Békés, 1913. (45. évfolyam, 1-52. szám)

1913-05-18 / 20. szám

1913 május 18.

Békés

T

Katica, Dormann Andorné, Egyed Lenke, Horváth Irén, K. Komáromy Eszter, Martinyi Ilona, Mar- tinyi Margit, Nagy Irén, Pápa Sári, V. Keresztély Flóra, Szabóné Vilma, Tihanyi Matild kardalosok és segédszinésznök. Acs Mihály, Biró Tivadar, Bucsek János, Dormann Andor, Koháry Pál, (Kastaly Gábor, Leszkay Dezső, P. Németh János, Pásztohy .Ferenc, Pápai József, Pécsi Lajos, R. Nagy Gyula, Szabó Károly, Tiszai 0. Imre, Varga Viktor kardalosok és segédszinészek. Egyed Lenke és Horváth Irén táncosnők. Műszaki személyzet: Festő: Szánthó Vilmos. Főruhatáros: Szepessy Andor 3 segéddel. Szertáros: Kerekes István 2 segéddel. Diszmester: Takács István 5 segéddel. Világositó: Szabó Imre. Fodrász: Martinyi Lajos. Zenekar: a II. kerületi honvédzenekar. Ez idénybe7i színre kér ülhető uj és régi darabok: Drámai válfajok: Mayerék, Rablólovag, A gólya, Erős láncok, Primerose k. a., A miniszter- elnök, Az ostrom, Farkas, Sarkantyú, Parasztszivek, Faun, Barlanglakok, Bent az erdőn, Az elnőkné, Manfréd, Lakájok, Isteni szikra, Mumus, Medúza, Ocskay brigadéros, Trilby, Charlie nénje, Teli Vilmos, Válás után, Romeo Julia, Király házasodik,

II. Rákóczy fogsága, Faust. Énekes válfajok: Asz- szonyfaló, Limonádé ezredes, Tündészerelem, Bohémélet, Éva, Abrahám a menyországban, A kedves ■Augusztin, Cigányprímás, Aranyeső, Szirén, Gaspatrone, Leányvásár, Tatárjárás, Lumpáczius és a három jómadár, Pajkos diákok, Ártatlan Zsuzsi, Aranykakas, Szép Galathea, Tavasz, Newyork szépe, Denevér, Orpheus a pokolban, Ingyenélők, Rip van Winkle. — Bérlethirdetés! Tisztelettel értesítem Gyula város és vidéke n. é. közönségét, miszerint 50 előadásra bérletet nyitok a következő feltételek mellett: 50 előadásra: Páholy I—IV. szám 300 K, Páholy V-VIII. 375 K, Zsöllye 112 50 K, I. r. zártszék II., III. sorban 93 75 K, I. r. zártszék IV—VI. 75 K, II. r. zártszék 63’7j K, III r. zártszék 37-50. K. 25 előadásra, páros, vagy páratlan napokra: Páholy I—IV. szám 150 K, Páholy V—VIII. szám 187*50 K. Zsöllye 56’25 K, I. r. zártszék II.,

III, sorban 46 88 K, I. r. zártszék IV—VI. sorban 37-50 K, II. r. zártszék 31 87 K, III. r. zártszék 18 75 K. — A mélyen tisztelt bérlők a bérleti ösz- szeg 2 százalékát fizetik az Orsz. Szinészegyesület nyugdíjalap javára. A bérleti összeg fele a jegy átvételekor, fele a 25-ik bérlet előadás napján fizetendő. A már megkezdett bérlet teljes lejártáig semmi szin alatt nem bontható fel. Bérelni lehet Dobay János könyvkereskedésében. — Szabó Károly színházi titkár személyesen is fog a t. bérlőknél tisztelegni bérlet ügyben. Gyula, 1913 május hó 17-én. Kitűnő tisztelettel Almássy Endre, színigazgató.

A munkásbiztositó pénztár közgyűlése.

(Május 12.)

Előrelátott, de a várakozást mégis felülmúló rendkívüli érdeklődés mellett folyt le pünkösd hétfőjén a gyulai kerületi munkásbiztositó pénztár rendes évi közgyűlése a városháza nagytermében. A pénztár közgyűléseinek krónikájában még nem fordult elő, hogy a küldöttek ilyen nagy számmal jelentek volna meg, mint ezúttal, pedig sokszor kerültek szőnyegre a mostaninál fontosabb kérdések is. A fokozott érdeklődést a békéscsabai iparosok ama ismételt törekvése keltette fel, hogy a pénztár székhelye Gyuláról Békéscsabára helyeztessék át. Eme önző és semmiféle elfogadható érvvel nem indokolható mozgalommal szemben lapunk egyik előbbi számában már kifejtettük véleményünket. A hónapokon át folytatott csabai agitációnak sikerült az egész vármegyéből megválasztott 200 közgyűlési tag közül 174-et összehozni a gyűlésre, azonban a székhely-kérdés feletti titkos szavazásnál kitűnt, hogy annak dacára, miszerint a csabai álláspont hívei indítványukban és és felszólalásaikban azzal érveltek, hogy a gyulaiak kivételével a vármegye iparossának egyhangú a felfogása, hogy a pénztárt Csabára kell átvinni, mindössze 18 főnyi többséget voltak képesek indítványuknak összekorteskedni. A Sóhajnak ilyen borzasztó nagyfokú megnyilvánulása mellett mi gyulaiak egészen nyugodtan alhatunk a székhely elvitelének bekövetkezésétől, annál is inkább, mert 150 főnyi többség esetén sem várhatnának eredményt a csabaiak, miután csak ők nem akarják megérteni, hogy a székhelykérdós felett való határozathozatal nem tartozik a közgyűlés hatáskörébe. A pénztár székhelyének kijelölése a törvény szerint tudvalevőleg az Állami Munkásbiztositó Hivatal hatáskörébe tartozik, ahol nem alacsony, önző szempontokból mérlegelik az efóle törekvéseket, amint az már ismételten bebizonyult.

A közgyűlés az egész napot lekötötte s különösen a délutáni része volt izgatott és viharos lefolyású. A kedélyeket legnagyobbrészt az ellenzéket képző csabai küldöttek két mindenáron érvényesülni akaró tagja, Hadabás János kovácsmester és Buday János nyomdászsegéd kavarta fel és hozta izgalomba Különösen utóbbi jogosulatlan kritikájával s a tényeket ferde világításba helyező állításaival, amelyek alaptalan, hangulatkeltő voltát Martos Manó nyomban be is bizonyította, s a valótlan tényeket általános helyeslés közben utasította vissza. A túlzottan temperamentumos nyomdász valóságos páriáin entesdit játszott, nagygyurkai allűrökkel dolgozott. Ügyrendi indítványokat, titkos szavazásokat kérő iveket terjesztett elő, majd mikor azok végrehajtására került a sor, megbánta s nagy részét visszavonta, mivel nem akadt rossz taktikázásához még hívei közül sem kórusa, az okvetetlenkedós őket is feszélyezte.

A közgyűlésnek egyik kiemelkedő momentuma, hogy nem hangzott el semmi lényeges panasz az intézmény ellen, sőt ellenkezőleg, a felszólalók mindenike teljes elismeréssel emlékezett meg a pénztár humánus működése és szakavatott adminisztrativ vezetése felől s többen adtak megelégedésüknek kifejezést azon örvendetes tény felett, hogy a vezetőségben teljes az összhang az intézmény vezetése s fejlesztése körül. Ügy látszik, lényegesen enyhült az a nagyfokú ellenszenv, amellyel még nemrég is küzdenie kellett ennek a jótékony szociális alkotásnak s az érdekeltek belátják már, hogy nem is olyan nagyon rossz a törvény, hanem annak végrehajtása nem volt eddig mindenben megfelelő. Az utolsó három évben, mióta Martos Manó vette át az intézmény ügyvezetését, minden ambícióját arra helyezte, hogy a munkásbiztositó pénztár működése teljesen hozzásimuljon a törvény szelleméhez s az érdekeltek minden jogos igénye kielégítést nyerjen. Az ügyek igazságos, humánus intézésével el is érte, hogy a gyulai pénztárt nem nézi többé senki ellenséges szemmel, ami magában véve nagy eredmény a közelmúlthoz viszonyítva A békéscsabaiak magatartása azzal, hogy a székházépítést néhány szótöbbséggel leszavaztatták, egyelőre meggátolta ugyan az intézménynek a biztosítottak érdekében való továbbfejlesztését, hisszük s megvagyunk győződve, hogy csak nagyon rövid időre.

A reggeli vonatok beérkezése után a munkaadók a Polgári Körben, a munkások pedig a nópkerti pavillonban tartottak előértekezletet, melyen a gyűlés tárgysorozatáról s különösen a székhelykérdós és a választásokról folytak megbeszélések. Innen vonultak fel csoportosan a városháza termébe.

A közgyűlést Dundler Károly elnök 10 órakor nyitotta meg s megállapította, hogy 83 munkaadó és 91 biztosított van jelen s igy a közgyűlés határozatképes

Martos Manó igazgató jelentést tesz az április 20-án megejtett közgyűlési küldöttválasztásról s előterjeszti az igazoló bizottság javaslatát, amely szerint több vidéki bizottság szabálytalanul állította össze a választási eredményt, aminek következtében Barát István, Grünfeld Jakab, Gyepes Gergely, Hadabás János, Buck Adolf és Klein Gusztáv a rendes küldöttek közé kerülnek s a szabálytalanul megválasztottak kimaradnak. Dobay Ferenc és Wagner József mint részvénytársasági igazgatók nyertek többséget, de a társaságuk képviseletére előzetes felhatalmazást nem mutattak be. Mivel ugyanők önálló munkaadók is, a közgyűlés Buday János ellenző indítványának elvetésével a megválasztatásukat igazolta.

Az elnök bejelenti, hogy ügyrendi indítvány érkezett arra nézve, hogy a székházépítés ügye a székhely áthelyezési indítvánnyal kapcsolata- san tárgyaltassók, amihez a közgyűlés egyértelműig hozzájárult. Jelenti továbbá, hogy Facsinai Dezső és társai békéscsabai küldöttek alapsza- bálymódositó indítványt nyújtottak be, amely nincs ellátva a szabályszerű tiz aláírással s igy nem tárgyalható. Az indítvány az 1. § módosítását célozta oly értelemben, hogy a pénztár székhelye Békéscsaba és címe bókósmegyei munkásbiztositó pénztár.

i Buday János (Békéscsaba.) felszólalj hogy ő telefon utján kérdést intézett a pénztár igazgatójához, hány aláírás Szükséges az indítványra s azt a választ nyerte, hogy egy is elóg. Martos Manó igazgató tiltakozik az ilyen ráfogás ellen. Beszólt ugyan szólóval telefonon, de nem is volt erről a kérdésről közöttük szó.

Ezután Martos Manó félórás, tetszéssel fogadott beszéd kíséretében előterjesztette az igazgatóság múlt évi jelentését. Az utolsó három óv — úgymond — a fejlődés időszaka volt. Amit az igazgatóság a rendelkezésre álló eszközökkel el tudott érni, azt el is követte. Hogy a gyulai pénztár nem áll a munkás közegészségügyi intézmények csimborasszóján, azt az igazgatóság is elismeri, de ennek nem helyi, hanem országos okai vannak. Öt év kellett hozzá, hogy a közvélemény ben általánossá lett, hogy a törvény alapjában véve nem rossz, csak nem mindenben felel meg a követelményeknek. A közvéleményben kétféle hit volt: az egyik nézet szerint rossz a törvény, tehát államosítani kell a beteg- segélyezést, a másik felfogás szerint rossz a törvény, mert nem nyújtja azt az ellenszolgáltatást, amit nyújtania kell Békósvármegyóben nem volt észlelhető az államosítási törekvés Félreértés a munkaadók részéről, hogy ők csak a terhekhez járulnak hozzá, de közvetlen hasznát nem látják az intézménynek Hiszen a pénztár tevékenysége egészséges munkásgenerációkat hoz létre és ez a cél. Bár ez kifejezetten állami feladat volna, sokkal jobban lehet ezt önkormányzati alapon végrehajtani. A pénztárnak nem az a feladata, hogy a megbetegedett tagokat segítse, hanem hogy közegészségügyi intézmények létrehozásával megelőzze a megbetegedéseket. Erre nézve keveset tehettek eddig, mert anyagi eszközök nem állottak rendelkezésre Ámit igy is meg lehetett teremteni, azt megteremtették. A vezetőségnek nincs módjában a pénztár anyagi intenzivitását, emelni, mert a járulékhátralékok egyre emelkednek. Az összbevétel 76százaléka fordittatik igy is segélyezésekre. Őt nem az a cél vezérli, hogy minél nagyobb anyagi hasznot produkáljon, hanem az, hogy a biztosítottak minden a törvény szelleméből folyó jogos igényé kielógitést nyerjen. Szívesen állja, sőt kéri a működése feletti kritikát, hogy módjában legyen a kifogásokat orvosolni.

Hadabás János szerint módot kellene keresni, hogy a járulék-hátralékok befolyjanak, esetleg pánzbeszedők alkalmazásával. Egyes orvosok nem megfelelő bánásmódja miatt emel kifogást Balog Endre a tanoncokra kór több figyelmet fordítani. Budai János a békéscsabai orvosi rendelő újbóli felállítását sürgeti, Pintér Imre (Gyoma) szintén az orvosok ellen panaszkodik

Martos Manó válaszol a felszólalásokra. A pénztárnak keserű tapasztalatai vannak a pénz- beszedők alkalmazásából. Ily módon a járulékoknak csak ogyharmada folyik be, mert annyi pénzbeszedőt nem lehet alkalmazni, hogy néhány koronáért ötször is elmenjnek a kisiparoshoz. A postatakarékpénztár utján való fizetés a legegyszerűbb és legcélszerűbb. Balog Endre felszólalását örömmel üdvözli. A pénztárnak' ugyanis van egy speciális betegsége a „tanonc- betegsóg“, ami az egészségtelen lakásviszonyokból származik. Az üzem-ellenőrzést oly irányban fogja szervezni, hogy megállapítható legyen, hány olyan üzem van, anol öt inas is alszik egy ágyban. A békéscsabai orvosi rendelőt nincs módjában addig felállítani, mig az orvosokkal a végleges szerződés meg nem köttetik. A törvény ugyanis az orvosokat nem kötelezi rendelő intézetben való működésre s a békéscsabai orvosok a pénztár óhaja dacára vonakodnak ilyet fen- tartani. A többi kifogásokra kéri, hogy konkrét panaszokkal éljenek

Ezután a közgyűlés a jelentést egyhangúlag elfogadta s az igazgatóság és felügyeiő-biott - ságnak a felmentvényt megadta.

Az 1913 évi pót és 1914. évi költségelőirányzat kapcsán Grünfeld Jakab a két szolga 1100 korona fizetését 1300 koronára kéri felemelni. Martos Manó hozzájárul az indítványhoz, azoban a formát nem tartja elfögadatható- nak. Miután a III. oszt. kezelőtiszt fizetése sem nagyobb, ennél is indokolt a javítás. A közgyűlés az uj igazgatóságot bízta meg, hog-, a szolgák és kezelőtisztek fizetését a rendelkezésre álló fedezetből emelje fel. A költségvetés elfogadtatott s azután elnök az előrehaladott idő miatt a gyűlést délutánig felfüggesztette.

Délután 2 órakor Dundler Károly elnök a folytatólagos ülést megnyitotta s jelentette, hogy újabb ügyrendi indítvány érkezett, mely szerint a székhelykérdós előtt a választások ejtessenek meg időnyerós céljából, hogy a gyűlés folytatása alatt a szavazatszedő küldöttségek óiké szülhessenek hosszadalmas munkájukkal. A praktikus ' indítvány miatt azonban rögtöri' kitört ‘a •vihar. Éppen a vidékiek, akiknek érdekét szol-