Békés, 1912. (44. évfolyam, 1-52. szám)
1912-12-29 / 52. szám
r~ ' - -------- ----- - ■ - — ipu— |—— 8 Békés 1912. december 29. Tágabb körben azon állam népei észlelték és élvezték ezen átalakulás kiváló hatását, melyek leghamarabb tértek át a gyári termelésre. Ézzel kapcsolatosan végrehajtva a tőkék fokozatos concen- trálását. Az észlelt közvetlen és közvetett gazdasági indukciók arra ösztönözték az éleslátó nyugati államokat, hogy ezen átalakulás folyamatát részint anyagi, részint erkölcsi támogatással mesterségesen segítsék elő. A máig kifejlődött nyugati gyáripar s a vele járó közvagyonosodás ennek legékesebb bizonyítékai. Nyugat példáját követte néhány évtized óta hazánk is, azonban a tőkék concentrálásának lassú mérve folytán, szemben a már előrehaladt nyugattal, annak tapasztalatilag szervezett üzemeivel, csak mérsékelt tempóban követhette példaadóit. Nem áll- ván ugyanis korlátlan tőke és munkaerő rendelkezésére, elsősorban azon cikkek előállítására rendezkedik be gyáripara, melyeknek belföldi fogyasztása elegendő és biztos alapot nyújt az üzem fentartá- sára s melyekben a nyugatról való behozatal évi jelentékeny értékmennyiséggel szerepel. Yan egy körülmény még, melyet a gyárűzem hatásának vizsgálásával kapcsolatosan figyelmen kívül nem hagyhatunk. Mig régente azon a helyeken fejlődött ki nagyobbszabásu kézi ipar, hol elegendő nyersanyag termeltetett, a gyárüzem ezen viszonylatot teljesen megszüntette s nagyszabású gyárüzemek jöttek létre olyan államokban, hol a szükséges nyersanyag hiányzott s azt igen távol vidékről kellett importálni. így jött létre Anglia pamutipara gyarmati nyersanyaggal, Németország vasipara nagyrészben svíd vasérccel, Svájc csokoládé gyártása tropikus kakaófa termékéből. A nyersanyag beszerzésének ilyen természetű könnyedsége tehát nagy mérvben elősegítette a gyárüzemek létesítését és fejlődését. Természetes, hogy elsősorban azon üzemek alakultak meg, melyeknek , nyersanyagát a belföld, vagy közel vidékek szolgáltatták. így alapittatott meg hazánkban a mezőgazda- sági nyersterményeket feldolgozó, mint a malom, cukor, fa stb. iparágak. Az államok tág körletén belül szükebb körzetek és pedig a városok irmerték fel, a gyáralakulattal járó előnyös következményeit s igyekeztek körzetükbe vonni a létesülő üzemeket. Nagyobb város több előnyt bírván nyújtani a coneentrált tőke számára, a jelentékenyebb üzemek fővárosokban, vagy nagyobb vidéki centrumokban telepednek meg, még tekintélyesebb súlyt kölcsönözve telephelyeiknek. Karácsony másodnapján volt alakuló közgyűlése az Első gyulai képkeretlécgyárnak, mely egy meglevő üzem gyárszerü átalakítását és folytatását tűzte ki feladatául. A kis tőke nem győzvén a con- centrált nyugati erők versenyét s az üzemmel járó jelentékeny befektetéseket, kénytelen volt helyét az e célra egyesitett nagyobb materiális erőnek átengedni. A kultúra terjedésével oly szükségleti cikkek, melyek régebben teljesen elvoltak hanyagolva, nagy fogyasztási kört s úgyszólván a nélkülözhetetlenség jellegét szerezték meg. Ilyen például a tükör, mint nagyrészben a tisztaság segítőeszköze, továbbá a lelki szükséglet és kulturális érzékek támogatói a képek. Ezen nagy fogyasztási körrel biró tárgyak kereteinek előállítására alakult a részvénytársaság. Már meglevő bevezetett üzemet vevén át, a kezdő üzemek egy kemény fázisával kevesebb áll előtte, de meg kell birkóznia a tetszetős, szolid és olcsó áru termelésével járó nehéz munkával, mely utóbbi a külföldi ipar versenyének leküzdésére egyetlen ösvényt képez. Hazánkba ezen cikkekből másfél milliónyi a behozatal, mig a belföldi termelésünk egyelőre jelentéktelen s igy ha az előbbi követelményeknek a vállalat megfelel, prosperitása kétségen kivül ál). Hogy városunk szempontjából minden gyárüzem mit jelent, talán felesleges megvitatnunk. Uj munkáskezek foglalkoztatása által a város adóalanya gyarapodik, a megnövekedett fogyasztás az egyes kereetforrásokat bővebben támogatja, a közterheket, s melyek városunkban az elviselhetetlenséghez állanak közel, szélesebb rétegre osztja, a tőkebefektetések közvetett hatása pedig a telek és egyéb vagyonértékek emelkedése, itpen ezért szimpátiával találkozik ezen uj vállalat is, mely attól a fontos állami érdektől eltekintve, hogy ismét egy iparág eddig külföldre kerülő fogyasztási értékét van hivatva hazánkban megtartani, városunkban a közjóiét nagy épületének egy uj lépcsőkövét van hivatva lefektetni. * * * * Az alakuló közgyűlésen 670 részvény képviseletében 20 részvényes jelent meg, akik a «Gyulai képkeretléegyár részvénytársaság« megalakulását kimondották. A képkeretléegyár igazgatói dr. Ladies László, Weiss Mór, dr. Márky János, Czmczár Dezső, Dobay Ferenc, dr. Marios József, Anuló Pal, M. Schriffert József és Grünfeld Jakab lettek, mig felügyelő bizottsága Kliment Ferenc, Stern László, Zuzmann János, Spilmann Gyula és Faragó Andorból alakult meg. A rt. elnökéül dr. Lukács Györgyöt, városunk képviselőjét választották meg. A 100,000 kor. alaptőkéből 20 % 1913. január 15-ig, további 30 % február 15-ig és az utolsó 40 % 1913. március 15-ig fizetendő be a békésmegyei takarékpénztári egyesületnél, vagy a gyulavidéki takarékpénztár részvénytársaságnál Törvényszéki csarnok. Heti bünkrónika. Hűtlen vasúti munkások. Beke Lajos, Jakucs László, Kerekes János és Sánta András gyulai napszámos vasúti munkások Gyulán, az 1912. ev folyamán szolgálatadójuk, a magyar államvasutak, mint fuvarozó birtokából, annak beleegyezése nélkül több különböző alkalommal, de egy akaratelhatározással meg nem határozható mennyiségű és értékű különféle árukat jogtalan eltulajdonitási szándékkal külön-külön elvettek, a miért a kir. törvényszék Beke Lajos és Kerekes Jánost 21—21 napi fogházra, Jakucs Lászlót 14 napi és Sánta Andrást 8 napi fogházra ítélte. A furfangos lopás. Dögé Sándorné és Eszter nevű leánya szeghalmi lakosok járatosak voltak a szomszédjukban lakó özv. Nagy Istvánnéhoz s igy tudomást szerezve arról, hogy özv. Nagy Istvánnénak sok ágyneműje és ruhaneműje, van, elhatározták, hogy egy alkalommal meglopják E tervüket közölték a hozzájuk járatos Rozsos Sándornéval is és elhatározták, hogy a lopást hármasban követik el. Ezen elhatározásukat követőleg Szeghalmon, 1911 nov. 6-án délután körülbelül fél 1 órakoi Dögé Sándorné elhívta özv. Nagy Istvánnét borozni a Jónás Pál korcsmájába, mig Eszter nevű leánya otthon maradt. Dögé Eszter hívására a Dögeék lakására ment Rozsos Sándorné s ekkor Dögé Eszter közölte vele, hogy a tervbe vett lopást este hajtják végre. Dögé Sándorné és özv. Nagy Istvánné a korcsmában összetalálkoztak. Fülöp György és Jenei Klára csök- mői lakosokkal s borozgattak ugyannyira, hogy özv Nagy Istvánné a Dögé Sándorné folytonos kinálga- tása következtében leittasodott. Este 8 óra után a korcsmából valamennyien távoztak és pedig a Dögé Sándorné lakására. Dögé Sándorné és a csökmői vendégek kocsin, özv. Nagy Istvánné pedig gyalogosan. Hazaérve Dögé Sándorné a csökmői vendégek rendelkezésére bocsátotta az egyik szobáját, mig a másik szobában ő, Eszter leánya és a sértett maradtak. Dögé Sándorné ezután teát főzött s a már úgyis ittas özv Nagy Istvánné sértettnek erős rumos teát adott, amitől sértett teljesen leittasodott mire Dögé Sándorné őt lefektette. Özv Nagy Istvánné mély álomba merülvén, körülbelül éjféltájban a sértett lakásának viszonyaival ismerős Dögé Sándorné átment a sértett lakására, — ott a sértett által elrejtett lakáskulcsokat előkereste, felnyitotta a bezárt szoba és kamra ajtaját s magához véve egy dunnát, azzal a saját lakására, ahonnan Eszter nevű leányával és Rozsos Sándornéval két ízben is visszatértek s a sértett lakásából együttesen és közösen 4 dunnát, 10 párnát, 4 abroszt, 3 lepedőt, 15 szakajtó kendőt, 47 kgr. lisztet, 3 liter zsírt és 22 K készpénzt, összesen 290 K értékben elloptak Ezután az özv. Nagy Istvánnétól elhordott tárgyakat a Dögé Sándorné kamarájában helyezték el s nehogy az említett sértett ágyhuzatai árulójuk legyen, a tollat a Dögé Sándorné ágyhuzataiba ürítették ki. A toll kiürítésekor hozzájuk szegődött a Dögé Sándoréknál levő Tolvaj Sándorné is, aki segített az ágyhuzatok átüritésében, bár akkor már tudta, hogy az lopásból származik Tolvaj Sándorné ezután a kiürült dunna és párnahuzatokat a Dögé Sándorné utasítására zsákba téve, a Dögéné nővéréhez, Pozsonyi Mihálynéhoz vitte el. A bíróság Dögé Sándornét 8 hónapi, Dögé Esztert és Rozsos Sán- dornét 6—6 hónapi börtönre, végül Tolvaj Sándornét 8 napi fogházra Ítélte, a mely ítéletet a felső bíróságok helybenhagyva, jogerőssé vált. Harc egy katona miatt. Körösladányban 1912 évi január hó 1-én este megjelent a vasúti állomáson Harmati József huszár, hogy szabadsága leteltével állomáshelyére visszatérjen. Harmati Józsefet a vonathoz kisérték Harmati László, Harmati István, Pap Balázs és még többen. A huszár felszállott egy harmadosztályú kocsiba, de mert a vonat azonnal még nem indult, csomagjának elhelyezése után a kocsiból kiszállott, hogy kísérőitől búcsút vegyen. Közben elérkezett az indulás ideje s a hivatalos szolgálatban levő Boros Benjámin vasúti kalauz figyelmeztette a huszárt, hogy szálljon fel, mert indulás után a mozgó vonatra felszállani tilos. A huszár e figyelmeztetésre azonban mit sem adott, hanem tovább bucsuzko- dott Ekkor a vonat indulására jelt adott s az nyomban meg is indult. Ezt látva a huszár a vonathoz szaladt, őt azonban a vasúti kocsi lépcsőjén álló Boros Benjámin felszállani nem engedte. A huszár ekkor a kalauzba kapaszkodott s mindenképen utazni akart. A kalauz attól tartva, hogy a huszár őt lerántja s mindketten a csúszós, jeges ut miatt leesnek s a kerekek közé kerülnek, leszállóit s a huszár felszállását nem engedte meg. Látva ezt a huszár testvére, Harmati István, odaugrott Boros Benjámin kalauzhoz s hogy testvérének elutazását lehetővé tegye, Boros Benjámint úgy ellökte, hogy az elesett, Minthogy a vonat tovább haladt, a kalauz gyorsan felkelt a földről s a vonat után szaladva, arra felugrott. Sza'adás közben a kalauzt szitkok közt futva követték Harmati László, Harmati István és Pap Balázs A kalauzt követők közül Harmati Lászlót a továbbfutásban meggátolni akarta Mayer János szolgálatban álló váltókezelő és Márton Miklós vasúti munkás, őket azonban Harmati László utjából félrelökte s Mayer Jánost még mellen is ragadta A kir. törvényscék Harmati Lászlót hatóság elleni erőszak miatt 15 napi fogházra ítélte, mig Harmati Istvánt és Pap Balázst felmentette A kir Ítélőtábla a Harmati László büntetését helybenhagyta, ellenben az Ítélet felmentő részének megváltoztatásával Harmati Istvánt közcsend elleni kihágás miatt 1 napi elzárásra és 10 korona pénzbüntetésre, Pap Balázst pedig szintén közcsend elleni kihágás miatt 3 napi elzárásra és 10 korona pénzbüntetésre Ítélte. Szerkesztői Üzenet. Sz. E. Beküldött verse formássága mellett sem üti meg a közölhetés mértékét. Bojtörö János Kerecsényi-utca 30. sz. (az állomás mellett) levő háza eladó vagy két utcai szoba mellék- 649 helyiséggel azonnal kiadó. 1—2 SS^J&JßßßßßliSßSßSffißi A VILÁG LEGJ Az angol királynak udvari szállítója Különlegesség : H Kingdom-BIend Five o’clock«Tea S. NI. angol királynak. az Raktárak: Znzmann János, Frattini János Gyulán és ifj. Cservinszky István Békésen. jgWelsi herceg udvari szállítója „U. K.“-TE AS rendkívül szapora és ízletes. 642 1—10 iÄiihS5ii2KiiZKilZ5iii!5ii3
