Békés, 1912. (44. évfolyam, 1-52. szám)

1912-03-10 / 10. szám

4

Békés

1912. március 10.

Gyilkosság a Magyar Király-szállodában. Ismét szerelemből elkövetett gyilkosság! Az emberi élet kioltásának egy sablonos esete, amikor a megcsalt férj agyonlövi hűtlen feleségét és a közvélemény megismerve az eset előzményeit, indító okait, az esküdtszéki Ítéletek gyakori példáira támaszkodva, nyomban kész a maga felmentő Ítéletével Nem akarunk az eset felett bíráskodó esküdtszék ítéletének prejudikálni, de szomorúan kell konstatálnunk, hogy a hasonló esetekben hozott felmentő ítéletek alkalmazása óta mintha gyakrabban történnének féltékenység! okból emberölések s mintha nagyobb bátorságra kaptak volna a magukat — indokoltan vagy indokolatlanul — megcsalatottaknak bitt szerelmesek. Pedig az emberi élet a legdrágább kincs, amitől embertársunkat megfosztani büntetlenül senkinek sem szabadna, még akkor sem, ha ellenünk súlyosan vétenek. Hiszen vannak az elégtételszerzésnek törvényes módjai. Kedden a kora reggeli órákban egy nem régen még boldog egyetértésben élő házaspár tragédiájának utolsó felvonása játszódott le Gyulán a Magyar Király-szálloda egyik helyiségében. A szálloda csinos és jóarcu fiatal tulajdonosnőjét, B'ódger Teréziát a férje, Erdős Imre békési születésű 37 éves, biharmegyei margittai járási kéményseprő mester egy browninglövéssel megölte. Tettének elkövetése után önként jelentkezett a rendőrségen, ahol Bessenyei Vendel alkapitánv egész délelőtt folytatta kiballgatását, azutan letartóztatásba helyezte. A rendőrségen tett vallomás alapján a gyilkosságot és előzményeit a következőkben ismertetjük : A tragikus véget a házastársak között hónapok óta dúló civódás előzte meg, mely már több Ízben foglalkoztatta rendőrségünket is Bodger Terézia a műit év augusztusában vásárolta meg a Magyar Király-szállodát és azt személyesen vezette, mig férje, akivel 1903-ban lépett házasságra, Mar- gittán maradt és mesterségét folytatta. Férj és feleség egybekelésük óta a legjobb egyetértésben éltek egymással és három gyermekükkel; takarékos életmód mellett lassacskán gyarapodtak, házat, szőlőt szereztek s néhány ezer koronát még félre is rakhattak. Két év előtt az asszony súlyos műtéten ment keresztül s ez változást hozott a szeretetben élő házaspár életébe. Orvosi tanácsra el kellett egymástól szakadniok. Elhatározták tehát, hogy az asszony részére valahol a környéken egy jóforgalmu vendéglőt bérelnek, vagy vásárolnak, mert ilyen foglalkozáshoz érzett leginkább kedvet az asszony s ez amellett még vagyonkájuk növelésére is reményt nyújtott. Akadt is csakhamar egy kisebb vendéglő Nagyváradon, amelyet 40,000 koronáért megvettek és arra 3000 korona foglalót adtak Mielőtt az átvétel megtörtént volna, az asszony értesült arról, hogy a gyulai Király-szálloda is eladó. El is jött megnézni s mivel ezt megfelelőbbnek találta, a férj előzetes tudta nélkül odaveszni hagyta a nagyváradi foglalót és Pap Ilona nevű uuokanóvérével közösen megvásároltak a Király-szállodát 52,000 koronáért a sarkadi takarékpénztár kölcsönével. Augusztus havában Erdösné 3 apró gyermekével Gyulára költözött, férje pedig tovább is mestersége mellett maradt. Hetenkint ellátogatott családjához s meg volt elégedve a tapasztaltakkal Családi békéjüket nem is zavarta semmi. A csinos vendéglőséé személye azonban csakhamar magára vonta vendégei érdeklődését, sokan kezdtek legyeskedni körülötte. Az asszony állta is az ostromot egy darabig, de végre is tüzet fogott fiatal szive s egy gyulai iparos udvarlásának végre is meg lett az eredménye, érzelmeit az asszony viszonozni kezdte s köztük meleg barátság fejlődött. A dolog azonban nem sokáig maradhatott titokban. A fáma nyelvére vette a tilosban járó szerelmeseket s végül valamelyik mellőzött udvarló december 22-én, Gyuláról keltezett névtelen levélben figyelmeztette a férjet, Erdős Imrét, hogy mig ő otthon nyugodtan dolgozik, az asz- szony Gyulán erkölcstelen életmódot folytat. A hihetetlennek látszó váratlaff hir mélyen megdöbben tette és lesújtotta a feleségét imádó férjet. A levelet nyomban elküldte feleségének és keserű szemrehányásokat tett neki becstelen viselkedése miatt, majd néhány nap múlva a karácsonyi ünnepekre maga is meglátogatta az asszonyt. Ekkor heves jelenetek játszódtak le közöttük, de a feleség tiltakozott minden gyanúsítás ellen s rágalomnak minősítette az anonim levelet. Erdős kétkedve ugyan, de látszólag megnyugodva távozott el Gyuláról A felébresztett féltékenységet otthon nem bírta magában elfojtani. Olaj volt a bensejében lappangó tűzre egy újabb névtelen levél, melyben ismeretlen jóakarója arról tudósította, hogy felesége Farkas Károly gyulai asztalossal egészen nyíltan viszonyt folytat, úgy hogy már nemcsak a szállodai személyzet tud róla, hanem a városban is közbeszéd tárgyát képezi. Erdős a levél vétele után még aznap este Gyulára jött, de feleségét nem találta itthon. Hét éves kis leánya sírva panaszolta, hogy anyja délben elutazott s neki azt mondta : »Megyek a nagyvilágba !« A kávéházi vendégektől megtudta Erdős, hogy felesége Farkas Károllyal utazott el Nagyváradra. A

szomorú valóság tudatára ébredve, nagy keserűség fogta el a megcsalt embert. Bánatában elkezdett inni a Királyban s mulatás közben a kávéház tükreit és ablakait a nála levő 3 fegyverrel összelövöldözte, másnap pedig bejelentette a rendőrségnél felesége szökését, kérve annak körözését. Egyúttal vadászpuskáját és két revolverét átadta a rendőrkapitánynak, nehogy valami meggondolatlanságot kövessen el. Aznap délelőtt hazaérkezett Erdösné. A vonatnál figyelmeztették, hogy férje itt van s milyen lövöldözést rendezett az éj folyamán, nem lesz tehát tanácsos haza mennie. Nem is ment a lakására hanem a rendőrséghez, ahová elhivatták Erdőst is. Az asszony tagadta, hogy mással utazott volna el. Azt mondta, hogy egy biharmegyei tudós asszonynál volt tanácsért. Bessenyei alkapitányuak végre is sikerült a házastársakat rábeszélésével ösz- szebékiteni. Erdős ugyan Gyulán maradt még február 29-éig s ezen idő alatt napirenden volt közöttük a botrányos veszekedés, míg a hó utolsó napján dolgai haza nem szólították Margittára. Erdösné ezek után felkereste dr Felföldy Sándor ügyvédet s levelet Íratott férjének, hogy miután a házasélet közöttük helyrehozhatatlanul fel van dúlva, legjobb lesz, ha elválnak. A válópör megbeszélése végett keresse fel az ügyvédet. Feleségének válási szándéka fájdalmasan érintette a még mindig szerelmes Erdőst. Hétfőn az esti vonattal Gyulára jött s fel- j kereste feleségét, akit beléptekor szeretettel kő-! szöntött. Felesége hidegen végignézte s azt kér-1 dezte tőle, hogy kit keres ? Erre a férfi kérlelésre, majd fenyegetésre fogta a dolgot, de beszéde mit J sem használt, mert rideg elutasításra talált. Eltávo j zott tehát s egész éjjel sorra járta a kávéházakat, | korcsmákat Hajnal tájban boros fővel került vissza a Királyba. Feleségétől bort kért, de az nem adott I neki, sőt mindent elzárt előle, majd ő maga is elrejtőzött. Nagy busán üldögélt egy üres asztal mellett két órahosszáig Erdős, majd úgy hat és hét óra között felesége keresésére indult. Rá is talált a csapszékben. Kitárt karokkal közeledett feléje, hogy megölelje, de az asszony haragjábau leköpte. A vérig sértett‘ember erre előrántotta Browningját és közvetlen közelről az asszony arcába lőtt. A lövés i talált, az asszony összeesett. A járókelők rendőrt hívtak és a vérző sebesültet eszméletlen állapotban beszállították a közkórházba, ahol még mielőtt a műtéthez foghattak volna, rövid idő alatt meghalt. | Erdős Imre pedig a lövés után egyenesen a rendőr- j ségre sietett és ónként jelentkezett. A szerencsétlen í áldozaton szerdán ejtették meg a törvényszéki boncolást és szerdán délután temették el a közkórházból. Erdőst kihallgatása után még kedden délután i átkisérték az ügyészséghez, ahol fogva tartották. Ügyében a jumusi esküdszék fog Ítélkezni.

Nyilvános nyugtázás Solymosi Márton képki- állitásából a városháza nagytermének átengedéséért két Lotz-íéle krétarajzot adott át a polgármesternek egy leendő gyulavárosi muzeum számára. A rajzok Lotz menyezet-freskói között felhasználtattak, hol ? I felvilágosítással fog majd Solymosi szolgálni.

A Royal mozgószinházban m i vasárnap dél- | délután fél 5 és este 8 órakor fényes műsor kisé- j retébeu lesz bemutatva „A vak hegedűs“ című két i felvonásos dráma, melynek jelenetei az életből vannak merítve Hétfőn és kedden este 8 órakor rendkívül humoros „Pali estélyek1 Andree Deed, a j világhírű kis franc a komikusnak 8 legújabb, Gyuláu még be nem mutatott bohóságaival. Csütörtökön, e j hó 14-én ugyancsak uj műsor keretében színre ke- j rül „A baráti önfeláldozás, vagy a gilotin előtt“ j cirnü nagyhatású történelmi dráma a francia forradalom idejéből 3 felvonásban. Pénteken március { 15-én, a szabadság ünnepén, rendkívüli előadás, mely alkalommal legnagyobbrészt hazafias jellegű képek lesznek bemutatva. Mindezen előadásokra jegyek már ma válthatók a színház pénztáránál.

Bleyer Izsó dr. tragédiája Nagy megdöbbenéssel és a legmélyebb részvéttel vettünk hirt a fővárosi lapokból dr. Bleyer Izsó temesvári ügyvéd, városunk szülötte borzalmas tragédiájáról. A szerencsétlen ember, jóemlékü néhai Bleyer Adolf gyulai kereskedő nagytehetségü és nagy reményekre méltán jogosító fia volt. Mint középiskolai tanuló is kivált társai közül, jogi tanulmányait is fényes sikerrel végezte. Jogi tudásán kívül, encyklopedikus képzettsége is volt. Archeológiái nagytudással rendelkezett, a numizmatikában, ami különös passziója volt, országos hírnévre tett szert. .A mi gyulai múzeumunk első katalogizálásának érdeme is, amit boldogult Mogyoróssy János oldala mellett, mint gimnázista s jogász számos vakációjának önzeclen feláldozásával teljesített, az ő nevéhez és munkásságához fűződik. Az ügyvédi vizsgát letévén, Temesvárod nyitott irodát és úgy tehetsége, mint vonzó egyénisége folytán a temesvári ügyvédi karnak egyik méltán legtiszteltebb tagja lön. Hat évvel ezelőtt alapított családot, melyből két gyermek származott. Egy év óta nyugtalan hírek keringtek felőle. A túlfeszített szellemi munkásság, a különben életerős férfit rendkívül idegessé tette. Ez az idegesség pár hó alatt annyira tűrhetetlenné vált, hogy kénytelen volt virágzó irodáját feladni. Falura ment és valósággal kerülte az embereket. Az idegesség melanchóliává fajult, úgy hogy családja kénytelen volt őt a pestújhelyi Niedermann szanatóriumban elhelyezni Folyton öngyilkossági eszmével foglalkozott, amiért is állandóan a legnagyobb felügyelet alatt állott a szanatóriumban. Szombaton este orvosai különös nyugtalanságot vettek é<zre rajta és megbízták Majerhoffer Róbert ápolot, hogy vigyázzon a betegre. Az ápoló egész éjszaka Bleyer dr. ág:ya mellett ült, csak éjfél után távozott onnan, a mikor az ügyvéd elaludt Az ápoló vasárnap reggel háromnegyed hét órakor ébredt föl és megdöbbenve látta, hogy az ügyvéd ágya üres Keresésére indult és a folyosón a vízvezeték csapján fölakasztva találta a beteg-. t. Lármát csapott, az itispekciós orvos levágta a fölakasztott embert, aki már ekkor halott volt. Az ügyvéd félhét órakor ébredt föl és a mikor látta, hogy nem vigyáznak rá, letépte a függöny zsinórját és erre fölakasztotta magat Holttestét az újpesti halottasházba vitték. A szeretteit, barátait és tisztelőit mélyen megrendítő ha'álesetről a következő gyászjelentést vettük : Mély szomorúsággal jelentjük hogy Dr Bleyer Izsó temesvári ügyvéd munkás életének 43 s boldog házasságának 6. évében folyó hó 3-án hirtelen elhunyt. Draga halottunk temetése folyó hó 6-án szerdán délután 4 órakor lesz Budapesten, a rákoskeresztúri izr. temető halottíisházaból. Budapest, 1912 március hó 4. napján. Áldás jóságos emlékére! özv. Dr. Bleyer Izsóné Recht Katalin neje. fczékely Aladár, Dr. Székelj' Béla, Székely Mihály, Engelmanué Bleyer Jolán, Fischeiné Bleyer Nelly, Dr. Gyulámé Bleyer Berta testvérei. Gyuri és Elek gyermekei. R-cht Manó apósa. Recbtné Brück Regina anyósa, Engel- man Armin, Fischer Jakab Dr Gyulai Noé Hugó, Eckstein Béla sógorai Székely Aladarné Spiller Irén, Eckstein Béláné Rmht Paula, Recht Stefi, Recht Ilonka sógornői.

Király Pál előadásai. Hétfőn tartotta meg Király Pál, a jeles iró lapunk múlt heti számában már előre jelzett előadásait a Royal mozgó színházban. Délután a tanuló ifjúság részére mutatta be »A föld története« ctmü tanulságos müvét, vetített és mozgó képekben, este pedig az országszerte nagy sikert aratott újabb szerzeményét. »A zsidók történetét« olvasta fel. Az esti előadásra zsúfolásig megtelt a nézőtér s mindenki figyelemmel hallgatta és szemlélte a jeles előadó kellemes modorában felolvasott s megjelenített Ó-Testamentumi idők felvonulását. A mozgó képek pazar szépsége, a felvételek korhüsége meglepetést s teljes illúziót keltett. Fokozta a hatast a képek jellegéhez simuló eredeti zene. amelynek művészi előadói voltak zongorán Niedermayer Béla tanító és cellón a Rácz Toni bandájának tehetséges kisbögőse Jancsi. Ok ketten bizonyságot tettek róla, hogy mennyire fontos művészi kellék a jól megválasztott zenei kiséret a mozgóképek bemutatásánál s bátran állíthatjuk, hogy a képekkel ellentétben álló zenével a tapasztalt hatás elérhető n>-m lett volna A „Szulamith“ héber dalműből ismert ,Kolnidré“ és a többi tradicionális zenemű művészi előadása úgy a zeneértő, mint a laikus hallgatóság tetszésével s teljes elismerésével találkozott A felhangzott tapsok, főképen az ügyes zenek.söröknek szólották.

A békési dohánynagytőzsdét az eddigi bérlő Stark Gusztáv elhalálozása folytán a pénzügyminiszter változatlan feltételek mellett árlejtés mellőzésével Markovicsné Kövér Ella gyulai lakosnak adoma nyozta.

Eljegyzés. Lindenfeld József gyulai kereskedő Lidiké leányát március 3 án eljegyezte Farkas Jenő nagyszalontai kereskedő.

A „Szarvasi Leányegyesület“ előadó-gyűlése.

Körültekintéssel összeállított szép műsor mellett tartotta a Szarvasi Leányegyesület f. hó 3-án délután rendes e őadó közgyülét. A műsor első pontját képezte Zahoray József róm. kath. lelkésznek a »Feminizmus«-ról tartott felolvasása. A fiatal papnak igen szépen megirt felolvasását rokonszenvesen fogadta az előadó-gyűlés nagy és előkelő közönsége s szereplését élénk tetszés-nyilvánítással honorálta. Liszt: »Magasan repül a daru« cimü ábrándját lebay Frida szentandrási ta aitónő adta eiő zongorán, szabatos játékával mindvégig lekötve tartotta hallgatóságának figyelmét s ez elismerésének kifejezést is adott. Rácz Etus: Mese az ócska bibliáról« cimü költeményét Brachma Erzsiké szavalta értelmesen szépen. Megérdemelte az elismerő tapsokat. A műsort Mészáros Jolán szavalata zárta be Kozma Andor «Karthágói harangok« cimü melodrámájának művészies remek előadásával. Az előadás fényes sikerében méltó része volt partnerének Mészáros