Békés, 1913. (45. évfolyam, 1-52. szám)
1913-01-26 / 4. szám
XLV. évfolyam Gyula, 1313 január 36 4. szám. Előfizetési árak: Egész évre _____10 K — I Fé l évre__________5 K — I Év negyedre____2 K 90 f Hirdetési díj előre fizetendő. Nyilttér sora 20 fillér. BÉKÉS POLITIKAI, TÁRSADALMI ÉS KÖZGAZDÁSZAT! HETILAP. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Gyulán, Templom-tér, Dobay János könyvkereskedése, hova a lap szellemi részét illető közlemények, hirdetések és nyiltterek intézendők. Kéziratok nem adatnak vissza. Egyes szám ára 20 flllir. FELELŐS SZERKESZTŐ: KÓHN DÁVID Megjelenik minden vasárnap. A vármegye legutóbbi népszámlálási eredménye. A vámegyében legutóbb, vagyis az 1910. évben megtartott népszámlálás eredményét az országos statisztikai hivatal feldolgozván, annak eredményét összehasonlítva az 1900. évi állapotokkal, részletesen a következőkben ismertetjük : Békésvármegyének jelenlegi népessége : 298710 lélek. Szaporodott a lakosság 19979- cel, ami 7 2 százaléknak felel meg. Ez a szaporulat megegyezik azzal az emelkedéssel, a melyet a vármegyék lakossága átlagban az egész országban feltüntet. Százalékokban kifejezve a magyarság 8-8. a tótság 3-6, az oláhság 0‘9 százalékkal szaporodott, ellenben a németek 2 8 százalékkal fogytak. A lakosság sűrűségét tekinlve, Békésvármegyében egy négyszögkilométerre 81 egyén esik, 1900-ban ez az arány csak 76 volt. Ezek szerint Békésvármegye a legsűrűbben lakott vármegyék közzé tartozik. A vármegye járásonkénti lakosságát tekintve legkisebb járása a vármegyének a gyulai járás, ahol mindössze 14777 lélek van, mindjárt utána következik a gyomai járás, melynek lakossága 25193-at tesz ki. A vármegyének legnépesebb járása az orosházi ahol a lakosság 59312, tehát több mint négyszer annyi, mint a legkisebb gyulai járásé. A vármegyében van 150064 férfi és 148646 nő. Ezer férfire esik 990 nő, az 1900. évben 995. Családi állapot szerint a vármegye lakosságának megoszlása a következő : nőtlen, vagy hajadon 155055, házas 126546, özvegy 16227 és törvényesen elvált 932. Ezen adatokat összehasonlítva az 1900. évi állapotokkal, a százalék-arány teljesenjugyan- azonos most, mint 10 évvel ezelőtt. A vármegye lakossága közül 47324 fiatalabb 6 évnél és 24914 pedig 60 évnél idősebb. A vallást tekintve a vármegye lakosai közül 75.738 katholikus, 87.589 református, 105724 ágostai, 8734 görögkeleti, unitárius 893, izraelita 7444 és egyéb vallásu 1193. E téren az 1900. évi állapotokhoz viszonyítva a következő változásokat találjuk : szaporodtak a katholikus vallásuak 11000, az ágostaiak 6900-al. A reformátusok szaporodása mindössze 3048, az izraelitáké 88, a görögkeletieké 644, az unitusoké 294. Az irni-olvasni tudók száma 205677, vagyis 81 8 százalék, mig az 1900. évben irni-olvasni tudott 181320, vagyis 78*3 százaléka a lakosságnak. A haladás tehát kielégítőnek mondható. A vármegye lakosságának anyanyelv szerint való megoszlása a következő: magyar anyanyelvű van: 219261, tót 66770, német 5048, oláh 6215, szerb és horvát 84. Hogy e tekintetben a 10 évvel ezelőtti állapotokhoz képest minő változások vannak, azt a következő adatok tüntetik fel: magyar anyanyelvű a lakosságnak 73-4 százaléka, kerek egy százalékkal több, mint tiz évvel ezelőtt, a tótok arányszáma jelenleg 22-4 az 1900. évben 23’1, tehát javulás a magyarság javára 0 7 százalék, az oláhok a lakosságnak 2-1 százalékát teszik, egy tized százalékkal kevesebbet mint tiz évvel ezelőtt, a németek 2 százalékkal vannak képviselve a vármegye lakosai között, két tized százalékkal kevesebben, mint az utolsó népszámlálás alkalmával. A feltüntetett adatok szerint a magyarság térfoglalása habár lassú, de mégis fokozatos haladást mutat. Nem kevésbbé érdekes az, hogy jóllehet a magyarság száma 218261, a magyarul beszélni tudók 276079-en vannak. Ezek szerint még mindig van 22000 lakosa Békésvérmegyé- •nek, akik nem tudnak magyarul beszélni. Az 1910. évi népszámlálás alkalmával fennállott viszonyokat tekintetbe véve, ezen a téren azt az örvendetes jelenséget állapíthatjuk meg, hogy a magyarul beszélni tudók százaléka az utolsó tiz évben 89*6-ról felemelkedett 92 4 százalékra. Jelenleg a nem magyar T A R C A. Parasztbecsület Irta: Péczely József. Ács Péter, mint a sebzett fenevad, felor- ditott: — Az vagy te is, mög az anyád is! S csizmája orrával olyat irányított a szoba közepén álló zsámolyszéknek, hogy az fölemelkedve a levegőbe, széles ívben nekirepült az ablaknak, ott két homályos üveget összetört, aztán lomhán visszaesett a lócára, onnan meg a szoba földjére. A feldühödött ember bevárta, mig a zsámolyszék megállapodik, akkor széles tenyerével rácsapott az asztalra, minek következtében a vizes kancsó s a virágos pohár táncra kerekedett — Hogy vesztetök volna mög időnap előtt! Végigmérte az asszonyt, meg a lányát. — Hát csak ezt is mög köllött érnöm ? Ne- köm, aki hatvan esztendeig ápoltam a tiszta nevemet ?! Soha egy rossz szó, soha egy csöpp mocsok . . . Most mög . . . Megrázta a fejét. — Azt hiszitök, hogy az én böcsületöm utszélön heverő esött férög ? Akibe beletaposhat mindönki ? Akit fölrúghat bárki ? Fölemelte a kezét. — ögyebem nincs, hát azt nem engedőm. A böcsületömet nem ! Az erős indulattól szinte fuldokolva hörögte : — Én rám nem mutogat senki: „Ennek a lyánya!“ Inkább beledöglök én is, ti is ... de legfőként az a bitang! Föl s alá kezdett járni a szobában. Egyszeregyszer a kezével sokatigérően fenyegetődzött, hol a padlás felé, hol meg a banyakemence tájékára. Az asszonyok ott álltak összehuzódva a kuckó mellett. Azaz, hogy az asszony, meg a lánya Az asszony piros volt az ijedtségtől; a vér mind a fejébe szaladt; a szemei kerekre nyíltak s úgy figyelte az ember minden mozdulatát. A lány egyik kezével az anyja szoknyáját fogta, másikkal a kemence padkájára támaszkodott; az arca fakó volt, halvány, színtelen : szemeit lesütötte a földre. Remegett a teste, lelke. Mi lesz most ? Ács Péter hirtelen megállt, fejét leszedte a földre.Az ütődött az eszébe, hogy a bajt még jóvá is lehet tenni. Van az úgy néha, hogy a lány megfeledkezik magáról, valami olyan álomrahivogató pillanatban kissé megszédül s kész a baj ; de hát azért ember az ember, már mint a legény, hogyha megszéditette a lányt s bajba hozta, hát akkor tegye is jóvá. No, jóvá is teszi. Rendesen jóvá. Beköti a fejét. Asszonynak aztán már nem szégyen az, ha asszony. A ceremónia ugyan igy késősen esik, dehát jobb későn, mint soha Lesz ugyan igy is szóbeszéd, de annak már faragatlan az éle Ki- sodorintja az esküvői aktus. Nono. Azért fáj az. Fáj. Az ember belsejét meg-megszorongatja az érzés. Csavargatja. De nem is csoda így járni. Oázt épp a Zsuzsival. Aki otthonülő, engedelmes, szófogadó volt egész világéletében Templomos. A miatyánkot, hiszekegyet már az iskola előtt úgy tudta, mint egy pap. Aztán labdázóra sem járt soha, se korcsmái táncokra. Csak otthon. Mindig otthon Legfölebb a szőlőbe. Kezével megvakarta a tarkóját. — Az lesz, az. A szőlő. Csak ott történhetett Ott, ott De ki? Kicsoda? A szomszédba nincs olyan legény. Aki fiatalos, az mind házas, családos. Az örege meg ? Igaz, hogy a vén kecske is. . . De ezek mind komák, sógorok, atyafiak, mind igaz, jóravaló, becsületes emberek. Jó apa, jó férj . . Csak épp az özvegy Böc Pista. Azaz hogy Böc Pista nem is özvegy. Csak amolyan elvált. Igaz, nem törvény szerint, hanem úgy, a maguk jószántából. Ágy, meg asztal. Hm. Amint Péter gazda gondolata idáig ért, mintha egy súlyos kalapáccsal a fejére ütöttek volna. íöli Siessen addig, mig nem késő egészségét YisszaszerezmT^ Egy jelentéktelennek látszó meghűlés az összes légzőszervek legkülönfélébb megbetegedését vonhatja maga után. Igyekezzünk idejekorán elejét venni a bajnak, mert a könnyelmű elhanyagolás sokszor végzetessé válhatik. A meghűlésből eredő Köhögés, rekedtség, meghűlés, nehézlélegzés és a légzőszervek hhrutos megbetegedéseinél kitűnően bevált az orvosi előkelőségek V| IDEDlBkf Mindenütt kapható. Egy üveg ára 8 korona 50 fillér által javasolt I UDEKIIs egy nagy üveg ára 5 korona. Postán legkevesebb 3 üveg rendelhető meg utánvétellel az egyedüli főraktárból: Diana-£y6$yszeríár, Budapest, KáraSy-kt'ruf 5, szám
