Békés, 1912. (44. évfolyam, 1-52. szám)
1912-12-29 / 52. szám
Békés 1912. december 29. végrehajtása tekintetéből a községi jegyzők egy értekezletre hivassanak egybe Haviár Dániel felszólalásában a községi jegyzőknek az uj adótörvények végrehajtásával járó rendkívüli megterheltetése alól leendő felmentését kívánta. Pollák Arnold pedig azért szólalt fel, hogy kifogást tegyen amiatt, hogy a vésztői vonalon vasúti szerencsétlenség folytán egy elhalt egyén hullája több napig eltemetetlenül hevert. A vármegye alispánja a felszólalásokra egyenként válaszolt, Makainak azzal, hogy az utak a rossz időjárás miatt járhatatlanok, egyébként feliratot intézett a kereskedelmi miniszterhez, hogy az állami költségvetésbe felvett útépítési segélyből a vármegye részére engedélyezzen nagyobb összeget. Martos és Haviár felszólalásaira megjegyezte, hogy a pénz- ügyigazgató részéről a szóvá tett kérdésben a leg messzebb menő előzékenységgel találkozott és ezentúl is gondja lesz, hogy a törvény keretén belül a tett kifogások értelmében a lehetőt megtegye. Helyesli, hogy a községi jegyzők egy értekezletre hivassanak egybe, ahol az uj adótörvények egyöntetű végrehajtása céljából megállapodásra jussanak Amint tudjuk, az alispán már fel is kérte dr. Martos Józsefet, hogy a jegyzők értekezletén ő tartson az adótörvényekről előadást és tárgyalja azokat a vitás kérdéseket, amelyekre meg kell állapodni. Polláknak felszólalása folytán az alispán a vizsgálatot már elrendelte. Miskolc, Marostorda és Csanád vármegyék és Budapest főváros kőriratai hasonló szellemű felirattal támogatatnak. A többi köriratok ellenben egyszerűen tudomásul vétettek. A közigazgatási bizottságban megüresedett tagsági helyekre a régi tagok választattak meg és pedig a beadott 123 szavazatból Veres József 122, Haviár Dániel 114 Beliczey Géza 112, gróf Wenck- heim Dénes 111 és végül dr. Ladies László 86 szavazatot kapott. Ezenfelül Koren Pálra 25. Bikádi Antalra 11, dr. Berényi Árminra 4 és báró Drechsel Gyulára 6 szavazatot adtak le. A vármegyei igazoió-választmányba közfelkiáltással a régi tagok választattak meg; a fői-pin is a régi tagokat nevezte ki a bizottságba. A közigazgatási bíróság Ítélete következtében elrendelte a törvényhatósági bizottság, hogy az exlex ideje alatt befizetett állami adóknak takarék- pénztári kezelése folytán felgyülemlett és községi célokra fordítani rendelt kamatokat az illető községek, az adóhivatalba azonnal fizessék be. A vármegyei munkásházak építéséről az alispán által tett végbeszámoló jelentést a bizottság tudomásul vette és Kiss László volt munkásügyi előadónak 1000, mig Kiss Gyula kir számellenőrnek rendkívüli munkásságuk megjutslmazása fejében 400 koronát szavazott meg, Grünfeld Jakab utóbbi részére 500 korona jutalom megszavazását hozta javaslatba, a többség azonban a 400 koronát szavazta meg. Dr. Berthóty Karoly indítványára a törvényhatósági bizottság az alispánnak, mint a munkásházak építésére kiküldött vármegyei bizottság elnökének elismerését és köszönetét fejezte ki. A feloszlatott békésmegyei 48/49-iki honvédegylet örökalapitványának kamatai 8 pályázó között egyenlően osztattak meg. Jutott mindegyikre 33 korona. A törvényhatósági bizottság a jövő évi fősorozás elnökei gyanánt az alispán és főjegyzőn kívül, akik hivatalból tartoznak eljárni, Moldoványi János másodfőjegyzőt, dr. László Eleket és gróf Bolza Pált küldte ki A polgári orvosok a járási orvosok lettek, de nem abban a járásban, amelyben működnek. Két járásban a t. főorvos lesz » polgári orvos. Az árvaszéki nyilvántartói állást a törvényhatósági bizottság irodatiszti állássá szervezte át abból a célból, hogy az árvaszéki nyilvántartók, az uj illetmény rendezési törvény értelmében részesülhessenek a szolgálati pótlékokban, mjrt róluk az uj törvény nem emlékezett meg. Az árvavagyonok tüz- kárbiztositási szerződése az eddigi feltételek mellett újabb 10 évre az Első Magyar Általános Biztosító Társasággal köttetett meg 4 ajánlattevő közül. Budai Péter volt utkaparó részére fizetésének félévi részlete szavaztatott meg végkielégités gyanánt. Antalóczy Nándor vármegyei főlevéltáros részére a működési pótlékából az uj törvény szerint beszüntetendő 400 koronát továbbra is megszavazta a törvényhatóság. A segély iránti kérelmek túlnyomó részben fedezet hiányában elutasittattak. Úgyszintén nem tel- jesittetett Deimel Lajos volt vármegyei főszámvevő és Kiss Gyula kir. számeltenőr kérelme a millenáris két év után járó nyugdijösszegnek megállapítása és a multia. valamint a jövőre leendő kiutalványozása iránt. Ebbe a kétségtelenül érdekes kérdésben a végső szót a közigazgatási bíróság fogja kimondani. A vármegyei munkásközvetitői állás, mivel K ss László főszolgabíróvá választatott meg, végleg Moldoványi János másodfőjegyzővel töltetett be. Denhoff Antalnak az a kérelme, hogy a tüz- biztositási dijakból a vármegye részére biztosított 10 százalékos jutalék neki, mint aki a tüzbiztositási ügyeket intézi, engedtessék át, nem teljesítetett. Lukács Endre járási főszolgabírót a közgyűlés szolgálati pótlékban részesítette az uj törvény alapján. A vármegyei katonabeszállásolási jövő évi költségvetés megallapittatvan, a jövő évben f imerülő 79000 korona veszteség fedezésére 2.27 százalékos pótadó kivetésére lesz szükség. Megjegyezzük, hogy az uj törvény értelmében a pótadó az összes állami egyenes adók után egyenlő aranyban vetendő ki, nem úgy mint eddig, hogy a házbér- és házosztály- adó után 2/8, mig a többi egyenes adók után 6/8 aranyban járt a pótadó A vármegyét az öcsödi vashídon illető vám- szedési jog bérlete ez év végén lejárt. Mivel az eddigi bérlő a mostani 3200 korona haszonbér helyett csak 2600 koronát Ígért, ezért az alispán felnivást bocsájtott ki ajánlatok beadására. A felhívás folytán 4 ajánlat adatott be. Az alispán a törvényhatóság felhatalmazása alapján Labancz Andrással kötötte meg a szerződést 3300 kor. haszonbér mellet. Nagyobb vitát keltett az árvaszéki elnöknek az az indítványa, hogy a gyámpénztári kölcsönök kamatlába — a megváltozott helyzetre tekintettel — az eddigi 5 és fél százalék helyett 7-re emeltessék. Elsőnek Izsák Jakab szólalt fel a felemelés ellen; hosszabb beszédben azt fejtette ki, hogy a javaslat elfogadása a kiskorúakra sem előnyös, de hátrányos a kölcsönvevőkre is. Berthóty főszolgabíró azt javasolta, hogy a gyámpénztári kamat úgy állapíttassák meg, hogy az az Osztrák-Magyar Bank mindenkori kamatlába felett másfélszázalékkal legyen nagyobb. Haviár Dániel és Berthóty Károly hozzászólásai után az ügy akként intéztetett el, hogy a gyámpénztári kölcsönök kamatlába 6 százalék lesz. Ebben azután mindnyájan megnyugodtak. A füzesgyarmati felső állomáson fel- és leadott áruk után a vámszedési jog engedélyezése újból kérelmeztetek, tekintettel arra, hogy a miniszter által kifogásolt az a helyzet, hogy az állomás területe nem volt b‘kerítve, most mar megszűnt. özvegy Kulizsák Ferencné részére 4 évre évi kétszáz korona kegydíj it szavazott meg a törvény- hatóság. Békéscsaba község kövezési programmja a felebbezés elutasításával jóváhagyatott. Nem hagyta jóvá a törvényhatósági bizottság Tótkomlós községnek azt a teljesen céltalan határozatát, amely szerint egy bizottságot küldött ki a községnek Békés vármegyétől való elszakadásnak és Csanád vármegyéhez való átcsatolásának előkészítésére. Békés községnek a segédgyátni állás megszüntetését kimondó határozata szintén nem hagyatott jóvá, mert olyan nagyközségben mint Békés, segédgyámra okvetlenül szükség van. Gyöngyösy Gusztáv békéscsabai zenedei iskolájának segélyezésére a község áltál megszavazott 30i) K segély nem hagyatott jóvá, hanem — a parasztpárti bizottsági tagok felszólalására — visszaadatott az ügy a községnek uj határozathozatal végett. A községeknek fizetés-felemelést, lakbért, segélyt, jutalmat stb. megállapító határozatai kivétel nélkül jóváhagyattak ; a fizetes-felemelést megtagadó határozatok szintén jóváhagyattak — a felebbezések elutasítása mellett — mert a törvényhatósági bizottság a községek autonómiáját érinteni nem akarja. Gyula városát érdeklő ügyek között legfontosabb volt a városnak jövő évi költségvetése, amelyet a képviselőtestület tudvalevőleg nem is tárgyalt, hanem egy bizottságot küldött ki az ügykezelés megvizsgálására s annak eredményétől tette függővé a költségvetés megáll ipitasát. A képviselőtestület határozata a dr Martos József által beadott felebbezés folytán, de hivatalból is megsemmisitte :ett és a város utasittatött, hogy a költségvetést azonnal tárgyalja. A bizottság kiküldésére vonatkozó határozati rész azzal az értelmezéssel hagyatott jóvá, Az „istóriás“. Irta: Péczely József. A régi jó időkben, ha az ember könyvre akart szert tenni . . . Hm ! Az igazat megvallva, a régi jó időkben is csehül álltunk a könyvvételek dolgában Nono ! Értsük meg egymást emberek! Ma már van piaca a betűk egy fajtájának, az újságnak, mely egyre jobban terjed, hódit Főként a Friss Újság, meg a Kis Újság Még Mucsán, avagy Tápiószentpeterden is olvasnak az emberek, leg alább is az Egyletben. Hogy áll a politika ? Inog-e a kormány ? Jön-e a titkos ? És minden egyéb borzasztóságokat, melyek fölött szót váltani a hozzáértő embereknek igen jó kis alkalmatosság. Hogy s mint . . . ? Annyi bizonyos, hogy az időt egész komótosan agyon lehet vele ütni, főként télen, mikor amúgy is nagyon sok a ráérő idő. Tehát a Friss Újság, meg a Kis Újság . , . De könyv ? No, az ma sem kell Ugyan ki volna az a kötnivaló, aki könyvre pocsékolná a drága idejét, meg a még drágább pénzét Pedig ma már igen könnyen lehetne könyvhöz férni. Pötrönce számra álhinak a könyves boltok poros polcain . . . Régen a betüvásárlásnak olyan ideje volt, mint az uborkaérésnek Csak a napján . . Egy esztendőben négyszer ötször. Tudniillik a vásárokon, az istoriásokná'l A rendes gazda itt szerezte be az esztendőre való szellemi táplálékot: gyerekeinek az iskolás könyveket. Az se ment még akkor olyan nagy utánjárással és fejvakarásokkal Egy könyv, vagy kettő Kis Káté, Kis Tükör, no meg a Hübner. Ezekben benne lakoztak minden tudományok ... A házi szükségletet az Álmoskönyv tette, mely amelleU, hogy alkalmas számokat mutatott a kis lutriba, igen célszerűen felvilágosította az embereket az álmok alapos magyarázatai felől. Teszem azt, hogy ludhust enni jó, kocsiról leesni szerencsétlenség, tolvajláson rajtkapatni szégyen . . i Az Álmoskönyvet pedig tökéletes egészre kerekítette ki a Csízió, mely egész aku- rátusan elvezette az embert az élet mindenféle fo- nákos fordulatain. Volt abban hathatós gyógyszer az összes emberi és állati nyavalyák ellen, lako- dalomi alkalmatosságokra különbnél-különb felköszöntő, továbbá célszerű tanácsok adás-vételi esetekre és sok egyéb hasznos Útmutatás a csillagos égbolt és a bolygók járásának kitanulásár i, szóval egy valóságos házi orvos és prókátor, melyet forgatni és betanulni annyi volt, mint tisztába jönni az összes földi és égi tudományokkal ... Az eszes embernek, aki egy-egy fogas kérdésnél fején találja a szöget, még ma is azt mondják : — Ez osztán érti a Csíziót! Ilyen tartalmas könyv volt az a Csízió. Hát hogyne vették volna az emberek ! De bizony megvették ! Elég kár, hogy úgy kiment a d vatból. Ha igy haladunk, maholnap egészen kivesz még a magja is Akurát a bölény . . . Tehát az Álmoskönyv, meg a Csízió ! . . . De ha ezek mellett még valami erősen ráéhezett j egyik másik magyar a rémisztőén szép történetekre, | hát azt is vehetett Föltéve, hogy jól beütött a koca ! vagy a hizó körüli eladás. Ott álltak külön rubrikába egymás hegyén- hátán a kívánatos szép istóriák. Fölül a kelendőbbek : Csontos Szigfrid, Florenc és Lion, Genovéva siralmas története stb. melyeket úgy olvasni, mint hallgatni s ezek kapcsán sirni-rini nagy lelki gyönyörűség és megnyugovás volt a különféle bánatokban lakozó embereknek. Másik rátába sorakoztak a kalandáriumok. Ezeket kellett volna első sorban említenem, mert a kalendáriumok voltak a régi jó időkben is a legkelendőbb portékák a könyvféle dolgok között. Magyarázható az A kalendárium ma is olyan, mint a falat kenyér. Nem lehet nélküle élni. Lépten nyomon szükség van rá No, lehet is, mert tálentumos emberek fabrikálják. Legalább erre mifelénk még ma is a kalendáriumcsinálót tartják a legokosabb embernek. Ami érthető. Ezek az emberek ugyanis hónapokkal előre kimutatják a jövendőt; sőt az egész esztendőt kicirkalmazzák, rubrikákba osztják. Ide ez esik, oda az. Itt egy ünnep, ott egy ünnep. S éppen úgy, ahogy előre megjövendölik, mindig el is trefelik. El azt Hát nem rémisztő tudomány az ?! No . . A kalendáriumok köré csoportosultak a hitványabb kis füzetek, melyek hátborzogtató tartalmát az idő szülte egyik vásárról a másikra Ezeket a közismert Tatár Péter, ki egyébként másnevü pesti fiskális vala, cselekedte, azaz hogy szedte ékes rigmusokba. Volt kótájuk is, azaz hogy kótá- juk nem volt, csak dallamuk, hanem az aztán egész szivhezszólóan kacskaringózott le s föl . . . Az istóriás kipakolta a portékáját. Ő volt a vásár központja. Ep úgy, mint manapság a kígyó ember, hableány, gyorsfényképész és pofozó ember ... A leghajmeresztőbb történetet elővette az istóriás s megköszörülte a torkát; bal tenyerét a bal fülére szorítva, kissé oldalt hajolt s mint a jó sakál acsarkodni kezdett . . . Sereglettek a népek, sereglettek s hallgatták nagy áhítattal a felsorakozó borzalmas eseményeket .. . Hogy mentek be a rablók, álorcás pofákkal, botokkal, baltákkal . . . Már az eleje is olyan siralmas volt : Jaj de hosszú, jaj de széles az az ut, Ahol az a kilenc betyár elindult . . . Ahol az a kilenc betyár elindult, Csaplárosné udvarára befordult. „Csaplárosné aggyon isten jó estét!“ „Aggyou isten az uraknak szerencsét!“ „Csaplárosné ne kívánjon szerencsét, Meg az éjjel szivébe szúrjuk a kést!“ Istenem ! Hát még azok a részletek, ahol törik be az ajtót s a csaplárnét, meg a lányát és minden pereputtyát kezdik fölnyársalni, mely közben hol a betyárok, hol meg a csaplárné kérdezgetnek s felelgetnek egymásnak igen érzékenyen . . . Nem maradhatott ott anyaszülte szem szárazon .. .
