Békés, 1913. (45. évfolyam, 1-52. szám)

1913-04-27 / 17. szám

1913 április 27. Békés 9 A vármegyei -tisztviselői nyugdijválasztmány f. hó 19-én d. u. 3 órakor tAmbrus Sándor alispán elnöklete alatt ülést tartott, amelynek egyedüli tárgya volt a vármegyei tisztviselők s dijnokok nyug- dijszabályrendeletének módosítása. Az állami tiszt­viselők uj nyugdíjtörvénye — tudvalevőleg megal­kottatván — elodázhatatlanná vált, hogy a várme­gyei nyugdijszabályrendeletek is azon humánus alap­elvek figyelembevétele mellett átdolgoztassanak, a melyeken az >uj állami nyugdíjtörvény felépítve van, Nevezetesen a vármegyei tisztviselők részére is biz­tosítani kell a 35 éves szolgálati időt és a lakbér­nyugdijat, a megyei alkalmazottak özvegyeit és gyermekeit sem lehet elzárni azon előnyöktől, ame­lyekben az állami tisztviselők özvegyei s gyermekei már most részesülnek, de amely kedvezőbb elbá­násra az eddigr mostoha rendelkezések mellett va­lóban égetően szükség is volt. A vármegye alispánja a vármegyei alkalmazottak nyugdijszabályzatát a fenti értelemben átdolgozván, mielőtt az a törvény- hatósági bizottság elhatározása elé terjesztetik, a nyugdijválasztmány véleménye előzetesen kiké­rendő volt. A nyugdijválasztmány az alispáni elabora- tumot általánosságban s részleteiben is — a tiszti­kar által előterjesztett észrevételek ismertetése alap­ján tárgyalván, a szabályrendeletet azzal terjeszti a törvényhatósági bizottság elé, hogy azt azzal a mó­dosítással ifogadja el, hogy a vármegyei alkalmazót tak hozzájárulása a ,jelenlegi i4 százalék maradjon, szemben az alispáni előterjesztéssel, amelynek értel­mében a tisztviselők azon részének hozzájárulása, akiknek szolgálati ideje 35 évben lesz megállapítva, öt és fél százalék legyen. A tisztviselők nagy ré­szére ugyanis a (hozzájárulás felemelése — daeára a szabályrendelet által nyújtandó előnyöknek, terhes s Jgy a nyugdijválasztmány a hozzájárulás jelenlegi; mérvét a 4 százalékot javasolja; fentartani, annál in­kább, mert .az állami tisztviselők csak másfél száza­lékot fizetnek s mert a törvényhatóság hozzájár-ulá- (öához viszonyítva, a másfél százalék többlet, számba alig jöhető csekélység, összesen évi 3000 korona. Kinevezés. A, pénzügyminiszter Novotny Mihály orosházi kir. adóhivatali főellenőrt a battonyai kir. adóhivatalhoz pénztárnokká nevezte ki. Egyidejűleg helyére Szabolovics János marosillyei adóhivatali pénztárnokot a Vili. fizetési osztályba meghagyás mellett az orosházi adóhivatalhoz főellenőrré ne­vezte ki. A honvédség köréből. A honvédelmi miniszter Ulicska István népfölkelésügyi századost, aki a Gyulán állomásozó tisztikarnak legrégibb, honvéd és civil körökben egyik legszimpatikusabb tagja, kitűnő szolgálatainak elismeréséül okmányilag megdicsérte. Megyést Sándor népfölkelésügyi százados Gyuláról a nyitrai 14. gyalogezredhez helyeztetett át. Ssalay László századosnak Gyulára szolgálattételre tartósan történt vezénylése heszüntettetvén, Szaky a miskolci 10 honvéd gyalogezredhez vonult be. Adóhivatalok a postatakarékpénztári forgalom­ban. Gyakran halljuk hangoztatni, hogy az állami hivatalokban és külösen a pénzügyi és adóhivatalok­ban túlteng a megcsontosodott konzervativizmus, gör­csösen ragaszkodnak a hivatalnokok a copfhoz s bi­zonyos kéjjel űzik — a szabályok tömkelegében ny&rgalászván — a közönség vegzálását. Még az csak hagyján, ha valakinek felvilágosításra, útbaigazításra van szüksége. Ezt a legtöbb esetben simán ds gyor­san megkaphatja, de ha pénzt vagy egyéb értéket akar befizetni, letétbe helyezni avagy pláne a pénz­tártól valamelyes összeget felvenni, az már nem megy olyan egyszerűen. A mellett, hogy némely esetben a befizetés is nehézkes, vagy legalább is időveszteséggel jár, pénzfelvétel már sokkal körül­ményesebb s az előirt óvatossági szabályok termé­szetszerű szigorúbb betartása következtében, sok vesződséggel, utánjárással van megnehezítve. Ezért a közönségre nem csekély jelentőségű újítás az év elején már életbe lépett uj adókezelési utasításnak a gyakorlatba csendesen bevonult az a rendelkezése, hogy az adójukat a királyi adóhivataloknál fizető adózó közvetlen adófizetők, adótartozásukat a posta­takarékpénztár csekk és clearing forgalmának igénybe vételével is beküldhetik a kir. adóhivatalokhoz. E végből a pénzügyminiszter az összes kir. adóhivata­lok részére csekkszámlát nyitott a postatakarékpénz­tárnál s az adózókat kívánságukra díjtalanul látják el a szükséges befizetési lapokkal. De a hivatalokba ezzel bevonult modern szellem nem állott meg ennyi újításnál. A miniszternek a napokban jelent meg részletes utasítása a csekk-számla használatára vo­natkozólag, amely a közönség részére még több hasznos újítást tartalmaz s a pénztáraknak a kifi­zetések teljesítése körül lényeges könnyítést és gyor­saságot tesz lehetővé. Elrendeli ugyanis az utasítás, hogy a kir. adóhivatalnál bárki által fizetendő bár­mely, akár állami, akár vármegyei természetű tar­tozás, mint: adó, illeték, italmérési illeték, dohány- tőzsdebér, fogyasztási adó, birság stb. az illető adó­hivataltól, vagy a kerületbeli községi elöljáróságtól is díjtalanul beszerezhető postatakarékpénztári be­fizetési lapon beküldhető. Akinek magának is van a .postatakarékpénztárnál csekkszámlája, az clearing- forgalomban is teljesítheti a fizetést. További újítás, hogy az utóbbiak részére kiutalványozott összegeket az adóhivatalok, a felek által beküldött saját posta­takarékpénztári lapjuk felhasználásával külön nyugta bektvánásanélkül is megküldhetik. Ilyenkor a nyugta­bélyeget a kijárandóságból készpénzben vonja le a hivatal. Lehetővé van téve, hogy a hivatalok bár­mily összeget, postatakarékpénztár! fizetési utal vány­nyal utaljanak ki a felek részére. Az adóhivatalok­nak egymáskczötti fizetéseinél lehetőleg a elearing- forgalmat kell igénybe venniök. Ezáltal a postai pénzszállítások tetemesen csökkennek s a szállítás alatti elveszésnek sincs kitéve annyi pénzeslevél. Mi­után az ilyen egymásközötti fizetések rendszerint nagyobb összegeket tesznek ki, az állami pénztárak­nak kivételesen meg van engedve, hogy csekkeket 20.000 koronánál magasabb összegről is állíthassa­nak ki. Az uj rendszer nemcsak a nagyközönségnél, hanem az avval foglalkozó adóhivatali tisztviselők körében is tetszéssel és helyesléssel találkozik. Re­mélhetőleg nemsokára kiszélesítik ennek az intéz­ménynek praktikus használatát a nyugdíjasok illet­ményeinek kifizetésére s egyéb állandó természetű fizetések teljesítésére is. A gyulai szanatórium igazgatósága már két ízben kérte, hogy tekintettel az eljárás költséges voltára, felmentessék azon kötelezettség alól, hogy a szanatóriumból kikerülő szennyvizek, amelyek már biológiailag meg vannak tisztítva, a Feketekörözsbe való bevezetés előtt még klormésszel való keverés által történő fertőtlenítésnek is alá vettessenek. A szanatórium kérelmét azonban az alispán és a köz- igazgatási bizottság sőt a miniszter is elutasították. Legutóbb hozott elutasító alispáni és közigazgatási bizottsági határozatokat a szanatórium megfelebbez- vén, a földmivelésügyi miniszter a kérelmet teljesí­tette és felmentette azon kötelezettség alól, hogy a biológiailag már megtisztított szennyvizeket még klormész oldattal fertőtlenítse a Feketekörözsbe való beboesájtás előtt. A;földmüvelésügyi miniszter hatá­rozatát, — amelyet a belügyminiszter meghallgatá­sával hozott — azzal indokolta, hogy az országos közegészségügyi tanács a fertőzés veszélyét a fenn­forgó körülmények között praktice kizártnak tartja. Payer Béla gyulai gyógyszerész Szent József­hez eimzett patikájának a jelenlegi helyről a bel­város felé való áthelyezésének megengedését kérte. A kérelmet a polgármester teljesítette, az alispán és a közigazgatási bizottság azonban elutasították azzal az indokolással, hogy a.kért áthelyezés meg­engedése a többi gyógyszertárak forgalmára lenne káros hatással. A belügyminiszter azonban, nem is felebbezés folytán, hanem egyszerű kérelemre meg­engedte Páyer Bélának, hogy patikáját jelenlegi he­lyéről a báró Wenckheim Béla-utea 19, 21, 23, vagy 25. számú házainak valamelyikébe helyezhesse el. A Bókésmegyei Pártfogó Egyesület ma délután 4 órakor a kir. törvényszék főtárgyalási termében tartja ez évi rendes közgyűlését gróf Wenckheim László elnöklete alatt. A közgyűlésen minél nagyobb számban való megjelenésre az Egyesület tagjai fel­kéretnek. A vármegyei gyámpénztári pénzek kezelése és gyümölesöztetése tárgyában kelt vármegyei szabály­rendeletet a törvényhatósági közgyűlés legutóbb akként módosította, hogy figyelemmel a rendkívül mostoha pénzviszonyokra, a kölcsönadott pénzek kamatlábát 5'/a százalékról 6-ra emelte fel, a köl­csönadható összeg nagyságát az eddigi 10,000 ko­rona helyett húszezerben állapította meg. Az ekként módosított szabályrendeletet a belügyminiszter jóvá­hagyta. Meghívó. A gyulai ág. evangélikus egyház f. évi április hó 30-án délután 3 órakor az állami elemi népiskola tornacsarnokában évi közgyűlést tart, melyre a hivek ezúton is meghivatnak. Tár­gyak : 1. Múlt évi zárszámadás. 2. Folyó évi költ­ségvetés. 3. Folyó ügyek. — Gyula, 1913. április hó 24. Dr. Ladies László, felügyelő. Konfirmációs úrvacsora. A gyulai ágostai ev. hivek ezúton értesittetnek, hogy május 1-én áldozó csütörtökön reggel 9 órakor konfirmációval egybe­kötött Urvaosora osztás lesz az állami polgári leány­iskola tornatermében Meglopott kasszírnő. Friderszki Margit a Komló kávéház felirónője Part-utca 8. számú laká­sának ajtaját csütörtökön éjjel, mig a leány a kávé­házban foglalatoskodott, eddig ismeretlen tettes fel­törte. Lefeszítette a ruháskosár lakatját és abból a leány megtakarított pénzét 220 koronát magával vitte. A kosárban ruhák között értékes ékszerek is voltak, de azokat vagy nem találta meg a betörő, vagy nem akarta elvinni A károsult éjjel egy óra­kor ment haza s úgy a kaput, mint szobája ajta­ját, amely máskor zárva szokott lenni, nyitva ta­lálta. A szobába lépve rögtön látta, hogy kofferjét feltörték s megállapította, hogy 220 koronával bélelt pénztárcáját vitték el. Még akkor éjjel jelentette az esetet a rendőrségen. A megindított nyomozásnak az az impressziója, hogy a betörést csak a házban teljesen ismerős egyén követhette el, akinek arról is volt tudomása, hogy a leánynak pénze van s hogy a pénzt, melyet azelőtt mindig magával hordott, egy idő óta kosarában őrzi. A tettest még nem si­került leleplezni. Április hó végnapjait éljük és csak most tűnik ki mennyire nem volt veszedelmes — amint a mezőgazdálkodásban járatlan tudósítók a fővárosi la­pokat két hét előtt tele lármázták — az a 3ő cen­timéteres hó, mely a hó közepe táján elborította földjeinket. Sőt most már minden gazda hálásan be­ismeri, hogy ez a hó képviselte, s adta meg a ve­téseknek azt a nedvességet, amelyet a tartós tavaszi szárazság után a föld olyannyira nélkülözött és há­romszorta annyit ért. mintha a csapadék eső alak­jában valósult volna meg. A lehullott hó nélkül ugyanis az eddigi áprilisi nedvesség vajmi kevés lett volna. A havat megelőző fagyok következményéről már lapunk multheti számában irtunk. Az elmúlt bét tapasztalatai eme tudósításunk alapos voltát tel­jesen megerősítik. Most már a legpesszimistább gazda is beismeri, hogy a hóesést megelőző két izbeni fagy aránylag kevés kárt okozott, úgy a gyümölcs­ben valamint a szőlőben is; nem mondható ez a a vasárnap hajnali ködről, amelynek, káros hatása, sajnos, sok helyütt már megnyilatkozik. Szerencsére a köd pásztásan és aránylag kis területen vonult el fölöttünk. Pénteken és szombaton junius derekába illő meleg napok köszöntöttek be, s a forró napsu­gár hatása alatt a vegetáció buja fejlődésnek indult. Különösen szépen fejlődött a legelő, melyre a jó­szágot a vármegye csaknem minden községében Szent György napján kihajtották. Gyulán a tavaszi vásár miatt a jószágkihajtás csak május első nap­jaiban történik meg. Május I. A tavasznak legszebb hónapja a május, a virágos, napsugaras, enyhe, illatterhes levegőjű május, mely hasonlít a nőhöz a legbá- josabb korában, midőn szépsége kifejlődéséhez közeledik, de még egy vonal elválasztja a teljes rózsanyilás idejétől, amidőn még kissé bátorta­lan, kissé naiv kíváncsisággal néz szót a világ­ban, de kedvességének annál közvetlenebb ere­jével hódítja sorra a fiatal sziveket. íme, csak Írni kell a májusról és máris megragad bennün­ket a költői hangulat, mely a képzelet erejével varázsol elénk szépséges hasonlatokat. Csoda-e, ha a május a maga szépséges megjelenésével olyan buján termeli a költőket és költészetet ? Egy hosszú zord időszak után következő enyhe időszak, a maga virágaival, balzsamos levegőjé­vel kell is, hogy költészetet teremtsen, mert mi­kor már a május sem ingerel bennünket többé poétikus hangutatra, akkor már a Madách szo­morú phalanster rendszerében fogunk élni. De sőt, mintha már jelentkeznének is ennek messze előre küldött egyes hírnökei. Mert mit jelent mást az a tömegtermelés, az az óriás gyáripar, amely ezrek és ezrek számára gyártja ugyanazt az iparcikket, mit jelenthetnének mást azok a törekvések, mely a tömegek minél hatalmasabb csoportjai igényét akarja ugyanolyan módon ki­elégíteni, mit a vasházas, egy óra alatt épülő házak, rpeg az amerikai 30 emeletes felhőkar­colók ? És mit jelenthetne egyebet a szocializ­mus, mely végeredményében az embereket mi­nőségi különbség nélkül darabszámra akarja ke­zelni? A vörös május azért választotta jelvé­nyéül a vérpiros szint, mert ez a forradalmat jelenti, mely a mai rendet felforgatja s helyébe uj rendet tesz. A munkás rendet, ahol csak bér­ről, kiszabott napi munkáról, gépies mozgásról fognak beszólni, s ahonnan hiányzik minden szépsége az életnek, tehát a költészet is. Akár a phalanster rendszerben. Kutyával nem jó játszani. Bába Albert gyulai pénzügyigazgatósági tisztviselő Mariska leányát folyó hó 24-én este saját kutyájuk mindkét karján meg- barapta. A kutya azonnal agyonlövetett, hatóságilag felboncoltatott esetleges veszettség megállapítása végett. A megmart leány még aznap este felvétette magát a vármegyei közkórházba. A tavaszi vásár az idén rendkívül korán esik, első napja április hó végnapjára, ami már rég óta nem történt. Az állatfelhajtás a kedvező idő követ-

Next

/
Thumbnails
Contents