Békés, 1913. (45. évfolyam, 1-52. szám)

1913-07-27 / 30. szám

4 Békés 1913. julius 27. vonult, azonban sehogysem tudtak a tűzhöz hozzá­férni. Yégre is Petrányi Ferdinand asztalos-segéd a malomépület tetejéről létrán felment a koptató-to- ronyhoz, kötéllel fölhúzta magához a fecskendő-csö­vet s eloltotta a tüzet. A kár jelentéktelen. Oltás­közben azonban majdnem végzetes szerencsétlenség történt. Nyári István ácssegéd alatt, ki Petrányinak segédkezett az oltásban, eltört a létra s Nyári le­zuhant a malom tetejére. Szerencsére a bátor fiatal­ember nem vesztette el lélekjelenlétét, megkapasz­kodott a torony falában s igy elkerülte a földre- zuhanás veszedelmét. A malomtársaság a két bátor legényt megjutalmazta. Veszett kutya Kőrösladányban f. hó 15-én egy kóborkutya megharapta Kitajka János 36 éves embert, Nánási Zsófia 10 éves és Tóth Károly 4 éves gyermekeket. A veszett kutyát az emberek agyonverték. Rajta a községi állatorvos megállapítva a veszettséget, a megmart embert, illetve gyerme­keket felszántották Budapestre a Pasteur-intézetbe. Öngyilkos kisleány. Csapó Samu szarvasi könyv­vezető és felesége évekkel ezelőtt örökbe fogadott egy székelyhídi árvalányt. A lányka kedves szép hajadonná fejlődött. Csapóék szerették, becézték. Időközben azonban nagyot változott a kislány sorsa, Csapóéknak 14 évi házasság után fiúgyermekük szü­letett. Attól kezdve a kisleány kicsöppent a nevelő­szülők szeretetóből. Az elmúlt hét elején a kisle­ányt valamiért Csapóné megdorgálta, de bizony még meg is verte. A kisleány ezen úgy elkeseredett, hogy kis kutyájával kiment a Körözsre s beleugrott. Később arra járt Dörgő Dani mezőtúri földbirtokos s feltűnt neki a parton levő kutya, mely szükölt, vonyitott s be-beugrott a vízbe. A földbirtokos ku katni kezdett a vízben s megtalálta a kis örökbefo­gadott leány holttestét. A szomorú eset óta a kis kutyát Csapóék zárva tartják, mert amint kieresztik, azonnal a Körözs partjára szalad s onnan nem akar elmozdulni. Gyilkosság Vésztőn. A cigányok hozott is ter­jed a civilizáció. Eddig csak a mások vagyonára és ha a sors úgy hozta magával: életére törtek. Egy­más között legfeljebb csak verekedtek. Ma már bi­zony vagyoni érdekből — a mikor ez közöttük fel­merülhet — meg is ölik egymást. így történt ez Vésztőn. Élt ott egy öreg asszony : Juhász Zsu- zsánua 72 éves cigányasszony, aki már tehetetlen, keresetképtelen nő volt. Rászorult, a mások kegyel­mére. A hozzátartozói tengették életét, hónaponként felváltva mindig más. A most következő agusztus hónapban Keresztest Lajosra került volna a tartás sora. De bizony ettől húzódozott Keresztesi és hogy megszabaduljon az öreg asszonytól, annak unokáját ifj. Juhász Lajost leitatta s 5 korona megigérésé- vel rávette, hogy tegye el láb alól. Ifj. Juhász Lajos azután e hó 19-én bement a nagyanyja kuckó­jába, torkon ragadta, és megfojtotta. Azután keresett egy kötelet és felakasztotta, hogy az öngyilkosság látszatát keltse. Juhász Zsuzsánna holttestét fel - boncolták, egyben dr. Diószeghy Gábor kir. ügyész megindította a bűnügyi eljárást. Aki azt hitte, hogy az anyját ölte meg. A múlt héten szerdán délben Borsi Mátyás gyulavárii lakos jelentkezett Nagy Kálmán kir. vezető já- rásbirónál és azt a nagyjelentőségű kijelentést tette, hogy ő magh reggel megölte az anyját. A nevezett kir. járásbiró az embert átadta a kir.‘ ügyészségnek, ahol nyomban kikérdezték, de Borsi Mátyás ekkor már tagadta a pár perccel előbb bevallott cselekményt. Ekkor távbeszélőn értesítés kéretett a gyulavárii elöljáróságtól, mely azt a választ adta, hogy a Borsi Mátyás anyja él és egészséges. Minthogy Borsi Mátyás két kupica pálinka megírásának tulajdonította a va­lótlan tartalmú beismerését, ami tudvalevőleg nem elégséges ilyen súlyos önvád emeléséhez, gyanúsnak tetszett a viselkedése és azért át­adatott a rendőrségnek kórházba szállítás végett. Békésvármegye aviatikusai állandóan beszél­tetnek magukról. Hétről-hétre, hol itt, hol ott, 'az ország egyik-másik részén tartanak bravúros repülé­seket. Székely Mihály szülővárosábáu: Szarvason, Kvasz András Szatmáron, Dobos Nagykanizsán re­pültek az elmúlt vasárnapon. Székely Mihály julius 13-ra tervezte a repülőnap megtartását, de ez, az időjárás miatt a következő vasárnapra maradt. A re­pülés színhelye a Bikazug volt, hol nagy tömeg és rengeteg kocsi táborozott. A hatás leirhatatlan volt. Az intelligencia éljenzett tapsolt és kendőt lobogta­tott, de a nagy tömeg, a szegény, tudatlan emberek imára kulcsolt kézzel és babonás félelemmel nézték a folyton kisebbedő v&szonmadarat, sokan pedig vad futásnak eredtek, úgy hogy a rend egy pillanat alatt felbomlott. Székely éppen ezért nem is fordult meg a repülőtér felett, hanem oldalvást kerülve meg a teret, a város felé vette útját. Már mintegy fél órája repülhetett, mikor motorja felmondta a szolgálatot s kénytelen volt leereszkedni. Megindító volt látni Székely egyszerű, tisztes szüleinek kétségbeesését, akik még negyedkilenckor is szótlanul, meredt sze­mekkel figyelték az ég sötétedő peremét,' nem lát­ják-e jönni kedves fiukat ... A repülésről hazatérő aviatikus kocsijából az utca népe erőnek erejével ki­fogta a lovakat s ovációval kisérte szülei házához. Szarvason is szerencsésen lefolyt hát a repülőnap, éppúgy, mint Gyulán, honnan Lányi hadnagy Oros­házára szándékozott repülni. Útközben azonban B.- Csabán a gépen valami defektus támadt s Lányinak le kellett ereszkednie. Csabán pár napot töltött Lányi. Motorját rendbe hozta ugyannyira, hogy kedden este fölrepült s Csorváson át Orosházára re­pült, hol nagy közönség várta s lelkesen megélje­nezte a bátor katona-pilótát. Lányi hadnagy ma, vasárnap mutatja be repülő-müvészetét Orosháza és környéke közönségének. A békési kaszinó ügyében múlt számunkban közöltük, hogy a vármegye alispánja helybenhagyta a kaszinó közgyűlésének azt a határozatát, mely szerint Szügyi Józsefnek ama ténykedését, hogy a feltámadás ünnepe alkalmával a kaszinó ablakainak kivilágítását — szemben az alelnök rendelkezésével — megakadályozta, sajnálattal vette tudomásul és kimondotta, hogy jövőben a kaszinó a feltámadási körmenet alkalmával maga nem világit, de udvarias­ságból megengedi a kivilágítást, Szügyi József és társai íelebbezésének elutasításával, érintetlenül hagyta. Ezen határozat ellen Szügyi József a bel­ügyminiszterhez intézett terjedelmes felebbezést nyúj­tott be, melyben széles alapokon igyekszik bizonyí­tani eljárásának alapszabályszerü voltát és illetőleg azt, hogy a kaszinó közgyűlésének határozata alap­szabályellenes, sőt a törvénybe ütközik, miért is a hozott választmányi közgyűlési s alispáni határoza­tok megsemmisítését kén. Ez utóbbi állításának iga­zolására hivatkozik egy 1790 —1. évből származó törvényre, továbbá a vallás szabadgyakorlásáról al­kotott törvény rendelkezésére is, amelyekből azt a konzekvenciát vonja le, hogy a kaszinó kérdéses határozata sérti a kaszinó nem katholikus tagjainak vallásos érzékenységét. Egészen bizonyosnak tartjuk, hogy a belügyminiszter a kaszinó szóban levő — né­zetünk szerint egészen helyes — határozatának meg­semmisítésére a felebbezésben felhozott érveket nem fogja elfogadni. Békési Ügyek. Békés községe tudvalevőleg el­határozta, hogy az úgynevezett Düb'ógő épületet emeletre huzatja és a helyiségeket egyes hivatalok­nak' és kereskedőknek adja bérbe. A községnek vo­natkozó határozatát a törvényhatóság első Ízben nem hagyta jóvá, hanem pótlások és kiegészítés végett visszaadta a községnek. Minthogy a község kimu­tatta, hogy a kérdéses épület a beépített tőkének megfelelő jövedelmét meghozza, ennélfogva a feleb- bezések elutasításával a törvényhatósági bizottság később jóváhagyta a község határozatát és az építési munkálatok vállalatba adását. A törvényhatóság ha­tározatát dr. Török Gábor és társai megfelebbezték, amelyben különösen azzal érveltek, hogy a kérdéses telek olyan értékes, hogy arra bizonyos idő múltán, midőn a pénzviszonyok kedvezőbbek lesznek, egy sokkal monumentálisabb és jobban jövedelmezőbb épületet lehet emelni. A belügyminiszter azonban a felebbezések elutasítása mellett a község határozatát helybenhagyta. Az építkezés 55000 koronáért adatott vállalatba. — Békés község elhatározta, hogy 70000 korona költséggel újabb betont és betonpallókat fog építeni. A község határozatát a felebbezések elutasí­tása mellett a törvényhatóság jóváhagyta azzal a kikötéssel, hogy a betonnak legalább egy méter szélesnek és a beton-pallónak pedig 40 cm. széles­nek kell lenni. A törvényhatóság határozatát dr. Török Gábor és társai szintén megfelebbezték, kü­lönösen azt hozván fel a község határozata ellen, hogy a jelenlegi pénzviszonyok mellett nagyon sokba kerül a kérdéses építkezés, mert a vállalkozó járan­dósága után — amelyre egy évig hajlandó várni — 7%-os kamatot kell fizetni. A belügyminiszter azon­ban a község határozatát helybenhagyta. A főideje van már úgy a házban, mint az istállóban rendszeresen fertőtleníteni, amennyiben magunkat a ragályos betegségektől, amelyek főleg a melegebb évszakban a legyek és más rovarok által könnyen be lesznek hurcolva, eredménytelje­sen megóvhassuk. Azonban nem tanácsos az úgy­nevezett szagositott szerekkel fertőtleníteni, mert azoknak alkalmazása teljesen hatástalan. A rendsze­res fertőtlenítéshez használjuk kizárólagosan a bél­és külföldön fényes eredménnyel kipróbált Pacolint (Paco-Kreolin), amely kgos bádogdobozokban 1 ko- roua 50 fillérért a főlerakatban (lásd a mai hirde­tést) kapható. A Pacolin csakis vízzel hígítva lesz alkalmazva (kimeriiő használati utasítás minden eredeti dobozon) és 1 liter kész fertőtlenítő folya­dék csak 3 fillérbe kerül. Egy egyszeri kísérlet meg fogja teljesen győzni és nem fog többé mis fertőt­lenítőszert használatba venni Jó éjszakát szerezhet magának mindenki, ha a hálószobáit a „Löcherer Cimexinu-nel fertőtle­níti. A fővárosban történt próbák beigazolták, bogy a „Löcherer Cimexin“ nemcsak a poloskát és annak petéit pusztítja el rögtön, de megsza­badít a ruszli, sváb és hangyáktól is; a moly­kártól pedig a szőrmeruhákat teljesen megóvja. Beszerezhető: Nagy Jenő gyógyszertárában és a Sas-drogériában Gyulán, valamint a készítőnél Löcherer Gyula gyógyszerésznél Bártfán. 291 14-32 j^umsnisaroM. Tartóssága, rnganyossága, eleganciája utolérhetetlen!! Közgazdaság. Árlejtés a gyulai városháza kibővítésére. A gyulai városháza építés, illetőleg kibővítésének évek óta szőnyegen forgó kérdése immár a megvalósulás küszöbén áll. Hétfőn, f. hó 21-én délelőtt járt le a versenypályázat határideje s ugyanakkor megtörtént a zárt ajánlatok felbontása dr. Lovich Ödön polgár- mester elnöklete alatt, dr. Bueskó Korjolán tőjegyző, Emmerth Géza városi főmérnök, Alcser Antal fő­számvevő és nagyszámú érdeklődő jelenlétében, ösz- szesen 48 ajánlat érkezett be, amelyek között te­kintélyes számban szerepelnek a gyulai építő iparo­sok pályázatai. Amint előre látható volt, a terv ki­vitele az előirányzott 300,000 korona összeget meg fogja haladni, de a versenytárgyalás eredményéből valószínű, hogy 320—330 ezer koronából az épít­kezés megvalósítható lesz. A beadott ajánlatok felül­vizsgálata és átszámítása az egész héten át tartatott s a vállalatba adás felett való végleges döntés a képviselőtestület julius 31-re összehívott, közgyűlésén fog megtörténni. Az összmunkálatokra beadott aján­latok közül a Pfaff, Schneider és N. Szabados gyu­lai vállalkozók 347 993 K 81 filléres pályázata a legolcsóbb. A beadott ajánlatok a következők : Az összes mmkálatókra három pályázat adatott he és pedig: Pfaff Ferenc, Schneider Mátyás és N. Sza­bados József (Gyula) 347,993 K 81 f, ifj. Schriffert József és társai (Gyula) 355,997 K 76 f, Regdon Sándor építész (Szeged) 380,562 K 83 f. Vasgeren­dákra : Yasgen ndakat árusító részv.-társ. (Bnda- st) 23693 K 70 f. 7etőfedőmunkára: Gróh Mihály (Gyula) 10118 K 80 f. Villamosára és tűzjelző- munkára: Rozgonyi és Lendvay villamosóra, torony­óra-gyár (Budapest) villamosóra és tűzjelző mun­kára 4055 K, illetve 2750 K. Padlózó munkára:

Next

/
Thumbnails
Contents