Békés, 1913. (45. évfolyam, 1-52. szám)
1913-05-18 / 20. szám
Békés 1913 májú» % gálta volna, adtak kifejezést nagy lármával tiltakozásuknak. Valami becsapást sejtettek a becsületes szándékú terv mögött, holott a gyulaiaknak mindegy volt, akár meddig húzzák is a gyűlést, őket nem hagyta volna itt a vonat. Dundler elnök szakadatlanul rázta a csengőt s hosszú időbe került, mig csendet tudott teremteni. A benyújtott ügyrendi indítvány elvetésével a szókhelykérdós került sorra. Martos igazgató ismertette a pénztár szókházópitósi javaslatát, Gyula város ingyen telekadományozási határozatát, ezzel kapcsolatban Budai János és társai békéscsabai, Kner Izidor gyomai, Robit- sek Soma szarvasi, Kun Mihály orosházi küldöttek indítványát a székhelynek Békéscsabára leendő áthelyezése tárgyában és Békéscsaba község telek megszavazási határozatát Előterjeszti az igazgatóság egyhangúlag hozott vonatkozó javaslatát: Mondja ki a közgyűlés, hogy a székházat maximálisan 80 ezer korona költséggel felépíti, a székhelykérdésben való határozathozatal pedig a közgyűlés hatáskörén kivül esik, azért az indítványnak ezt a részét utasnsa el, annál is inkább, mert az 1899. október 11-én tartott alapszabály elfogadó közgyűlés már egy ízben a székhelynek Békéscsabára való átvitelét elhatározta, azonban az Állami Munkásbiz- tositó hivatal, amelynek az 1907. évi XIX. t -c. 122. §. alapján a pénztárak székhelyének kije- löse hatásköréhez tartozik, a határozatot megsemmisítette. 1911. junius 25-én újból hasonló értelemben határozott a közgyűlés, de erre még válasz sem érkezett. Az igazgatóság javaslata törvényes alapon áll. Kun Mihály (Orosháza) indokolja meg indítványát, azonban érveket az áthelyezés mellett nem tudott felhozni, hanem csak véleményt nyilvánitott. Buday János azt állítja, hogy az áthelyezési határozatról felvett jegyzőkönyv nem volt hitelesítve, azért nem volt foganatja az Állami hivatal előtt, amely gyanúsításért elnöki rendreutasításban részesült. Martos Manó egyik tisztviselőjével nyomban elhozatta a jegyzőkönyvet s azt felmutatva beigazolta, hogy az összes kijelölt jegyzőkönyvhitelesitők által alá van Írva. A rágalmat erélyesen visszautasította. Weiss Mór annak bizonyításába kezd, hogy mennyire hasznos az érdekeltekre a pénztárnak Gyulán székelése és itt maradása. Azonban minden mondatát zajos közbeszólásokkal félbeszakították- Abban — úgymond — mindnyájan egy véleményen vagyunk, hogy a pénztár vezetése jó kezekben van, tehát az indítványozók nem akarnak a vezetésben változást elérni az áthelyezéssel. Polemizál az előtte szólókkal s tudomásukra hozza, hogy a gyulai munkások most azért nem támogatják az indítványozók törekvését, mert tárgyilagosan gondolkoznak és nem elfogultak: A küldötteknek három évben egyszer kell a székhelyre jönniük, akkor pedig 16 kilométer nem differencia. Kéri a vidékieket, ne üljenek fel a csabaiaknak, akiknek pedig kijelenti, hogy nem tartozik a nóbel eljáráshoz, egy ■ meglevő intézményt Gyulától ok nélkül elragadni akarni Ezt a kijelentést ismét óriási izgalom és zajongás követte. Még Ádárn Gusztáv (Békéscsaba) szólalt fel Csaba mellett. Elismeri, hogy őket önzés vezeti, de ők az egész vármegyének is tesznek ezzel szolgálatot. Wagner József (Békéscsaba) kijelenti, hogy az igazgatóság javaslata úgy hozatott egyhangúlag, hogy őt, mint igazgatósági tagot az ülésről kiküldték, mivel az ő igazolási esetét tárgyalták s várta, hogy behívják, de elfelejtkeztek róla. Mire Martos Manó azt válaszolta, hogy azért a határozati javaslat mégis egyhangúlag jött létre. Ezután a gyulai küldöttek felszólalásai következtek volna, azonban miután a csabai párt már leadta véleményét s az ellenérveket ők nem óhajtották hallani, Budai János és társai 52 aláírással ellátott iv benyújtásával a vita bezárását indítványozták, ami meg is történt s következett volna a szavazás. Az ügyrend értelmében előbb az igazgatóság székházópitósi javaslatát kellett szavazásra feltenni, de a csabaiak mindenáron előbb a szókhelykórdóst akarták eldönteni, s csak azután az építés kérdését. A kérdés miként való feltétele félóránál tovább tartó szenvedélyes vitát provokált, miközben az elnök nem győzte a rendreutasításokat. Hadabás Jánostól pedig kénytelen volt a szót is megvonni. Végül is az építés kérdését tették fel szavazásra. Kézfelnyuj- tással 83-an az építés ellen, 68-an pedig mellette szavaztak. így 15 szótöbbséggel elvetették az építés iránti javaslatot. Azután a szókhelykérdós bocsáttatott titkos szavazás alá. Leszavazott 79 alkalmazott és 83 munkaadó. Ebből Gyula mellett szavazott 72, Csaba ’ mellett 90. Tehát 18 főnyi többséggel a csabai álláspont győzedelmeskedett. A sovány győzelem meglehetősen lehangolta a győzőket, mert ilyen csekély többség mellett nem hivatkozhatnak a vármegye össziparosságának közös óhajára. Ezután két szavazatszedő bizottság előtt megejtették a választásokat, amely az orosházi munkaadók nagyrószének csatlakozása folytán a gyulai munkaadók listájának győzelmével végződött Az igazgatóságba a munkaadók részéről hót uj tag, a munkások részéről pedig öt uj tag választatott be. Még Chrisztó és társai orosházi és Kiszel Pál és társai békéscsabai munkaadók indítványa került elintézés alá. Azt kérték ugyanis, hogy a téglagyári munkásoknak természetben adott lakások pénzbeli egyenórtéke állapíttassák meg; a lakás nős és családos embereknél csak háló- helynek számíttassák a járulók fizetése szempontjából. Az igazgatóság az indítványt a biztosítottak érdekében elvetni javasolta, mert a természetbeni járandóság egyenórtéke korszerűen van megállapítva. A közgyűlés igy is határozott s az elnök, megköszönve a türelmet, este háromnegyed 7 órakor berekesztette a közgyűlést. A választások eredménye a következő : Igazgatósági rendes tagok: Weisz Mór konyakgyáros, Gyula, (uj). Sál József koporsógyáros, Gyula. Schneider János téglagyáros, Gyula. Pfaff Ferenc építőmester, Gyula, (uj). Balog Endre lakatos, Gyula, (uj). Wagner József téglagyáros, Békéscsaba. Tímár Endre szabó, Békéscsaba, (uj). Fekete Sándor kereskedő, Békéscsaba, (uj). Andrássi Dezső építőmester, Szarvas, (uj). Katona Imre mérleggyáros, Orosháza, (uj) munkaadók, — Abaházi András asztalos, Gyula, (uj). Dundler Károly asztalos, Gyula. Kovács Antal asztalos, Gyula. Resetár Károly asztalos, Békéscsaba. Tróbics Dezső nyomdász, Gyoma, (uj). K. Szabó István kőmives, Gyula, (uj). Ifj. Steigerwald István kőmives, Gvula, (uj). Marek Mihály cipész, Békéscsaba. Bielik András asztalos, Békéscsaba, (uj). Kovács László tkp. alk. Békéscsaba, alkalmazottak. Felügyelő-bizottsági rendes tagok: Dobay Ferenc könyvnyomda, Gyula, (uj). Reisner Arthur gyufagyár, Gyula. Kalocsa István vasipari, Gyula, (uj). Titz Reinhard mozgószinház, Gyula. Weisz Alajos szobafestő, Gyula, (uj). Zuzmann János kereskedő, Gyula, (uj), munkaadók, — Kukla Pál kötőgyár, Gyula, (uj). Mahó György molnár, Gyula (uj) Romsauer József aranyozó, Gyula, (uj). Szikes József kőműves, Gyula Berndt Mihály szabó, Gyula. Faragó Andor könyvelő, Gyula, (uj), alkalmazottak. Országos pénztári rendes kiküldöttek: Sál József koporsógyár, Gyula. Timár Endre szabó, Békéscsaba. Zuzmann János kereskedő, Gynla, munkaadók. — Abaházi András asztalos, Gyula. Ifj. Steigerwald [stván kőmives, Gyula. Kovács László tkp. alk. Békéscsaba, alkalmazottak. Választott bírósági ülnökök: Czinczár Dezső fakereskedő, Gyula, Grünfeld Jakab képkeret- gyáros, Gyula, N. Szabados József cementgyáros, Gyula. Barát István asztalosára gyáros, Gyula, Bekker Antal bádogos, Gyula, Szilvási József cipész, Gyula, Kiss Mihály cipész, Gyula, Schwimmer L. Adolf szállító, Gyula, Karácsonyi Károly kereskedő, Gyula, Vadas Márton kötő- gyári igazgató, Gyula, Adám Gusztáv villanytelep, Békéscsaba, Achim László gőzmalmos, Békéscsaba, Adler Lajos cipőgyáros, Békéscsaba, Kován Endre szabó, Békéscsaba, Melega János malomtulajdonos, Orosháza, Buck Adolf malomtulajdonos, Szarvas, Oláh József tégla gváros, Gyoma, Schwartz Sándor kereskedő Orosháza, Gárgyán István reszelővágó, Orosháza. Görbics László cipész, Orosháza, munkaadók, — Brauner János szobafestő, Gyula, Gombkötő József segédm Gyula, Felek János kereskedő, Gyula, Hrivnák Sándor asztalos, Gyula, Varga Lajos, bádogos, Gyula, Staszenka Károly szobafestő, Gyula, Turszki János aranyozó, Gyula, Vidó György kereskedő, Gyula, Vrbka Gyula szabó, Gyula, Bogár István kötőgyár, Gyula, Gáspár János asztalos, Békéscsaba, Szlota András kárpitos, Békéscsaba, Mezei József cipész, Békéscsaba, Szűcs István cipész, Békéscsaba, Krmetzki János bizt. ügynök, Békéscsaba, Hajdú Bálint asztalos, Orosháza, Zatykó Imre asztalos Orosháza, r omogyi Sándor dór molnár, Gyoma, Podani János asztalos, Szarvas, Ugrai József kereskedő, Szarvas, alkalmazottak. * A választás eredményének kihirdetése után, mivel az újonnan választott igazgatóság törvény szerint 24 óra alatt megalakulni köteles, a pénztár elnöke 13-áD estére hívta egybe az alakuló ülést. A megjelent 19 igazgatósági tag titkos szavazással egyhangúlag ismét Dundler Károlyt választotta meg elnökké. A1 elnökké Schneider János munkaadó és Abaházi András biztosított, igazgatósági tagok választattak meg. A felügyelő-bizottság elnöke Reisner Arthur, alelnöke Faragó Andor lett. A gyulai ipartestület. Gyula városában, amint azt több ízben megírtuk, az ipartestület megalakítása határoztatok el. A vonatkozó ügyiratok a szabályrendelettel együtt az ipartestület felállításának engedélyezése végett a törvényhatóság által pártoló javaslattal felterjesztettek a kereskedelmi miniszterhez. A kérvény egyizben már visszaküldetett, a tekintetben vaió kiegészítés végett, hogy az a képesítéshez kötött iparosok hitelesített jegyzékével felszerelendő. A kereskedelmi miniszter most ebben az ügyben akként döntött, hogy mivel a bemutatott aláírási iveken nincs meg a Gyulán képesítéssel rendelkező iparosoknak kétharmad többsége, ennélfogva a kérelem tekintetében érdemlegesen nem intézkedhet és igy az ipartörvény végrehajtásához kiadott rendelet 43. §-a értelmében kell eljárni. Ez a rendelet pedig azt mondja, hogy az iparhatóság által kellőképpen közhírré teendő, hogy az ipartestület alakítását többen kívánják, igy tehát azok, akik az ipartestület alakítását kívánják, valamint azok, akik azt ellenzik, egy hó leforgása alatt ezt a körülményt, jelentsék be szóval vagy írásban. Ha a testület alakítása mellett jelentkezők a képesítéshez kötött iparosok kétharmadát képezik, vagy ha az ellenzők nem képezik ezen iparosok egyharmadát, az esetben az iparhatóság a testület megalakítása iránt intézkedik. A bekesmegyei gazdasági egylet kedden délután Beliczey Géza elnöklete alatt igazgatóválasztmányi ülést tartott, amelyen tudomásul vétetett a földmivelésügyi minister leirata, melyben az 5000 korona államsegélyt 1913-ra folyósítja. Az alispán véleménykérésére Békéscsaba község helypénzdij- szabályzatára vonatkozólag a választmány többrendbeli tarifamódositást ajánl, nevezetesen eme tarifákat a gazdakőzönség érdekeire való figyelemmel leszállítani, ellenben a mutatványos sátrak dijait emelni javasolja. Az Omge véleményt kérő átiratára, a háziipari tanfolyamok, gazdasági előadások egységes rendezése, valamint az állatdijazások egyöntetűségére vonatkozólag a választmány elvileg hozzájárul. Ugyancsak az Omge felhívása folytán a választmány a legnagyobb készséggel járul hozzá, hogy a gazdasági felügyelők a várm. gazd. egyesületekkel a lehető legszorosabb együttműködést fejtsék ki. Az ülés folyamán felvetett abbeli óhajt, hogy a gazdasági felügyelő székhelye az egylet székhelyével azonos legyen, dr„ Lovich Ödön felszólalására a választmány elejtette, annyival is inkább, miután az egylet ily irányú kérelmét a földmivelésügyi minister már egy ízben elvetette és amely indítvány Holló György gazdasági felügyelő nyilatkozata szerint is a törvénnyel ellentétben áll. Egyébként a székhely külőmbőző volta, mint az eddigi tapasztalat bizonyltja, az együttműködést egyáltalában nem akadályozza. A beregme- gyei gazdasági egyesület átirata, a dohánytermelési előlegek emelésére vonatkozólag pártoló felirattal támogattatik. Az egyesületnek a tagok részére közvetített dunántúli tehénvásárlásokból kifolyólag, a tagokkal kötött nem szerencsés szövegű szerződéséből kifolyólag a bíróságok egy esetben tekintélyes ősz- szegre rugó kártérítést állapítottak meg. Ezen az alapon Pálffy Béla gyomai plébános is kártérítési igénnyel lépett most fel az egylettel szemben s ebbeli igényét a választmány a bírósági Ítélet precedenséből kifolyólag, perköltség kímélése okából kielégíteni határozza. Székács Elemér uradalmi felügyelő, egyesületi tag értesiti az egyesületet, hogy egy Ízben elmaradt előadását »A hazai növénynemesitésünk; irányításáról, különös tekintettel az alföldi viszonyokra« f. hó 25-én, vasárnap délelőtt 10 órakor hajlandó tartani az egyesület székhazában, amit a választmány örömmel vesz tudomásul, az előadás tárgya s az előadó elismert szaktekintélye biztosíték lévén rá, hogy az előadás tanulságos és élvezetes lesz, melyen külömben a gazdatársadalom egyleten kivül álló tagjai is szívesen láttatnak. Előadás után közebéd lesz, melyre a jelentkezések május 24-éig kéretnek. A földmivelésügyi minister felhívásába létesítendő csikólegelő helyére vonatkozólag a gyulai kispéli s Galbácskerti legelő kibérlésére vonatkozó tárgyalások megindultak és folyamatban vannak. Megállapodás azonban ezideig nem jött létre. Erről a földmivelésügyi minister feliratilag azzal értesitte- tik. hogy a csikólegelő létesítésére kitűzött határidőt az egylet meghosszabbítani kéri. Az ülésen részt- vettek Beliczey Géza elnöklete alatt dr. Lovich Ödön, Holló György, Morvay Mihály, Fekete Kálmán, Ko- cziszky Mihály, Kóhn Dávid, Szathmáry Elek. Fábry Károly, Ilyés István, Kis Antal, dr. Láng Frigyes és Pfeiffer István titkár. Útépítés. A kereskedelmi miniszter megengedte, hogy a szarvas—szentesi és szarvas—endrődi törvényhatósági utaknál alapkő burkolat gyanánt a versenytárgyaláson elfogadott szürke trachit helyett a vörös trachitot is használhassa, illetőleg beépíthesse a vállalkozó apevidéki kőbánya. A kavicsoláshoz azonban az elfogadott kőmintának megfelelő követ tartozik vállalkozó szállítani.
