Békés, 1913. (45. évfolyam, 1-52. szám)
1913-06-01 / 22. szám
XLV. évfolyam. Oynla, 1913 junins f. Vi. szám. Előfizetési árak: Egész évre ____10 K — f Fé l évre___________5 K — f Évnegyedre____ 2 K 50 f Hi rdetési díj előre fizetendő. Nyílttér sora 20 fillér. POLITIKAI, TÁRSADALMI ÉS KÖZGAZDÁSZAT! HETILAP. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Gyulán, Templom-tér, Dobay János könyvkereskedése, hova a lap szellemi részét illető közlemények, hirdetések és nyiltterek intézendők. Kéziratok nem adatnak vissza. Egyes szám ára 20 fillér. FELELŐS SZERKESZTŐ: KÓHN DÁVID Megjelenik minden vasárnap. A vármegye közgyűlése. (Május 28.) Békésvármegye rendes közgyűlését szerdán tartotta meg Kéry Gyula főispán elnöklete alatt. A közgyűlés rendkívül népes volt, aminek az a magyarázata, hogy az a hír volt elterjedve, — ami valószínűnek is látszott, mert az országos ellenzéki pártok tudvalevőleg elhatározták, hogy minden törvényhatósági közgyűlésen megcselekszik, amint hogy meg is cselekedtél^,-tudniillik hogy a kormánnyal szemben bizalmatlansági indítványt fognak benyújtani. Ezért az ellenzékiek nagy számmal vonultak fel, de a nemzeti munkapárt is megtett mindent, hogy az esetleges bizalmatlansági indítványt leszavazza. A bizalmatlansági indítvány azonban közmeglepetést kel- tőleg elmaradt, sőt Hunyadvárinegyé- nek a közigazgatás reformja tárgyában megküldött körirata kapcsán sem lett az — amint várni lehetett — előterjesztve, bizonyára azért, mert az ellenzék látta, hogy az indítvány jelentékeny többséggel feltétlenül megbukik. Különösen rendkívül nagy számmal (30) vettek részt a közgyűlésen a szarvasi járásbeli megyebizottsági tagok, akiket két tárgy vonzott be az esetleges politikán kívül. Nevezetesen a szarvas— szentesi és szarvas—endrődi törvény- hatósági ut építésének ügye, amelyben az építkezések befejezésére a vállalkozó egyévi haladékot kért, a másik ügy a szarvasi villanyvilágítás kérdése volt, ami a szarvasiakat megmozgósitotta. Ez utóbbi ügy tényleg nagy vitát keltett, mert a szarvasiak egyrésze a mellett volt, hogy az ügyet uj határozat- hozatal végett adják vissza a községnek, a másik része pedig a szerződés jóváhagyását kívánta. Az előbbi álláspont mellett felszólalt nagyon hosszasan és nagy hévvel dr. Glasner Adolf, továbbá dr. Mázor Elemér és Liska János, a szerződés jóváhagyása mellett pedig dr. Danes Szilárd érvelt nagyon röviden. A többség a szerződést jóváhagyta. A közgyűlés — egy közbeszólás folytán előállott incidenstől eltekintve nyugodt, tárgyilagos hangon folyt le és az egyes tárgyaknál elhangzott felszólalásokat tekintve, egyike volt a legnivósabbaknak. A megyebizottsági tagoknak t m- gulata igen békés és türelmesnek mondható, amiben kétségtelenül nagy része van a vármegye főispánja tapintatos s mindenkivel szemben figyelmes és lekötelező eljárásának, valamint a vármegye alispánja azon felszólalásainak, amelyekkel az egyes kérdéseknél felmerülő észrevételeket, alapos hozzáértéssel adott felvilágosításaival min den esetben sikerült teljes megnyug vással eloszlatni. Tartalmas felszólalások hangzottá v el Szatmárvármegye köriratánál a balkáni szerződések érintetlen hagyása ügyében, ahol a fogyasztók érdekében felszólaló Grünfeld Jakabbal szemben a körirat álláspontját Havi ár Dániel és Berényi Ármin támogatták. A közgyűlésnek úgy a vármegyei és községi tisztviselők mint a vármegye anyagi érdekei szempontjából legfontosabb tárgya: a vármegyei tisztviselők és a községi jegyzők nyugdíj-szabály' endeletének módosítása iránt tett al- -spáni előterjesztések, a bizottsági tagok részéről és —ezt örvendetesen állapítjuk meg — a legnagyobb jóakarattal fogadtattak és e mellett Martos Józsefnek, valamint Haviár Dániel és Veres Józsefnek beszédei szolgáltattak bizonyságot, valamint az, hogy a szabályrendeleti tervezetek rendelkezéseinek az alkalmazottak terhére való módosítását célzó felszólalás nem is történt. Az alispán a törvényhatóság jóindulatát a vármegyei s községi tisztviselők nevében megköszönte. Általános figyelemmel hallgatta a törvényhatósági bizottság az alispánnak előterjesztését a választókerületek beosztásáról és a bizottsági tagok létszámának felemeléséről. A javaslat szerint a inegyebizott- íági tagok száma a népszámlálás eredményéhez képest a jelenlegi 426 helyett 592 lenne; ez esetben — feltételezve azt, hogy 10 uj önálló választókerület alaki ttatik — az egyes kerületekben a választott tagok száma, természetesen nagyobb lesz az eddiginél. Mivel azonban arra nincs remény, hogy a miniszter a bizottsági tagok létszámának felemeléséhez hozzájárulna, ennélfogva az alispán elkészítette a másik javaslatát is, mely szerint a bizottsági tagok jelenlegi létszáma megmaradna,azonban a választókerületek változnának és a jelenlegi' csoportos választókerületek" helyett 10—14 önálló kerület alakíttatnék. Ez esetben azonban a bizottsági tagok száma Gyulán, Békéscsabán, Szarvason, Orosházán s legtöbb helyen apadna, mert az uj önálló választókerületekben lenne nagyobb a választott TÁRCA. Megoldás. A szenvedélyek szenvedélye Kacagva űzi telkemet, S én kénytelen hajlok feléje Előle futnom nem lehet. Magányt óhajtó, néma vágyam Viharban kergeti odább, Nem tűrve, hogy csendben bevárjam A színes boldogság honát. És künn a zajban bízva, küzdve A szenvedély iovább ragad, Hogy még jorróbb, acélos tüzbe Építsem boldogságomat. Kedves lény ka jer te elembe E kába vágyak utjain, S majd azt hivén: a cél elérve, Tán rám talál a lelki béke: Valóra válnak álmaim. Tolnai József. Erzsébet emlékművek. A nagyközönség számára is megnyílt az Erzsébet királynő emlékét megörökítendő képzőművészeti alkotások pályamüveinek megtekintésére az alkalom, igaz, hogy fejenként 60 fillér belépti dij mellett, de hát ez rendben van. Az emlékmű bizottságnak csak három millió korona áll rendelkezésére, nagy szüksége van arra a százhúsz koronára, mely ezúton befolyhátik. Talán a pályázaton elnyomorodott művészek özvegyeinek és árváinak ellátására, talán az őrizetét teljesítő rendőrök gyá- molitására, nem kutatjuk mire, de azt véljük, hogy minden magyar polgárnak meg van az a joga, hogy áldott emlékű Nagyasszonyának szobrait ingyen láthassa, megadóztatás nélkül. Ha azonban igy van a dolog, abba is belenyugszunk mint sok egyébbe a Kárpátoktól az Adriáig. Még azt sem akarjuk szóvá tenni, hogy a pályázat is meddőnek mondatván ki, újabb pályázat fog hirdettetni, mely előreláthatólag újból eredménytelen lesz, mert a szobor feállitási helye magában hordja a megoldás lehetőségének kizárását Megmondták ezt előre igen okos emberek,, de nem hittek nekik és igy makacsságból az idők végtelenéig, amig csak el nem fogy a pénz és a művészek türelme, kik minden pályaműre keservesen ráfizetnek Amiért mi fölszólalunk, sokkal fontosabb dolog s a Magyarországi városfejlesztési politikával áll szoros kapcsolatban. Tudvalevő dolog, hogy nálunk mindent a_ főváros nyel el, melynek mesterséges földuzzasztása volt az 1867. óta uralkodott kormányok egyik főgondja. Az itt folytatott munkálatok nagy része a vidék zsebéből telt, melynek városai viszont örömárban úszhattak, ha egy-egy pénzügyi „palotát“ vagy gymnasium-épületet kaptak a közpénzekből. S emellett a főváros, szerencsétlen pénzügyi politikája s a benne uralkodó klikk-rendszer folytán nyakig el van adósodva s csak hallatlan pótadókkal segit financiális bajain. A nagyra fölfutt szappanbuborék mindig szétpattanással fenyeget. Mindig uj és uj hitelműveletekhez kell kapkodni, hogy valahogy menjen a gépezet, melynek olajozása oly igen drága Páris mintájára akartak egy nagy világvárost teremteni, melyet ha az idegen (ah, a nyájas, mindent dicsérő idegen, ki könyvet ir a „Tschikoscb“-ról, a „Gollasch“-ról és r ,,Fokosch“-ról) végignézett két nap alatt, elmondássá, hogy ismeri Magyarországot. De azért ha .ómeglátogatás fenyeget, a programúiban mégis csak a Hortobágy meg Szeged és az alföldi városok megtekintése szerepel egyik látványosság gyanánt, ezzel is bebizonyittatván, hogy Budapesten túl is van Magyarország. Nos, tehát ezen a bugaczi csárdán túl is levő Magyarországért is kellene tenni valamit, ami annak művészi színvonalát emelje. Nem elég az anyagiak kultusza, szellemi szükséglet is van a világon. Budapest a (legnagyobb részt gyarló) szobrok városa, melyek az ország közpénzeinek millióit nyelték el. A Milleniumi emlékmű, a tiz „kisebb-méretű“ Bánffy-féle, a Deák-szobor, a királyi palota környékén levő szobrok és sok más, nem a közadakozás megszokott utján ment megvalósulása felé, hanem közpénz adott létet nekik. Ugyancsak törvényhozási utón volna hivatva létesülni az Er- zsébet-emlékmü, melyben nincs egy fillér sem közadakozásból, de az adófillérekből annál több. E pénz gyümölcséhez a vidéknek épannyi joga van, mint a fővárosnak s azért emeljük föl épen szavunkat, hogy e részesedést kiköveteljük Ösmeretes dolog, hogy az Erzsébet-emlékmü pályázatok sikertelenségének főoka az, hogy felette nagy összeg áll a művészek rendelkezésére, akkora, hogy nem tudják eléggé fölhasználni. Rengeteg lépcsőket, bástyákat, colonnádokat és más épitéX-a.p-o.3als: mai száma ÍO oldal.
