Békés, 1912. (44. évfolyam, 1-52. szám)
1912-03-10 / 10. szám
1912. március 10 Békés 3 T3l iieli. Lukács György Gyulán. Városunk illusztris országgyűlési képviselője, tegnap reggeli vonattal Gyulára érkezett, hogy a Békésmegyei Takarékpénztári Egyesület és az Első gyulai kötött és szövött iparárugyár tegnap és ma délelőtti közgyűlésein, — miut tudvalevőleg mindkét intézetnek elnöke — elnököljön. Mindkét intézet, eredeti szándéka szerint múlt vasárnapon óhajtotta már közgyűlését megtartani, de akkor Lukács György a közgyűléseken való részvételben akadályozva lett volna. Vasárnap, folyó hó 3-án tartotta ugyanis a »Tuberkulózis ellenes küzdelem országos bizottsága« Budapesten alakuló ülését, amelyről a fővárosi lapok terjedelmes tudósításokban számoltak be. Lukács Györgynek, akinek nevéhez a tuberkulózis elleni védekezés legnagyobb érdeme és dicsősége fűződik, előkelő, sőt mondhatni vezető szerepe volt az alakulásban. A bizottság társadalmi csoportjába Batthyány Lajos grófot, Csaky Albinné grófnőt és őt választották be. Lukács György tegnap délután meglátogatta a bakkancs gyárat, a polgári kört, a mai nap folyamán pedig népkörökben tesz látogatást és pedig délután 4 órakor a Nagy- magyarvárosi olvasókörben, 5 órakor a Kathohkus körben, 6 órákor a Nagyrománvárosi és 7 órakor a Józsefvárosi olvasókörben. Kinevezés. A l'ór'ók Gábor árvaszéki kiadónak nyugdíjaztatásával megüresedett helyre Kery Gyula főispán pályázat mellőzésével Debreczeni Károly árvaszéki irattárost nevezte ki. Az árvaszéki irattárosi állásra pedig a vármegye alispánja pályázatot fog kiírni és annak eredményéhez képest töltetik be az állás. Kórházi vizsgálat. Kéry Gyula főapán dr. Zöldy János várm. főorvos kíséretében f hó 6-án délután meglátogatta a megyei közkórházat, ahol dr. Berkes Sándor igazgató kalauzolása mellett behatóan megszemlélte az összes osztályokat, hivatali, és mellék- helyiségeket. A szemle alatt a közkórhazhan voltak az összes főorvosok, akik saját osztályaikra vonatkozó magyarázatokkal szolgáltak a főispánnak, akit láthatólag meglepett az országban csaknem páratlanul álló vidéki kórház, amely berendezésével és különösen működésének fényes eredményeivel kontinentális helyen is számottevő intézmény lenne. A 4 órára terjedő szemle után a főispán úgy az igazgató, főorvosok, mint az egész személyzet előtt teljes megelégedésének és elragadtatasának adott kifejezést a látottak s tapasztaltak fölött. A vármegyei központi választmány dr. Daimel Sándor vármegyei főjegyző elnöklete alatt március 6-án délután 3 órakor ülést tartott, amelyen első sorban megállapította Szeghalom községre nézve a — Hát amint kora röggel az első hordóval mögindulok, eccő csak a nagytakarék előtt, ép a Fabiány botja iránt, be egy kátyúba, Zsupsz ! Eltört a hátsó tengő Jól vagyunk már ! Most már éppen jól! Se ti, se tova. Csak álltam ott, mint egy indusi bálvány Mit csináljak ? Mit ? Ki köllött ereszteni a vizet. De az még csak a viz ! Hanem a tengő ! Valóságos ákác tengő, oszt derékba . . . Magam is meg'-megcsóváltam a fejem, hogy az öreg jobban kilássa a részvétemet. — Ajnye, ajnye, — mondogattam. Az öreg nagyot fohászkodott. — Mögyök a bognárhó’ mög a kovácshó’. Csinálják mög, de rögvest, mert itt nem lőhet ké- sedelöm. Hát mögcsinálták. Nem húzódoztak, hanem azt mondták: „Lőhet, lőhet“. — No ha lőhet, hát csak izibe I Előre vetette az egyik csizmát s a fejét jelentőségteljesen fölemelte : — Mögcsinálták. Mög azok. Hanem — s a fejével vetett egyet, — mennyiér’? Várt egy kis ideig, talán azért, hogy találgassam, törjem a fejem, vagy hogy rám is annál nagyobb megdöbbenéssel hasson a szám. Még a szemöldökével is tett két-három kérdést: — Mennyiér’ ? Már kissé fárasztott a hosszú szünet, mikor végre kimondta : — Nyóc-forint-ötven-krajcár ! — Sok pénz! — intettem. — Sok ? Tengör pénz az egy hitvány tengőér’! Hisz alig egy órai munka. A vas-készen, a fa készen, csak melegíti, oszt ráüti . . . Nyóc-forint- ötven-krajcár ! Az a csuda, hogy nem selyömbű van ezöknek a mai mestöremböröknek a kapcájuk! Mikor kilépett a kocsijához s felkövetkezett a bakra, még ott is ette, epesztette a boszuság: — No, csúnyán el tudnak bánni a szögény embörrel, ha úgy a kezük közé kerül! legkevésbbé megrótt egynegyed úrbéri telek adóját. Szeghalom községben ugyanis a kataszteri munkálatok folytán az adózási viszonyokban változás állván be, a legkevésbbé megrótt egynegyed úrbéri telek adójának újból való megállapitása vált szükségessé. A központi választmány ezt az adóösszeget 21 K 67 fillérben szabta meg. Eddig a legkevésbbé megrótt egynegyed úrbéri telek adója 14 K 32 fillér, tehát jóval kisebb volt, mint a most megállapított adó. A most kiigazítandó országgyűlési képviselőválasztási névjegyzék ez ujonuan megállapított adó figyelembevételével fog egybeállittatni. A központi választmánynak határozata közhirrététetik s ellene a kúriához lehet felebbezni. A központi választmány ezenfelül a gyomai és orosházi országgyűlési képviselő választók névjegyzékének kiigazítása céljából az évenként szokásos összeíró küldöttségeket választotta meg és pedig a gyomai kerületre 3. az orosházira 4-et és egyben ellátta az összeíró küldöttségeket a szükséges részletes utasításokkal, valamint a községeket is figyelmeztette a küldöttségekkel szemben fennálló kötelezettségeikre. A kórházi számvevő lemondása. A békésmegyei közkórháznál újonnan rendszeresített számvevői állásra a vármegye alispánja múlt év augusztus havában Szántó Miksa gyulai pénzügyi számtisztet nevezte ki, aki állását annak idején el is foglalta. Szántó Miksa most lemondott erről az állásról és április 1-én visszatér a pénzügyigazgatóság mellé rendelt számvevőséghez, ahonnan egy évi szabadságot nyert kinevezésekor. A vármegyei interurbán távbeszélő forgalom lebonyolítása tekintetében igen sok a panasz, minélfogva a kereskedők és kereskedő ifjak egylete, valamint Gyula város polgármesterének előterjesztései alapján, a fennálló bajok megszüntetése céljából a közigazgatási bizottság azt kérte a minisztertől, hogy Budapest Nagyvárad Gyula között egy uj interurbán telefon hálózatot létesítsen. A kereskedelmi miniszter most válaszol a kérelemre és értesíti a vármegyét, hogy nem ismeretlenek előtte a békésmegyei interurbán távbeszélő-forgalom panaszolt nehézségei, a melyek elhárítása érdekében már történtek könnyítő intézkedések. A helyzet gyökeres orvoslása azonban nézete szerint is a Budapest—békéscsaba—gyulai uj összeköttetés létesítésével lesz lehetséges, de annak a megépítését csak az 1913. évre vette tervbe. Ennek az áramkörnek Nagyváradig való meghosszabbítását, mivel Gyula Nagyváraddal máris közvetlen összeköttetésben áll, nem látja a miniszter szükségesnek, annal kevésbbé, mert a f. évben tervezett uj nagyvárad—szegedi áramkör az eddig még fennálló nehézségeket is el fogja hárítani. Gyula város központi választmánya f. hó 5-én délelőtt dr. Lovich Ödön polgármester elnöklete alatt ülést tartott, amelyben az 1913. évre érvány- nyel bírandó országgyűlési képviselőválasztók névjegyzékének összeállítására, illetve kiigazítására az összeíró küldöttség tagjaiul Novák Árpád elnöklete mellett Kóhn Dávid központi választmányi tagot és Heilinger Károly nyilvántartót választotta meg. A kiigazítási munkálat a törvény értelmében április hó 10-ik napjáig terjesztendő be a központi választmányhoz. Felebbezés a békési szervezési szabályrendelet ügyében. Megírtuk, hogy a legutóbbi vármegyei közgyűlésen milyen nagy terjedelmű vita indult meg a békési szervezési szabályrendelet jóváhagyásának kérdésében, amely majdnem az egész délelőttöt lefoglalta és amely azzal végződött, hogy a törvényhatósági bizottság, szemben az állandó-választmány határozati javaslatával, amely a szabályrendeletnek némi pótlással való jóváhagyását indítványozta, 63 szóval 58 ellen kimondotta, hogy a szabályrendeletet újabb tárgyalás végett visszaküldi a községnek azzal az utasítással, hogy az az ujabbi tárgyalást megelőzőleg kinyomatandó. A törvényhatóságnak szóban levő határozatát a vármegye: t. főügyész hivatalból megfelebbezte. A felebbezésben a főügyész amellett érvel, hogy a törvényhatóság határozata a községi önkormányzat szempontjából sérelmes és abban a részében, amelyben kimondotta, hogy a 3 évre választott községi elöljárók a szabályrendelet megalkotásánál szavazhatnak, egyenesen törvénybe ütköző, mert olyanoknak enged szavazást, akik a kérdésben közvetlenül érdekeltek. Torkos Kálmán orosházi főjegyzőt az orosházi fakereskedő részvénytársaság igazgatóvá választván ezt a képviselőtestület tudomásul vette. A tudomásvétel ellen azonban K. Horváth Sándor és társai felebbezést adván be, a törvényhatósági bizottság szemben az állandóválasztmány javaslatával nagy vita után — egy szótöbbséggel — nem vette tudomásul Torkosnak igazgatóvá történt megválasztását. A belügyminiszter, akihez ez az ügy meg- felebbezett, a község határozatát hagyta jóvá annál inkább, mert a törvényhatósági bizottság határozatát. nem is indokolta. Ez is egyike azoknak a mind gyakoribbá váló határozatoknak, amelyet a törvényhatósági bizottság ad hoc többsége felhasználva a kellő pillanatot az ügynek soronkivül tárgyalása alapján kellő komolyság nélkül rendszerint személyi momentumok figyelembevételével, egyszerű hatalmi szóval aként hoz meg, hogy a határozatnak tarthatatlansága miatt a belügyminiszternek kell a községi önkormányzat védelmében eljárni és a törvényhatóságnak elhatározását kénytelen semmibe sem venni. Előléptetett állatorvosok. A földmivelésügyí miniszter Kuffner Alajos orosházi és V. Tóth Antal békési járási m. kir. állatorvosokat a IX. fizetési osztályba léptette elő. A községi közigazgatás reformja. Szamár vármegye törvényhatósági bizottsága megküldte Békés vármegyéhez is köriratát, amely szerint felirt a törvényhozáshoz, hogy közigazgatás reformját sürgősen valósítsa meg. Ezen reform főbb irányelvei tekintetében az a kívánsága az említett törvény- hatóságnak, hogy a község első tisztviselője a községi jegyző, mint elsőfokú hatóság legyen, akiknek minősítése egyenlővé tétessék a megyei tisztviselőkével, úgy, hogy a közigazgatási szolgálat legalsó fokon a községeknél kezdődjék és ezáltal a vármegye és a községek között levő válaszfal ledöntessék. A körirat indokolásul azt hozza fel, hogy a községi szervezet jelenlegi alakjában valóságos kerékkötője a helyes és jó közigazgatásnak és a változott életviszonyok következtében a községi közigazgatás reformja sürgős szükséget képez. Fegyvergyakorlat. A honvédelmi miniszter értesíti a vármegyét, hogy a honvédgyalogság és az 1. 2. 6. 7. 3. és 10. honvéd-huszár ezredek állományába tartozó azon nem tényleges állományú legénységnek, amely a f. évben fegyvergyakorlat teljesítésére kötelezve van, megengedtetik, hogy az esetben ha a rendszerinti augusztus-szeptember havi fegyvergyakorlat teljesítése, polgári foglalkozása, keresete, vagy magánviszonyai következtében nehézségbe ütközik, azt május 28-tól junius 23-ig szolgálhassa le. Ezen kérelem azonnal az illetékes vagy tartózkodási hely honvédkiegészitő parancsnokságnál vagy a saját ezredparancsnokságánál szóbelileg vagy Írásban terjesztendő elő. Március időjárása nem felel meg egészen ama követelménynek, amely mezőgazdasági szempontból hozzá fűződik. Enyhének enyhe ugyan, sőt a szükségesnél melegebb is, de ami a szárazságot illeti, ahhoz már igen sok szó fér. Hiszen nem mondható tulesősnek, sőt napok múlnak, hogy egyáltalaban nincs eső, de mégis annyi a csapadék, hogy a tavaszi szántást hátas földeken akadályozza, laposabb területeken pedig egészen meghiúsítja. No, de még a hónapnak első harmadában voltunk és hátra van még teljes három hét, úgy, hogy március teljesen rehabilitálhatja magát, ami kívánatos is volna, különösen úgy, — hogy az esőket április hónapra cedálná. Tombola est A Békésvármegyei Kaszinó ma este tombola-estélyt rendez. A múlt években a kaszinó több ilyen estélyt tartott, melyek mindenike látogatott, népes és kitünően sikerült volt. Az idén ez az első tombola-est és tekintve, hogy több társas összejövetelre a jövő farsangig alig van kilátás és a fiataloknak táncszenvedélyüket sokáig kell pihentetni, hisszük, hogy a mai estén sokan fognak résztvenni. Kívánatos, hogy a közönség minél nagyobb áldozatkészséggel járuljon hozzá kisorsolandó tárgyakkal az est sikeréhez. Az ajándékozandó tárgyak ma este fél 7 óráig a kaszinóba küldendők. Öngyilkosság Merza Ferenc szücsmester, városunknak egyik régi tisztes polgára csütörtök reggel Vig-utcai házának kamrájában felakasztotta magát. Hogy mi vihette rá a 71 év dacára életvidor- nak látszó embert szörnyű elhatározására, annak titkát sírjába vitte ; környezete azt gyanítja, hogy mostanában vásárolt háza miatt olyan anyagi kötelezettségeket vállalt, amelyeket félelme szerint, azt hitte, hogy nem tudja beváltani. Pénteken délután temették el nagy részvéttel.
