Békés, 1913. (45. évfolyam, 1-52. szám)
1913-04-27 / 17. szám
2 Békés 1913 április 27. van, mi hivatást tölt be? Schopenhauer erre azt mondja : »Mint a zuhogó vízesés szétszóródó csöppjei villámgyorsasággal változnak, mig a szivárvány, melynek hordozói, mozdulatlan nyugalomban marad, e soha nem pihenő változástól érintetlenül; úgy marad minden eszme, azaz az élőlények faja egészen érintetlen egyedei- nek folytonos változásától. Az eszme, vagy a faj az, melyben az élethez való akarat volta- képen gyökerezik és megnyilatkozik.« Ennek pedig conclusiója az, hogy a természetnek azért közömbös az egyén sorsa, mert csakis az érdekli igazán, hogy a faj fönnmaradjon. Az ember ekként az emberi nem érdekében van, az egyes egyének változásától függetlenül fennmaradó fajának részese, annak szolgálatában áll. Az ember csak, mint nemének, fajának részese élhet, mert az adja létét, attól kapja életképességét erejét, jellemét. E helyzetünk pedig önként megmutatja, miként kell keresnünk boldogságunk forrását. A faj nemesítése utján! Mert hiszen mi csak annyi műveltségben, annyi boldogságban részesülhetünk, amennyivel a faj rendelkezik. Mi csak a fajjal együtt, mint annak része tökéletesedhetünk, fejlődhetünk, mert attól kapjuk phisikai és erkölcsi létünket egyaránt. A nagy társadalmi közösségek ápolásában, nagg társadalmi feladatok megoldásában, a társadalmi célok és közjóiét mnn- kálásában találjuk fel e szerint a természet tanítása nyomán azt a módot, mellyel fajunk s ezzel a saját földi létünk lehető tökéletessé tételét biztosítjuk. Az egyetemes társadalmi érdekeket kell a legteljesebb erővel ápolnunk minden kínálkozó eszközzel. Mindig e cél felé haladni előre: ez a biztosítéka, hogy el fogunk érni egy olyan ideális kort, melyet ma még utópiának gondolhatunk, de melynek előjelei az örök békére való törekvésben már jelentkeznek s melynek utjai kezdenek kibontakozni eddig homályos szemeink előtt. Egyik útja: a gyermekvédelem. A társadalomnak ez az uj törekvése épen a jövő generáció értékének emelését tűzte ki célul, tehát typikus eszköze nemünk nemese- désének, mert a nemet már csirájában egy idősebb fiának, Tarkasnak vezérlete alatt rabolva, gyilkolva kalandozták be a dunamenti Bolgáriát. a bolgárok főlakóhelyét s egész Dobrudsát végig- dulva, a máig is fennálló Preslav fővárosig jutottak el, mialatt Simeon seregét délen a görög hadsereg foglalkoztatta. Simeon azonban tudomást szerzett a magyarok viselt dolgairól s a görög császárnak békét ajánlott fel, ha a magyarokat támogató görög hajókat visszavonja. Leó beszüntette az ellenségeskedést mit sem törődve (igazi byzanti módón) szövetségeseivel. Simeon most a magyarok ellen vonult Ezek a Dunatorkolat vidékéig vonultak vissza, Dobrudsa északkeleti részébe s mikor Simeon ide követte őket, véres ütközetben győztek. Simeon délnyugat felé vonult vissza a Duna irányába s rendezte seregét; újra megütközött Tarkas seregével, de most még nagyobb vereséget szenvedett s csak nagy ügygyel-bajjal tudott a mai Stlistria város helyén álló Distra várába menekülni. A magyarok újra végigdulták Bolgáriát s számos foglyukat eladták Leónak, majd hazafelé indultak. Eközben azonban Leó visszahívta hajóhadát a Dunáról s Nikephoros Phokas serege is visszatért Görögországba. Így Simeon minden erejét a magyarok ellen fordíthatta s most talpra állitva egész Dobrudsa népét, a Duna közelében véres harc után győzött s a küzdelemben a magyar sereg legnagyobb része odaveszett. E győzelem után a bolgár cár követeket küldött Leóhoz azon üzenettel, hogy békét köt vele, jobb életre akarja nevelni. És épen mert a gyermekvédelem közvetlenül és egyenesen emberi nemünk társadalmának fejlődését munkálja : a gyermekvédelem a jövő nemzedék fejlődésének e leghatalmasabb eszköze, jövőnk boldogságának a legegyenesebb útja. * * * Még csak azzal a kétellyel kell számolnunk, hogy a gyermekvédelem -uj rendszere, melynek szolgálatában állunk, helyes utakon járva, előbbre viszi-e valóban a jövő nemzedék boldogulását ? Álljanak itt bizonyítékul igazságügyi kormányunk jelenlegi vezetőjének, Balogh Jenő igazságügyminiszternek az ország parlamentjében a fiatalkorúak bíróságáról szóló törvény- javaslat tárgyalása alkalmával elmondott következő kijelentései: »Kétségtelen, hogy ezen újabb jogszabályok világszerte még csak a kísérlet szakában vannak, de annyit a legkonzervativebb jogászok is beismernek már, pedig minden kultúrállamban foglalkoznak ezekkel, hogy az egész vonalon a fiatalkoruakra nézve az uj eszmék a győztesek, hogy ma már nem csupán egy ködös bizonytalan, hanem határozottan felismerhető körvonalait látjuk annak az uj rendszernek, amely a jövő évtizedek munkájából kiépül és mig egyrészről a társadalom arra szoruló elhagyott osztályainak a védelmét alkotja meg, másrészről — amit az emberbarátok néha nem tudnak — egyúttal a helyesen felfogott társadalmi érdeket szolgálják.« E kijelentések teljesen megnyugtató bizonyítékul szolgálhatnak minden kételkedőre nézve, nemcsak a hely előkelősége folytán, ahonnan elhangzottak, hanem azért is, mert ezek a szavak — mint ugyanazon parlamentben jellemeztettek — »mintha nem is minister, hanem apostol ajkairól hangzottak volna, aki évtizedes munkásságának, lelkesedésének eredményét a megvalósulás előtt látja.« TaxiügyErettségi kormánybiztosok. A vallás- és közoktatásügyi miniszter a vármegyénkben felekezeti középiskolák 1913. évi rendes érettségi vizsgálataihoz a következő kormányképviselőket küldte ki: A hä a magyaroktól vásárolt bolgár foglyokat ingyen szabadon bocsájtja. A bolgárok igy hamar kiheverték a magyarok dobrudsai kirándulásának emlékeit, nem igy azonban ezek. Simeon ugyanis úgy akarta a magyarokat ártalmatlanná tenni még a dobrudsai hadjárat elején, hogy a Dniester és Dnieper közén lakó besenyőket a magyarok etelközi hazájára uszította. A besenyőknek nem kellett sok biztatás, berontottak a magyar földre, a keleti határokon lakókat leöldösték, minek hírére a magyarok zöme Árpád vezérlete alatt, — mint azt hat évvel előbb is tették, mikor Lebediából Etelközbe költöztek — nyugat felé menekült a besenyők elől s a Kárpátok hágóin a Tisza, majd a Duna völgyére költözött így tehát 895—896-ban a dobrudsai hadjárat s az ezzel kapcsolatban álló besenyő támadás volt a magyarok honfoglalásának oka. A következő évtizedben a magyarok a Kárpátoktól nyugatra Ostmarkig, délre a bolgárok földjéig, a Duna vonaláig leigázva a szláv s egyébb lakókat uj hazát alapítottak, melyen a magyar törzs- fők uralkodtak s e törzsöket csak kevés kapocs s egy közös (inkább csak névleges) fejedelem fűzte össze. Tőlük keletre, Etelközben és Lebediában a Dnieper vonaláig a besenyők lettek az urak. A byzanti császárok szerették volna e két népet egymásra uszítani, hogy igy megszabaduljanak folytonos becsapásaiktól, rabló kalandozásaiktól, a bolgárok elleni hadjáratra is szerették volna — ugyanezen indokból — rávenni a magyarokat, békési református főgimnáziumhoz Ravasz Árpád budapesti református főgimnáziumi igazgatót, a békéscsabai ág. h. ev. Rudolf-fögimnáziumhoz Mikola Sándor budapesti ág. h. ev. főgimnáziumi tanárt, a szarvasi ág. ev. főgimnáziumhoz Raffai Sándor budapesti ág. h. ev. lelkész, teológiai tanárt, a gyulai róm hath, főgimnáziumhoz Novotny S. Alfonzot, a budapesti Norbertium kormányzóját. Tornaverseny. Vármegyénk főgimnáziumi tornatanárai egy még a folyó tanévben tartandó tornaverseny rendezését tervezik, melyen a gyulai, csabai, békési, aradi és czeglédi főgimnáziumok ifjúsága vesznek részt. A verseny színhelye Békés leend. Járásköri tanítói ülés. a békésvármegyei alta- 'lános tanítóegyesület békési járásköre ma d. e. tartja idei közgyűlését, mely után kedvező időjárás esetén a közeli erdőbe társas kirándulást tervez az elnökség. Kinevezés. A vallás- és közoktatásügyi miniszter néh. Udvarhelyi Károly volt dobozi református tanító özvegyét szül. Szabó Rózát, okleveles kisded- óvónőt a brassói állami óvodához óvónővé nevezte ki. A békési református főgimnázium idei érettségi vizsgálatainak vezetésére az illetékes hatóság Sinka Sndor debreczeni nyug. főgimnáziumi igazgatót küldte ki. Hírek. A püspök adománya. Gróf Széchenyi Miklós váradi püspök, püspökségének harmadik évfordulója emlékéből 100 ezer koronát adományozott uj tem-* plomokra. Eme fejedelmi adományból az oroszlán- rész, vagyis 9i)0ü0 korona békésmegyei két parochiá- nak, nevezetesen Bucsatelepnek 60000 korona, Orosházának pedig 30000 korona jut. A két esztendő alatt, mióta Széchényi püspök vette át az egyházmegye kormányzását, öt uj lelkészség alakult az egyházmegyében. A vallásos lelkületű íőpásztor jótékonysága most lehetővé teszi a bucsatelepi tern- lom fölépítését és az orosházi templom gyökeres renoválását. Isteni tisztelet nyári rendje. A gyulai róm, kath. templomokban április 24-én beállott az isteni tisztelet nyári rendje, amire ez utón is felhívjuk katholikus vallásu polgártársaink figyelmét. Hétköznapokon félhét és félnyolc órakor, vasárnap és ünnepnapokon pedig íélnyolc, kilenc és tizenegy órakor vannak az anyatemplomban a szokásos szentmisék. ezek azonban respektálták a besenyők s Simeon bolgár cár hadi tudományát s inkább Német és Olaszországot tisztelték meg látogatásaikkal Mikor azonban Simeont 927 május 27-ikén fia Péter váltotta fel a bolgár trónon, a magyarok kezdtek eleget tenni a görög császárok óhajának, sőt az előzékenységben annyira mentek, hogy 934 áprilisban szövetkezve a besenyőkkel (!) végigdulták Dobrudsát, Thraciát s Konstantinápoly falai alatt tettek látogatást; mire Lakapenos román császár — alkalmatlanoknak tálálván a vendégeket —• Theophanes patrícius által ajándékokat küldött nekik s egyezséget kötve velük, hazatérésre bírta őket. Görögországot még ezentúl is dúlták a magyarok, Dobrudsa azonban nem játszott szerepet többé történetükben. Láttuk azonban, hogy 895-ben Dobrudsa és Silistra (Distra) mily elhatározó fontosságú, a magyarok jövendő sorsára döntő események színhelye volt s erre gondolva, feszült figyelemmel kísérhetjük, vajon a bolgároknak sikerül e majd megint Dobrudsa körül diplomáciával és fegyverrel oly győzelmeket aratni, mint azt 895-ben a magyarokkal szemben tették ? De elábrándozhatunk afelől is, hogy is lehet az, hogy mig a mostani civilizált, erős szervezetű Magyarország alig van valamelyes befolyással a Balkán sorsára, 1000 évvel ezelőtt a versengő gö- rügök, bolgárok sorsára az akkor még nomád és államot nem alkotó magyarok pártfoglalása épen- séggel nem volt fontosság híján ? Talán nem is olyan nehéz az okokat megtalálni !
