Békés, 1912. (44. évfolyam, 1-52. szám)
1912-03-17 / 11. szám
XLIV. évlolyam. 11. szám. % Előfizetési árak: Egész évrt ......... 10 K — f Fé l évre............... 5 K — f Évnegye dre ... ... 2 K 50 f Hirdetési díj előre fizetendő. Nyilttér sora 20 fillér. 1913. március 11. POLITIKAI, TÁRSADALMI ÉS KÖZGAZDÁSZAT! HETILAP. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Gyulán, Templom-tér, Dobay János könyvkereskedése, hova a lap szellemi részét illető közlemények, hirdetések és nyiltterek intézendők. Kéziratok nem adatnak vissza. Egyes szám ára 20 fillér. FELELŐS SZERKESZTŐ: KÓHN DÁVID Megjelenik minden vasárnap. A gazdasági munkás-biztosítás uj rendje. A folyó hó 1-én életbelépett 1912. VIII. t.-c. meghozta a gazdasági munkásbiztositás várt reformját. Az uj törvény a földmiveseknek, gazdáknak, gazdasági munkásoknak és gazdasági cselédeknek egy az eddiginél sokkal kedvezőbb nyugdíjbiztosítást állított fel. Az uj nyugdijcsoportba nemcsak úgy mint eddig a 35 éven aluliak, hanem akárminő idős emberek is beléphetnek. Igazán eddig példátlanul álló humánus intézkedése ez az uj törvénynek, mely által lehetővé teszi mindenkinek — akárminő későn jusson is eszébe — hogy öregségéről nyugdíjjal gondoskodhassál Legalább tiz évi tagság után ugyanis nemcsak az kap nyugdijat, aki munkaképtelenné vált, hanem 65 éves korában mindenki feltétlenül megkapja a tagsági évei szerint megillető nyugdiját. Ez egyik legszebb gondoskodása a törvénynek, mely a 65 éves öreg embernél nem keresi, tud-e még dolgozni, avagy nem, hanem ilyen öreg korában minden tagnak meghozza a jól megérdemelt pihenést, vagy legalább a könnyebb megélhetést. A nyugdíj ugyanis természetesen annál magasabb, minél hosszabb ideig volt tag az illető. Aki korábban lép be, annak 65 éves pihenést, de annak is, aki későbben lép be, legalább könnyebb megélhetést jelent az a nyugdíj, amit magának megszerzett. Aki 40 évig volt tag, mire munkaképte- ! len, vagy 65 éves lesz, azontúl megkapja holta napjáig a teljes nyugdiját: évenkint 240 koronát. Aki rövidebb ideig volt tag, az arány- lagosan kevesebbet. Aki például csak félannyi ideig volt tag, az az évi 240 korona felét, aki pedig negyedannyi ideig, az annak negyedét. A tag halálakor családja egy évi nyugdiját kapja meg egyösszegben segélyül. Ez a segély már 2 évi tagság után sem lehet kevesebb 100 koronánál, ha 14 éven aluli árva maradt hátra. Ezeken kívül a tag teljes balesetbiztosítást élvez. Mindezekért a beiratáskor egyszer 1 koronát, azontúl pedig évenkint 10 koronát, vagyis félévenkint 5 koronát kell fizetni. Ez igazán olyan csekély összeg, amit minden jó- ravaló íöldmives egy-egy félévben úgyszólván a korcsmától elvont fillléreiből is félretehet. De ugyanennyit a gazdák is rászánhatnak arra, hogy legérdemesebb gazdasági cselédeiket kiválasztva, azok hűségét biztos nyugdíj megszerzésével jutalmazzák. Az uj törvény ezenkívül a balesetbiztosításon is nagy javítást tett. Ezentúl a baleset miatt megsérültek, ha munkaképtelenek, 70 napon át 1 korona segélyt kapnak. Aki 70 napon túl sem épül fel, az, ha teljesen nyomorék maradt, évenkint 240 korona nyugdijat kap. Ha tud valamit dolgozni, akkor arányla- gosan kevesebbet. Aki a baleset miatt meghal, annak családja kap 400 koronát, de ha kettőnél több 14 éven aluli árva maradt, ez a segély a harmadik árvától kezdve 100 koronájával 800 koronáig emelkedik. A kötelező balesetbiztosítás dijait nein emeli a törvény. A kötelező biztosítás eddigi körét is meghagyja, mely szerint az összes gazdasági cselédek és gazdasági gépmunkások baleset ellen biztositandók. De e mellett a gazdasági gépmunkások biztosítása tekintetében megszünteti azt a bizonytalanságot, amely az utóbbi bárom évben, különösen a cséplőgépmunkások biztosítása körül állandó panasz tárgyát képezte Félre nem magyarázható módon világosan kimondja ugyanis, hogy minden gazdasági gép tulajdonosa a gazdasági gép mellett alkalmazott összes munkásokat az Országos Gazdasági Munkás- és Cselédpénztárnál köteles biztosítani tekintet nélkül arra, hogy gépével a saját gazdaságában, avagy mint vállalkozó másnak gazdaságában végeztet munkát. Ez által az uj törvény érvényre juttatja azt, hogy aki gazdasági munkás, akárkinek teljesiti is azt a gazdasági munkát, annál az intézménynél biztosittassék, amely a gazdasági munkások részére állíttatott fel. Viszont ennek megfelelően az uj törvény egyedül a képesített gépkezelővel szemben tesz kivételt, akire nézve kimondja, hogy a jövőben minden esetben a kerületi munkásbiztositó pénztárnál biztosítandó, mert a képesített gépkezelő akárkinél teljesít is szolgálatot, másnak, mint iparosnak nem tekinthető. A törvénynek TÁRCA. _A síró őszi szél . . . A síró őszi szél Zokogva jár a letarolt mezőn A virágtalan néma temetőn. A holtakkal valyon miről beszélt Tán az örök halálról Melyből nem lesz soha föltámadás Csak végnélküli örök aluvás . . . Márvány keresztek oldaláról A téli zöld jonódó ágait; — A mit oda tűztek szerető kezek Letépdesi mint vásott rósz gyerek Az emlékezet friss virágait: Porló szivek, ti uj életre vártok, Melynek hajnala sírotok setétjét Bevilágítja majd l Hiú reménység! Aludjátok! Nem lesz föltámadástok ! De jón a kikeleti Fölrázza az álmodó temetőt, Uj zöld vetés díszíti a mezőt; Sarjad a fü a régi hant felett! . . . Mozdul az erdő. . . Kopott köntösét Leveti — színtelen ruháját; Felölti újra régi báját, Kibontja ezer s millió rügyét. A lágy tavaszi szél Ujjongva jár a zöldülő mezőn. A vadvirággal beszórt temetőn A holtakkal valyon miről beszél l . uj élet hajnaláról! Mely hosszú éj után ragyogva támad Nyomába uj nap enyhe fénye árad ... A sírkövek bemohosult faláról Az uj hajnalról álmodok nevét Csodás kezekkel nyomtalan letörli Egy hatalom, mely az időt megörli S felrázza az aluvók szellemét: Ébredjetek! Kürt harsanó szava Tör ál a kripták bus ködén keresztül Diadal-ének lágy akkordja rezdül: Imé letelt a hoszzu éjszaka! . . . Lágy kikeleti szél Jár ujjongva a zöldülő mezőn A vadvirágos csöndes temetőn Föltámadásról, életről beszél! . . . Rácz Etus. Képek a szabadságharcból. Március 15-ike alkalmából irta: Farkas Ernőd. A csodaágyu. Mikor a honvédek Vácz előtt táboroztak, Bernátsky Antal köztüzér hazafutott. Az édesanyja jól tartotta kedvenc ételével: turósgombóccal. Pukkadásig jóllakott s amit nem tudott bekebelezni, azt papirosba gyömöszölve, elrejtette az ágyucsőbe. Egy óra múlva ágyuszemle volt. Az ütegparancsnok le s fölhajlitatta az ágyucsöveket s belenézett, hogy nem rozsdások-e ? Amint Bernátsky ágyújához ért s lefelé fordította a csövét, ebből egy halom turósgombóc potyogott ki. Az ütegparancsnok elbámult. Bernátsky meg kékült-zöldült. — Miféle csodaágyu ez ? — kérdezte aztán. — Ideiglenesen éléskamrának rendeztem be, — mondta Bernátsky bátorságot kapva. — No szép tüzér, aki turósgombóccal akar lövöldözni az ellenségre. — Ezzel én csak magamba akarok lövöldözni, az ellenségnek jobb a vasgombóc, mert az örökre megfekszi a gyomrát. Az ütegparancsnok mosolygott s tovább ment, Bernátsky pedig felszedegette a porból a gombócokat, megtörülgette s ismét eldugta a furcsa éléskamrába. , A makói hősök. Az aradi véres utcai harcban, mikor a honvédeket első Ízben kiszorították a városból, a 29. zászlóalj három közvitéze, Bombiák János és két makói földije elrejtőzött a Tőköly-ház udvarán. — Felnyársalnak itt benneteket a rácok ; — mondta az egyik közvitéz. HapvirLls: mai száma 12 ©ld-al.
