Békés, 1913. (45. évfolyam, 1-52. szám)
1913-06-29 / 26. szám
1913 junius 29. Békés 3 Beiratások a tanév végén a gyulai rom kath. főgimnáziumban A szeptember ho elején tartandó rendes beiratáson kívül Julius hó i. és 2-án d. e. 8—12-ig is lesznek beiratások a főgimnáziumban. Ezen beiratkozásra az I. osztályba, a főgimn. szerződés 10. §-a értelmében elsősorban gyulai és békés- vármegyei katholikus ifjak, azután Gyula város más vallásu lakosainak fiai jelentkezhetnek. A többi osztályba II—VIII-ig a helybeli gimnáziumban járó tanulói iratkozhatnak be az év végén. A fölvétel föltételei a következők : a) Az I osztályba csak oly növendékek léphetnek, akik életük kilencedik évét betöltötték, de 12 évnél nem idősebbek ; arról, hogy a népiskola négy alsó osztályát jó sikerrel végezték, nyilvános népiskolától nyert bizonyítványt mutatnak elő. A fölvételnél ezenkívül a tanuló születési anyakönyvi kivonatat és ujraoltási bizonyitvanyát tartozik benyújtani, b) Felsőbb osztályba csak oly tanuló léphet, aki az előző osztálybeli tárgyak mindegyikéből — ide nem számítva a rendkívüli tárgyakat — legalább elégséges osztályzatot nyert. Az év végén történő beiratkozásra nézve a vallás- és közokt. miniszter a következőket Írja elő: 1. A tanév végén beirt- tanulók az igazgatónál hagyják iskolai bizonyítványaikat s megkapják a rendes behatási igazolványt. 2. A fölvételi dijak e tanulóktól is azonnal beszedendők. Ha a tanév végén fölvett tanulók a jövő szept. 4-ig bezárólag az osztályfőnöknél sze méljesen nem jelentkeznek, nemcsak a belépésre való jogosultságok, hanem a befizetett fölvételi dijak is elvesznek. 3. Levélben vagy Írásban való jelentkezésének helye nincs. A főgimnázium segély- egyletéhez vagy az alumneumhoz segélyért nyújtandó folyamodások legkésőbb augusztus hó 25-ig az igazgatóhoz nyújtandók b>. Az igazgatóság. Gyermekmükedvelöi előadás. A gyulai izraelita elemi iskola apró növendékeinek múlt vasárnap délután a Moziban rend-zeit müktdvelő előadásáról nem kritikát, hanem beszámolót Írunk. Kritikai méltatást helytelennek tartanánk, mert hiszen amit ilyen apró 7—10 éves gyermekek színpadon produkálnák, legyen szereplésük bármilyen, a gyermeki ügyesség, vagy ügyetlenség mindeuképen bájos, poé tikus látvány Ez a sziui előadás tulajdonképen az iskola évzáró ünnepélyét pótolta. Az isko'a tanítói ugyanis bivei ama bizonyára nemsoká megvalósuló pedagógiai felfogásnak, hogy a nyilvános vizsgák el- törlendők, mert azoknak kevés a gyakorlati baszna, ellenben a gyenge gyermeki lélekben a sok idegen látása félelmet ébreszt, idegzetét gyötri, izgatja, tortúrának teszi ki. A vizsgák helyébe c-aik évzáró ünnepélyek rendezendők, amelyeken a tanítványok úgyszólván játszva épugy tanúságot tehetnek értelmi fejlődésükről és a mellett megkiméltetnek a notesz tői való drukkolástól s az attól való félelem okozta lelki rázkódtatásoktól. Bár a tantestület még nem valósíthatta meg ezt a reformot a maga egészében, a délelőtti vizsgák folytatásakép olyan előadással fejezte be a tanévet, aminőnek a reformerek -képzelik el az évzárókat. Tekintettel azonban az iskola szűkös térviszonyaira, az előadás a Mozi helyiségében folyt le. Az örvendező szülők és érdeklődők zsúfolásig megtöltötték a Mozi helyiségét, ahol csakhamar a boldogságtól áradozó mosolygó gyermekek sugároztak poétikus hangulatot a szép ünnepre. A sokaságtól zsibougó terem színpadának függönye 5 órakor kissé szétlebbent s egy kedves, fékét-. Lakkos apróság, a 7 éves Simonka Lacika jelent meg a lámpák előtt s nagy meglepetést keltő bátorsággal mondta el az alkalmi prológust, amelyet a közismert tapskupié eléneklésével fejezett be, Elragadó jelenség volt s a felhangzott zajos tapsokra énekét meg kellett imételn.e. Azután a »Tavasz tündére« című színdarab követkéz tt, amelynek főszereplői Kepptch Liliké és Katz Klárika az ellenszenves és rokonszenves kislány szerepeket jól betanulták s tetszéssel alakították, mig a tündér szemé- lyesitője Se er Klárika igen jó hangsúlyozással értelmesen mondta el szerepet, a különféle virágok személyesből pedig ügyes mozgásukkal fokozták a sikert. Utána gyönyörű magyar ruhás, pruszlikos gyermekcsoport került a nézők e é, A szépen elrendezett csoport közepén egy népdal eléneklése után Schwimmer Elzuska festői parasztmenyecske öltözetben, igézőén ktdves közvetlenséggel, pompás hanghordozássat mesélte el a kóréje gyűlt kicsinyeknek Tompa Mihálynak az árvalány hajról szóló, jó memóriát igénylő hosszú regéjét. Zöld Ferike bátor fellépéssel szavalt egy melodrámát Stern Lenke precíz zongorakisérete mellett. Talán a legnagyobb hatást Martos Palika érte el, aki a Pityu ur kupié barom strófájának tlőadásával tomboló tetszésnyilvánításokat, zajos derültséget váltott ki, úgy hogy az egész kup'ét megkellett ismételnie Bárdos Margó kisérte zongorán. B fejezésül az »Álom az erdőben« c. tündérrege köveikezett, amelyben legnagyobb sikere Goldberger Olgicánuk volt. A hat tündér sikkes mozdulatait, kecses táncát nagy élvezettel szemlélte a' k.özőnség. A szereplők minden tagja szép virágbokretát kapott meglepetésül Czinczár Dezső és neje bőkezűségéből, a közönség pedig cukorkával jutaimaziu az ügyes gyermeksereget, míg a zongorakiséretet szivességből elvállalt Stern Lenke és Bárdos Margó urhölgyek, valamint Krieser Emma tanítónőt pompás virágcsokrokkal árasztották el. A délután szép sikerében természetesen legfőbb része a kiváló, buzgó és lelkiismeretes tanítóknak: Krieser Emma tanítónőnek és Seer Izsó tanítónak van. Különösen előbbi fáradozott sokat, kiváló szakértelemmel a szereplők betanítása körül s a fényes siker kivívta számára a szülők háláját, rokonszenvét s teljes elismerését. A színpadi rendezésben Ferenczi Frigyes, a szeged' színtársulat főrendezője ■ szolgált útmutatással a tanítóknak. Az anyagi sikert felülfizetéssel a következők támogatták : Czinczár Adolf, Weisz Mór 12—12 kor., Reisner Ede 8 50 kor., dr, Martos József 5 kor., Fehér Gabor 3 kor., Weisz Ede, Zöld Mór őrnagy, Deutsch Vilmos, Stern László, Bleier Ignác, Vitrael Jónás 2—2 k or., Goldberger Ignácné, Nádor Mór, Salamon Sámuel 1 — 1 kor. Összesen 55 kor. 50 fillér, mely adományokért ezúton is köszönetét mond a tantestület. 3978-1913. ikt. sz. Hivatalos hirdetés. Gyula városában az 1913. évre előirt I., II. osztályú kereseti adó kivetési lajstrom a m. kir. pénzügy igazgatóság által számvevőileg megvizsgáltatván, az 1883. évi XLIV. t.-e. 16. §-a értelmében juuiiis hő 29 tői julius 7-ig a városi adóhivatal helyiségében közszemlére kitéve tartatik. Azon adózók, akik eme lajstromban foglalt adónemynel már a múlt évben megvoltak róva, a lajstrom közszemlére tételének napját követő 15 nap alatt, akik pedig most első Ízben lettek megróva, adójuknak könyvecskéjükbe történt bejegyzését követő 15 nap alatt felszólamlásukat hozzám adják be. Gyula, 1913 junius hó 28. 278 í—i Szikes, adóügyi tanácsnok. Hírek. A vármegyei fehérkereszt egyesület f. hó 24-én d. u. 3 órakor a vármegyei székház kistermében gróf Almásy Dénesné elnöklete alatt ülést tartott, amelyen több tárgy került elintézés ala, de a legfontosabb volt, ami az ülés összehívására tulajdonképen okot szolgáltatott, a törvényhatósági bizottságnak az a kérelme, hogy az újonnan építendő állami gvermekmenhelj költségeihez a fehérkereszt egyesület ajánlja fel azt a 20000 koronát, amelyet a szeretetház létesítésére már átengedett. Ismeretes ugyanis, hogy a vármegye — megfelelő fedezet hiányában — lemondoit arról, hogy vármegyei szert tetbázat létesít, hanem az ezen intézmény felni Utasára összegyűlt összegből 10000 koronát átengedett az államnak az általa Gyulán emelendő uj épület költségeire. Mivel pedig ezen uj épület költségeinél szamitásba vétetett a fehérkereszt egyesül* t 20000 koronája is, ennélfogva annak átengedése tárgyában az egyesületnek határozni kelleti'. A fehérkereszt egyesület a kérdéses összeget egyhangúlag megszavazta az állami gy< rmektn-nbely céljaira és kijelenti, hogy a belügyminiszter felhívására kész a 20000 koronát az államkincstárnak azonnal befizetni. Szabadságok Mikler Sándor kir tanfelügyelő 6 heti Holló György gazdasági felügyelő 1 havi szabadságot kaptak a vallás- és közoktatásügyi, illetőleg a földmivelésügyi minisztertől. Alispáni vizsgálatok. A vármegye alispánja a törvényben előirt községi évi vizsgálatokat megkezdette és eddig a szarvasi és orosházi járások községeinek pénz és ügyvitelét, valamint a főszolgabírói hivatalokat vizsgálta meg. A vizsgálat eredményét a törvényhatósági bizottságnak annak idején be fogja jelenteni. A képviselőtestület tegnap délelőtt és délutánra kiterjedő rendes közgyűlését tartotta dr. Lovich Ödön polgármester elnöklete és a tárgysorozat fontosságához viszonyítva a képviselők nagyon is csekélynek mondható érdeklődése mellett. A délelőttet kizárólag az első tárgy, nevezetesen a városház építési bizottság előterjesztése fölötti hosszas és szenvedélyes tanácskozás vette igénybe. — A felszólaló képviselők közül néhányan a pénzpiac helyzetét világították meg, amelyet költséges építkezés kivitelére alkalmatlannak nyilvánítottak. Á városnak számot kell vetni azzal, hogy csupán saját meglevő tőkéjével épithet, mert a fenforgó pénzviszonyok között kői esönre egyáltalában nein számíthat. Más városi képviselők, ugyancsak elismerve a pénzpiac alkalmatlan voltát, viszont arra utaltak, hogy az épitési ipar idestova már egy év óta pang és különösen Gyulán az építő- munkások százai vannak kereset nélkül, tehát éppen ő miattuk kell sürgős építkezésbe bocsátkozni. A határozat csak a déli órában hozatott meg és pedig oly értelemben, hogy a közgyűlés szavazás nélkül egyhangúlag elfogadta az épitőbizottság és állandó választmány előterjesztését a városház kibővítésére nézve s elrendelte az árlejtés megtartását, amelyet julius 21-ére tűzött ki. Az árlejtés eredményétől teszi függővé az építkezést, nevezetesen a vállalkozói szerződés megkötését, fentartva magának azt a jogot, hogy amennyiben az árlejtés eredménye a háromszázezer korona előirányzatot lényegesen meghaladná, az épitést vagy elejti, vagy redukálja, esetleg elsősorban a toronyépítés elejtésével. A közgyűlés egyéb tárgyairól lapunk jövő számában referálunk. Ezredgyakorlatok. A Pankotán összpontosított ezredünk f. hó 25-én érkezett vissza Gyulára, illetve Aradra. Az Alföldet megszokott legénységünk, a hegyekben bár fárasztó gyakorlatot teljesített, de a hegymászáshoz csakhamar hozzászokott s zerge módra kuszta azokat. Az ezredet a honvédség főparancsnoka is az ott tartózkodás alatt megszemlélte s megelégedését fejezte ki az ezred felett. Aratási szünidő van julius 1—21-ig a hon- védezrednél, a jelzett időre a legénység szabadságot kap, s végezheti otthon az aratást. — F. hó 26-tól julius 1-ig a kerület törzstisztjei harcászati utazásra kirendeltettek. Az ezredtől Vincz Sándor ezredes és Ruff Ferenc őrnagy vesz részt. Meghívó. A Gyulai Nőegylet negyvenkettedik évi közgyűlését vasárnap julius hó 6-án délután 4 órakor fogja Gyuláu, az egyleti házban megtartani, mely alkalomból az egylet tisztelt tagjait egybehívom és minél számosabb megjelenésre kérem. Tárgysorozat: 1 A múlt évi közgyűlési jegyzőkönyv hitelesítése. 2. Pénztári és számvizsgálati jelentés. 3 Segélyezettekről és népkonyháról jelentés. 4. Jövő évi működés körvonalozása. 5. A választmány kiegészítése. 6 Indítványok. Gyulán, 1913 junius 29. Gróf Wenckheim Frigyesué, egyleti elnök. Házasságok. Szőke Mihály vendéglős f. hó 24-én esküdött örök hűséget Máhr János asztalosmester polgártársunk Ilona leányának. — Major István vármegyei árvaszéki iktató tegnap lépett házasságra Méhes Katalinnal — Ugyancsak tegnap délután esküdött örök hűséget Ament Ferenc eleki földbirtokos K Schrijfert József gyulai földbirtokos Róza leányának. A Békesmegyei Pártfogó Egyesület javára Böhm Miklós uradalmi titkár kétegyházi lakos 10 koronát adományozott, amelyért hálás köszönetét nyilvánítja az elnökség. Szerencsétlen esés Schrijfert Teréz 15 éves gyulai kötőgyári munkás folyó hó 18-án munkaközben véletlenül elesett és karja eltört. A kórházban gyógykezelik. Életunt munkás. A gyulai Szentháromság temetőben folyó hó 24-én délelőtt pisztolydurranás hangzott el. A temetőőr a lövés irányában kutatva, < gyik síron átlőtt halántékkal egy öreg embert talált Mellette feküdt rozsdás 7 milliméteres revolvere, amelyből a rögtöni halált okozó lövést irányította magára. A helyszínén megjelent rendőrség, az életuntban Antal Ferenc 73 éves ács-segédet ismerte fel s megállapította, hogy tettét gyógyithatlan betegsége és ebből folyó keresetképtelensége miatt követte el. A nagy nyomorban élt szerencsétlen embert, a város költségén temették el. A gyulai szegényeket felruházó egylet javára újabban adományt küldöttek : özv. dr. Kovács Istvánná, özv. irzénásy Gusztávné, özv. Pager Pálné 2—2 koronát. — Fogadják az adományért az elnökség hálás köszönetét. Nagyszénási állatorvos fizetése. A törvény- hatóság tudvalevőleg az összes községi .állatorvosok fizetését az általuk kivánt mérvben rendezte. Ezen határozatot azonban a legtöbb község megfelebbezte köztük Nagyszénás község is és pedig azon az alapon, hogy azért nem tartja a községnek a fize- tésrendezéssel való megterhelését megokoltnak, mivel a körállatorvos nem lakik Nagyszénáson és igy a község állategészségügyi érdekeit nem képes kellőképen kielégíteni. A község csak az esetben hajlandó nagyobb áldozatokat viselni, ha az állatorvosi körzet úgy osztatik be, ahogy azt a község kivánja és illetőleg, ha a körzet kettéosztatik. A gyomai képviselőválasztás, mint azt már lapunk múlt heti számában megírtuk, julius 8-ára van kitűzve. A választástól tehát mindössze tíz nap van hátra s alig lehet még ma is számbavehető mozgalomról beszélni. Pozitív jelölt ezideig csak egy
