Lovich Ödönné, Lukács Endréné, dr. Márky Jánosné, Moldoványi Jánosné, Neumann Antalné (Kétegyháza), ifj. Novák Kamillné, Ruff Ferencné, Sárossy Gyuláné, Schmidt lvánné, Szi- lassy lvánné, özv. Szilassyné, dr Szirbik Bálintné, dr. Szondy Lajosné (Békéscsaba), Terényi Gidáné, Valder Jenőné, Vintz Sándorné, Winkler Lajosné. Leányok: Ácbim Böske (Békéscsaba), Belenta Mariska (Békéscsaba), Bállá Jolánka (Szarvas) Berényi Mariska, Borsóthy Ibolyka (Füzesgyarmat), Dérczy Mariska (Kondoros), Dőry Vera (Budapest), Desztek Gitti, Fehér Tónika (Kondoros), Fleischer Margit, Fleischer Jolán és Fleischer Manci (Füzesgyarmat), Galacz Irma, Hubay Ilonka, Haviár Manczi (Szarvas), Haviár Iza, Külley Ilona, Külley Margit (Orosháza), Lukács Incsi, Ladies Klárika,
