Békés, 1913. (45. évfolyam, 1-52. szám)

1913-09-14 / 37. szám

XLV. évfolyam.

fnyiila, 1913. szeptember 13.

3T. szám.

Előfizetési árak:

Egész évre 10 K — f Fél évre . 5 K — f

Évnegyedre . 2 K 40 f

Hirdetési dij előre fizetendő t

Nyilttér sora 20 fillér. POLITIKAI, TÁRSADALMI ÉS KÖZGAZDÁSZAT! HETILAP.

Egyes szám ára 20 fillér.

FELELŐS SZERKESZTŐ: KOHIV (»AV1I».

Szerkesztőség, kiadóhivatal:

Gyulán, Templom-tér Dobay János könyvkereskedése, hova a lap szellemi részét illető közlemények, hirdetések és nyiltterek intézendők.

Kézirat nem adatik vissza.

megjelenik minden vasárnap

• •

• •

BARO EÖTVÖS JÓZSEF EMI EREZETE.

száz évvel ezelőtt született, eszmekincsekben gazdag, szeretetheti végtelen, munkásságban fárad- hatlan Báró Eötvös József ajkain csendült meg egykor ama kifejezésre jutott gondolat: »Mért nem vagyunk hasonlók a fához, mely ha századokig áll is, minden tavasz- szal uj zöldbe öltözik és friss virágokat hajt?« . ..

Több mint négy évtizeddel ezelőtt szállt vissza az örökélet honába, az istenség fényes szikrája, ama lángelme, mely folytonosan a szépnek, nemesnek, magasztosnak útjait kereste Ámde valósult rajta az, hogy »az igaznak emlékezete áldott«, mert habár »porrá lett az, mi porból vétetett«, a valódi nagynak sirja felett ott virraszt a kegyelet és emlékezet ... S ez is tanulságul szolgál arra, hogy »nem csak miuden jó tett, de még minden jobb gondolat és nemesebb érzés is meghozza jutalmát.«

A valódi lángelmék túlszárnyalják a jelen szűk korlátáit, az ilyenekben életre kelt gondolatok legtöbbször késő jövőben nyernek megvalósulást, mert az ilyen kiválasztottjai Istennek arra vannak hivatva, hogy késő nemzedékek előtt is vezérszövétnekül ragyogjon eszméiknek tündöklő csillaga.

Ilyennek alkotta a teremtő Báró Eötvös Józsefet, »kinek egész élete nemzetének nagy küzdelmei között folyt le, s ki bizodalmát nem vesztve

azon meggyőződéssel nézett a jövőbe, hogy az ügy, melyért küzdött, győzni fog, s hogy akkor a jövő nemzedékek, ha majd azokra, kiknek jólétüket köszönik, visszaemlékeznek, hálával mondják el az ő nevét is.«

»Vásárosnaményi Báró Eötvös József, államférfiu és iró 1813. szept. 13-án született, meghalt 1871. febr. 2-án. Tudós atyjánál kitűnő nevelésben részesült, különösen jótékony hatása volt a nagy tehetségű, korán érett ifjúra Pruzsinszky nevű nevelőjének, ki az akkori reakcionárius világ közepette sem titkolta a szabadelvű és nemzeti eszmék iránti lelkesedését. Korán belépett a közszolgálatba, 1834-ben aljegyző lett Fehérvármegyében, 1835-ben kancelláriai fogalmazó.«

Korán kezdett az irodalmi téren is foglalkozni s »mint iró és politikus egyaránt, már a negyvenes években, már az

elsők között foglalt helyet. Mint szónok nagy kedveltségnek örvendett.«

»Fogházjavitás« cimü miive, »A zsidók egyenjogositása« cimü munkája, felvilágosodott gondolkodásának fényes tanú- bizonyságai.

»A Széchenyi és Kossuth közt kitört éles irodalmi harcban ő is állást foglalt, mégpedig Kossuth mellett a Kelet népe és a Pesti Hírlap cimü müvével. <

»A házassági reverzális-kérdésben éppen mint jó katholikus tiltakozott a reverzálisok és püspöki pásztorlevelek ellen.«

»Miután a februáriusi forradalom és Kossuth 1848. év márc. 3-iki beszéde következtében Eötvös elvei diadalra jutottak és az első magyar felelős kormány megalakult, ő mint vallás- és közoktatásügyi miniszter belépett Batthyány kabinetjébe. Mint miniszter nemcsak annyira elhanyagolt szakának szervezésén fáradozott, hanem befolyt az általános politikai kérdések megoldásába is, még pedig egész életpályáján át követett en- gesztelékeny és loyalis szellemben.«

»Az Andrássy-kabinet kinevezésekor, 1867. febr. átvette a vallás- és közoktatás- ügyi tárcát, mint az egyetlen az 1848-iki miniszterek közt, ki e minőségben újra szolgálta

Eötvös eszméi, melyeket a népnevelés terén, mint miniszter megvalósítani törekedett, különböző okok folytán, csak részben öltöttek testet, de igy is nagy haladás útjelzői lettek e téren.

Lázas tevékenysége, sokoldalú munkássága »végkép aláásta különben is gyenge szervezetét. A közgyász, mely halálakor nyilatkozott, mutatja, minő pótolhatatlan volt hazánkra nézve a veszteség. A kormány azt a férfiút vesztette el benne, kire nézve, a nemzeti művelődés és az egyházi viszonyok igazán erkölcsi felfogása több volt puszta jelszónál.«

»Eötvös a magyar szépirodalom történetében is oly előkelő helyet foglal el, mint a politikai életben, s újabb történetünk alakjai közt az első, ki az államférfiu és a költő hivatását egyesité magában.«

X-apvmlc mai száma 12 óllal.