Békés, 1913. (45. évfolyam, 1-52. szám)

1913-04-27 / 17. szám

1913 április 27. Békés T Munkásházak Nagyszénáson. Nagyszénás köz­ség 30 munkásház építését határozta el. A szüksé­ges 9000 négyszögöl telket gróf Berchtold Lipótné- tól vette meg négyszögölenként két koronával. A vonatkozó képviselőtestületi határozat egyhangúlag hozatott és a község most terjesztette be azt tör­vényhatósági felülbírálás végett. A békési kenderáztató. Békés község által létesítendő kenderáztató terveit a kultúrmérnöki hivatal elkészítvén, a képviselőtestület a tervek kö­zül a drágábbat, vagyis azt fogadta el, amely sze­rint az áztatok betonalappal készülnek és igy a költségvetés 23,000 koronát tesz ki. Ugyancsak el­fogadta a képviselőtestület a kenderáztató kezelési szabályzatát, amelyben megállapította a kezelés di­ját. A községi határozat jóváhagyás végett bemu- tattatván, a törvényhatósági bizottság jóváhagyása, valamint a vízjogi engedély kinyerése után a ken­deráztató megépülhet A kenderáztató költségeiből 75 százalékot az állam, 25 százalékot pedig a köz­ség visel. Itt említjük meg, hogy a képviselőtestü­let a vármegye főispánjának az államsegély kinye­rése tekintetében kifejtett támogatásáért hálás kö­szönetét fejezte ki. A hármaskörözsi endrődi hid építési költsé­geire kétféle költségvetés készült. Az egyik szerint 321 000, a másik szerint 345,400 koronába kerül a hid. Ezen költségekre 297 000 koronát tudtak az érdekeltek összehozni, az ezenfelüli összeget a járási utibizottság a kereskedelmi minisztertől kérte állam­segélyként. A miniszter a felterjesztésre hosszasan válaszol, amelynek az a lényege, hogy a drágább terv szerint mutatkozó 50,000 korona hiányt állam­segélyként kilátásba helyezi, illetőleg megadja azzal az indokolással, hogy a kérdéses hid egy nagy ki­terjedésű terület közforgalmi és közgazdasági érde­keit van hivatva kielégíteni, továbbá mert az érde­keltek igen tekintélyes anyagi áldozatot hoztak és végül, mert a vármegye közúti alapja a miniszter előtt is jól ismert mostoha helyzete következtében nincs abban a helyzetben, hogy a kérdéses hidra segélyt szavazzon meg. A miniszteri rendelet szerint az 50,000 korona államsegélyt tulajdonkép a vár­megyei közúti alap kapja, azonban azzal, hogy a törvényhatósági bizottság közgyűlési határozattal engedje azt át a szóban levő híd építési segélye «óimén. Heti piac. Gyula, április 24. A budapesti gabonatőzsdén a hét folyamán szilárdult az irányzat, az árakban változás alig volt. Heti piacunkon gyengébb kínálat mellett el­adatott : Búza Árpa Zab Tengeri . 19-50 208Ö . 19 20 19-40 . 2040 20'60 . 15'— 16-— Törvényszéki csarnok. Achim András balesete. Néhai Achim L. András 1909. évben egy este az államvasutak átjáróhidja melletti ideiglenes utón csabai tanyájára kocsizott, de kocsija a megvilágitatlan utón az árokba fordult. Achim akkor lábizomszakadást kapott, amiért is kártérítési pert indított az államvasutak ellen 36,000 korona erejéig. A két elsőfokú bíróság és most a Kúria is elutasította a keresetet, mert Achim örö­kösei nem tudták bizonyítani, hogy az átjárónál ak­kor alkalmazott lámpák nem lettek volna meggyujtva, sőt tanuk igazolták, hogy Achim nem ott hajtőit el kocsijával, ahol kellett volna, hanem megakarta rö­vidíteni a rendes utat. Heti bünkrónika. A jó szomszédok. Csodálatos, hogy Békés község ezt a nevet kapta. Az egész megyében nincs több olyan patria, melyben az emberek többet, kitartóbban, követke­zetesebben és hosszasabban tudnának veszekedni, mint Békésen. Talán két ember sincs egymással jó viszonyban. Mindenki makacsul és nyakasan ragaszkodik a maga vélt igazához és a vitát — ha már szóval nem bírják — ököllel folytatják Azután meg n§ adj Isten, hogy ott szomszédja, vagy ro­kona legyen valaki valakinek. Évtizedes háborút jelent az, ha valamelyik liba vagy csirke egyik portáról a másikra átbuvik a kerítés alatt, vagy ha örökségen kell osztozkodni. Kürti Ferencné és Nagy Istvánné is ilyen szomszédok voltak. Évekkel ez­előtt — ki tudná azt megmondani, minő haszon- talanságon — egyszer összevesztek. Azóta dúl kö­zöttük a háború változó szerencsével. Ez év január 3-án egy fejezete kezdődött közöttük ennek a Há­borúnak. Másfél órai kegyetlen szóáradatban elful­ladva, ölre mentek és egymást alaposan megtépáz­ták, közben pedig Kürtiné a Nagy Istvánné hüvelyk ujját úgy megharapta, hogy az három hét alatt gyógyult meg. Ez a fejezet a múlt héten végző­dött a kir. törvényszék előtt az osztó igazság sze­rint Kürti Ferencné ellen megállapított 14 napi és a Nagy Istvánné ellen megállapított 7 napi fogház kiszabásával. Az ingyen utazás következményei. Radovits György békésszentandrási erdőőr 1912. évi október hó 8-án Szarvasról Csabacsüdre Utaztában nem tudta a jegyét a vizsgáló kalauz­nak felmutatni és a kért kétszeres dijat pedig nem akarta megfizetni. Ezért a kalauz, mint fizetésnél­küli utast Csabacsüd állomáson a szolgálattevő tisztviselőnek átadni akarta és a vonat megérkezé­sekor az elillanni akaró gyanúsítottat megfogta, át­adta Lestyán János váltókezelőnek, kit a tényállás megismertetése mellett arra utasított, hogy gyanú­sítottat kisérje az állomás elöljárója elé. A gyanú­sított ellenállást fejtett ki, mit Kohut György pályaőr meglátva, Lestyánnak segítségére sietett. A gyanú­sított ekkor Kohut Györgyöt mellbelökte. A zajra közeledett Bérczy Kálmán állomás-elöljáró is, akit a gyanúsított szidalmakkal és fenyegetésekkel árasz­tott el. Bérczy a dühöngő gyanúsított elől vissza­vonulni akart és a váróterembe ment, de a gyanú­sított folytonos szidalmak és fenyegetőzések között utána ment és a váróteremben az őt csillapítani igyekvő Bérczyt a várakozó utasok szemeláttára öklével fejbe ütötte, úgy hogy a sapkát is ledobta a fejéről Erre Lestyán váltókezelő kilóditotta gya­núsítottat a váróteremből. Kis idő múlva gyanúsí­tott ismét közeledett az állomási épülethez, kezében több követ tartott és az időközben a forgalmi iro­dába távozott Bérczyt — az iroda ajtajához köze­ledve, majd az irodába is behatolva — szidalmazta és agyonütéssel fenyegette. Ismét Lestyán távolí­totta el gyanúsítottat. A kir. törvényszék Radovits Györgyöt ezért a viselkedésért 14 napi fogházra ítélte. * A hűtlen sáfár. Gy Szabó János 26 éves éves legény Dobo­zon, a Dobozi Malomipar Részvénytársaság szolgá­latában állott és kenyérszállitással volt megbízva Gy. Szabó János szorgalmasan árusitgatta a ke­nyeret, szorgalmasan be is szedegette az érte járó összegeket, de azok egy részét 46 korona 76 fil­lért szorgalmasan el is költötte a saját céljaira. A részvénytársaság sikkasztás miatt feljelentette az elárusítót, akiről a nyomozás során nagy meglepe­tésére a részvénytársaságnak, kiderült, hogy vagyon elleni bűncselekményért már háromszor volt bün­tetve. Erre való tekintettel a kir. törvényszék Gy. Szabó Jánost 6 hónapi börtönre Ítélte. A makacs bábjátékos. Grünhut Dávid gyulai lakos 1911. évi junius hó 18-án Békésen a vásárban szeges kugli báb játékot állított fel. Lőrincz Antal pénzügyi fővigyázó arra járva, úgy találta, hogy a szeges kugli báb­játék tiltott játék, miért is felhívta Grünhut Dávidot, hogy pakolja össze a holmiját s menjen fel a köz­ségházára. Grünhut azonban nem csak nem enge­delmeskedett, hanem a durva szidalmak egész özö­nét zúdította a fővigyázóra, aki csendőrökkel ve­zetette elő Grünhutot a községházára Ebből az esetből nagy kavarodás lett Grünhut Dávid felje­lentette Lőrincz Antal fővigyázót, s a neki segéd­kező rendőröket és csendőröket hivatali hatalommal való visszaélésért. Lőrincz Antalt ezenkívül még azért, mert más ügyben megvesztegették s mert ugyanő másokat meg akart zsarolni. Ám a kir. ügyészség Lőrincz Antal és társai ellen megszün­tette az eljárást és most Grünhut Dávidra került a sor, a ki ellen több rendbeli eljárás indult meg. Egy esetben a békési főszolgabíró 20 korona pénz- büntetésre ítélte el, a miért Lőrincz Antalt durva szóbeli sértésekkel illette. Ez ítéletet Grünhut meg- felebbezte, de azt Békésvármegye alispánja helyben­hagyta Erre Grünhut levelet irt Ambrus Sándor alispánnak, melyben azzal gyanúsította meg, hogy felületesen hozta meg határozatát, s a mennyiben annak végrehajtását fel nem függeszti, megfenye­gette, hogy az itteni közigazgatást az Est cimü lapban fogja meghurcolni. A múlt héten volt ez ügyben a főtárgyalás s a kir. törvényszék Grünhut Dávidot hatóság elleni erőszak büntette miatt 8 napi fogházra Ítélte. Szerkesztői üzenet. „Megoldás.“ „Ha.“ Elvi okokból csupán név­aláírásnál közölhetők. Nyilt-t©r. Értesítés. Felkérem t. adósaimat, hogy számlájukat személyesen egyenlítsék ki, mivel házhoz szal- dirozva számlát nem küldök ki. Tisztelettel őzv. Uferbach Rezsőné. Mindazok, kik feledhetlen fiunk temetésén megjelentek s részvétüket nyilvánítva, bánatos szivünk nagy fájdalmát enyhítették, fogadják ez utón is hálás köszönetünket. Gyula, 1913 április 20. ifj. Balogh József és családja. 4935-1913. Hirdetmény. Gyula város képviselőtestülete a gyulai nyolc vadászterületen gyakorlandó vadászait! jo$£ bérbeadásának határidejét 1913 május hó 21. napjának délelőtt 9 órájában állapította meg s az árverés helyéül a városháza nagytermét jelölte ki. Ezt azzal teszem közhírré, hogy az árverési feltételek a hivatalos órák alatt a kiadónál meg­tekinthetők. Gyula, 1913 április hó 25-én. ■■ Dr. Lovich Ödön 204 1—1 polgármester. An IIIZICIES, r i 1 r s 1 „TAVASZI RESZVEMSOR“ mely a külföldi „Salvator-sört“ van hivatva pótolni ! kapható minden jobb étteremben, sörcsarnokban, kávéházban, cse­mege- és füszerüzletben. •••«••••• Weisz Mór és Társa •••• sörnagyraktára, Gyulán. •••• Telefon: 26. szám. 15—20

Next

/
Thumbnails
Contents