Békés, 1913. (45. évfolyam, 1-52. szám)

1913-04-20 / 16. szám

1913 április 20. Békés 9 fogyasztási és italadóban szeszadóban bélyeg és jogilletékben söradóban dohányjövedelem Összesen: 25869 K 54 f. 25927 K 27 f. 90160 K 81 f. — K — f. 172.269 K 65 f. 314.227 K 27 f. Ideiglenes házadómentességet 34 esetben, adó­fizetési halasztást pedig 17 Ízben adott a kir. pénz­ügyigazgatóság. A kir. pénzügyigazgató által előadott ügyek közül felemíitésre méltónak tartjuk Gyula város já­radék adó ügyét. Gyula városára a vadászati bérjö­vedelmek után az 1907. évre 4065 korona járadék­adó vettetett ki. Tekintettel azonban arra, hogy a szóban levő vadászati haszonbér jövedelmek a város közszükségletére használtattak fel és így adókivetés alapjául nem szolgálhatnak, a város kérte a pénz­ügyigazgatóságtól, hogy a szóban levő adót törölje. A pénzügyigazgatóság azonban csakis a kérvény be­adásának napjától számitva három évre visszamenő­leg törölte a kérdéses adókat. Ezt a pénzügyigazga tósági határozatot a polgármester megfelebbezte és kérte, hogy 5 évre visszamenőleg töröltessék a vá­rosra kivetett járadékadó. A bizottság a felebbezést elutasította, mert a jogtalanul befizetett adókat csak 3 éven belül lehet visszakövetelni. Mikler Sándor kir. tanfelügyelő előadta, hogy a múlt hóban a gyula-eperjesi tanyai iskola vórheny miatt zárva volt, egyébként az iskoláztatás zavartala­nul folyt. Külszolgálatbau 5 napot töltött és pedig egy békési községi tanitó választásán és két analfa­béta tanfolyam vizsgáján vett részt. Bejelentette a tanfelügyelő a bizottságnak, hogy a tanítók uj fi- zetesrendezési törvény végrehajtása folytán rendkí­vüli mértékben megszaporodott az elintézendő ügyek száma. Gyulavári község az állami elemi iskola létesí­tése alkalmával kötelezte magát a negyedik tante­rem felállítására. Most midőn a felállítás szüksége előállott, a község vonakodik vállalt kötelezettségét teljesíteni és a szükséges összeget államsegélyként kéri. A bizottság a községnek ilyen értelmű kérel­mét már egyszer elutasította és utasította, hogy zá­ros határidőn belül a szükséges építkezés végrehaj­tása tekintetében intézkedjék. Gyulavári község azon­ban a bizottság felhívásának nem tett eleget és ál­lamsegély megadása iránt előterjesztett kérelmét megismételte. A közigazgatási bizottság ezúttal is visszautasította a kérelmet és figyelmeztette a köz­séget, hogy ha 60 nap alatt nem tesz eleget a bi­zottság felhívásának, a negyedik tanterem felállítá­sával járó költséget hivatalból fogja a törvényható­sági bizottság utján a község költségvetésébe fel­vétetni. Szües Károly pusztabucsai községi tanitó ellen az a feljelentés tétetett, hogy a gondjaira bízott leánygyermekekkel szemben meg nem engedhető módon viselkedik. Nevezett tanitó emiatt az illetők ellen rágalmazási pert indított, azonban a bíróság a perbe vontakat felmentette az ellenük emelt rágal­mazás vádja alól, mert a feljelentésben foglaltak a megtartott tárgyalás során beigazoltattak. A büntető ítéletek kozöltetvén a közigazgatási bizottsággal, a bizottság azok alapján nevezett tanitót, aki ellen a fegyelmi eljárást — a szóban levő vétség miatt — már .régebben elrendelte, állásától felfüggesztette és ellátását fizetésének egyharmadában állapította meg. Egyben a közigazgatási bizottság határozata a kir. ügyészséggel hivatalból közöltetni határoztatott. Czabán Sámuel nagvszénási tanitó ellen — amint már közöltük — a bizottság a fegyelmi eljá­rást megindította azért, mert a készülőben volt ál­talános sztrájk érdekében szóval és tettel közremű­ködött s mert általában a szoeiálista eszmék terjesz­tésében túllépte a megengedett határt. Minthogy ne­vezettel a feljelentés nem lett közölve, hivatkozva a fennálló szabályzatra Czabán tiszteletlen hangú be­adványban felhívta a tanfelügyelőt, hgy vele a fel­jelentést közölje, a tanfelügyelő azonban a kívánsá­got nem teljesítette. Erre Czabán megfenyegette a tanfelügyelőt, hogy az ügyet az újságokban szellőz­teti, ami meg is történt. Ezt az esetet a tanfelügyelő bejelentvén a bizottságnak, javasolta, hogy Czabán ellen, a kérdéses tiszteletlen viselkedése miatt is rendeltessék el a fegyelmi eljárás. Haviár Dániel Czabán álláspontjának helyességét vitatta s kérte a feljelentés kiadását; a tanfelügyelő azonban amellett érvelt, hogy a vizsgálat érdekében nem közölhető Czabánnal a feljelentés. A vitában résztvett dr. Tö­rök Gábor is. A megtartott szavazásnál a tanfel­ügyelői javaslat mellett ugyanannyian szavaztak, mint amellett, hogy a feljelentés Czabán részére ki­adandó. Elnöklő alispán amellett adta le döntő sza­vazatát, hogy a feljelentés nem közlendő Czabánnal és ellene a kérdésben levő tiszteletlen viselkedése miatt újabb fegyelmi indítandó. Több egyházi adóhátralék behajtását az illeté­kes főszolgabiró elrendelvén, a főszolgabiró határo­zata megfelebbeztetett az érdékelt felek által. A közigazgatási bizottság a felebbezéseknek helyt adva, dr. Zöldy Géza vármegyei t. főügyész javaslatára az elsőfokú határozatokat feloldotta és elrendelte, hogy mivel mindaddig, mig a kérdés nincs eldöntve, vájjon a behajtani kért egyházi adó jogszerűen vettetett-e ki, a közigazgatási hatóság a behajtáshoz jogsegélyt nem adhat, elsősorban a felek meghallgatásával tisz­tázandó a követelés jogos fennállásának kérdése és csak annak eredményéhez képest lehet határozni abban a kérdésben, vájjon a kért jogsegély meg­adható-e vagy sem ? Horváth Béla államépitészeti hivatali főnök bejelentette, hogy az állami utak jó állapotban van­nak ; a fenntartási és tisztogatási munkálatok kezde­tüket vették, az utak mentén a fák ültetése és a hiányzó fák pótlása folyamatban van. A fehérkörözsí hid építésénél a balparti pillér, amely rossz anyagból állíttatott elő — újból elké­szült és jelenleg a hídfeljárók és a bánomi lejárók földfeltöltési munkái végeztetnek, valamint a bal­parti pillér falazási munkái folynak. A dobozi hidnál az ideiglenes híd és a hozzá­vezető töltés, valamint a balparti hídfő kibetonozá­sán dolgoznak. A szarvas—szentesi és szarvas—endrődi utak földmunkái, valamint a szükséges kőanyagoknak zárt vonatokban való kiszállítása folyamatban vannak. A Szeghalom—füzesgyarmati útnál szintén megkezdő­dött a kőanyagok kifuvarozása. Dr. Diószeghy Gábor kir. ügyész jelentése sze­rint a gyulai kir. törvényszék fogházában le volt tartóztatva átlag 87 egyén: ezekből jogerősen elítél­tetett 78, vizsgálati fogoly 5. A hó végén maradt 84 főnyi létszámból 75 férfi és 9 nő volt Az egészségi állapot jónak mondható ; a múlt hó folyamán 104 megbetegedés fordult elő. A rabok elkészítettek a múlt hóban 164 drb különféle kosa­rat és befolyt március hóban a kosárfonási iparból 163 kor. 20 fillér. Az ételadagok múlt havi száma 2683 koronát tett ki, amelyért 1193 kor. fizettetett ki a vállalkozónak. Sárossy Gyula árvaszéki elnök jelentése szerint a vármegyei árvaszéknél úgy az előadók működése, valamint a segéd- és kezelőhivatalok tevékenysége a múlt hóban is kifogástalan volt. Az elnök egyben előterjesztést tett, Írjon fel a bizottság a hatásköri bírósághoz, hogy a kiskorúak tartási ügyében a hatáskör kérdésében fennálló és a hatásköri biróság ellentétes döntéseivel előidézett jogbizonytalanságot egy újabb precis határozattal oszlassa el. Gyula városának a gyámpénztári pénzkezelési rendszerről, a gyámi pénzek gyümölcsöztetéséről és a tartalékalap javára szedhető kamatjutalók mérvé­ről alkotott szabályrendeletét, miután az a belügy­miniszter által emelt kifogások figyelembevételével újból át lett dolgozva, a bizottság jóváhagyás végett felterjesztette a belügyministerhez. Előterjesztette ezután az árvaszéki einök a vár­megye területén levő árvaszókek f. évi első negyed­évi ügyforgalmát. A vármegyei árvaszéknél be lett igtatva a f. év első negyedében 5651 drb, amelyből 20 maradt elintézetlenül az évnegyed végén; Gyula város árvaszékéh&z beérkezett a f. óv első negyedé­ben 890 ügydarab, feldolgozatlanul maradt a negyed­év végén 60 darab, végül a békéscsabai árvaszék ügyforgalma a f. év első negyedében 1225 drb volt, ebből 268 maradt elintézetlenül. Gyulavári községnek közegészségügyi szempont­ból az alispán engedélyt adott az úgynevezett pas- kumi dülőutak mellett elvonuló árok helyreállítására és a vízlefolyás biztosítására. Az alispán! határozat ellen Gyulavári község felebbezést adott be azért, mert a felmerülő költségek viselésére az érdekelt telektulajdonosokat nem kötelezte. A felebbezést az aradi kultúrmérnöki hivatal főnökhelyettese: Károssy Jenő kultúrmérnök refe­rálta és előterjesztésére a felebbezés elutasittatott azért, mert a község a szóban lévő vizimü engedé­lyezését kérő beadványában az érdekelt feleknek marasztalását nem kérte és igy a kérdésnek az a része 'a megtartott tárgyaláson tisztázható annálke- vésbbé volt, mert az érdekelt felek a tárgyalásra a fent említett okból meg sem voltak idézhetők. A közigazgatási bizottság teljes ülése délelőtt 11 óra után nyert befejezést, mindjárt utána az árvaügyi felebbviteli küldöttség tartott ülést és 13 felebbezett ügyben hozta meg másodfokú határozatát. Egyéb albizottsági ülés nem volt. Tanügy. A gyulai állami iskolák dologi költségei. Gyula­város azt kérte a vallás és közoktatásügyi minisz­tertől, hogy az összes kül és belterületi állami elemi iskolákkal szemben fennálló és a szerződésileg elvál­lalt kötelezettségének megváltása cimén, a várostól évi 3320 koronát fogadjon el. Ezen összeg 18 tan­terem dologi szükségleteinek fedezésére szolgálna. Indokolta ezt a kérelmet a város azzal, hogy a meg­váltás engedélyezése esetén megszabadul áttolj hogy minden évben kénytelen legyen a város a költség­vetést ugyanezen tételeiben tárgyalni és ezzel az időt tölteni. A miniszter értésiti a várost, hogy a kérel­met sajnálatára nem teljesítheti. Megemlítjük, hogy a kérelmet a közigazgatási bizottság pártolólag ter­jesztette fel a miniszterhez. Alapítványi helyek. A budapesti vakok országos intézetében a néhai báró Wodianer Albert által 1898. évben békésvármegyei szegénysorsu vakok ré­szére létesített két alapítványi hely megüresedvén, annak betöltése céljából a vármegye főispánja, akit a felvétel joga illet, pályázatot hirdetett. A kérvé­nyek május hó 15-ig hozzá nyújtandók be. Pályáz­hat vallás, nemzetiségi és nemre való különbség nélkül bármely 6—8 éves szegénysorsu vak gyér-, mek. A felveendő egyén egész kiképeztetése alatt vagyis a 6 éves 10, a 8 éves 8 évig bennmarad az intézetben. Tanítók és óvónők jutalmazása. A közművelő­dési pénzalap felhasználása tárgyában javaslattételre hivatott bizottság folyó hó 16-án délután 3 órakor dr. Daimel Sándor vármegyei főjegyző elnöklete alatt ülést tartott. Az ülésen előterjesztette Mikler Sándor kir. tanfelügyelő a járási főszolgabiráknak és Gyula város polgármesterének javaslatait a te­kintetben, hogy a tanitók ,és óvónők közül a folyó évben kiket tart jutalmazásra méltóknak. A fennálló szabályrendelet batározmánvai értelmében azon ta­nitók és óvónőknek iskolái, akikéi a bizottság jutal- mazandóknak talál, megvizsgálásra kijelölendök, ami­nek folytán a szabályrendeletben megnevezett bizott­ság a helyszínére kiszáll és meggyőződik arról, vájjon az illető tanitó és óvónő iskoláiban olyan-e az eredmény, hogy annak alapján az illető tanitó és óvónő a jutalomra méltónak ítélhető. A kiosz­tandó összeg 1000 korona, amelyből egy 300, két 200 és egy 100 koronás jutalom három tanitó kö­zött, mig két 100 koronás jutalom két óvónő között lesz kiosztandó, a fennmaradó 100 korona pedig az illető iskolák gyermekei között pénzben vagy iskolai szerekben lesz jutalomképen szétosztandó. A bizott­ság megvizsgálásra kijelölte Sinkovics Pál és Puvler Pál szarvasi és Túri Béla gyulai tanyai állami ta­nítóknak iskoláit, valamint Bucskó Gizella és özv. Békési Jánosné csorvási óvónők óvodáit. Iskolai előadás Szarvason. A szarvasi áll. polgári és elemi leányiskola tanulmányi kirándulási alapja javára folyó hó 13 án, vasárnap igen sikerült előadást rendezett. Nemcsak a szülőknek, hanem Szarvas egész társadalmának élénk érdeklődését kel­tette fel ez az előadás. Elismerés illeti ez iskolák érdemes igazgatóját, Weinberger Fannit és derék tantestületét, kik ez alkalommal is rendkívüli figye­lemmel és fáradságot nem ismerő odaadással mun­kálkodtak azon, hogy Szarvas közönségét egy végte­lenül bájos és kedves ifjúsági előadás élvezetében részesítsék. A felnőttek igazán, lelki élvezettel néz­ték végig a változatos műsor számait, melynél az iskola legkisebb növendékei éppen úgy, mint a leg­nagyobbak teljes készséggel és kiváló ügyességgel mutattak be. Zsúfolásig megtelt közönséggel az „Árpád-szálló“ nagy díszterme. A műsort a polgári leányiskola III. és IV. osztálya nyitotta meg; Bramhs »Bölcsődalá«-t énekelte Eüzék Ilona szaba­tos zongorakisérete mellett. Majd az elemi leány­iskola I—IV. oszt. növendékei Ajtay Margitnak »Mese egy királykisasszonyról« cimü gyermek szín­müvét adták elő, a látványos kis darab előadása igen bájos jelenség volt, a kis műkedvelők értelme­sen és ügyesen mondották el szerepeiket. Fertigné P. Herrnin és Holéczy Mária tanítónők a darab be­tanítása és rendezése körül végzett faradozásaiknak szép sikerét élvezhették. »Az udvari fényképész« mulatságos kis bohózatnak mindenik szereplője ügye­sen játszott. Csengey Gusztáv »Datura« cimü virág- regéjének előadása szintén remek hatást ért el. Előbbinek betanításáért és rendezéséért Csépány Margit és Komjáthy Berta, utóbbiért pedig Lukics Ilona és Lavatka Ilona tanítónőket illeti a mél­tányló elismerés. A »Datura« virágregét megelőző­leg a polgári iskola I. és II. oszt növendékei Hom­berg »Gyermek symphonie«-ját adták elő rendkívül tetszést keltve. Kiválóan kedves fogadtatásban része­sült a kézimunka tanfolyam növendékei által elő­adott »Társalkodónő« cimü 2 felvonásos színmű. A tanulságos kis színmüvet az összevágó előadás teljes . érvényre emelte. A rendezésért Kürthy Mária tanító­nőt illeti a dicséret. A remek és minden pontjában szépen sikerült műsort a polgári leányiskola II., III. és IV. oszt. tanulói Erődy Ernő »Tavasz« cimü dalának preciz előadásával fejezték be. Az énekszá­mok gondos betanítása és szabatos szép előadása Lang János főgimnáziumi tanár érdeme. Dicséret illeti az iskola növendékeit is. Megelégedéssel és bizonyos önérzettel tekinthetnek vissza szerepléseikre. Mindannyian kitünően teljesítették feladataikat, ját­szották meg kis szerepeiket. A szépszámú közönség sem volt fukar a tetszésnyilvánításban, tapsban. Az előadásnak nemcsak erkölcsi sikere szép, hanem az anyagi is az. Az iskola tanulmányi kirándulásának alapját 300—350 korona körüli összeggel gyarapiatott.

Next

/
Thumbnails
Contents