Békés, 1913. (45. évfolyam, 1-52. szám)

1913-04-20 / 16. szám

3 Békés 1913 április 20. védvámrendszer bukását és a szabad kereske­delmi elv diadalát jelenti) érthetőnek fogjuk találni, hogy a nagy gyárak nem dolgoznak előre bizonytalan készletekre, nem fektetik tőkéjüket esetleg el uem adható árukba, melyek a rend­szerváltoztatással nyakukon maradnak s őket a bukásnak teszik ki. Redukálják tehát, vagy esetleg egészen beszüntetik üzemüket, melyet ismét felvesznek, mihely biztosak abban, hogy termelvényeiket elhelyezhetik. A nagy gyáripar e válságai kényszeriték tehát az Unió vezető szellemét a rendszerváltozás keresztülvitelére, mely a mezőgazdaság nagyobb fölkarolásában nyilvánul meg. A közigazgatási bizottság ülése április I4>én. Békésvármegye közigazgatási bizottsága áprilisi rendes ülését f hó 14-én tartotta meg — Kérj Gyula főispán hivatalos ügyben való távolléte miatt — Ambrus Sándor alispán elnöklete alatt. Az ülésről 4 választott bizottsági tag hiány­zott; a tisztviselő tagok közül pedig a vármegye főjegyzője volt — sorozásod való elfoglaltsága miatt — távol, helyette Moldoványi János vármegyei má­sod főjegyző vezette az ülés jegyzőkönyvét. Czabán Sámuel nagyszénási tanító fegyelmi ügyénél kifejlődött vitától eltekintve, amelynek so­rán Haviár Dániel nagy hévvel amellett szállott síkra, hogy Czabánnak, az ellene tett feljelentést, amely­nek folytán a bizottság ellene fegyelmi eljárást in­dított, a tanfelügyelő tartozott volna kiadni, — az ülés a rendes mederben folyt le, legfeljebb még azt emelhetjük ki, hogy Szűcs- Károly pusztaecsegi köz­ségi tanítót a bizottság állásától felfüggesztette azon bírói Ítéletek indokolásában foglaltak alapján, mely szerint Császár Károly és Császár Irma pusztabucsai lakosok, akik nevezettet amiatt támadták meg, hogy a leánygyermekekkel szemben meg nem engedhető viselkedést tanúsított, felmentettek a Szűcs Károly által ellenük emelt rágalmazás vádja alól. Jelenvoltak; Ambrus Sándor alispán elnöklete alatt: Dr. Zóldy Géza főügyész, Sárossy Gyula ár­vaszéki elnök, dr Zóldy János főorvos, Zádor Mór kir. pénzügyigazgató, Mikler Sándor kir. tanfelügyelő, Horváth Béla államépitészeti hivatali főnök, Holló György gazdasági felügyelő, Diószeghy Gábor kir. ügyész. A választott bizottsági tagok, közül dr. Ladies László, dr. Török Gábor, Haviár Dániel, Yarsagh Béla, Dombi Lajos és Haraszti Sándor. Elnöklő alispán az ülést d. e. 9 órakor meg­nyitván, bejelentette, hogy a főispán hivatalos ügy­ben távol van. Első tárgyként az alispáni jelentés Elhagytam az öreget, tapasztalatai töpren­géseiben. Mondanom is fölösleges, hogy pazarul élvez­tem az öreg gulyás minden szaván, minden moz­dulatán Amidőn ismét kimegyek hozzá, látom, hogy a nagy furkós botot a tornác fütő rostélyára fektette, épen jön a jegyszedő kalauz, ki szemta­núja volt az állomáson a kutya sivalkodásának Látva a végig fektetett nagy fütyköst, kérdi; — Nem kend ütötte meg az öreg kisasszony kutyáját, ezzel a nagy bottal ? — Nem vagyok gyerek, de életemben uram, soha senkinek kárt nem tettem. Tudja a jó atya különben. Kuty ü! vigyázzik ü magára! Kár volt olyan nagyon sipogni az asszonyságnak is, mert ha az én bodri kutyámat a farkas megharapta a nádban, hiába vinnyogott, mer ü ment a farkas­hoz, ha fájt neki, minek ment oda ! . . . Hogy aztán kedvenc jószágának még is párt­ját fogja, bár dünnyögve utána tette, hogy a farkas a bürit rendszerint ott hagyta. A fülkébe bemenve, rágyújtottam egy szivarra, egy kicsit beszélgettem, de ismét kimentem az öreg gulyást élvezni. Látom, hogy félig-meddig lehunyt 'szemmel gunnyaszt az öreg — Talán álmos kend, András? — Még iccaka se tudok aludni, nemhogy mos, de a fránya vigye ezt az ördög szekeret, összefolyik előttem minden, mint ősszel a ködben. — Ezért van, mert közel néz meg egyet- mást Távolabb nézzen, mindjárt lát! Megfogadta a szavamat, annyira-mennyire megnyugodott. De láttam azért, ahogy Dombóvárról befor­dultunk, jól láttam, hogy nyugtalanul tekintget a hegyek fölé, szűk völgyekben meg épen a hideg rázta. Nem is lehet olyan embernél csodálni, aki olvastatott fel, amelyet a bizottság hozzászólás nél­kül tudomásul vett. A jelentés a következő : A személybiztonsági viszonyok elég kedvezők­nek mondhatók, amennyiben eltekintve a kisebb utcai verekedésektől, a személybiztonság csak 7 esetben zavartatott meg. Volt 3 súlyos, 3 könnyű testi sér­tés és I erőszakos nemi közösülés. Vagyonbiztonság ollenes cselekmény 22 eset­ben fordult elő, melyak közül 20 kisebb-nagyobb lopás és 2 esetben sikkasztás derittetett ki. Tűz a vármegye területén az elmúlt hónapban 31 esetben volt és főleg takarmány félét, lakóházat és kisebb gazdasági épületet hamvasztott el, A tüz­esetek folytán felmerült károsodás azonban biztosí­tás folytán jelentékeny részében megtérül. A tüz­esetek a megejtett nyomozások adatai szerint na­gyobb részben vigyázatlanság következtében kelet­keztek. Öngyilkosság 5 esetben, öngyilkossági kísérlet 2 esetben fordult elő. A hat baleset közül, ami a múlt hóban előfordult 3 halállal, 3 pedig könnyebb természetű sérüléssel végződött. Április hó első hetében tartó esőzések, továbbá a meleg időjárás, úgy az őszi, mint a tavasziak fej­lődésére igen kedvezőek voltak. A fagy az őszi ve­tésekben mintegy 10 százalék kárt okozott. Gj’ümölcsfák virágzásban vannak. Napszámbérek közepesek. 2—3 korona között változnak. Ipar és kereskedelmi téren az elmúlt hónapban semmi nevezetesebb említésre méltó változás nem történt. Szentetoroyán az üresedésben volt segédjegyzöi állásra Szóvá Janos eddigi helyettes segédjegyző ; Szarvas községben március hó 19-én külső végrehajtóvá Fáfrik Márton és Molnár Mihály, a belső végrehajtói állásra pedig Hegedűs Ferenc; végül Kőröstarcsa községben a nem ügyvezetői községi orvosi állásra dr. Ferenczv Emil gyakorló orvos, a lemondás folytán üresedésbe jött végre­hajtói állásra pedig Tóth Sándor kőröstarcsai lakos választatott meg Such István kőrösladáuyi községi főjegyző f. évi március hó 28-án elhalt. Az állás betöltése iránt a megfelelő intézkedés megtörtént. Dr. Zóldy János főorvos jelentése szerint a közegészségügyi viszonyok általában kedvezők voltak s az előző hónapokhoz viszonyítva annyival jobbak, hogy a heveny és ragadós bajokban történt megbe­tegedések száma 11-eí volt kevesebb. Az egyes szervek megbetegedését és lefolyását illetőleg, leginkább a légzőszervek hurutos bántal- mai fordultak elő A leggyakoribb balál oka a tüdővész volt. A heveny ragadós bajok közül előfordult: 1. diphteria 39 megbetegedéssel és 4 halálo­zással. 2. vörheny 42 megbetegedéssel és 6 halálo­zással, 3 kanyaró 50 megbetegedéssel és 2 halálo­zással, 4. hasi hagy máz 9 megbetegedéssel és i ha­magas koráig a Kunhalomnál magasabb hegyet nem látott. Sokszor néma fájdalmas sóhaj tört ki széles melléből. — Hej, tekintetes uram, de hitvány, görin- gyes egy ország ez! Hogy nem simította el a ió Ister^ ezt a sok nagy hegyet, még a napot sem látom tülle ! Oszt ezen a vidéken van az a szép jószág, amelyik külömb a mi kormos bikáinknál ? — Azt mondják, öregem. — No, kiváncsi vagyok rá. Bonyhád felé a vicinálissal döcögtünk. El­hagyva Szászvármáza állomást, mindig szánalma­sabb képpel nézte a meredek sárga, meg veres agyag szántóföldeket. Midőn azonban meglátta az első facipős (klumpa) svábot, összecsapta a kezét. — Kegyelmes Isten ! hát még bőrbocskorra se telik nekik ? ami még dézsás oláhnak is van. Hát nem csodálom uram, ezen a pipa földön ! — Ezt a vicinális összes állomásain elmondta, mert már ott rendes Ill-ad osztályt kapott. — Majd találunk még jobb vidéket is András — mondtam vigasztalólag — De tekintetes uram,, ahol facsizmába jár­nak, ott nem hiszek már az életben. Nyomorkodás lehet itt minden. Beérkezünk Bonyhádra este. Az öreg letelep­szik a vendéglő ivójában, kipakkolja a tarisznyát és ősi szokás szerint egy liter vörös vínkót rendel, melynek bevégezte után felszedelőzködött, kiült a kapu elé Másnapra kelve kimegyünk hegyes-völgyes utakon egy tanyára, ahol tenyészállatok voltak. Ott fogad egy valószínűleg nem gazdasági pályára készült, mindenféle hájjal megkent, szó­áradatot zuhogó fiatal ispán, agyba-főbe dicsérve mindent. Éppen a tanya előtt állottunk, hátul a legcsöndesebb megadással páhogta a szüzdohányt az öreg gulyás, vártuk a bika-gulyát. lálozással. 5, szamárköhögés 5 megbetegedéssel, 6. bárányhimlőben nem volt megbetegedés, összesen 135 megbetegedéssel és 14 halálozással (10%). Amint a fentebb kitüntetett adatok igazolják, a heveny ragadós bajok közül a kanyaró volt az uralkodó, amely szelíd lefolyás mellett csak Mező- berényben és Békésen lépett fel tömegesen. Csökkent a diftériások száma, mig a vörhenye- seké emelkedett. Orvosrendőri vizsgálatot eszközöltek élőn 3'14, hullán 10 esetben, orvos törvényszékit pedig 25 könnyű és 5 súlyos testi sértés eseteiben. Gyógysavóval beoltottak 30 egyént, akik közül meggyógyult 2tí, meghalt 4. A halva szülöttek száma, 26, elvetélteké 33. Dr. Tankó Károly pusztaföldvári orvos 1200 korona helyi pótlék megadását kéri azon az alapon, hogy a 3000 lakost számláló telepes községben igen sok a szegény ember s igy az 1600 korona iizetés- ből annál kevésbbé lehet megélni, mert a jobb mó­dúak az orosházi orvosokhoz mennek be gyógyke­zelés végett. A közigazgatási bizottság egyelőre nem ter­jesztette fel a kérvényt a helyi pótlék megadására illetékes belügyminiszterhez, hanem javaslattétel s a szükséges adatok beszerzése végett, kiadta azt a fő- szolgbirónak. Heks Miksa törvényhatósági főállatorvos jelen­tésében előadta, hogy az állategészségügy múlt havi állása kielégítő volt, amennyiben a ragadós állati betegségek kis számmal és minden esetben csak szórványos jelleggel mutatkoztak. Ehhez köpést az állatforgalom úgy a belföl­dön, mint az exportot illetőleg alig szenvedett kor­látozást, úgyszintén az elhullási veszteség sem volt számba vehető. Jelzett idő alatt elhullott 8 nagyobb és 72 db kisebb hasznos házi állat. Zádor Mór kir. pénzügyigazgató havi jelentése szerint a Békésvármegyére a folyó évre előírásba vett állami egyenes adó összege 1,316,286 K befizetés a múlt hó végéig 954,044 K tényleges hátralék 362,242 K Csupán az elmúlt hóban befizet­tetett 63,308 K A múlt év hasonló időszakában befolyt 81,294 K Minélfogva a március havi eredmény, a múlt évi március havi eredménnyel szem 17986 K-val kedvezőtlenebb. Hadmentességi dij hátralék volt összesen 40056 korona, erre befizettetett a múlt hó végéig 5770 korona, a tényleges hátralék 34285 korona. A folyó évi március havi befizetés 2 koronával kedvezőtlenebb, mint a múlt év március havi be­fizetés, A jövedéki ágazatokban elért eredmény a kö­vetkező : Közelünkbe esett egy meredek sárga-agyag szántóföld, eltelve a sok svibák dicsérettől bátor­kodtam megkockáztatni egy kérdést, reá mutatva a meredek szántóföld legtetejére és kérdem : — Kérem szépen, ott is megterem a tiszta búza ? — Kérem, volt a rohamos válasz, de még oly kiváló sz«p kövér, hogy még rendesen meg­szokod dőlni! — Erre a hátam mögött kojtoló öreg gulyás félszemmel azzal a leggyalázóbb pa­raszt tekintettel fölsandit és azt mondja; — Tán mert szédül odafenn ! (t. i. azért dől meg). Nekünk se kellett egyéb. A hányán voltunk, annyi felé dőltünk mi is a kacagástól Erre még az ispán is elhallgatott! De megérkeztek a bikák, figyelemmel kisértem az öreg gulyást A látott jó­szág az újdonság ingerével hatott rá. Hallgatott mélyen Végre kérdeztem, hogy mit szól hozzá. —■ Nem lehet eltagadni, hogy szép jószág a maga fajtájában, de ez uram ippeg olyan, mint a selymes bárány, mint az irósvaj. Éhez nem kell gulyás, a vászoncseléd is el tud ezzel bánni, ha­sonlít ehez a facsizmás néphez. Az este néztem a vendéglő ivójában, hogy valamin összekaptak, sör mellett és uram képzelje ! ? kalappal verekedtek ! Hogy mi lesz nálunk ebből a jószágból — majd az idő mutatja meg! — Néhány bika vétele után mi gyorsvonatra ültünk, kocsin kerülve a fővona­lig, az öreg egy napra ott maradt. Majdnem sirva vált tőlem. Búcsúzóul egy kérdést intéztem még az öreghez: — Úgy látom, András, nem igen kedveli kend ezt a vidéket ? — Uram ! csak a kegyelmes Isten még egy­szer haza vezéreljen a Sárrétre; ha meghaltam, testámentumba meghagyom, hogy a siromba láb­bal se fordítsanak erre felé! . . .

Next

/
Thumbnails
Contents