Békés, 1912. (44. évfolyam, 1-52. szám)

1912-12-29 / 52. szám

Békés 1912. december 29. végrehajtása tekintetéből a községi jegyzők egy ér­tekezletre hivassanak egybe Haviár Dániel felszóla­lásában a községi jegyzőknek az uj adótörvények végrehajtásával járó rendkívüli megterheltetése alól leendő felmentését kívánta. Pollák Arnold pedig azért szólalt fel, hogy ki­fogást tegyen amiatt, hogy a vésztői vonalon vas­úti szerencsétlenség folytán egy elhalt egyén hullája több napig eltemetetlenül hevert. A vármegye alispánja a felszólalásokra egyen­ként válaszolt, Makainak azzal, hogy az utak a rossz időjárás miatt járhatatlanok, egyébként feliratot in­tézett a kereskedelmi miniszterhez, hogy az állami költségvetésbe felvett útépítési segélyből a várme­gye részére engedélyezzen nagyobb összeget. Martos és Haviár felszólalásaira megjegyezte, hogy a pénz- ügyigazgató részéről a szóvá tett kérdésben a leg messzebb menő előzékenységgel találkozott és ezen­túl is gondja lesz, hogy a törvény keretén belül a tett kifogások értelmében a lehetőt megtegye. Helyesli, hogy a községi jegyzők egy értekezletre hivassanak egybe, ahol az uj adótörvények egyöntetű végrehajtása céljából megállapodásra jussanak Amint tudjuk, az alispán már fel is kérte dr. Martos Jó­zsefet, hogy a jegyzők értekezletén ő tartson az adó­törvényekről előadást és tárgyalja azokat a vitás kérdéseket, amelyekre meg kell állapodni. Polláknak felszólalása folytán az alispán a vizsgálatot már el­rendelte. Miskolc, Marostorda és Csanád vármegyék és Budapest főváros kőriratai hasonló szellemű felirat­tal támogatatnak. A többi köriratok ellenben egy­szerűen tudomásul vétettek. A közigazgatási bizottságban megüresedett tag­sági helyekre a régi tagok választattak meg és pe­dig a beadott 123 szavazatból Veres József 122, Haviár Dániel 114 Beliczey Géza 112, gróf Wenck- heim Dénes 111 és végül dr. Ladies László 86 sza­vazatot kapott. Ezenfelül Koren Pálra 25. Bikádi Antalra 11, dr. Berényi Árminra 4 és báró Drechsel Gyulára 6 szavazatot adtak le. A vármegyei igazoió-választmányba közfelkiál­tással a régi tagok választattak meg; a fői-pin is a régi tagokat nevezte ki a bizottságba. A közigazgatási bíróság Ítélete következtében elrendelte a törvényhatósági bizottság, hogy az ex­lex ideje alatt befizetett állami adóknak takarék- pénztári kezelése folytán felgyülemlett és községi célokra fordítani rendelt kamatokat az illető közsé­gek, az adóhivatalba azonnal fizessék be. A vármegyei munkásházak építéséről az alispán által tett végbeszámoló jelentést a bizottság tudo­másul vette és Kiss László volt munkásügyi elő­adónak 1000, mig Kiss Gyula kir számellenőrnek rendkívüli munkásságuk megjutslmazása fejében 400 koronát szavazott meg, Grünfeld Jakab utóbbi ré­szére 500 korona jutalom megszavazását hozta ja­vaslatba, a többség azonban a 400 koronát szavazta meg. Dr. Berthóty Karoly indítványára a törvény­hatósági bizottság az alispánnak, mint a munkás­házak építésére kiküldött vármegyei bizottság elnökének elismerését és köszönetét fejezte ki. A feloszlatott békésmegyei 48/49-iki honvéd­egylet örökalapitványának kamatai 8 pályázó között egyenlően osztattak meg. Jutott mindegyikre 33 korona. A törvényhatósági bizottság a jövő évi fősoro­zás elnökei gyanánt az alispán és főjegyzőn kívül, akik hivatalból tartoznak eljárni, Moldoványi János másodfőjegyzőt, dr. László Eleket és gróf Bolza Pált küldte ki A polgári orvosok a járási orvosok lettek, de nem abban a járásban, amelyben működnek. Két járásban a t. főorvos lesz » polgári orvos. Az árvaszéki nyilvántartói állást a törvényha­tósági bizottság irodatiszti állássá szervezte át abból a célból, hogy az árvaszéki nyilvántartók, az uj il­letmény rendezési törvény értelmében részesülhes­senek a szolgálati pótlékokban, mjrt róluk az uj törvény nem emlékezett meg. Az árvavagyonok tüz- kárbiztositási szerződése az eddigi feltételek mellett újabb 10 évre az Első Magyar Általános Biztosító Társasággal köttetett meg 4 ajánlattevő közül. Budai Péter volt utkaparó részére fizetésének félévi részlete szavaztatott meg végkielégités gyanánt. Antalóczy Nándor vármegyei főlevéltáros ré­szére a működési pótlékából az uj törvény szerint beszüntetendő 400 koronát továbbra is megszavazta a törvényhatóság. A segély iránti kérelmek túlnyomó részben fe­dezet hiányában elutasittattak. Úgyszintén nem tel- jesittetett Deimel Lajos volt vármegyei főszámvevő és Kiss Gyula kir. számeltenőr kérelme a millenáris két év után járó nyugdijösszegnek megállapítása és a multia. valamint a jövőre leendő kiutalványozása iránt. Ebbe a kétségtelenül érdekes kérdésben a végső szót a közigazgatási bíróság fogja kimondani. A vármegyei munkásközvetitői állás, mivel K ss László főszolgabíróvá választatott meg, végleg Mol­doványi János másodfőjegyzővel töltetett be. Denhoff Antalnak az a kérelme, hogy a tüz- biztositási dijakból a vármegye részére biztosított 10 százalékos jutalék neki, mint aki a tüzbiztositási ügyeket intézi, engedtessék át, nem teljesítetett. Lukács Endre járási főszolgabírót a közgyűlés szolgálati pótlékban részesítette az uj törvény alapján. A vármegyei katonabeszállásolási jövő évi költ­ségvetés megallapittatvan, a jövő évben f imerülő 79000 korona veszteség fedezésére 2.27 százalékos pótadó kivetésére lesz szükség. Megjegyezzük, hogy az uj törvény értelmében a pótadó az összes állami egyenes adók után egyenlő aranyban vetendő ki, nem úgy mint eddig, hogy a házbér- és házosztály- adó után 2/8, mig a többi egyenes adók után 6/8 aranyban járt a pótadó A vármegyét az öcsödi vashídon illető vám- szedési jog bérlete ez év végén lejárt. Mivel az ed­digi bérlő a mostani 3200 korona haszonbér helyett csak 2600 koronát Ígért, ezért az alispán felnivást bocsájtott ki ajánlatok beadására. A felhívás folytán 4 ajánlat adatott be. Az alispán a törvényhatóság felhatalmazása alapján Labancz Andrással kötötte meg a szerződést 3300 kor. haszonbér mellet. Nagyobb vitát keltett az árvaszéki elnöknek az az indítványa, hogy a gyámpénztári kölcsönök kamatlába — a megváltozott helyzetre tekintettel — az eddigi 5 és fél százalék helyett 7-re emeltessék. Elsőnek Izsák Jakab szólalt fel a felemelés ellen; hosszabb beszédben azt fejtette ki, hogy a javaslat elfogadása a kiskorúakra sem előnyös, de hátrányos a kölcsönvevőkre is. Berthóty főszolgabíró azt java­solta, hogy a gyámpénztári kamat úgy állapíttassák meg, hogy az az Osztrák-Magyar Bank mindenkori kamatlába felett másfélszázalékkal legyen nagyobb. Haviár Dániel és Berthóty Károly hozzászólásai után az ügy akként intéztetett el, hogy a gyámpénztári kölcsönök kamatlába 6 százalék lesz. Ebben azután mindnyájan megnyugodtak. A füzesgyarmati felső állomáson fel- és le­adott áruk után a vámszedési jog engedélyezése új­ból kérelmeztetek, tekintettel arra, hogy a miniszter által kifogásolt az a helyzet, hogy az állomás terü­lete nem volt b‘kerítve, most mar megszűnt. özvegy Kulizsák Ferencné részére 4 évre évi kétszáz korona kegydíj it szavazott meg a törvény- hatóság. Békéscsaba község kövezési programmja a felebbezés elutasításával jóváhagyatott. Nem hagyta jóvá a törvényhatósági bizottság Tótkomlós községnek azt a teljesen céltalan hatá­rozatát, amely szerint egy bizottságot küldött ki a községnek Békés vármegyétől való elszakadásnak és Csanád vármegyéhez való átcsatolásának előkészí­tésére. Békés községnek a segédgyátni állás megszün­tetését kimondó határozata szintén nem hagyatott jóvá, mert olyan nagyközségben mint Békés, segéd­gyámra okvetlenül szükség van. Gyöngyösy Gusztáv békéscsabai zenedei iskolá­jának segélyezésére a község áltál megszavazott 30i) K segély nem hagyatott jóvá, hanem — a parasztpárti bizottsági tagok felszólalására — visszaadatott az ügy a községnek uj határozathozatal végett. A községeknek fizetés-felemelést, lakbért, se­gélyt, jutalmat stb. megállapító határozatai kivétel nélkül jóváhagyattak ; a fizetes-felemelést megtagadó határozatok szintén jóváhagyattak — a felebbezések elutasítása mellett — mert a törvényhatósági bizott­ság a községek autonómiáját érinteni nem akarja. Gyula városát érdeklő ügyek között legfonto­sabb volt a városnak jövő évi költségvetése, amelyet a képviselőtestület tudvalevőleg nem is tárgyalt, hanem egy bizottságot küldött ki az ügykezelés megvizsgálására s annak eredményétől tette függővé a költségvetés megáll ipitasát. A képviselőtestület határozata a dr Martos József által beadott feleb­bezés folytán, de hivatalból is megsemmisitte :ett és a város utasittatött, hogy a költségvetést azonnal tárgyalja. A bizottság kiküldésére vonatkozó hatá­rozati rész azzal az értelmezéssel hagyatott jóvá, Az „istóriás“. Irta: Péczely József. A régi jó időkben, ha az ember könyvre akart szert tenni . . . Hm ! Az igazat megvallva, a régi jó időkben is csehül álltunk a könyvvételek dolgában Nono ! Értsük meg egymást emberek! Ma már van piaca a betűk egy fajtájának, az újság­nak, mely egyre jobban terjed, hódit Főként a Friss Újság, meg a Kis Újság Még Mucsán, avagy Tápiószentpeterden is olvasnak az emberek, leg alább is az Egyletben. Hogy áll a politika ? Inog-e a kormány ? Jön-e a titkos ? És minden egyéb borzasztóságokat, melyek fölött szót váltani a hozzá­értő embereknek igen jó kis alkalmatosság. Hogy s mint . . . ? Annyi bizonyos, hogy az időt egész komótosan agyon lehet vele ütni, főként télen, mi­kor amúgy is nagyon sok a ráérő idő. Tehát a Friss Újság, meg a Kis Újság . , . De könyv ? No, az ma sem kell Ugyan ki volna az a kötnivaló, aki könyvre pocsékolná a drága idejét, meg a még drágább pénzét Pedig ma már igen könnyen lehetne könyvhöz férni. Pötrönce számra álhinak a könyves boltok poros polcain . . . Régen a betüvásárlásnak olyan ideje volt, mint az uborkaérésnek Csak a napján . . Egy esztendőben négyszer ötször. Tudniillik a vásáro­kon, az istoriásokná'l A rendes gazda itt szerezte be az esztendőre való szellemi táplálékot: gyere­keinek az iskolás könyveket. Az se ment még ak­kor olyan nagy utánjárással és fejvakarásokkal Egy könyv, vagy kettő Kis Káté, Kis Tükör, no meg a Hübner. Ezekben benne lakoztak minden tudományok ... A házi szükségletet az Álmos­könyv tette, mely amelleU, hogy alkalmas számo­kat mutatott a kis lutriba, igen célszerűen felvilá­gosította az embereket az álmok alapos magyará­zatai felől. Teszem azt, hogy ludhust enni jó, ko­csiról leesni szerencsétlenség, tolvajláson rajtkapatni szégyen . . i Az Álmoskönyvet pedig tökéletes egészre kerekítette ki a Csízió, mely egész aku- rátusan elvezette az embert az élet mindenféle fo- nákos fordulatain. Volt abban hathatós gyógyszer az összes emberi és állati nyavalyák ellen, lako- dalomi alkalmatosságokra különbnél-különb felkö­szöntő, továbbá célszerű tanácsok adás-vételi ese­tekre és sok egyéb hasznos Útmutatás a csillagos égbolt és a bolygók járásának kitanulásár i, szóval egy valóságos házi orvos és prókátor, melyet for­gatni és betanulni annyi volt, mint tisztába jönni az összes földi és égi tudományokkal ... Az eszes embernek, aki egy-egy fogas kérdésnél fején találja a szöget, még ma is azt mondják : — Ez osztán érti a Csíziót! Ilyen tartalmas könyv volt az a Csízió. Hát hogyne vették volna az emberek ! De bizony meg­vették ! Elég kár, hogy úgy kiment a d vatból. Ha igy haladunk, maholnap egészen kivesz még a magja is Akurát a bölény . . . Tehát az Álmoskönyv, meg a Csízió ! . . . De ha ezek mellett még valami erősen ráéhezett j egyik másik magyar a rémisztőén szép történetekre, | hát azt is vehetett Föltéve, hogy jól beütött a koca ! vagy a hizó körüli eladás. Ott álltak külön rubrikába egymás hegyén- hátán a kívánatos szép istóriák. Fölül a kelendőb­bek : Csontos Szigfrid, Florenc és Lion, Genovéva siralmas története stb. melyeket úgy olvasni, mint hallgatni s ezek kapcsán sirni-rini nagy lelki gyö­nyörűség és megnyugovás volt a különféle bána­tokban lakozó embereknek. Másik rátába sorakoztak a kalandáriumok. Ezeket kellett volna első sorban említenem, mert a kalen­dáriumok voltak a régi jó időkben is a legkelen­dőbb portékák a könyvféle dolgok között. Magya­rázható az A kalendárium ma is olyan, mint a falat kenyér. Nem lehet nélküle élni. Lépten nyo­mon szükség van rá No, lehet is, mert tálentumos emberek fabrikálják. Legalább erre mifelénk még ma is a kalendáriumcsinálót tartják a legokosabb embernek. Ami érthető. Ezek az emberek ugyanis hónapokkal előre kimutatják a jövendőt; sőt az egész esztendőt kicirkalmazzák, rubrikákba osztják. Ide ez esik, oda az. Itt egy ünnep, ott egy ünnep. S éppen úgy, ahogy előre megjövendölik, mindig el is trefelik. El azt Hát nem rémisztő tudomány az ?! No . . A kalendáriumok köré csoportosultak a hit­ványabb kis füzetek, melyek hátborzogtató tartal­mát az idő szülte egyik vásárról a másikra Eze­ket a közismert Tatár Péter, ki egyébként másnevü pesti fiskális vala, cselekedte, azaz hogy szedte ékes rigmusokba. Volt kótájuk is, azaz hogy kótá- juk nem volt, csak dallamuk, hanem az aztán egész szivhezszólóan kacskaringózott le s föl . . . Az istóriás kipakolta a portékáját. Ő volt a vásár központja. Ep úgy, mint manapság a kígyó ember, hableány, gyorsfényképész és pofozó em­ber ... A leghajmeresztőbb történetet elővette az istóriás s megköszörülte a torkát; bal tenyerét a bal fülére szorítva, kissé oldalt hajolt s mint a jó sakál acsarkodni kezdett . . . Sereglettek a népek, sereglettek s hallgatták nagy áhítattal a felsorakozó borzalmas eseménye­ket .. . Hogy mentek be a rablók, álorcás pofák­kal, botokkal, baltákkal . . . Már az eleje is olyan siralmas volt : Jaj de hosszú, jaj de széles az az ut, Ahol az a kilenc betyár elindult . . . Ahol az a kilenc betyár elindult, Csaplárosné udvarára befordult. „Csaplárosné aggyon isten jó estét!“ „Aggyou isten az uraknak szerencsét!“ „Csaplárosné ne kívánjon szerencsét, Meg az éjjel szivébe szúrjuk a kést!“ Istenem ! Hát még azok a részletek, ahol törik be az ajtót s a csaplárnét, meg a lányát és min­den pereputtyát kezdik fölnyársalni, mely közben hol a betyárok, hol meg a csaplárné kérdezgetnek s felelgetnek egymásnak igen érzékenyen . . . Nem maradhatott ott anyaszülte szem szárazon .. .

Next

/
Thumbnails
Contents