Békés, 1913. (45. évfolyam, 1-52. szám)
1913-04-27 / 17. szám
6 Békés 1913 április 27. telesek tartalékára 8500 korona, igy 41 ezer koronát képvisel az a hátralék, mely a pénztár rendelkezése alul jogtalanul elvonatott. Mert ha elismerjük, hogy a feszült külpolitikai helyzetből folyó nyomasztó gazdasági viszonyok az ipari és kereskedelmi életre súlyos kihatással vannak, indokolatlan, hogy a pénztárt jogosan megillető s felerészben az alkalmazottaktól levonásba hozott járulékokat a munkaadók be ne szolgáltassák. A munkásbiztositás iránti ellenszenvnél csak a munkaadók hátraléka nagyobb. Panaszolja a jelentés, hogy a közigazgatási hatóságok a hozzájuk behajtásra kimutatott járulók hátralékok behajtásánál nem járnak el kellő eróllyel, amely országos baj, ha nem or- vosoltatik, a pénztárak nemsokára képtelenek lesznek kötelezettségeiknek eleget tenni Főfeladatot képezett a lefolyt évben is, hogy a pénztári tagok segélyezése körültekintő gondossággal bonyolittassók le. Minden jogos igény kielégítést nyert, a túlzott igényekkel fellépőkkel szemben .a biztosítottak összességének érdeke megvédetett. Ezen ténykedés igazolására szolgál a gyulai munkásbiztositási választott bíróság 1912 évi betegsegélyezési ügyforgalma : a perek száma 27 volt. Az igazgatóság határozata jóváhagyatott 20, a félre kedvezően 6, visszautasittatott 1 esetben. A pénztári tagok segélyezésére kiadatott a múlt évben táppénz 57584 K. gyermekágyi segély 950 K, szülésznői dij 8924 K, gyógyászati ellátás 48017 K, iürdők, szanatóriumokra 2640 K, temetkezési segélyekre 4430 K, kórházi költségekre 28750 K, orvosi költségekre fordittat.ott 60009 K összesen 211305 K Ugyané címen 1910. évben 131.038 K, 1911 évben pedig 177,358 K használtatott fel. A segélyezési költségek — a kórházi költségek kivételével — normálisaknak mondhatók. A kórházi költségek az országos átlagot jóval felülhaladják, ami nem mondható normálisnak, mikor a pénztár területén 41 pénztári orvos működik. Ennek részben az a magyarázata, hogy Gyula kivételével a megyében felállított 2 rendelő intézetet az orvosok állásfoglalása miatt egyelőre be kellett szüntetni, A pénztári tagok az év folyamán Abbázia tengerparti gyógytelepen, Pöstyén, Stubnya, Gleichen- >erg, Püspökfürdő és Orosháza-Gyopáros íürdő- lelyeken nyertek elhelyezést. Az 1912. évi vagyonmérleg szerint a pénztárnak 189802 K 09 fillér vagyonnal szemben 172.606 K 51 f. terhe volt, a felesleg tehát 17195 K 58 fillért tesz ki. A hitelezők követelése 45541 K 02 fillér, az Országos pénztár követelése 87680 K 02 fillér, mig a pénztárnak az Országos pénztárral szemben 5325 K 68 fillér követelése van. Az eredmónyszámla szerint elért felesleg kétharmada a közgyűlés elé terjesztendő javaslat szerint az Országos Pénztár számlájára lesz Írandó, a fennmaradt egyharmadrósz 10 százaléka a pénztári alkalmazottak jutalmazására, a többi pedig külön segélyalapra lesz forditandó. A pénztár a baleseti kártalanítások ügyében, mint az Országos pénztár helyi szerve, közvetítői teendőket lát el. Azonban az ideiglenes járadékok megállapításánál, a szerencsétlenül járt sérült hátrányára, a rendőrhatóságok, valamint a munkaadók hibájából sok akadállyal kellett megküzdeni. A múlt évben 169 baleset fordult elő. Az év folyamán 12 rendes és 2 rendkívüli igazgatósági ülés tartatott, mely üléseken 272 ügyben hozatott határozat Jóleső tudattal állapítja meg a beszámoló, hogy az adminisztráció tökéletesítése, az ügymenet pontos és szabatos működése körül tett intézkedések, a pénztár teljesítő képességét fokozták s az intézménnyel határozottan ellenszenves közvélemény ellenkező megnyilvánulását eredményezték. A pénztár közigazgatásában előfordult fontosabb esemény, hogy az 1912. évi VIII. törvény kivonta a pénztár hatálya alól s az Orsz. gazdasági munkás és cselódsegély pénztárhoz utalta a vizi társulatok és vizszabályozási munkálatok alkalmazottait (kubikusokat) a cséplőgép munkásokat, a vizsgázott gépészek kivételével. Ezzel nagy károsodás éri a kerületi pénztárakat. A jelentés számadatai, • a segélyezésnek szinte túlzásig menő humánus gyakorlásáról tanúskodnak s szívesen ismerjük el, hogy az intézménnyel szemben megnyilvánuló ellenszenv indokolatlan. A pénztár a szabadelvű, modern gazdálkodás dacára anyagilag fényes helyzetben van. E kedvező eredmény elérése elsősorban a Martos Manó igazgató vezetése alatt álló tisztviselői és orvofei karnak, az igazgatóságnak lelki- ismeretes, objektiv működésére vezethető vissza. A pénztár életében jelentős, kiemelkedő esemény alapját képezi az a határozati javaslat, mely a pénztár részére emelendő székhez ügyében, a május 12-iki közgyűlés elé kerül. A pénztár rohamos fejlődése, a rendelő intézetnek szűk és a fokozódott igényeknek meg nem felelő volta egyfelől, másfelől a kedvezőtlen lakásviszonyok érlelték meg, hogy a pénztár egyeteme által óhajtott kívánság végre teljesedésbe menjen. Az Országos Pénztárral folytatott tárgyalásoknak eredménye, hogy a mostani közgyűlésen hozandó határozata után, mi sem állja útját annak, hogy 80000 korona költség keretében, a pénztár igényeinek megfelelő székház az Országos Pénztár számlájára felépittessék. Gyula város képviselőtestülete még a múlt évben készséggel szavazott meg az emelendő székház céljaira ingyen telket. Mivel azonban a kerületi pénztár és Országos Pénztár között, az épitós engedélyezésére vonatkozó tárgyalások akkor még nem fejeződtek be, a dolog még nem jutott abba a stádiumba, hogy a telek helye ki is jelöltessék. Tudomásunk szerint Gyula városa egy Erdélyi Sándor-uti szép fekvésű alkalmas telek vételére már hónapok előtt ideiglenes szerződést kötött s a pénztár kívánságára bármikor birtokába adhatja. A szomszédos Békéscsaba község iparosainak egy része már évek óta agitál a pénztári székhelynek Békéscsabára leendő áthelyezésén. Ámbár elfogadható okot nem tudnak erre nézve felhozni, újabban azt szuggorálták maguknak, hogy Gyula város nem akar az építéshez ingyen telket adományozni s ezzel a valótlan híreszteléssel szeretnék mozgalmukat előbbre vinni. Hír szerint Csaba község képviselőtestületét rendkívüli közgyűlésre hivatták össze, amely ingyen telket fog felajánlani a pénztári székház céljaira. Bár egy ízben már megsemmisítette az Állami Munkásbiztositási hivatal a közgyűlésnek áthelyezés iránti határozatát s egy másodszori hasonló határozat sem remélhet egyéb sorsot, időveszteséggel járó felebbezések és herce-hurca kikerülése végett felkérjük a most választott gyulai közgyűlési küldötteket, hogy a város érdekében becsületbeli kötelességüknek tartsák a május 12-iki közgyűlésen való megjelenést, hogy szavazatukkal a székhely kérdés megbolygatá- sát megakadályozzák. A mezöberényi zöldségtermelés. »A kézimunkára nevelő országos egylet« azt kérte a földművelésügyi minisztertől, hogy a mezöberényi zöldség termelők társulata által 25 kát. holdnyi területen tervbe vett zöldségtermelést az által tegye lehetővé, hogy az öntöző berendezés tervét és költségvetését készíttesse el, a költségek egy részét vállaja el, vezető kertészt és négy szakmunkást bocsásson rendelkezésre és jó magvakat adjon. A miniszter a kérelem folytán elrendelte a terveknek a kultúrmérnöki hivatal részéröl leendő elkészítését, a kért pénzbeli segély, valamint egyéb támogatások kérdésében csak akkor határoz, ha az elkészítendő terv és költség- vetés alapján folyamodó társaság az öntözési berendezés kivitelét elhatározza és a vízjogi engedélyt megszerezte és a miniszternek bemutatta. A békésmeyyel gazdasági egylet igazgató választmánya vasárnap délelőtt ülést tartott, amelyen részt vettek Beliczey Géza elnöklete alatt: gróf Széchényi Antal, Szalay Lajos, Szalay Gyula, Gal- góczy Géza, Szathmáry Elek, Serly Kálmán, Morvay Mihály, Kóhn Dávid, Kállay Ödön. Illés István, Fazekas András, Holló György, Kovács Mihály, Kocziszky Mihály, Fábry Károly, Vidovszki László Vidovszki Károly, Reisz Simon, dr. Lang Frigyes, Kis Antal, Kökéuyessy Gyula, Pfeiffer István titkár, Mázor Pál segédtítkár. A választmány behatóan tárgyalta a cselédtörvény revíziójára vonatkozó javaslatot, mely a cselédtörvény részint hézagos, részint a munkaadókra nézve rendkívül sérelmes rendelkezések megváltoztatását óhajtja. A bizottság javaslata egyhangúlag elfogadtatott és felterjesztetik a földmivelésügyi miniszterhez. Kéry Gyula főispán átirata folytán a választmány hat mezőgazdasági cselédet és ugyanannyi mezőgazdasági munkást hoz jutalmazásra javaslatba. A földmivelésügyi miuiszter a lótenyésztés fellendítésére ismételten csikólegelő létesítését szorgalmazza. Az egyesület Gyula városával fog érintkezésbe lépni, hogy ily csikólegelő a benedeki s föveuyesi legelőkből hasittassék ki. Az uj jövedelmi adótörvény alapján az egylet Békés- megyében községenként állapította meg a föld ka- tasztrális holdjának bérjövedelmét, amely a talaj- viszonyoknak megfelelően 15 — 35 korona haszonbér között van A választmány azonban az Omge álláspontjának megfelelőleg hangsúlyozza, hogy bérjövo- delmül a kataszteri tiszta jövedelem szolgáljon meg- adóztatási alapnak. A mezei egerek kötelező irtására vonatkozólag a választmány nehézségbe ütközőnek nyilvánítja szabályrendelet alkotását, miután a mezei egerek irtására biztos módszer még nem ismeretes. Az idei szarvasmarha s lódijazások Szarvason és Békésen lesznek. Szarvason augusztus 20-án, Békésen pedig szeptember 14-én. A békéscsabai kaszinó az általa bérelt helyiség kibővítését kérelmezi azzal a kötelezettséggel, hogy a beépítendő összegnek 11 százalékát hajlandó bérkülönbözetül fizetni. A választmány ehez elvben hozzájárult, de végleges elhatározását a precízebbén elkészülő tervezettől teszi függővé. Az Omge tudvalevőleg egységes alapszabály tervezetet készített az ország ösz- szes gazdasági egyesületei részére. Ezen tervezet a községekben gazdakörök szervezését teszi kötelezővé. A választmány érdemleges határozathozatala előtt a vármegében már működő gazdakörökről adatokat szerez be, hogyezek minő tagsági dijat szednek, egy ben meghallgatja nézetüket, minő állásponton vannak arran ézve, hogy az egyesülettel szorosabb szervi összeköttetésbe lépjenek. A munkásbiztosito pénztári küldöttek választása. Múlt vasárnap ment végbe megyeszerte a gyulai kerületi munkásbiztosito pénztár közgyűlési küldötteinek választása az idén kezdődő három éves ciklusra. A választások iránt sehol sem mutatkozott nagyobb érdeklődés. Az egész vármegyében 19 szavazatszedő bizottság előtt beadatott a munkaadók részéről háromszázkilencvenkilenc, a biztosítottak részéről 796 szavazat, ami — tekintettel arra, hogy a tagok létszáma a 12 ezret meghaladja — elég kevésnek mondható. Igaz, hogy a biztosítottaknak nem mindegyike bir szavazati joggal. Valami kis élénkség inkább a munkaadók részéről nyilvánult meg, amennyiben a három év előtti választással szemben most 234-el többen szavaztak le közülök. AgRációjuknak meg is lett az eredménye, hogy tudniillik a hivatalos szavazó lappal szemben saját lisztájukat juttatták győzelemre, ámbár ez sem valami lényeges jelentőségű, mert szavazólapjukon mindössze öt egyén neve különbözött a hivatalos lisztáétól. A biztosítottak hivatalos szavazó lapja minden változtatás nélkül ment keresztül. A megye egész területéről 100 rendes és 50 póttag választatott a munkaadók részéről és ugyanannyi a munkások részéről. A gyulaiak közül 38 munkaadó és ugyanannyi biztosított választatott rendes taggá. Az összegyűjtött szavazólapok összeszámlálását kedden este végezte el a pénztár helyiségében összeült szavazatszedő bizottság, amely a legtöbb szavazatot nyert egyének névsorát összeállította s a május 12-án összeülő közgyűlés elé fogja terjeszteni az eredményt, a kiküldöttek választásának igazolása végett. Az uj közgyűlési kiküldöttek feladata lesz az 1912. évi zárszámadások elbírálása, a felesleg hovaforditása feletti határozat meghozatala, az ön- kormányzati szervek: igazgatóság és felügyelő bizottságnak három évre való megválasztása. Gyuláról a következő rendes tagok választattak meg : A munkaadók sorából: I. Gyári csoport: Benkő János cementgyár, Schneider János téglagyár, Weisz Mór cognacgyár, Vadas Márton kötőgyár, Reisner Ede gőzmalom, Reisner Arthur gyufagyár, Schrifíert Márton gőzmalom, Sál József koporsógyár, Schrifíert József cementgyár, Sipos Endre lakatos, K. Kiss Mihály asztalosárugyár, P. Sál József tejszövetkezet, Néveri István bakkancsgyár, Titz Reinhart mozgószinház, N. Szabados József cementgyár, Kalocsa István vas- ipar, Dobay Ferenc képkeretgyár, Volent Mihály asztalosárugyár. II. Ipari csoport: Pfaff Ferenc épitő, Kukla István kőmives, Weisz Alajos szobafestő, Bekker Antal bádogos, Balog Endre lakatos, Kátai Ferenc asztalos, Pénzes Ferenc cipész, Krizsán András csizmadia, Blaskovics Mihály bádogos, Somogyi Lajos szabó, Engelhardt Mátyás ács, Szilvási József cipész, Néveri Antal csizmadia, Túri Károly csizmadia. Ili Kereskedelmi csoport: Braun Vilmos borkereskedő, Czinezár Adolf fakereskedő, Karácsonyi Károly divatkereskedő, Zuzmann János füszerkeres- kedő, Schillinger Lipót vaskereskedő, Schwimmer L. Adolf szállító. A biztosítottak sorából : I. Gyári csoport: Ababázi András asztalos, Barna Ferenc kötőgyár, Berndt Mihály kötőgyár, Binges András kötőgyár, Bogár István kötőgyár, Dundler Károly asztalos, Kálmán István molnár, Kiss György kötőgyár, Kovács Antal asztalos, Kővári Janos gyufagyár, Kukla Pál kötőgyár, Kurta György gépmunkás, Machó György molnár, Nagy József asztalos, Romsauer József aranyozó, Szabó Aladár kötőgyár, Szűcs Janos gépmunkás, Turszki János aranyozó. II. Ipari csoport: Berndt Mihály szabó, Brauner János szobafestő, Csiszka Antal kőmives, Fehér Gyula lakatos, Gombkötő József s. munkás, Hrív- nák Sándor asztalos, Staszenka Karoly szobafestő, ifj. Steigeiwald István kőmives, Steigerwald József ács, Szabó Ferenc szabó, K. Szabó István kőmives, Szikes József kőmives, Varga Lajos bádogos, Vrbka Gyula szabó. III. Kereskedelmi csoport: Bránya Mihály városi alkalmazott, Dobos Mihály kereskedelmi alkalmazott, Faragó Andor könyvelő, Rirabker Ferenc kereskedő, Vidó György kereskedő, Felek János kereskedő.
