Békés, 1912. (44. évfolyam, 1-52. szám)

1912-03-17 / 11. szám

Békés 1912. március 17. 2 ezt az intézkedését is, mely az utolsó években állandó panasz tárgyát képezett bizonytalan­ságot végleg megszüntette, az érdekeltek örömmel fogják üdvözölni. A közigazgatási bizottság ülése. (Március ll-én.) A közigazgatási bizottság márciusi rendes ülését f. hó ll-én tartotta Kéry Gyula főispán aka­dályoztatása miatt, a vármegye alispánjának elnök­lete alatt. Az ülésről mindössze két bizottsági tag volt távol, a tisztviselők pedig mind jelen voltak, igy tehát ritka nagy érdeklődés nyilvánult meg az ülés iránt. A bizottsági ülés lefolyása azonban a legszürkébb unalom jegyében folyt le. A mi éveken át nem fordult elő. az most megtörtént, nevezetesen az összes előadott ügydarabok a legkisebb változ­tatás nélkül az előadói javaslatok értelmében emel­tettek határozattá. Felszóllalás mindössze csak egy tárgynál volt, ami azonban az előadói javaslat sorsán nem változtatott semmit. Az ülésen jelen voitak : Ambrus Sándor alispán elnöklete alatt: dr. Daimel Sándor főjegyző, dr. Zóldy Géza főügyész Sárossy Gyula árvaszéki elnök, dr. Zöldy János főorvos, Zádor Mór kir. pénzügyigazgató, Mikler Sándor kir. tanfelügyelő. Perszina Alfréd kir. államépitészeti hivatali főnök, dr. Liszy Viktor kir. főügyészi helyettes és Pfeiffer István közgazdaság, előadó. A választott bizottsági tagok közül: Dombi Lajos, dr. Ladies László, Haviár Dániel, Morvay Mihály, Varságh Béla, gróf Wenckheim Dénes, Ha­raszti Sándor és dr. Török Gábor. Az ülést Ambrus Sándor alispán d. e. 9 órakor megnyitván, elsősorban az alispáni jelentés olvas­tatott fel. Az alispárii jelentés, amelyet a bizottság észrevétel nélkül tudomásul vett, a következő : A személybiztonság verekedéseken kívül 5 könnyű' és 1 súlyos testisertéssel zavartatott meg, tehát ebben a tekintetben kedvezőbbek voltak a viszonyok, mint a múlt hónapban, úgyszintén a vagyonbiztonság tekintetében is az ez ellen való támadások csekély értékű tárgyak és eleimi szerek ellopásában merültek ki összesen 28 esetben Mind­ezen büntetendő cselekmények tetteseinek kinyomo­zása és a kinyomozott tettesek megbüntetése céljá­ból a szükséges intézkedések folyamatban vannak. Tűz. Az elmúlt hónapban 4 tüzeset fordult elő a vármegye területén. Melléképületek, szalmakazal, bolt berendezés, áruk és szobabútorok estek a részint vigyázatlanság, részint ismeretlen ok okozta tűz martalékául. A keletkezett károk biztosítás révén részben megtérülnek. öngyilkosság és baleset. 3 öngyilkosság, 2 öngyilkossági kísérlet történt és 10 baleset fordult elő. Ezek közül 8 kisebb-nagyobb sérüléssel, 2 azon­ban halállal végződött. A közeli tavaszi mezőgazdasági munkák követ­keztében a napszámbérek emelkedtek, a vármegye különböző részein fennálló különböző munkásviszo­nyokhoz képest 1 K és 2 K 50 fillér között inga­doznak. A vármegye egyes járásaiban már aratási szerződések is köttettek. Az őszi vetések szépen kikeltek és az állatok teleltetése is elég jól sikerült. Ipar és kereskedelem terén különösebb emlí­tésre méltó fejlődésről nem emlékezhetem meg. A vármegyei és községi közigazgatás menete zavartalan volt, lényegesebb figyelmet érdemlő ese­mények egyáltalán nem fordultak elő. Az állásába visszahelyezett Manzel Gyula nagy­szénásé felfüggesztve volt községi jegyző, az őt helyettesitő Kunos István tótkomlósi adóügyi jegy­zőtől hivatalát átvette. Tótkomlóson Márkus János községi Írnok, helyettes jegyző állásáról lemondott. Szentetornyán az üresedésbe volt esküdti állásra Dimák Györgyöt választották meg. Az orosházi főszolgabíró a békéssámsoni s. jegyzői állásra Kajla Zsigmond okleveles jegyzőt, az állásáról lemondott Berthóty Líjza volt járási dijnok helyére pedig Kalmár Irént fogadta fel. A szarvasi főszolgabíró Sós István öcsödi I. jegyző részére igazolt betegsége folytán 3 havi szabadságot engedélyezett és helyettesítéséről gon­doskodott. Végül a békési járás főszolgabirája Szatmári Kálmán békési községi iktató ellen — többrendbeli szabálytalanság miatt — a fegyelmi eljárást el­rendelte. Az alispáni jelentéssel kapcsolatosan előadatott Heks Miksa törvényhatósági föállatorvos jelentése az állategészségügy múlt havi állásáról. Az állategészségügy állása a múlt hóban elég kedvező volt, mert az állati betegségek csak szór­ványosan fordultak elő és igy az állatforgalom lényeges korlátozást nem szenvedett. A ragadós száj és körömfájás csak Békéscsabán lépett fel szór ványosan, de oly enyhe mértékben, hogy a betegség megszűnte két hét alatt remélhető. A múlt hóban mindössze 13 nagyobb és 299 kisebb hasznos házi­állat hullott el. Dr. Zöldy János vármegyei tiszti főorvos a közegészségügy múlt havi állásáról á következőkben számolt be. : A közegészségügyi viszonyok általában ked­vezőtlenek voltak, de az előző hónapokhoz viszo­nyítva annyiban jobbak, amennyiben a heveny fer­tőző bajokban történt megbetegedésének százaléka 3-mal kisebb volt. Az egyes szervek megbetegedését és lefolyását illetőleg, leginkább a légzőszervek hurutus bántalmai fordultak elő. A leggyakoribb halál oka tüdővész volt. A heveny ragadós bajok közül előfordult : — Ne félj tőle, csinálok én köztük olyan ri- billiót, hogy mire észretérnek, már mi ungon-berken túl leszünk! — felelte Bombiák. — Azzal a kerítéshez támaszkodtak s a ré­sen át figyeltek. Egyszerre dobpergést -hallanak s a hírhedt Joanovics Mihály őrnagy alakja tűnik fel előttük, aki ficánkoló, büszke ménen, kivont karddal ve­zette zászlóalját a Tököly-ház felé. Bombiák célba vette Joanovicsot s ledur- rantotta. A szerbek ijedten álltak meg, mire a másik .két honvéd is rájuk tüzelt A szerbek észrevették a lobbanás fényét s ré­mes ordítással törtek be a Tököly-ház udvarára. — Utánam, bajtársak ! — kiáltotta a hős Bombiák s átugrott a kerítésen. Társai követték s csatlakoztak Asztalos őrnagy csapatához, mely ép ekkor indult a város vissza­foglalására. „Még éjjel se hagynak nyugodni!“ Egy Kossuth-huszárcsapat éjfél után érkezett Torda városába s jelentkezni akart báró Kemény Farkas őrnagynál. A kapu zárva volt, de a huszár könnyen fel­találja magát. Megkocogtatták az őrnagy ablakát. Nagysokára kinyílt az és hálóköntösben egy álmos fej kandikált ki rajta. — Mit akarnak ? — szólt rá mérgesen a huszárokra. — Jelentjük alássan, őrnagy ur, megérkeztünk. — O, hogy még éjjel se hagynak nyugodni — kesergett a báró-- Nem bizony, őrnagy ur, — felelte egy Csató nevű vig huszár, — mert katonák vagyunk. v báró mitsem szólt, csak nagy mérgesen becsapta az ablakot az orruk előtt. — No ez is jobb lett volna kisasszonynak, mint katonának ! — morogták a huszárok. Hanem a kényelmes mágnásból csakhamar igazi csataoroszlán lett s főleg neki köszönheti a nemzet, hogy Bem apó a piski-i hidat elfoglalta. Csak utánam fiaim. Mikor Branyiszkónál a 34. tót zászlóalj csata­rendbe állott, Guyon eléjük lovagolt és igy szólt: — Elől dupla lénung, hátul kartács ! Erdős Imre, a hős piarista tábori pap pedig a rohamjelre feltartotta a keresztet s tótul igy kiáltott: — Csak utánam, fiaim ! És a fellelkesült zászlóalj oroszlánként rohant előre A győzelem után hozzájuk lovagolt Guyon, nagyon megdipsérte őket s ezzel végezte beszédét : — Két hónapra dupla lénung! Égy jókedvű huszártiszt erre Guyonhoz fordult: — Hát a páter mit kap ? — Lelki feloldozást! — mondta mosolyogva Guyon. 1. diptheria 48 megbetegedéssel. 10 halálozással. 2. vörheny 106 » 29 3. kanyaró 619 » 19 2> 4. hasi hagym. 9 2 » 5. szamárköh. 23 2 & 6. bárányhimlő — — » összeg 805 » 62 »(7 %) Amint a fentebb kitüntetett adatok igazolják, a heveny ragadós bajok közül a kanyaró volt az uralkodó, amely egymagában valamennyi fertőző bajban történt megbetegedésnek több mint három­negyed részét tette. Lefolyása szelídnek mondható, mert a halálozás csak 3 százalék volt. Tömegesen csak Békésszentandráson, Gádoroson, Kétegyházán és Tótkomlóson lépett fel. Tetemesen fogyott a vörhenyesek és diphteriások száma. Tovább terjedésük meggátlására a lehető ha­tósági intézkedéseket mindenütt megtették. Az előirt és havonként végzendő egészségügyi vizsgálatokat pontosan teljesítették, említésre méltó nem fordult elő. A bábák mulasztásairól említés nem tétetik; gyermekágyi láz esete nem fordult elő. A köztisztaságot mindenütt kielégítőnek jelzik. Orvosreudőri vizsgalatot eszközöltek élőn 331, hullán 5 esetben, orvos törvényszékit pedig 17 könnyű, és 6 súlyos testi sértés eseteiben. Gyógysavóval beoltottak 39 egyént, akik közül meggyógyult 30, meghalt 9 (23 °/0) A halva születtek száma 3), elvetélteké 28. Zádor Mór kir. pénzügyigazgató jelentése sze­rint az egyenes adókban való február havi befizetés a múlt év hasonló időszakához viszonyúvá 42988 koronával, mig a hadmentességi adóban 1120 koro­nával volt kedvezőbb. Adófizetési halasztást 25 esetben engedélyezett a pénzügyigazgatóság, ideig­lenes házadómentességet pedig 32 esetben. Mikler Sándor kir tanfelügyelő közölte a bizottsággal, hogy a múlt hóban mindössze csak 5 napig teljesített iskolalátogatást és pedig 3 napig Békéscsabán a polgári iskolánál, 2 napig pedig Tót­komlóson, ahol az analfabéták vizsgálatán veit részt. Az analfabéták tanfolyamát 35-en látogatták Az eredmény teljesen kielégítő A gyulavárii állami elemi iskola 3-ik osztá­lyának elhelyezése tárgyában — szemben a főszolga­bíró előterjesztésével — aként határozott a bizottság, hogy a jelenlegi állapot — minthogy közvetlen veszély nincs — egyelőre megmarad, azonban ha a község a kért államsegélyt ez év folyamán nem kapná meg, akkor a községnek kell még ez évben megfelelő tanteremről gondoskodni. Több lényegtelen jelentőségű ügy előadása után a tanfelügyelő az alábbi fegyelmi ügyeket referálta: • Makay István békéscsabai gazdasági szakiskolai tanitó ellen Kraszkó Mátyás a képviselőtestületi ülésen azt a vádat emelte, hogy nevezett tanitó nem teljesíti kötelességét, mert a tanítást — a tanulók számvétele után — nem maga végzi, hanem napszámosra bízza Nevezett igazgató tanitó ezen vád miatt a fegyelmi eljárás megindítását kérte, amit a bizottság Haviár Daniel azon felszólalása után, hogy elég az egyszerű vizsgálat, a tanfelügyelő fel­világosítása után elrendelt. Ha a vád igaznak nem bizonyul, akkor Kraszkó ellen rágalmazási eljárás fog megindulni. Kutasi Ida békési tanítónő ellen szintén elrendeltetett a fegyelmi eljárás a békési iskolaszék elnökének azon feljelentésére, hogy neve­zett a tanulókkal durván bánik, a tanítási eredménye nagyon gyenge s bogy a tanfelügyelővel szemben tiszteletlenül viselkedik. Szarvason három ág evang tanitó a f. évi feb­ruár 1-től kezdve megtagadta a hittan tanítását, dacára annak, hogy dijlevelükben, benne van az, hogy a hittantanitást díjtalanul tartoznak teljesíteni. A sztrájknak az az oka, hogy a hittanitásért fel­ajánlott egyenkénti 120 koronát nem találták a tanítók elegendőnnk. Jóllehet a tanfelügyelő figyel­meztette őket eljárásuknak szabálytalan voltára, mégis elkövették a fent említett fegyelem sértést. A közigazgatási bizottság nevezettek ellen is elren­delte a fegyelmi eljárást Végül a bucsatelepi tanitó ellen is fegyemi rendeltetett el önigazolás céljából. Ugylátszik, hogy az ellene tett magánfeljelentés bosszú müve, mert az érdekelt tényezők nevezettet kiváló egyénnek állítják. Perszina Alfréd államépitészeti hivatali főnök előadta, hogy szarvas—békésszentandrási állami utón 12 kilométer hosszban létesítendő vaskorlátokra N. Szabados József gyulai vállalkozó ajánlata fogadtatott el 5400 korona árban. A vaskorlátok Meiningen rendszerben készíttetnek. Tekintve, hogy az államépitészeti hivatal tagjai a most folyamatban levő hid és és útépítésekkel mindnyájan el lesznek foglalva és igy a hivatal folyó ügyeinek elintézésére nem marad munkaerő a hiva­talban, a közigazgatási bizottság pártolta az állam­épitészeti hivatal főnökének az előterjesztését, a

Next

/
Thumbnails
Contents