Békés, 1913. (45. évfolyam, 1-52. szám)

1913-04-27 / 17. szám

2 Békés 1913 április 27. van, mi hivatást tölt be? Schopenhauer erre azt mondja : »Mint a zuhogó vízesés szétszóródó csöppjei villámgyorsasággal változnak, mig a szivár­vány, melynek hordozói, mozdulatlan nyuga­lomban marad, e soha nem pihenő változástól érintetlenül; úgy marad minden eszme, azaz az élőlények faja egészen érintetlen egyedei- nek folytonos változásától. Az eszme, vagy a faj az, melyben az élethez való akarat volta- képen gyökerezik és megnyilatkozik.« Ennek pedig conclusiója az, hogy a ter­mészetnek azért közömbös az egyén sorsa, mert csakis az érdekli igazán, hogy a faj fönnmaradjon. Az ember ekként az emberi nem érdekében van, az egyes egyének változásá­tól függetlenül fennmaradó fajának részese, annak szolgálatában áll. Az ember csak, mint nemének, fajának részese élhet, mert az adja létét, attól kapja életképességét erejét, jelle­mét. E helyzetünk pedig önként megmutatja, miként kell keresnünk boldogságunk forrását. A faj nemesítése utján! Mert hiszen mi csak annyi műveltségben, annyi boldogságban részesülhetünk, amennyivel a faj rendelkezik. Mi csak a fajjal együtt, mint annak része tökéletesedhetünk, fejlődhetünk, mert attól kapjuk phisikai és erkölcsi létünket egyaránt. A nagy társadalmi közösségek ápolá­sában, nagg társadalmi feladatok megoldá­sában, a társadalmi célok és közjóiét mnn- kálásában találjuk fel e szerint a természet tanítása nyomán azt a módot, mellyel fajunk s ezzel a saját földi létünk lehető tökéletessé tételét biztosítjuk. Az egyetemes társadalmi érdekeket kell a legteljesebb erővel ápolnunk minden kínálkozó eszközzel. Mindig e cél felé haladni előre: ez a biztosítéka, hogy el fogunk érni egy olyan ideális kort, melyet ma még utópiának gondolhatunk, de melynek előjelei az örök bé­kére való törekvésben már jelentkeznek s mely­nek utjai kezdenek kibontakozni eddig homá­lyos szemeink előtt. Egyik útja: a gyermekvédelem. A társadalomnak ez az uj törekvése épen a jövő generáció értékének emelését tűzte ki célul, tehát typikus eszköze nemünk nemese- désének, mert a nemet már csirájában egy idősebb fiának, Tarkasnak vezérlete alatt rabolva, gyilkolva kalandozták be a dunamenti Bolgáriát. a bolgárok főlakóhelyét s egész Dobrudsát végig- dulva, a máig is fennálló Preslav fővárosig jutottak el, mialatt Simeon seregét délen a görög hadsereg foglalkoztatta. Simeon azonban tudomást szerzett a magya­rok viselt dolgairól s a görög császárnak békét ajánlott fel, ha a magyarokat támogató görög ha­jókat visszavonja. Leó beszüntette az ellenségeskedést mit sem törődve (igazi byzanti módón) szövetségeseivel. Simeon most a magyarok ellen vonult Ezek a Dunatorkolat vidékéig vonultak vissza, Dobrudsa északkeleti részébe s mikor Simeon ide követte őket, véres ütközetben győztek. Simeon délnyugat felé vonult vissza a Duna irányába s rendezte seregét; újra megütközött Tar­kas seregével, de most még nagyobb vereséget szenvedett s csak nagy ügygyel-bajjal tudott a mai Stlistria város helyén álló Distra várába menekülni. A magyarok újra végigdulták Bolgáriát s számos foglyukat eladták Leónak, majd hazafelé indultak. Eközben azonban Leó visszahívta hajóhadát a Dunáról s Nikephoros Phokas serege is vissza­tért Görögországba. Így Simeon minden erejét a magyarok ellen fordíthatta s most talpra állitva egész Dobrudsa népét, a Duna közelében véres harc után győzött s a küzdelemben a magyar se­reg legnagyobb része odaveszett. E győzelem után a bolgár cár követeket kül­dött Leóhoz azon üzenettel, hogy békét köt vele, jobb életre akarja nevelni. És épen mert a gyermekvédelem közvetlenül és egyenesen emberi nemünk társadalmának fejlődését mun­kálja : a gyermekvédelem a jövő nemzedék fejlődésének e leghatalmasabb eszköze, jövőnk boldogságának a legegyenesebb útja. * * * Még csak azzal a kétellyel kell számol­nunk, hogy a gyermekvédelem -uj rendszere, melynek szolgálatában állunk, helyes utakon járva, előbbre viszi-e valóban a jövő nemze­dék boldogulását ? Álljanak itt bizonyítékul igazságügyi kor­mányunk jelenlegi vezetőjének, Balogh Jenő igazságügyminiszternek az ország parlamentjé­ben a fiatalkorúak bíróságáról szóló törvény- javaslat tárgyalása alkalmával elmondott kö­vetkező kijelentései: »Kétségtelen, hogy ezen újabb jogsza­bályok világszerte még csak a kísérlet szaká­ban vannak, de annyit a legkonzervativebb jogászok is beismernek már, pedig minden kultúrállamban foglalkoznak ezekkel, hogy az egész vonalon a fiatalkoruakra nézve az uj eszmék a győztesek, hogy ma már nem csu­pán egy ködös bizonytalan, hanem határozot­tan felismerhető körvonalait látjuk annak az uj rendszernek, amely a jövő évtizedek munkájából kiépül és mig egyrészről a társadalom arra szoruló elhagyott osztályainak a védelmét al­kotja meg, másrészről — amit az emberbará­tok néha nem tudnak — egyúttal a helyesen felfogott társadalmi érdeket szolgálják.« E kijelentések teljesen megnyugtató bizo­nyítékul szolgálhatnak minden kételkedőre nézve, nemcsak a hely előkelősége folytán, ahonnan elhangzottak, hanem azért is, mert ezek a szavak — mint ugyanazon parlamentben jelle­meztettek — »mintha nem is minister, hanem apostol ajkairól hangzottak volna, aki évti­zedes munkásságának, lelkesedésének ered­ményét a megvalósulás előtt látja.« Taxiügy­Erettségi kormánybiztosok. A vallás- és köz­oktatásügyi miniszter a vármegyénkben felekezeti középiskolák 1913. évi rendes érettségi vizsgálatai­hoz a következő kormányképviselőket küldte ki: A hä a magyaroktól vásárolt bolgár foglyokat ingyen szabadon bocsájtja. A bolgárok igy hamar kiheverték a magyarok dobrudsai kirándulásának emlékeit, nem igy azon­ban ezek. Simeon ugyanis úgy akarta a magyarokat ártalmatlanná tenni még a dobrudsai hadjárat ele­jén, hogy a Dniester és Dnieper közén lakó bese­nyőket a magyarok etelközi hazájára uszította. A besenyőknek nem kellett sok biztatás, be­rontottak a magyar földre, a keleti határokon la­kókat leöldösték, minek hírére a magyarok zöme Árpád vezérlete alatt, — mint azt hat évvel előbb is tették, mikor Lebediából Etelközbe költöztek — nyugat felé menekült a besenyők elől s a Kárpátok hágóin a Tisza, majd a Duna völgyére költözött így tehát 895—896-ban a dobrudsai hadjárat s az ezzel kapcsolatban álló besenyő támadás volt a magyarok honfoglalásának oka. A következő évtizedben a magyarok a Kár­pátoktól nyugatra Ostmarkig, délre a bolgárok föld­jéig, a Duna vonaláig leigázva a szláv s egyébb lakókat uj hazát alapítottak, melyen a magyar törzs- fők uralkodtak s e törzsöket csak kevés kapocs s egy közös (inkább csak névleges) fejedelem fűzte össze. Tőlük keletre, Etelközben és Lebediában a Dnieper vonaláig a besenyők lettek az urak. A byzanti császárok szerették volna e két népet egymásra uszítani, hogy igy megszabadulja­nak folytonos becsapásaiktól, rabló kalandozásaik­tól, a bolgárok elleni hadjáratra is szerették volna — ugyanezen indokból — rávenni a magyarokat, békési református főgimnáziumhoz Ravasz Árpád budapesti református főgimnáziumi igazgatót, a békés­csabai ág. h. ev. Rudolf-fögimnáziumhoz Mikola Sándor budapesti ág. h. ev. főgimnáziumi tanárt, a szarvasi ág. ev. főgimnáziumhoz Raffai Sándor budapesti ág. h. ev. lelkész, teológiai tanárt, a gyu­lai róm hath, főgimnáziumhoz Novotny S. Alfonzot, a budapesti Norbertium kormányzóját. Tornaverseny. Vármegyénk főgimnáziumi torna­tanárai egy még a folyó tanévben tartandó torna­verseny rendezését tervezik, melyen a gyulai, csabai, békési, aradi és czeglédi főgimnáziumok ifjúsága vesznek részt. A verseny színhelye Békés leend. Járásköri tanítói ülés. a békésvármegyei alta- 'lános tanítóegyesület békési járásköre ma d. e. tartja idei közgyűlését, mely után kedvező időjárás esetén a közeli erdőbe társas kirándulást tervez az elnökség. Kinevezés. A vallás- és közoktatásügyi minisz­ter néh. Udvarhelyi Károly volt dobozi református tanító özvegyét szül. Szabó Rózát, okleveles kisded- óvónőt a brassói állami óvodához óvónővé nevezte ki. A békési református főgimnázium idei érett­ségi vizsgálatainak vezetésére az illetékes hatóság Sinka Sndor debreczeni nyug. főgimnáziumi igazga­tót küldte ki. Hírek. A püspök adománya. Gróf Széchenyi Miklós váradi püspök, püspökségének harmadik évfordulója emlékéből 100 ezer koronát adományozott uj tem-* plomokra. Eme fejedelmi adományból az oroszlán- rész, vagyis 9i)0ü0 korona békésmegyei két parochiá- nak, nevezetesen Bucsatelepnek 60000 korona, Oros­házának pedig 30000 korona jut. A két esztendő alatt, mióta Széchényi püspök vette át az egyház­megye kormányzását, öt uj lelkészség alakult az egyházmegyében. A vallásos lelkületű íőpásztor jó­tékonysága most lehetővé teszi a bucsatelepi tern- lom fölépítését és az orosházi templom gyökeres renoválását. Isteni tisztelet nyári rendje. A gyulai róm, kath. templomokban április 24-én beállott az isteni tisztelet nyári rendje, amire ez utón is felhívjuk katholikus vallásu polgártársaink figyelmét. Hétköz­napokon félhét és félnyolc órakor, vasárnap és ün­nepnapokon pedig íélnyolc, kilenc és tizenegy órakor vannak az anyatemplomban a szokásos szentmisék. ezek azonban respektálták a besenyők s Simeon bolgár cár hadi tudományát s inkább Német és Olaszországot tisztelték meg látogatásaikkal Mikor azonban Simeont 927 május 27-ikén fia Péter váltotta fel a bolgár trónon, a magyarok kezdtek eleget tenni a görög császárok óhajának, sőt az előzékenységben annyira mentek, hogy 934 áprilisban szövetkezve a besenyőkkel (!) végigdul­ták Dobrudsát, Thraciát s Konstantinápoly falai alatt tettek látogatást; mire Lakapenos román csá­szár — alkalmatlanoknak tálálván a vendégeket —• Theophanes patrícius által ajándékokat küldött ne­kik s egyezséget kötve velük, hazatérésre bírta őket. Görögországot még ezentúl is dúlták a ma­gyarok, Dobrudsa azonban nem játszott szerepet többé történetükben. Láttuk azonban, hogy 895-ben Dobrudsa és Silistra (Distra) mily elhatározó fontosságú, a ma­gyarok jövendő sorsára döntő események színhelye volt s erre gondolva, feszült figyelemmel kísérhet­jük, vajon a bolgároknak sikerül e majd megint Dobrudsa körül diplomáciával és fegyverrel oly győzelmeket aratni, mint azt 895-ben a magyarok­kal szemben tették ? De elábrándozhatunk afelől is, hogy is lehet az, hogy mig a mostani civilizált, erős szervezetű Magyarország alig van valamelyes befolyással a Balkán sorsára, 1000 évvel ezelőtt a versengő gö- rügök, bolgárok sorsára az akkor még nomád és államot nem alkotó magyarok pártfoglalása épen- séggel nem volt fontosság híján ? Talán nem is olyan nehéz az okokat meg­találni !

Next

/
Thumbnails
Contents