Békés, 1913. (45. évfolyam, 1-52. szám)

1913-04-27 / 17. szám

1913. április 27. Békés 5 betegség után, a haldoklók szentségeivel több Ízben megerősítve vissza adta nemes lelkét Teremtőjének A megboldogult hült tetemei április hó 20-án, dél­után 4 órakor fognak a családi házban beszenteltetni s a halásztelki ó-temetőben a feltámadás boldog re­ményében nyugalomra tétetni. Az engesztelő szent mise-áldozat pedig f, évi április hó 21-én, d. e. 10 órakor fog a szarvasi kegyúri plébánia templomban az egek üráonk bemutattatm. Szarvas, 1913. április hó 19. Az örök világosság fényeskedjék neki! A hízók ára. Szokolay Mihály orosházi tanyás ember szombaton eladta a hízóit 360 koronáért Németh István disznócenzálnak. Mázsálás után Szoko- lai a pénzeket megkapta. Három ropogós százast és társait. A vásár ily célszerű lebonyolítása után Szo- kolai egy kis áldomás irányában meginvitálta Né- methet a Búzás János korcsmájába. Eleinte lassú tempóba ment az italozás. Később azoban megin­dult. Szaporodtak az üvegek, no meg a vendégek is. Majd cigány is került, ki a száraz fát egész érzé­kenyen kezdte szólongatni. Szokolainak hatalmas kedve kerekedett. Mindenkit vendégül látott. Etette, itatta a népeket. Egyszer Szokolai kiment az ud­varra ; onnan bejőve kis idők múltán kapkodni kez­dett a zsebeihez »Hol a pénzem ? Kinél van ?« Szalai előtt egyszeribe gyanús lett mindenki. Rendőrökért küldtek, kik megérkezve motozó estét, rendeztek — Azonban a hízók ára nem került elő. A rendőrség­nél tovább kutatnak a pénzek után, hogy ennek lesz-e valami eredménye, az nem tudható. Annyi bizonyos, hogy Szokolai Mihály holta napjáig meg­emlegeti ezt az áldomást. Megfagyott ember. Folyó hó 13-án este egy lerongyolódott ember botorkált be Gyomára. Az ut­cákon föl-alá dülöngött, az italtól neki-neki esve a kerítéseknek. A vasúthoz igyekezett. Azonban nem ért ki. Útközben fölbukott s az árokba esett, ott is maradt másnap reggelig. Ekkor beszállították a köz­ségházára, hol meghalt. A járásorvos megvizsgálta az embert s konstatálta, hogy megfagyott. Az is­meretlen embert lefényképezték, aztán eltemették. Öngyilkos gyermek Karsai Guszti 13 éves ko­vács inas nagy árvaságban növekedett. Édes anyja korán elhalt s az apja meg, ki Budapesten az ál­lamvasutaknál lakatos, a Guszti gyereket két kis öcscsé'vel beadta az állami gyermekmenhelybe, ahon­nan Orosházára kerültek ki nevelésre, ahol a Guszti elvégezve az elemi iskolákat, Katona József orosházi kovácsmesterhez került inasnak. Hogy történt, hogy nem ... mi vitte rá a kis gyermeket, az még nem tudható, de hétfőn este a kisfiú a műhelyben fel­akasztotta magát. Mire észrevették, már kiszenve­dett. Az illetékes hatóságok vizsgálatot indítottak annak kiderítésére', hogy a kis Gusztit mi késztette ezen szomorú tett elkövetésére. Elfogott betörő. Folyó hó 18-án éjjel Grósz Ignác csabai kantinos barakbeli üzletébe betörtek s az üzletből 156 korona készpénzt és 50 korona áru bélyeget elloptak. A rendőrség gyanúja egy Tímár Elek nevű endrődi legényre irányult, aki többször volt már büntetve. Tímár három napig a tartaléko­sok között élősködőit. A gyanú alapos volt s a csabai rendőrség keresésére hamarosan kikutatták és letar­tóztatták Tímár Eleket, ki a lopott pénzből egészen kiöltözködött. Atkisérték Csabára, honnan a gyulai kir. ügyészség fogházába szállították. Véres verekedés. Két szeghalmi legény mula­tott vasárnap este a község nagykorcsmájában. Mu­latozás közben duhaj kedvük támadt a legényeknek, mely közben véleményeltérések támadtak s ennek következtében Pilcz Adám elővette boxerjét s azzal úgy kupán vágta Csák Istvánt, hogy azt egy szem- pillantás alatt elöntötte a vér. A verekedő legények ellen megindították a hivatalos eljárást. Gyermekrablás hatósági segédlettel. Hatósági személyek asszisztálása mellett, erőszakkal ragadták el folyó hó 22-én dr. Salacz Aladár szarvasi ügy­véd elvált n jétől Tibor nevű fiát. A bíróság az ap­jának : dr. Salacz Aladár ügyvédnek ítélte a gyer­meket. Az anya azonban vonakodott őt kiadni ap­jának. Salacz elváit neje vasárnap Jászberénybe ér­kezett rokonaihoz. Volt férje értesült az asszony látogatásáról és a rendőrség segiségét kérte, hogy fiát el vehesse anyjától A hatóság emberei lesbe ál­lottak s mikor az asszony sétálni ment a fiával, elő- bujtak és erőszakkal vették el anyjától a gyerme­ket s azután hivatalosan átadták az atyjának. Megvert tanító- Gergorecz Jenő, az orosházi Montag-major tanítójának iskolájába jár Finstál Ká­roly majorosgazdának a leánya. Vasárnap délután a tanító a majorban sétálgatva találkozott a tanítvá­nyával, ki nem köszöntötte. Erre a tanító megszó­lította s megintette, majd a leány feleselésére meg­fenyegette tanítványát. A leány sírva szaladt haza szüleihez s elpanaszolta, hogy a tanítótól kikapott; mire a szülők, az apa és az anya, meg az egyik nagy fiuk a tanító lakására rontottak s ott a tanítót agyba-főbé verték. A tanító bejelentette a brutális szülőket. A békési csendörörs szaporítása. Békés köz­ségben az utóbbi időben oly tömegesen fordulnak elő a tüzesetek, hogy alapos a gyanú, hogy a tüzek gyújtogatásból származnak Minthogy a csendőrség lészáma 2—3, akik a nyomozati teendőkkel annyira igénybe vannak véve, hogy a tüzeseteknél is alig jelenhetnek meg, ennélfogva alig lehet remény, hogy ily körülmények között a gyújtogatok egyhamar ki­nyomoztassanak. Ennélfogva a főszolgabíró előter­jesztést tett aziránt, hogy a békési csendőrség lét­száma 6—7 főre emeltessék. A vármegye alispánja a debreczeni esendőrkerületi parancsnokságot a fő­szolgabíró előterjesztése értelmében már meg is ke­reste. Tűz. Gulyás István békésditeri kisgazda lakó­házának nádas fedele f. hó 23-án d. u. a kémény­ből kipattogó szikráktól tüzet kapott s rövid idő múlva elégett. A kár 800 koronára értékelhető, mely a biztosításból nagy részben megtérül. Magy. Kir. Szab. Osztálysorsjáték. Minden sors­játék kezdeténél a főelárusitók a vevőknek előzé­kenységből egy és ugyanazon számú sorsjegyet tart jak fenn s azokat a vevők a további játékra rende­sen veszik át. Németországban, a hol az osztálysors­játék már több mint egy évszázad óta áll fenn, ezen módszer olyannyira el van terjedve, hogy sok család élethossziglan egy és ugyanazon számú sors­jeggyel játszik, sőt a sorsjegytulajdonosok halálá­val az örökösök játszanak tovább ugyanazzal a sors jeggyel. Az osztálysorsjáték sorsjegyeinek nagy nye­reményesélyeit tekintve, ezen eljárás határozottan helyes is, mert ezáltal nagyobb a valószínűség, hogy előbb vagy utóbb a sorsjegy a kívánt főnyereményt eléri. Hangverseny. A békési iparosdalárda f. hó 19-én a bérház nagytermében táncmulatsággal egybekötött hangversenyt rendezett, mely úgy erkölcsileg, mint anyagilag egyaránt fényesen sikerült, amit a rende­zőség főleg annak a körülménynek köszönhet, hogy a békési úri társadalom legtehetségesebb szereplőit sikerült az estély műsorában való részvételre meg­nyernie. Ennek tudatában érthető, hogy szinte zsú­folásig megtelt u nagyterem érdeklődő közönséggel. Az estély 9 órakor vette kezdetét és pedig Hoppe Rezsőnek a Dunántúli Dalosszövetség versenypályá­zatán első díjjal kitüntetett »Daloljatok« című mü- dalával, melyet az alapos betanításhoz méltó siker­rel Virág Mátyás karnagy, ref. kántor vezetésével az estélyt rendező daloskor mutatott be. Ezt a »Has­pók ur ebédel* cimü vígjáték előadása követte, melyben Schiffer Margit á feleség, Török Juliska a szolgáló, Berentés Lajos főgimnáziumi tanár pedig a férj szerepét kreálta, mindhárman megérdemelt zajos Ovációt keltve sokára emlékezetessé tették az ez alkalommal bemutatott tipusokat. A hosszantartó tetszészaj lecsendesültével Petrovszky Boriska és Wesztmann Alfréd léptek a színpadra s Rossininek a »Sevillai borbély« című operájából a »Nyitányát adták elő zongorán művészi rutinra valló bravúros játékukban, mely szintén teljes elismerést keltett. Nagy tetszéssel fogadta a közönség a daloskor »Sö­tét- erdő sűrűjében« s az ezt követő hangulatos ma­gyar népdalainak előadását is, melyét többször meg is kellett ismételnie. Ezt követőleg Karácson András ref. s.-lelkész a Farkas Imre poetikus verseinek leg- javaiból mutatott be egynéhányat, mint a »Bálban«, »Beszélgetés«, »Vallomás«, »Történet« cimüeket a mélyérzésü költő intentiónak művészi tolmácsolásá­val, maradandó hatást keltve kiváltképen a gyöngéd nem körében, melyhez különben ez a kiváltságos poezis szólni akar. Nem is maradt háládatlan a hi­vatott tolmács iránt, lelkes tetszéssel adott kifejezést elismerésének. Hasonló siker kisérte Paragh Gyula ref. tan'tó fellépését is, ki az »Ugyan kit temetnek?«, »Háromszor füttyentett . . .« cimü hangulatos dalo­kat mutatta be kiváltságos orgánumához méltó ha­tással. Majd ismét Török Juliska és Berentés La­jos főgitnn. tanár ragadták el a közönséget a »Moz­gósítás Pacaueréknél« cimü vigdialog frenetikus ha­tást keltő előadásával, mely után Wesztmann Alfréd Dvorsák »Humoreszk«-jét saját átdolgozásában be­mutatva művészi hivatottságáról adván tanúbizony­ságot. A műsor a Ziegler Béla pályadíjnyertes »Bordal«-änak az iparos daloskor által történt elő­adásával ért véget, mely után a táncmulatság vette kezdetét, mely mindvégig lelkes hangulatban a reg­geli órákig tartott. Az estély csekély (személyenként 1 kor. 50 filléres) belépti dijából 420 korona folyt be, melyből 136 korona — mint tiszta jövedelem — a daloskor beszerzéseire fordittatik. Jó éjszakát szerezhet magának mindenki, ha a hálószobáit a „Löcherer Cimexiu“-nel fertőtle­níti. A fővárosban történt próbák beigazolták, hogy a „Löcherer Cimexin“ nemcsak a poloskát és annak petéit pusztítja el rögtön, de megsza­badít a ruszli, sváb és hangyáktól is; a moly­kártól pedig a szőrmeruhákat teljesen megóvja. Beszerezhető: Nagy Jenő gyógyszertárában és a Sas-drogériában Gyulán, valamint a kószitőnól Löcherer Gyula gyógyszerésznél Bártfán. 2í>l 1-32 A japánok gyakorlati érzéke azonnal felismerte az lÜflSP uj nrnenM“^ gummisarok „DunOUll n%i számos előnyeit! Ferdére taposás, kisiklás, fáradtság, az ide» gek rázkódtafása kizárva! Bersonmiivek Budapest, VII. oooo Közgazdaság. A gyulai munkásbiztositó évi jelentése. A gyulai kerületi munkásbiztositó pénztár a napokban teszi közzé terjedelmes jelentését az 1912. évi működéséről. A jelentést, amely a pénztár három évi tevékenységének főbb ada­tait is tartalmazza, kiemelkedőbb részleteiben a következőkben ismertetjük: A pénztár végleges átszervezése óta ez a harmadik évi beszámoló, amelynek benyújtásá­val a három éves ciklusra megválasztott igazga­tósági és felügyelőbizottsági tagok megbízatása is lejárt. A három éves fejlődés számszerű adatai tanúságot tesznek arról, hogy a vezetőség át- órezte a szociális biztosítás nemes intencióit, noha a még emlékezetes orvosi harc a pénztár belső ügyeinek, tisztviselői kérdésnek rendezet­len volta, a közigazgatási hatóságok lanyhasága sok helyütt határozott indolenciája, csak fokozta azokat a nehézségeket, melyeknek leküzdése a pénztár feladatává tétetett. Az orvosi harc fel­vert hullámai, a békósmegyei orvosszövetsóggel kötött ideiglenes szerződés következtében elcsen­desültek, s a lefolyt évben az orvosi szolgálat, lényegesebb panasz nélkül zavartalanul bonyo- littatott le­Az 1912. évben a pénztár átlagos taglét­száma 12065 tagot számlál az 1911. évi 11336 s az 1910. évi 10003 ugyancsak átlagos taggal szemben A szaporodás tehát 1912. évben 729 tag. A taglétszám szaporodása a törvény inten­zivebb végrehajtásának, de legfőképp a rend­szeres üzemellenőrzósnek tudható be. A rend­szeres üzerpellenőrzóst szükségessé teszi azon sajnálatos körülmény, hogy a munkaadók sok esetben az alkalmazottat vagy egyáltalában nem, vagy csak a tényleges munkabérnél jóval ke­vesebb javadalmazással jelentik be. Az ellenőrzött háromszázhetvennógy üzemben alkalmazásban talált 2682 munkás közül 1618 olyan alkalmazott volt, akik egyáltalán bejelentve nem voltak. A mulasztók terhére emiatt 5108 K 86 fillér pót­járulók vettetett ki. . A múlt évben a pénztár kivetett tagdijjáru- lóka tisztán 269001 koronát tett ki, ami az elő­irányzott 230 ezer koronával szemben 39 ezer korona emelkedést mutat Az 1910. évi kivetés 161948 korona, az 1911. évi kivetés pedig 228914 korona volt. Az emelkedés dacára a járulók jö ­vedelem a taglétszám nagyságához mérten nem megfelelő, aminek oka részint a munkabérek el­titkolásában, részint a pénztár területén levő si­vár kereseti viszonyok, alacsony munkabérekben keresendő. Elszomorító adatokat mutat a vagyonmér­legben feltüntetett 115918 K 92 fillér betegse- gólyezósi járulék hátralék. Ebből ugyan levonandó a nov. és decemb. hóra kirótt 40000 korona, a per alatt levő 26 ezer korona, s kétes köve-

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents