Békés, 1913. (45. évfolyam, 1-52. szám)

1913-06-29 / 26. szám

I XliV. évfolyam. Előfizetési árak: Egész évre _ _ 10 K — f Fé l évre_ 5 K ~ I Évnegyedre 2 K 50 ( Hirdetési díj előre fizetendő. Nyilttér sora 20 fillér. Gyula, 1913 Junius 39. r r POLITIKAI, TÁRSADALMI ÉS KÖZGAZDÁSZA I I HETILAP. 36. szám. Szerkesztőség és kiadóhivatal : Gyulán, Templom-tér, Dobay János könyvkereskedése, hova a lap szellemi részét illető közle­mények, hirdetések és nyiltterek intézendők. Kéziratok nem adatnak vissza. Egyes szám ára 20 fillér. FELELŐS SZERKESZTŐ: KÓHN DÁVID A gyomai képviselőválasztás előtt A gyomai választókerület, Deák Ferenc kiegyezése óta, talán az egyedüli Sárkereszturt kivéve, az ország, — hogy úgy nevezzük — »legfüggetlenségibb« kerülete. Egyetlen válasz­tási ciklust leszámítva, amidőn Zsilinszky Mi­hály képviselte, s ez is a 75-iki fúzió ugy- szólva mézeshetei alkalmával történt, a közjogi ellenzék, vagyis a függetlenségi párt és annak is legszélsőbb árnyalatának bevehetetlen vára­ként szerepelt. Nemcsak megye, hanem országszerte rend­kívüli feltűnést kelt tehát, hogy ma, amikor az ellenzéki agitáció, ha nem is erősebb, de kíméletlenebb és erőszakosabb, mint az alkot­mányos korszak bekövetkezte óta bármikor, hetek, sőt miután Kovács Gyula lemondási szándéka már régebb keletű, hónapok teltek el és sem a kerület függetlenségi párti választópolgárai, sem az úgynevezett »központ« mind e mai napig, amikor mindössze egy bét választ el bennünket julius 8-ától, a választás napjától, odáig sem juiottak, hogy ebben a megingat- hatlan és Hveszthetetlennek tartott kerületben, még csak képviselőjelöltet is felállíthattak volna. Ezt a tényt megállapítva, önként kínál­kozik az alkalom, hogy annak okait kutassuk és felderítsük. Bizonyára van rá számos ok. A felületesen gondolkodók azt hirdetik, bogy a kerület rendkívül korrumpálva van, különösen a három év előtti választás által, amidőn a pótválasztáskor két ellenzéki jelölt állolt egymással szemben, akik közziil a győztes Kovács Gyulának mandátuiha óriási pénzébe, állítólag kétszázezer koronán felüli költségébe került. Igen sokan annak tulajdonítják a szóba került függetlenségi jelöltek fellépési vonako­dását, hogy velük szemben is nagy anyagi igényeket támasztanak a választók, különösen a kortesek, amely igényektől a jelölt urak egytől-egyig visszariadnak. Nem vitatjuk, lehet­séges, hogy ilyen körülmény is lehet magya­rázata annak, hogy Gyónván mind e mai napig függetlenségi jelölt nincsen, de a vállalkozási hiánynak sokkal mélyrehatóbb más és igazi okai vannak. Hipokrizis lenne bárki részéről a pénznek szerepét, akár az alkotmányos, akár az azon felüli költségeket véve, a mi választásainktól elvitatni. Ebben a hipokrizisben mi nem szenvedünk. Azt azonban a leghatározottabban állítjuk, mert a tények bizonyítják, hogy csupán pénzzel, talán sehol, Békésvánnogyében — és Gyomán leg- kevésbbé — senki sem juthat képviselői tiszt­séghez. Bebizonyított dolog ugyanis, bogy a választók érzületével és a tömeghangulattal szemben Dárius kincsei sem képesek szembe- szállani s> a győzelmet kicsikarni. A függetlenségi párt gyomai sikertelen kísérleteinek is tulajdonkópeni magyarázata az, hogy a tömeghangulat, amelynek eddigi sikereit köszönheti, most határozottan ellene fordult és ez a hangulatváltozás a koalíció pár éves ural­mának és ezalatt beállott kiábrándulásának a következménye. A nép, mely már régebben megingott, most már teljesen elvesztette eddigi bálványai iránti bizalmát és rajongását, elér- hetlemiek bizonyult ábrándok helyett kutatja, keresi s habár ezen processzus természetszerű­leg nem is rohamos, de lassankint feltalálja az igazságot. Az alföldi nép hangulatában bekövetkezett Megjelenik minden vasárnap. változásnak talán semmi sem képezheti súlyo­sabb bizonyitékát, mint Hódmezővásárhely vá­rosa törvényhatósági bizottságának szerdán ho­zott határozata, mellyel óriási többséggel bizal­mat szavazott az uj kormánynak, egybeu díszpolgárává választotta gróf Tisza István mi­niszterelnököt, az ellenzék leggyülöltebb em­berét. Hódmezővásárhely az ország legmagyarabb és egyik leggazdagabb városa, a város virilis és választott képviselői a legidálisabban függet­leneknek mondható egyének, — akiket, legyen bár akár helyes, akár téves — tisztán és kizáró­lag meggyőződésük irányit és ez a bizalom­szavazás és díszpolgári oklevél kétségtelen alapja az országos ellenzék és annak vezér- férüaival szemben megnyilatkozott tüntető bi­zalmatlanság. Ugyanez a bizalmatlanság a tulajdon- képeni forrása az ellenzék részint meddő, ré­szint balkisérleteinek, amelyeknek hetek óta szemlélői és tanúi vagyunk Gyomán és a vá­lasztókerület minden községében. A nép han­gulata Gyoui.n, Endrődön, Szeghalmon, Mező- berénybeu, Füzesgyarmaton, Vésztőn, Körösla- dáuyban stb a hódmezővásárhelyivel azonos okoknál fogva változott szintén meg. A „han­gulatot“ mondjuk, nem az „eszményeket“. Az eszmények változatlanul megmaradtak, de más, reálisabb módon keresik érvényesülésüket. Sokan gúnyosan és elitélőleg emlékeznek meg és Ítélik el, hogy Gyoma, Endrőd, Szeg­halom, Füzesgyarmat, Mezőberény stb. helyi érdekeik érvényesítését várják a megválasztandó képviselőtől és mintán a függetlenségi párti képviselők akkor is, amidőn az ellenzéken, akkor is amidőn a kormányon voltak, a T A B C A._______ Engesztelés. A z eszmék harcos khaoszáhan, Mikor a vérem tűzzel ég És ifjúságom dalra válta, Ábrándokkal lesz telt a lég, Mikor a sivár végtelenbe Épit az ész légvárakat De folyton magasba epedve A szív nyugalma elapad, Tehozzád szállók megpihenni A tűnő napnak alkonyán, — Pedig hozzád nem fűz már semmi, Vagy a múlt boldogság csupán. Tehozzád járok rejtve, lopva Az emlék szép ösvényein Téged álmodlak álmaimba, Ha nem zavar a régi kin; S haragos lelked illatában Erő szállja meg lelkemet . . . S megyek a harcba újra, bátran lenélküled s mégis — veled. Tolnai József. A gyulai agyagipapi tanfolyamról. Egymásután következőleg lapunk több szá­mában megemlékeztünk arról, hogy Gyulán a mi­nisztérium és a város közreműködő segítsége mel­lett három hónapra terjedő agyagipari tanfolyam nyílt április hó elsején Farkasházi Fischer Vilmos agyagipari szaktanár vezetése mellett A mai nap­pal a tanfolyam véget ért s most már részleteseb­ben beszámolhatunk arról, hogy e tanfolyamon mit müveitek, mit tanultak kályhásaink, fazekasaink, kik három hónapon át, nap mint nap szakadatlanul dolgoztak, tanultak, munkálkodtak. De erről, már mint a végzett munkáról fölös­leges is nekünk beszélni, mert hiszen minden , szó­nál szebben beszél a tett Az pedig már ott van a Moziban. ízlésesen csoport ositva, három hónapi hasznos munka gyümölcse megfelelő állványokon impozánsan elrendezve. Az összharmónia valóban meglepő s a láto­gatót az ízléses népies festés bámulatba ejti. Mi­csoda remek kollekciók ? ! De ami a legcsodálato­sabb, az, hogy három hónap alatt hogy lehetett mennyiségileg és minőségileg ily eredményt elérni ? Ez a meglepő, bámulatos eredmény tagadha­tatlanul a tanfolyam lelkes apostoláé : Farkasházi Fischer Vilmos szaktanáré, kinél buzgóbb, lelke­sebb apostola az agyagiparnak nincs több az or­szágban. Igen, mert ő nemcsak a gyilkoló ólom­máz hatásától akarja a fazekasokat menteni, hanem elmaradottságukból is ki akarja őket emelni azál­tal, hogy a forma megváltoztatására, vagy ahol az tökéletes, ékítmény alkalmazására, az égetés tit­kaira, tökéletességére tanítja őket. A magyaros forma és a magyaros ékítmény gondoskodásának főtárgya. A múltból nemcsak megmenteni a szépet, jót, hanem azt állandósítani s a társadalom minden rétegénél divatul elfogad­tatni. A tanfolyam vezetője igen helyesen a gyakor­lati szempontot tartotta döntőnek abban, hogy a tanfolyam eredményét maradandóvá tegye. Ezért nem a nagyobb ügyességet, illetve a gyakorlatból kiemelkedő fejlettebb müizlést igénylő nehezebb mintázatokat, hanem azokat az egyszerűbbeket ta­nította meg, amelyeket az ecsettel még egyáltalá­ban dolgozni és rajzolni nem tudó emberek is könnyen elsajátíthatnak így biztositotta azt, hogy azok az egyszerű ízléses színezések, melyek készít­ményeiket diszitík, annyira sajátjukká vált a tan­folyamon résztvett férfiaknak, nők- és gyermekek­nek, hogy szembetűnő gyorsasággal, majdnem játszva festették a mintákat. Aki azonban a tanfolyamot többször látta s alkalma volt megfigyeléseket tenni, az eredményt nemcsak ebben látja. Maradandó eredménye a tan­folyamnak, hogy az alakok tetszetősek, Ízlésesek, szinte finomak, a színezés más, mint amilyeneket eddig a gyulai agyagmunkákon láttunk. A virág­minták egyszerűek, de mégis szépek. Nemcsak el­ütök az eddigi színezéstől, hanem változatosak, újak s igen szépen sikerültek. Ennek a tanfolyam­nak egyik eredménye az is, hogy a munkások szin- érzéke javult Megismertek uj szinezési módot és megtanulták annak a készítését. A tanfolyam ve­zetője, kezdve az agyag őrlésén, gyúrásán, meg­dolgozásán s végezve az égetésen, a festésen min­denben aprólékos gonddal tanította és vezette be a tanfolyamnak tagjait abba, ami nekik igazán hasznos és értékesíthető. A készítmények száma több ezer. Virágedény, apró váza, görög és római urnaváza, ételes csésze, disztál, tányér, szilke, kanna, korsó, kehely, hamu­tartó, egy sereg fiiligrám igen apró szebbnél-szebb játékedény, alakban, szinben egyaránt változatos, mind e tanfolyam érdekességét bizonyítják. Hogy a siker teljes, annak bizonysága az ered­mény. A kiállítás, melyet minden rendű és rangú

Next

/
Thumbnails
Contents