Békés, 1912. (44. évfolyam, 1-52. szám)
1912-12-29 / 52. szám
1912. december 29. Békés 5 egész özöne követte a kinevezést. Mi is, akik lapunk kedves munkatársát is tiszteljük benne, örömtelt szívvel köszöntjük őt, kisérje áldás és szerencse az uj méltóságban : ad multos annos ! Lelkészjelölés. A békésbánáti református egyházmegye kötelékében álló szenteli egyik református lelkészi állásra a jelölés f. hó 19-én történt, összesen tizenheten jelöltettek és pedig: G. Szabó Gábor debreceni segédlelkész, Koppányi Gyula csabai, Kiss László orosházi lelkész, Dérczy Imre makói segédlelkész, Makiári P. Ernő nemesbikki lelkész, Rúzsa József versenyi segédlelkész, Szilágyi Béla gönczi lelkész, Garcsik M., Sállai István császári lelkész, Rázsó János turkevei segédlelkész, Radó József segédlelkész, Böszörményi Jenő budapesti hittanár, Gilicze Sándor tiszaföldvári segédlelkész, Szabó S. Zsigmond bajkai segédlelkész, Szentmiklóssy József rákóczifalvi segédlelkész, Gödi Lajos szegszárdi lelkész, Soós Károly nagymajláthi és Kövi László danesházi lelkész. A választás január 20-án lesz. Tisztelgés. Dombi Lajos esperes-lelkésznek királyi tanácsossá történt kinevezése igazi örömöt s megelégedést keltett hívei, igy a szorosan vett nép körében is. Eme örömüknek és megelégedésüknek adtak kifejezést a presbitérium kötelékében és kötelékén kívül álló legtekintélyesebb földmivesek, a kik f hó 22-én dr. Kiss László egyházi főgondnok vezetése alatt szeretett lelkészük előtt tisztelegve, szívből fakadó szerencsekivánatukkal illették legfelsőbb helyről történt szép kitüntetése alkalmából, mely fényt áraszt a gyulai református hitközségre is Az üdvözletre Dombi Lajos meghatottan mondott hálás köszönetét. Az üdvözlő küldöttség tagjai voltak: dr Kiss László, Bene Ferenc Máró Gyula, Bagdy Dániel, Biró Pál, Ravai Gábor, Gyulai Gábor, Gs. Fábián Ferenc, ifj. Cs. Fábián János, Bordé György, ifj. Bordé István, Murvai István, Monori Mihály, Murvai András, Krasznai István, Csordás Ferenc, Varga János, Toldi András, Nádházi András, Cs Fábián János, E. Nagy Ferenc, Kis Mihály V. Tar János, Puskás Lajos, Túr András és még többen. A vármegyei közkórházi bizottság deeember 20-án délután 3 órakor Ambrus Sándor alispán elnöklete alatt ülést tartott, amelyen dr. Berkes Sándor igazgató bejelentette, hogy az ápoló személyzetből 6 és az orvosokból kettő katonai szolgálattételre behivatott. Különösen megérzi a kórház szembeteg osztálya dr. Békés Dezső főorvosnak behívását, mert nincs a szemészeti osztályon olyan orvos, aki a műtéteket végezhetné; minélfogva azok a betegek, a kiknél műtétre volt szükség, elhagyták a kórházat. Általában a háborús mozgalom a kórház betegforgalmának csökkenésén is észlelhető. A belügyminister azt is kifogásolta, hogy a kórházi beszerzések és egyéb szükségletek a vármegye alapjaiból kölcsön vétetnek fel, miáltal ezen kölcsönök kamataival az ápolási napidijak terheltetnek. Utasította tehát a miniszter a vármegyét, hogy csak akkor fizessen, ha az ápolási dijak befolynak, vagyis ha a kórháznak pénze van. A kórházi bizottság ezzel szemben megmagyarázta a miniszternek, hogy másképen mint ahogy cselekszik, nem tud eljárni, mert a kórház tartozik eleget tenni a hitelezőivel szemben fennálló tartozásainak, mivel ezek nem várnak addig, mig a kórháznak pénze lesz, de másrészt épen a belügyminiszter az, aki az országos betegápolási alapból — a kórháznak járó tetemes összegű kórházi ápolási dijakat nagy későn utalja ki. Ezek szerint a helyzeten csak úgy lehet segíteni, ha a belügyminiszter az eddiginél jóval nagyobb előleget ad a kórháznak, amiből azután ä kórház hitelezőit kielégítheti, vagy pedig az országos betegápolási alapból a kórháznak járó ápolási dijakat rendes időben utalványozza a kórház részére. A kórházi bizottság felkérte az alispánt, hasson oda, hogy a kórház körüli utak, úgy a Szt. István-uton, mint az Erdélyi telektől kezdve, a Kórház-utcán egészen a Dob-utcáig a betegek nyugalma érdekében a közúti alap terhére kiaszfaltoztassanak. Az intézet vízellátására szolgáló berendezések kijavítására és tökéletesítésére a kórházi bizottság 1000 koronát szavazott meg. Igen érdekes tárgya volt az ülésnek a gyógyszerészekkel kötött egyezség a kórházi gyógyszerszükségletek szállítása tárgyában. Ennek az ügynek előzményeiről egyik legutóbbi számunkban részletesen irtunk, jelezvén, hogy a gyulai gyógyszerészek az eddigi 30 százalékos engedményt 15-re szállították le. Erre a kórházi bizottság azzal válaszolt, hogy kérte a belügyminisztertől az önálló kórházi gyógyszertár engedélyezését. A gyulai gyógyszerészek erre azt az ajánlatot tették, hogy hajlandók a kórház gyógyszerszükségletét 50 százalék engedménynyel szállítani az esetben, ha a kórház 10 éven át mindenféle gyógyszerszükségletét tőlük szerzi be. Ha az önálló gyógyszertár a kórházban fel- állittatik, az esetre ezt ők hajlandók saját költségükön berendezni, 10 éven át fenntartani, személyi és anyagi kiadásait viselni, de ez esetben csak 40 százalék árengedményt hajlandók adni. Az úgynevezett különlegességekből nem adnak árengedményt, de kötelezik magukat, hogy ezeket a beszerzési áron felül 20 százalék felülfizetóssel szállítják. A kórházi bizottság az ajánlatot elfogadta és azt azonnal életbe is léptette; a szerződésnek megkötésére a t. főügyész utasittatott. A jövő évi fősorozás utazási és működési tervezetének megállapítása most van folyamatban, Amennyiben a vármegye és az illetékes katonai hatóságok között a megállapodás a határidők tekintetében létre jön, az esetben a tervezet jóváhagyás végett a honvédelmi miniszterhez terjesztetik fel. Ezek szerint a jövő évi fősorozás működési terve még nincs megállapítva. A jövő évi fősorozásra felhívott hadkötelesek száma a következő: Gyula városában 466, a gyulai járásban 308, a gyomai járásban 469, az orosháziban 1290, a békésiben 842, a szarvasiban 938, a békéscsabaiban 820. Körirat a vármegyén. A legutóbbi közgyűlés óta két körirat érkezett a vármegyéhez. Egyik Heves vármegyéé, amely Egerben egy önálló kereskedelmi és iparkamara felállítását célozza. Heves vármegye jelenleg a miskolci kereskedelmi és iparkamara joghatósága alá tartozik. A másik körirat Krassószörény vármegyéé, amelyben azt kéri, hogy a pénzügyi tisztviselők az általuk helytelenül kivetett illetékek miatt előálló károkért anyagi felelősséggel suj- tassanak. Gyula városa jövő évi köl ségvetése. A vármegye törvény-hatósá ú bizottsága a városnak 1913. évi költségelőirányzata ügyében, hétfői közgyüléséb >n a következő határozatot hozla: Gyula r. t. város képviselőtestületének f évi december hó 7. napján tartott gyűlésen 252 kgy. szám alatt hozott azt a véghatározatát, melyszerint az 1913. évi költségvetés tárgyalását mellőzte, a szabályrendelet tervezetének előkészítésére egy bizottságot küldött ki, mely bizottságnak feladatává tette, hogy az egyes tisztviselők munkáját, valamint azt is állapítsa meg, hogy a hivatali teendőket hány tisztviselő képes elintézni, milyen az egyes tisztviselők képzettsége, milyen fizetésre tarthat igényt, továbbá, melyszerint felhatalmazta a város polgármesterét, hogy az 1913. évi három első hónapjában a tisztviselők fizetését az 1912 évi költségvetés keretében utalványozhassa, a vármegye törvényhatósági bizottsága dr. Martos József, Kiss Károly és társai, valamint Hoffmann Istvánnak kellő időben beadott felebbezése folytán felülbírálta. Ennek eredményéhez képest a határozatnak azt a részét, melyszerint a város képviselőtestülete az 19,13. évi költségvetés megállapítását mellőzte, megsemmisíti és az 1886 évi XXII. t-c. 56 §-a alapján utasítja Gyula r. t. város képviselő- testületét, hogy a jövő évi költségvetés megállapítása iránt nyomban intézkedjék. A neheztelt határozat egyéb részeit a törvényhatósági bizottság — a fe- lebbezések elutasítása mellett — jóváhagyja, mind azonáltal a határozatnak az egyes tisztviselők képzettségének megállapítására vonatkozó részét olyan értelmezéssel, hogy a bizottság cmpán az egyes alkalmazottak előadói könyvének megvizsgálására terjedhet ki, azonban az ügyiratokba bele nem tekinthet. Jogában áll ezenkívül a bizottságnak a hivatali főnöktől az egyes alkalmazottakra vonatkozó információt kérni, azonban, hogy az egyes tisztviselők milyen iskolai képzettséggel bírnak, azt a bizottság vizsgálat tárgyává nem teheti s egyszersmind uta_- sitja a város képviselőtestületét, hogy szervezési szabályrendeletét az 1912. évi LVIII. t.-c. 28. §-a értelmében az imént idézett t.-c. rendelkezéseivel összhangba 60 nap alatt megfelelően módosítsa és azt kellő számú példányban terjessze ide be. Indokok : A város képviselőtestülete az 1913 évi költség- vetés azonnali megállapítására a rendelkező részben felhívott t.-c. 56. § a alapján azért volt utasítandó, mert a t.-c. vonatkozó §-a a jövő évi költségvetésnek már az előző évben való megállapítását paran- csolólag előírja. A költségvetésnek a régi alapon való megállapítását a szervezési szabályrendeletnek az 1912. évi LVIII. t.-c. 28. §-a értelmében való szükégszerü átdolgozása nem akadályozhatja meg. mert az imént felhívott t. c. 14. §-a értelmében a városi alkalmazottak részére kiszolgáltatandó javadalom úgyis csak a szervezési szabályrendelet jogerőre emelkedése után lesz a t.-c. 32. §-a értelmében 1913. január 1-tŐl folyósítandó, mely javadalom folyósításával előálló többkiadás fedezéséről a város képviselő- testületének pótköltségvetés utján kell gondoskodni. A neheztelt határozatnak azon része, melyszerint a városi tisztviselők teendőinek, képzettségének stb. megvizsgálására a képviselőtestület egy bizottságot küldött ki, azért volt jóváhagyandó, hogy a város képviselőtestületének — mint önkormányzati szervnek — kétségtelenül, joga van ahhoz, hogy alkalmazottainak hivatali ténykedéseit bármikor megvizsgálhassa. A városi alkalmazottak részére az 1912. évi LVIII. t.-c.-ben megállapított fizetésnek már 1913. évi január 1-től való folyósítására a város polgármesterét azért nem lehetett feljogosítani, mert a fizetés folyósításának egyik előfeltételét képezi, hogy a varosnál rendszeresítve levő tiszti állások és egyéb alkalmazottak állásai a szervezési szabály- rendeletbe beillesztve legyenek, önként értetődik természetesen, hogy bármikor is emelkedjék jogerőre a szervezési szabályrendelet, a városi tisztviselők és más alkalmazottak az 1912. LVIII. t. c.-ben megállapított javadalmazása a t.-c. §-a értelmében csak 1913. évi január hó 1-ső napjától lesznek folyósítandók. A bizottság megbízatásának részletes körülírása az esetleges félreértések elkerülése végett azért volt részletesen megállapítandó, mert az egyes tisztviselők iskolai képzettségének megállapítása a szabályrendelet módosításával összefüggésben nincs. Patika vizsgálat Dr. Z'óldy János vármegyei főorvos a vármegyében levő összes patikákat — a fennálló szabályzat értelmében — megvizsgálván, a felvett 49 drb jegyzőkönyvet a vármegye alispánja a belügyminiszterhez felterjesztette. A pusztaföldvári és békéssámsoni kézi gyógyszertárakat az illetékes járási orvos vizsgálta meg. A gyulai tanitók egyesülete segély és árva alapja javára 1913. január hó 11-én hangversennyel egybekötött szinielöadást és táncestélyt rendez. A műsort, mely igen jónak ígérkezik, jövő számunkban hozzuk. A rendezőség mindent megtesz arra nézve, hogy a múltakhoz híven egy kedves estélyt biztosítson. A meghívók a napokban küldetnek szét. A gyulai rom. kath. hitközség egyháztanácsának ma délutánra hirdetett rendkívüli közgyűlése közbejött akadályok miatt elhalasztatott, mely körülményről a részben már egybehívottak ez utón is értesittetnek. Kéry Gyula főispán újévi köszöntőváltság címén 20 koronát küldött lapunk szerkesztőségének, amely összeget rendeltetési céljának megfelelőleg a gyulai patronage-egyletnek adtunk át. A főispán ur egyben ezúttal is felkért bennünket annak közlésére, hogy nagyrabecsüli, nagyon köszöni nagyszámú tisztelőinek újévi gratulációját, a jókívánságokat szívből viszonozza ő maga is, de egyáltalában nem aprehendálja, sőt nagyon lekötelezettnek érzi magát, ha az üdvözlet Írásos vagy nyomtatásos formájában most sem részesítik. Karácsonyfa a közkórházban. A betegség és szenvedés otthonában, a vármegyei közkórházban az idén is felragyogott szent Karácsony estéjén a családi tűzhely melegének, a mindent átfogó szeretetnek szimbóluma: a karácsonyfa, melynek fénye, csillogása sok száz szenvedő beteg arcára derűt, megelégedést, örömöt varázsolt. Ki tudná elemezni a szerencsétlen betegek lelkén ily alkalmakkor végigfutó érzelmeket, gondolatokat ? Talán akadt köztük olyan, aki rövid félórára elfelejtette, hogy távol van övéitől, elfelejtette a kínzó testi fájdalmakat és egészen átadta magát a szeretetteljes gondoskodás keltette örőmteljes érzelmeknek ; de talán jóval több volt az olyan, aki a pompás üunepély láttára az ő egyszerű, szegényes kis otthonára, szeretett hozzátartozóira gondolt s az ünnepi sokadalomban oly elhagyatottnak érezte magát, hogy testi fájdalma eltörpült a még sokkal keservesebb lelki fájdalmak mellett, melyeket ekkor érezhetett . . . Annyi bizonyos. hogy végtelenül felemelő érzés volt látni az ünnepi hangulatot, megilletődött, meghatott arcokat, a szemekben felcsillanó örömöt; hallani az egyszerű, keresetlen köszönő szavakat, melyekkel egyesek hálás érzelmeiket kifejezték. — Az ünnepély az elmebetegek osztályán kezdődött, melynek földszinti, úgynevezett ünneplő termében (ahol a betegek részére a felolvasásokat és táncmulatságokat szokták megtartani) díszes karácsonyfa állott. A karácsonyfa körül csoportosultak az értelmesebb betegek, továbbá az irgalmas nővérek és az ápolószemélyzet. Délutáni 3 óra tájban dr. Berkes Sándor kórházi igazgató és az orvosi, valamint a tiszti személyzet megjelenése után az intézet egy régibb nőbetege megható szavakban köszönte meg az igazgató, valamint az orvosok, irgalmas nővérek és ápolók szeretetteljes gondoskodását; erre dr. Décsi Károly főorvos néhány üdvözlő szóval válaszolt, majd az ajándékok szétosztása következett. A nőbetegek ruhaféléket, kendőt, piperecikkeket, játéktárgyakat kaptak, a férfibetegek között föképen dohányt és dohányzáshoz szükséges tárgyakat, továbbá ruhanemüeket osztottak ki. Bőven jutott ezenkívül ételnemü is
