Békés, 1913. (45. évfolyam, 1-52. szám)
1913-06-29 / 26. szám
1913. junius 29. Békés 5 a belügyminiszter nem hagyta jóvá a kérdéses határozatokat és kimondta, hogy a községi orvosok nem tartoznak a községi alkalmazottakat ingyen gyógykezelni, mert a töjrvény szerint csupán a szegény betegek gyógykezelendő! ingyen, továbbá, mert a szervezési szabályrendelet sem teszi a községi orvosok kötelességévé a községi képviselőtestület által kívánt ingyenes gyógykezelést és végül, mert a pályázati hirdetmények feltételei értelmében sem kötelezhetők arra a községi orvosok. Az a körülmény pedig, hogy eddig saját jó szántukból ingyen gyógykezelték a községi alkalmazottakat, jogalapot nem nyújt arra, hogy ilyen kötelezettségekkel megterhel- tcssenek. A csabai népagylet. vasárnap tisztújító közgyűlést tartott, mely nem várt meglepetésekkel vég ződött. Az eddigi úgynevezett békepárt, melynek elnöke Lipták L. Pál volt megbukott, de úgy megbukott ez a vezetőség, hogy még választmányi tagoknak sem választották be őket. A közgyűlésre leutazott Kristóffy József Csaba országgyűlési képviselője is, ki mint elnök, megnyitó beszédjében a földmives parasztság jövőjét jellemezte nagy vonásokban, majd kérte az egylet tagjait, hogy együttesen, egyakarattal munkálkodjanak s az egyenetlenséget, mely már-már az egylet kebelében is kezd meghonosodni, még csirájában fojtsák el. Utána Lipták L. Pál alelnök köszönte meg tisztviselő társai nevében is a bizalmat s bejelentette, hogy megbízatásuk véget érve, lemondanak. Ezután a választás vette kezdetét, még pedig titkos szavazással. Elnök lett újból Kristóffy József egyhangúlag, ul- einök a harcias párt vezére Zelenyánszky Mihály 80 szavazattal, Lipták L. Pál 60 és Bohus M. György 5 szavazata ellenében ; jegyző Martincsek András, pénztárnok Kvasz Mihály. Választás után Zelenyánszky Mihály alelnök megköszönte úgy a maga, mint tiszttársai nevében megválasztásukat, Ígérte, hogy a Népegyletet a legjobb tudásuk szerint fogják vezetni. A gyulai ifjúság lövész-tanfolyama egyben az ezen ifjúság tűzoltói tanfolyamával f. hó 22-én véget ért. A befejező verseny-lövés éles töltényekkel a gyulai m. kir. honvédség lövőterén történt meg. A tanfolyam kezdetén 42 ifjú jelentkezett, végén csak 21 maradt, ezek közül is Gyuláról időközben 3 eltávozott. A megmaradt 18 ifjú azonban fényes tanujelét szolgáltatta azon hasznos célnak, amelyet a honvédelmi minisztérium a polgári ifjúságnak a katonai hivatásra való előkészítésével maga elé tűzött. A katonai oktatást, testedzést, fegyverfogást, céllövést Kocs László honvédhadnagy teljesítette, a tűzoltói elméleti és gyakorlati oktatást Diósy Béla tüzoltó-főparancsnok látta el. Az ifjakból 14-en a gyulai önkéntes tűzoltó-testületbe beléptek, a fogadalmat letették és már működésűket meg is kezdették. A verseny-céllövésen mindannyian resztvettek és a honvédelmi minisztérium által ajándékozott egy ezüst- és négy bronzéremért folyt a verseny. Az ezüstérmet Hodászi Karoly, a négy bronzérmet pedig fokozatosan Kovács Mihály, Szilágyi Lajos, Barock Dezső, Dózsa István ifjak nyerték. Szorgalomban és általán a céllövésben az egész lövészeti tanfolyam alatt Dózsa István, Uielai Endre tűntek ki Utóbbiak egy-egy szakszerű kézikönyvet is kaptak jutalmul. A tanfolyam Diósy Béla tüzoltó- főparancsnok dicsérő és buzdító szavaival és Kócs László hadnagy érernkiosztási aktusával nyert befejezést. Az ifjúság kürtszó mellett tűzoltói felszereléssel vonult be a lövöldéből. A posta köréből. A m kir. posta- és távirda- müszaki főfelügyelőség javítóműhelyénél kereskedelemügyi miniszter rendelete értelmében rendszeresített tanonciskola első évfolyamán 12 tanonc állása kerül betöltésre. A felvétel l évi próbaidőre történik, mely ha a tanonc azt sikeresen tölti el, a 4 évben megállapított tamdöbe beszíinittatilc. A próbaéven belül a meg nem felelő tanonc bármikor ol- bocsátható. A tanoncok a javítóműhely mellett létesített tanoncotthonban kötelesek' lakni és a tanításért, felügyeletért, továbbá az ellátásért, mely utóbbi magában foglalja az élelmezést, mosást, fűtést, világítást, fürdőt, az otthonban kezelhető betegségek orvosi kezelését, előzetesen havi részletekben évi 480 koronát kötelesek fizetni. A m. kir. posta- és távirda-vezérigazgatóság szorgalmas, jo- magaviseletü tanoncokat, elsősorban a posta és táv- irda alkalmazottak fiait, az említett dij egész összegének vagy felének fizetése alól felmentheti A tanoncok könyveket, rajztáblát, vonalzót és rajzeszközt használatra ingyen kapnak, füzeteket papirost, festéket és egyéb fogyasztási anyagot azonban a tanoncok saját költségükön szerzik be, mely célra a szorgalmas és jómagaviseletü tanoncok a m. kir. postától 2 korona havi zsebpénzt kapnak. Tanoncui felvehető, aki az elemi népiskolának hat, vagy a közép , vagy polgári isko'áuak legalább két osztályát sikerrel elvégezte, élete 12-ik évét már betöltötte és korának megfelelő, kifejlett ép testalkattal bir. A tanoncokat a feltételeknek megfelelő folyamodók közül a m. kir. posta- és távtrda-vezérigazgatóság jelöli ki. A folyamodványok legkésőbb folyó évi julius hó 10-ig a m kir. posta- és távírda- műszaki főfelügyelőség javítóműhelyéhez (Budapest, IX. kér, Gyáli-ut 80. sz.) nyújtandók be. A posta köréből. A m. kir. posta, távirda és távbeszélőnél gyakornokjelölti állásokra pályázat hir- dettetik. Ezen állásokra csakis főiskolát, vagy középiskolát végzett és 18. életévüket már betöltött ifjak, elsősorban pedig jogvégzettek pályázhatnak A pályázati határidő julius 20-ika. Halálozások. Karácsonyi István kereskedő hosz- szas súlyos betegség után f. hó 23-áu 38 éves korában meghalt. A korán sírba szállt ifjú keieskedő halálát özvegye, egy . kiskorú fia, agg édesanyja s kiterjedt rokonság íajialja. Temetése szerdán délután volt nagy részvéttel, a református egyház szertartása szerint. — Császár Károly okleveles gyógyszerész 8 napi súlyos szenvedés után f. hó 25-án 54 éves korában jobbiélre szenderült. Az elhunyt csak ifjabb korában működött mint segéd a gyógyszerészi pályán, később szikviz gyártással foglalkozott, de pár év előtt azzal is felhagyott és csupán mint magánzó élt. Gyermektelen özvegye Szabó Franciska, s testvárbátyja dr. Császár Ferenc fájlalják korai halálát. Pénteken délután temették el a Szentkereszt temetőben levő családi fsirboltba. Béke hamvaikra! Leégett a békési dohánynagytözsde. A békési dohánynagytőzsde néhány hónap óta, amióta Stoja- novicsné Kövér Ella tulajdonába ment át, a Körözs- csatorna hidjánál épült magános házban van elhelyezve. A ház, am>‘|y mindössze egy üzlethelyiségből áll, azelőtt mészárszék céljaira szolgált, s Kousitzky János községi biró tulajdonát képezi. A tőzsde üzletvezetője Friss Gyula, békési fiatal kereskedő, mint máskor, úgy csütörtökön este is rendesen bezárta a boltot. Ejfél után az utcán posztoló rendőr sűrű füstgomolyt látott kitódulni az ajtó és tetőzet résein. Gyorsan a közelben levő községháza udvarára rohant tűzoltókért. Mire a tűzoltók kivonultak, a régen lappangó lángnyelvek kicsaptak a tetőre, s az egész épület tüztengerben állott. A vészharang jelzésre felébredt közeli lakók igyekeztek megmenteni, amit még lehetett. A ráktar legnagyobb része azonban akkorára elhamvadt. A másnap megejtett tüzvizsgálat, a tűz keletkezésének valószínű okául azt állapította meg, hogy az épület pincéjében elszaporodott patkányok az üzletbe jutva egy csomag gyufát megrágták, amitől a gyufa meggyuladt, s a mellette levő könnyen égő papirnemüek is tüzet fogtak. Az anyagi kár, amellett, bogy a -tőzsde hajléktalanná lett, 5 — 6000 koronára tehető. Találó példa. A tanító ur egy meleg délutánon a gyermekeknek az összeadás és kivouás műveleteit magyarázza. Hogy e kérdéseket érthetőbbé tegye, az életből vesz példákat. Számos ily példa után mosolyogva fordul oda az egyik nebulóhoz: No. Jóska! mondd meg nekem, ha a te kutyuskádban tegnapelőtt 7ß bolha volt s tegnap még 25 jött hozzá, hány* bolha van ma benne ? Jóska minden habozás nélKuj. feleli: »Akkor ma nincs benne eg.y se!« »Hogyan és miért?« »Azért, mart nálunk állandóan van otthon »Zacherlin«, válaszolja Jóski megelégedett mosollyal. Jó éjszakát szerezhet magának mindenki, ha hálószobáit a „Löcheret* Cimexin“-nel fertőtleníti. A fővárosban történt próbák beigazolták, bogy a „Löcheret* Cimexin“ nemcsak a poloskát és annáfk petéit pusztítja el rögtön, de megszabadít á ruszli, sváb és hangyáktól is; a molykártól pedig a szőrmeruhákat teljesen megóvja Beszerezhető: Nagy Jenő gyógyszertárában és a Sas-drogériában Gyulán, valamint a készítőnél Löcherer Gyula gyógyszerésznél Bártfán. 291 11-32 ( ---------Kö zgazdaság. A bekesvármegyei gazdasági egyesület igazgató választmánya folyó hó 22-én ülést tartott. Jtdenvoltak Szalay Lajos elnöklete alatt: Kállay Ödön, Benedikt) Kálmán, Holló György, Haraszti Sándor, Kökéuyessy Gyűl;. Kiss Bér alan, Fábry Káro y, Zsíros András. Pfeiffer István titkár és Má- zor Pál segédtitkár. Pfeiffer István titkár előadta, hogy a földmivelésügyi minisztériumtól leirat érkezett a háziipari tanfolyam rendezésére vonatkozólag. A vármegye főispánja az aratásnál előforduló sztrájk esetére tett intézkedését az igazgató választmány tudomásul vette. Özv. Geist Gáspárné meleghangú levélben köszönte meg az egyesületnek férje elhunyta alkalmával kifejezett részvétet. Elhatározta az igazgató választmány, hogy a békésvármegyei gazdasági egyesület a gazdatisztek országos egyesületébe pártoló tagnak belép. A szabolcsvármegyei gazdasági egyesület átirata, melyben a zöldség postai szállítása érdekében tett felirata pártolását kéri, elfogadtatott. A fogarasmegyei gazgasági egyesület átirata, melyben a fogarusi ménesnek meghagyása érdekében tett pártolását kéri, azzal fogadtatott el, hogy az igazgató választmány hasonló értelemben átír a földmivelésügyi miniszterhez. Bene- dikíy Kálmán választmányi tag arra kéri az igazgató választmányt, hogy Írjon fel a hadügy, illetve a honvédelmi miniszter, hogy a hat hónapra behívott lovak kárpótlásul ne 5 év, hanem 4 év múlva menjenek át e gazdák tulajdonába. Indítványt az igazgató választmány egyhangúlag elfogadta. Az ipartörveny revíziója. Somogy vármegye felirt a kereskedelmi miniszterhez az ipartörvénynek alábbi értelemben leendő revíziója iránt és megkereste a törvényhatóságot, hasonló szellemű felirat küldése iránt. Somogy vármegye ugyanis az ipartörvényt oly értelemben kivánja módosítani, hogy az általános kellékeken kívül három éves kőműves- szakba vágó gyakorlat igazolásával nyert kőműves iparengedéllyel biró úgynevezett kisebb kőműves iparosok jogosittassanak fel kis- és nagyközségekben oly egyszerű földszintes lakóházak építésére, amelyek legfeljebb három szoba, konyha és kamarából állanak, és amelyeknek a szerkezeti főfalak közötti fesztávolsága 10 méternél nem nagyobb és engedtessék meg ilyen épületeknél a pince építése, úgyszintén oly javítások és tartozások végzése, melyekhez a földszint magasságát meg nem haladó állványok szerkesztése és felállítása nem szükséges. A kisebb ácsoknak pedig az lenne megengedendő, hogy kis- és nagyközségekben ilyen házaknál ács munkákat ezenkívül bárhol javításokat, továbbá kerítéseket, ajtókat, ablakfélfákat, ólakat stb. készíthessenek. A felirat azzal van indokolva, hogy ilyen törvényes rendelkezések mellett a kontár munkák könnyebben ellenőrizhetők és azon kis iparosok védelmére és támogatására szolgál, kik önhibájukon kivül a magasabb képzettséget megszerezni nem tudták s végül előnyére szolgál azon építtetőknek is, akik drágább műszaki ember félfogadására anyagi képességgel nem bírnak. Utállamositás. Megírtuk, hogy a kereskedelmi miniszter a leendő harmadik transversális útnak Békéstől Mezőberényen, Köröstarcsán, Körösladányon és Szeghalmon át egész Csökmőig terjedő mintegy 40 kilométer hosszú szakaszát a f. évi julius hó 1 tői állami kezelésbe veszi. A kérdéses törvény- hatósági útszakasz a vármegye képviselője részére e hó 27. és 28-ik napján adatott át összes tartozékaival tehát az utkaparóházakkal valamint a körös- tarcsai és körösladányi kettős és hármaskörözsi vas- hidakkal együtt. A községek belterületein átvonuló vámosutak nem képezték átadás és átvétel tárgyát, azok tovább is a vármegye által kezeltetnek és tartatnak fenn. Az utkaparók közzül azok, akik arra valók, az állam szolgálatába átvétetnek. Az átadott útszakaszok a törvényhatósági úthálózatból természetesen ki fognak hagyatni és julius 1-től kezdve az állam által fognak fenntartatni. A békési munkásházak. Békés község a munkásházakról szabályrendeletet alkotott és kérte a földmivelésügyi minisztert, hogy annak értelmében támogassa a községet a munkásházak létesítésében* A miniszter a kérelmet ilyen alakban nem teljesítette, mert a kérdéses szabályrendelet intézkedései nem mindenben fedik a törvény rendelkezéseit. Kijelentette azonban a miniszter, ha a község 50 munkásházát akar építeni és erre a célra a földhitelintézettől 140000 koronás törlesztéses kölcsönt vesz fel, úgy hogy hajlandó ennek a kölcsönnek 2 százalékát 50 évre átvállalni továbbá az utca céljaira szükséges területet is kész méltányos árban megszerezni, sőt a létesítendő artézi kút költségeihez is államsegélyt ad, feltéve természetesen, hogy az általa kikötött feltétéleket a község teljesiti. A köröstarcsai munkásházak. Kis Imre és társai köröstarcsai lakosok újabb munkásházak építését kérték. Köröstarcsa község képviselőtestülete azonban a munkásházak építése iránti kérelmet nem teljesítette, mert sem megfelelő telke nincsen a községnek sem nem rendelkezik az építéshez szükséges pénzzel. De meg olyan feltétlen szükség sincs újabb munkásházak építésére, mert a kérvényezők nagyrésze saját házzal bir, ilyen egyének pedig a törvény intentiója szerint munkásházakra igénnyel nem birnak. Szeszfogyasztasi adópótiek Endrőd község elhatározta, hogy a szeszfogyasztási adópótlék szedésének engedélyezését kéri és a vonatkozó szabályrendeletet a törvényhatósági bizottság jóvá is hagyta. A belügyminiszter azonban a pénzügyminiszterrel egyetértőig a jóváhagyást megtagadta, azzal az indokolással, hogy Endrőd községnek a fennállott fogyasztási ital és italmérési adóbeszedési jogának kezeléséből az 1896. és 1898. években rendszeres üzleti haszná nem volt, az 1898 évben a fogyasztási és italszedési jogot meg nem váltotta és igy a szóban levő községi fogyasztási adópótlék szedése engedélyezésének, a fennálló szabályok értelmében megállapított egyik feltétele hiányzik.
