Békés, 1913. (45. évfolyam, 1-52. szám)
1913-06-29 / 26. szám
4 Békés 1913 junius 29. van, Nagy József szeghalmi földmives, a kisgazda párt embere, de még az is kétséges, hogy jelöltsége a választás napjáig fentartható lesz-e ? Akik jelölték és eddig kitartanak mellette, nem is titkolják, hogy Nagy József jelölésével a függetlenségi párt számítását akarják elsősorban megzavarni és állásfoglalásuk határozottan a függetlenségiek ellen irányul. A kerület nemzeti munkapártja napról-napra nagyobb tért hódit minden községben. Általános a törekvés, hogy a kerület tekintélyes és befolyásos egyént válasszon. Ilyennek értékelték Benedek Sándor kultusz ministeri államtitkárt, aki azonban időközben Jolsván már kapott mandátumot. Ennek következtében a nemzeti munkapárt, sőt hozzátehetjük, hogy nemcsak a nemzeti munkapárt, hanem pártkülömbség nélkül, a kerület választóinak zöme gróf Tisza István ministerelnökőt óhajtotta volna jelöltül megnyerni, azonban Tisza az aradiakra való tekintettel semmi áron sem vállalta jelölését. A kerület munkapártja tehát elhatározta, hogy bevárja az aradi választás eredményét, amely, ha a ministerelnökre nézve balsikerrel végződnék, az esetben minden körülmények között Tisza István gróf körül sorakozand és pedig a diadal biztos tudatában. E sorok megjelenésekor az aradi választás sorsa már el lesz döntve s ha, mint valószínű Tiszát Aradon megválasztották, az esetben a kerületi munkapárt az országos munkapárttal egyértelmüleg, valószínűleg más országos nevű s tekintélyű jelöltet fog felléptetni, akinek megválasztása szintén biztosnak tekinthető. Ág. ev. esperessegi közgyűlés. Ez idén az arad-békési ág. ev. esperességi közgyűlést Medgyes- egyházán tartják meg" julius hó 9-én, amikor is a község 25 éves fennállását ünnepeli. Ugyanis Med- gyesegyháza lakosságának egyrésze a 80-as években csabai kisebb gazdákból alakult s az akkori népte- len pusztán ma virágzó község áll. A lakosság vezetősége a 2ö éves jubileum alkalmából meghívta az esperességet a közgyűlés ottani tartására, mely meghívást az esperesség elfogadta. A. közgyűlést dr. Zsilinszky Endre esperességi fölügyelő és Csepreghy György esperes elnöklete alatt fogják megtartani. A közgyűlés tárgyai a következők: 1. A közgyűlés megnyitása. 2. A közgyűlés megalakulása. 3. Az esperes évi jelentése. 4. Az esperes évi jelentésével kapcsolatos ügyek. 5. A múlt évi egyetemes, kerületi, egyházmegyei közgyűlések határozatai, leiratok és átiratok alapján tárgyalandó ügyek s előterjesztendő jelentések. 6. Egyházmegyei iskola-bizottság jegyzőkönyve. 7. Egyházmegyei pénztárt vizsgáló bizottság jegyzőkönyve. 8. Egyházmegyei számvevő- szék jegyzőkönyei. 9. A zsinati bizottság javaslata az E. A. módosítása és kiegészítése tárgyában. 10. Szabályrendelet a középiskolai tanárok szolgalati viszonyairól. 11. Az egyházközségi elnökségek és a lelkészek értekezletének javaslatai az egyetemes adóalapi szabályrendelet és a gerezsdi egyezség tárgyában. 12. Hiványügyek. 13. A békéscsabai lelkészi fizetések rendezése. 14. Felebbezések. 15. Kérvények 16. Indítványok. 17. Kerületi közgyűlésre képviselők választása. 18. Jövő évi közgyűlés helye. Medgyesegyháza egyházközsége és lakossága nagy ünnepélyességgel fogadja majd az esperességi kiküldötteket. Vizbefult. Sajbsn Pa tótkomíósi lakos másfél éves kisleánya, Anna a ház udvarán levő g dór pariján játszadozott. Játszás közben a kisleány megcsúszott s a kétméter mélységű vízzel telt gödörbe zuhant, melybe b lefuladt A hitóság v^.gálatot indított a szülők elleti «ondatlauság miatt. Lelkészválasztás. A Kiár Béla nyugdíjaztatásával megüresedett nagyszénási ág. h. ev. lelkészi állást vasárnap töltötték be a nagyszénasi bivek. A választáson, mely délelőtt 10 órakor vette kezdetét, Veres József főesperes és Haviár Dániel egyházmegyei felügyelő elnöklete alatt Zoltán Emil budi pesti ág. ev segédleikészt választották meg. Dobos István legújabb sikere. Dobos István vasárnap délután Szekszárdon háromszor felszállt aeroplánján és igen sikerült repüléseket mutatott be. Délután két órakor nagy szélben tizennyolc perc alatt Mohácsra repült. Esküvők. Itj. Haviár Dániel, békési ib. főszolgabíró, Haviál Dániel volt országgyűlési képviselő fia kedden délután vezette oltárhoz Retigiovich Lujzát, Rengiovich Jánosnak, az »Arpad»-szálloda bérlőjének hányát — Székely Lajos békéscsabai ügyvéd ma, vasárnap köt házasságot Guttmanti Irmával, néhai Guttmann Samu nagykereskedő leányával Aradon. Veszedelmes szúrás. Piacsek Pá! »zaivasi szűcs piszkeszedés közben egy tövisben megszűrU a kezét. A jelentéktelen seb annyira elmérgesedett, bogy a gyulai kórházban amputálni kellett, azonban mar ez sem segített rajta s a szerencsétlen ember meghalt. Eljegyzés. Szabó Géza Gyulavári község okleveles segédjegyzője folyó hó 22-én váltott jegyet Hídvégi Rózsika gyulavárii posta- és távírda kiadónővel. (Minden külön értesítés helyett.) Választások Kétegyházán. P hó 21 -én délután Kétegyhaza község képviselőtestülete Lukács Endre főszolgabíró elnöklésével tisztújító közgyűlést tartott, amelyen betöltötte az űr sedésbe jött segédjegyzői állást. Az állásért pályáztak Ehlert Márton nagy- kázméri helyettes körjegyző, Márk Simon csorvási segédjegyző és Bibó Dezső, a nagybecskereki köz- igazgatási tanfolyam hallgatója. Utóbbi nem volt jelölhető, mert oklevele még nincsen. A képviselőtestület Ehlert Mártont választotta meg segédjegyzőnek. A főszolgabiró azután az udvarra vonult, ahol a polgárság a lemondott Muntyán Mihály helyére felkiáltással újból Muntyán Mihályt választotta meg községi pénztárnoknak. Nagy lopás Dobozon. A népnek meg van az a rossz szokása, hogy hazulról való eltávozáskor az utcaajtó kulcsát a kiskapu címere alá rejti, s ott legalább is olyan biztonságban képzeli, mintha csak a zsebében hordaná. Pedig jól tudja, hogy ezt a rejtekhelyét nemcsak ö használja erre a célra, ha nem a szomszédja, az egész utca sor, sőt az egész falu is. Igazán csak a romlatlan erkölcsi érzés őrködik legtöbbnyire a háztól távozó ember otthon hagyott vagyonkája felett. Ennek az inpraktikus szokásnak következményeit siratja most Szőlősi Gábor dobozi földmives. Magára hagyott házának kiskapuja felett elrejtett kulcsot, a múlt hét egyik napján délelőtt valaki leakasztotta és szépén besétált az udvarra. Az eddig ismeretlen ember ismerős lehetetett a házkörüli többi szokásokkal is, mert az eresz alatt levő ágy párnái közül elővette a szobakulcsot is és behatolt a szobába. Itt pedig a sublót fiókjából magával vitte a gazdának kendőbe kötött összes pénzét 1060 koronát. A lakást azután ismét 1 zárta s észrevétlenül eltávozott. A csendőrség még n ni tudta kinyomozni a tettest. Marólúgot ivott. Az öngyilkossági nemek egyik legkínosabb módját választotta ki Fekete Mária 40 éves szarvasi hajadon, aki folyó hó 20-á akart megválni az élettől. Plakátokon kellene óvni az életuntakat a marólúgtól, amely a legkínosabb fájdalmakat idézi elő, s csak a legritkább esetekben okoz halálos sérülést. Sokat nem lehet belőle inni, mert a tüzes parázshoz hasonló égő fájdalommal jár a megízlelése, s az a néhány korty, ami mégis a gyomorba jut, éveken át gyógyíthatatlan nyomorékká te-szi a testet, s csak lassan sorvasztja el annyira, hogy a halál bekövetkezik, amikor már a meggondolatlan ember ragaszkodni szeretne az élethez. — Fekete Máriát súlyos sérüléseivel a gyulai közkórházba szállították be. A gyümöicsszedés áldozatai Hajdú János kö- xöstarcsai vendéglős folyó hó 20-án kertjében felmászott a fára meggyet szedni. Egy vékony ág letört alatta, s Hajdú oly szerencsétlenül zuhant le, hogy balkarját törte. A megsérült vendéglős a megyei közkórházba jött be. Eljövetelekor szigorúan meghagyta a gyermekeinek, hogy inkább a varjak egyék le a meggyet, de a fára fel ne merészkedjenek. — Másnap Orosházán Kun Mihály földmives esett le a meggyfáról és bordatörést szenvedett, őt is a gyulai közkórházban ápolják. A szarvasi evangélikus egyház presbitériuma a békési egyházmegye világi s egyházi főtelügyelöi állásra történt szavazás alkalmával az egyház körül nagy érdemeket szerzett Haviár Dánielt és Veres József esperest kibuktatta, s helyettük felügyelőkül dr. Bikády Antal orosházi képviselőre s Kelló Gusztáv szarvasi evang. lelkészre adta nagy többséggel jelölő szavazatát. A csaknem kizárólag földmívesekből álló presbitériumnak eme ténykedése úgy Szarvason, mint az egyházmegye területén élénk szenzációt kelt. Péter és Pál, tudjuk, nyárban összeférnek a naptárban. Természetes, hogy csak a naptárban. No mert az életben annál nagyobb ellenlábasak. Akkurat, mint a többi atyafiaik. Tagadhatatlan, hogy ez nem valami szép jellemvonás, de az bizonyos, hogy igy van. Ritka az a Péter, meg az a Pál, avagy hívják bárminéven, akik egy akaraton lennének csak ideig-óráig is. S ez a magyar ember megölő betűje ! Mikor a Péter-Pálok napja elközelget, mint ma is, egyéb jelentőségük mellett ilyenforma gondolatok juthatnak sok ember eszébe. A gondolat átvillan a fejen s aztán megyünk tovább — küzködni egymással s az élettel. Aki bírja, az marja ! Azonban a Péter-Pálnak, mint kalendáriumi dátumnak van egy más fontos szerepe is. Ugyanis ettől a naptól számítódik, legalább itt nálunk magyaroknál, az igazi munkaidő. Ekkor kezdődik rendszerint az aratás. Az pedig nagy munka! Péter-Pál napjától kezdve hat héten át olyan munkát tesz a magyar ember, amit nem mindenféle náció tudna utána produkálni. Napi 16—18 órán át kora hajnaltól késő estig kaszával a kezében vágja a rendet úgyszólván megállás, pihenés nélkül. Hanem aztán pihen is utána ! Igaz, az aratással sietni kell, mert a kalász nem vár az éréssel s a drága szem kipereghet. Ilyenkor hát meg kell fogni a dolog vastagabb végét. Csakhogy aratás után meg agy is eleresztjük, hogy a vékonya se marad a markunkban. S ez már hiba. Igen nagy hiba ! Itt, ezen a munkaszereteten fordul, alapozódik pedig meg egy-egy nemzet jövője, boldogsága, nagy sága. Ha egész esztendőn át naponként csak fél- annyit dolgoznánk is, mint aratáskor, már egy évtized múlva is másképe lenne az országnak. Pedig milyen való igaz örömmel várjuk mindannyian a nagy nehéz munka kezdetét. A gazda ép úgy, mint a cselédje, az aratója. Valami fölemelő, melegítő nagy érzés is az. midőn egy esztendő áldásába, reménységébe belesuhan az éles acél s megdől alatta az élet. Kétnapos eső. Az esztendő 52 hetében, kettő van olyan, amelyben semmi szia és körülmények között nincs szükség esőre. Ez a kettő junius hó utolsó és julius hó első hete. Ebben a két hétben az eső nemcsak hogy nem szükséglet, hanem valóságos veszedelem, különösen akkor, ha — mint fajdalom oly gyakran megtörtént — átmenet nélkül hirtelen forróság követi, mely az érés végstádiumában levő búzatermést nemcsak megkárosítani, hanem teljesen tönkretenni is képes. Ilyen diszpozíciók között köszöntött be hozzáuk f hó 27-én, pénteken délelőtt olyau eső, amely a csapadék mennyiségét illetőleg nemcsak az idén, hanem évek, sőt mondhatni évtizedet meghaladó idő óta nem vonult el fölöttünk. Szombat reggelén a csapadék 46 mm. és lapunk zártáig további 20 —25 mm. volt, pedig még egyre esik és a teljesen beborult ég, úgyszintén a rendkívül alacsonyan álló légsulymérő a legkisebb reményt sem nyújtja a közeli derüléshez. Gazdáink méltán tartanak ennek a páratlan nagy esőnek, esetleg katasztrófalis következményeitől. Az esővel járó szélhvihar ugyanis összekuszálta s ledöntötte a búzát és árpát és eső múltával rendkívül kedvező enyhe s mérsékelten szeles napok óvhatják csupán meg a termést különbeni óriási károktól. Ami az aratást illeti, az az egész júniusra kiterjedő hűvös idő következtében különben is nyolez—tiz nappal késik. — Oly terüle- t ken is. — mint a gyulai határ szabadkai részen, ahol normális viszonyok között Péter-Pálra a keresztek légiója boritja a földet, ezúttal esik a hét vége felé kezdik meg az aratást. Réti földeken pedig a legkedvezőbb!) viszonyok között is csak julius 10-12-én. Tolvaj cigányasszony. A tótkomíósi piacokra jártas volt Lakatos László dombegyházi cigány a feleség vei, Lakatos Klárival. A ciganypár arról volt hues különben messze földön, hogy ha alkalmuk kínálkozik, kilopjak a földi ember szemét is. Sok ügyük-b.ijub volt már e miatt a rendőrseggel, bíróságokkal, a törvénnyel, de a büntetés nem fogott rajtuk. Hétfőn Tótkomlósra vezetett az ütjük, ahol az asszony egy alkalmas pillanatban Szűcs Petemé vásárhelyi asszony kabátjából kiemelte a pénztárcáját. De rajta vesztett. A csendőrök, kik szemmel tartották, letartóztatták s lopás miatt megindították ellene a hivatalos eljárást. Gyula v iros gyámpenztári merlege szerint a tartalékalap tőkéje 141053 koronát tesz ki, amelyből az elhagyott gyerekek segélyezési alapjának javára 6572 korona fordittatik. A belügyminiszter ugyanis ily értelemben hagyta jóvá Gyula város 1912. évi gyámpénztári mérlegét. Halálozás. A nagyváradi állami el. népiskola tantestületét súlyos csapás érte. Egyik legambició- zusabb tagja B Garay Mária a gyula szanatóriumban hirtelen elhunyt. Az élete legszebb idejében, 37 éves korában elhunyt tanitónő az elmúlt év karácsony hetében lett beteg. Gyenge szervezetét a tüdővész támadta meg s azóta betegsége egyre súlyosbodott Az elmúlt hét végén fölvétette magát a József főherceg szanatóriumba, de a vart gyógyulás helyett egész váratlanul a halála következett be. Temetése csütörtökön délelőt volt nagy részvét mellett Béke poraira ! Az orosházi cseledek ingyenes gyógykezeltetése. Orosháza községjképviselőtestülete — az eddigi gyakorlat fenntartásával — kötelezte a községi orvosokat, bogy a községi cselédeket, rendőröket és kocsisokat ingyen gyógykezeljék^) A törvény- hatósági közgyűlésen ez az ügy a beadott felebbezés folytán tárgyaltatvan, az állandó választmánynak azon javaslatával szemben, hogy a községi orvosok nem kötelezhetők a szóban levő ingyenes gyógykezeltetésre, nagy vita tamadt, amelynek az lett az eredménye, hogy — szótöbbséggel — a képviselő- testületnek a határozata jóváhagyatott. A törvényhatóság határozata az érdekelt községi orvosok által továbbfelebbeztetvén, — amint előre megírtuk, —
